Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-26 / 244. szám

JsftfmriD&c. 1930. október 26. Magyar árut vásárolj! I j | Standard 3t 3 1 Iámig halfali rádid 225 P, J • Conus hangszóró 60 P 6—12—18 havi részletre KATZ MIKSA cégnél. Takarékpslota, 6690—3 k*sedő igazi kulturember, a . Sóstó fejlődésének érdekét. Miután pedig a kormány az uj nyíregyházi laktanya további • építkezéseire erre az esztendőre 520.000 pengőt irányzott elő, a helybeli közmunkák idei összege 690.000 pengő, bár nem valószínű,* hogy a laktanyai munkálatoknál az egész előirányzott összeget ebben az évben az idő előrehaladottsága miatt — fel tudják használni. Ötszáz munkásnak három hónapon át lesz kenyere a Sóstón meginduló földmunkáknál A sóstói strand megépítéséről beszélgettünk dr Bencs Kálmán polgármesterrel, aki elmondotta, hogy a sóstói munka nyomban kezdetét veszi. Hatalmas meder készül, amelyet elárasztanak az Igrice patak vizével. A tó kiválóan alkalmas lesz a strand céljaira. A földmunkánál az eddigi számítások szerint mintegy ötszáz munkásra lesz szükség. Ötszáz munkás dolgozhat három hónapon át és lesz télire kenyere ebben a bizonytalan gazdasági helyzetben is. A strandfürdő tervei teljesen készen állanak a városi mérnöki hivatalban. Amikor a vármegye főispánjának, dr Erdőhegyi Lajosnak akciója megindult, a városházán jól tudták, hogy az intervenció bizonyára sikerrel jár és a polgármester utasítására nyomban hozzákezdtek a sóstói tervek elkészítéséhez. A sóstói fürdő terveinek a megoldásával óriási lépéssel halad előre a fürdőtelep hírneve a fejlődés utján. A tervek rajzaiból kibontakozik a strandfürdő gyönyörű képe. A hatalmas medence körül tartós és szép kabinok épülnek. Homokplázsok lesznek és a tó vize lehetővé teszi a sportúszás kultiválását is. A Sóstó nagy jövő előtt áll, ha stránda kiépül A városban nagy örömet kelteti a közmunkasegélyről érkezett hivatalos hír és azok, akik évek óta hirdetik, hogy a Sóstó nagygyá fejlesztésének egyetlen utja a strand megépítése, a legmelegebben üdvözlik a miniszteri döntést, amely a főispán és a város polgármestere érveléseinek helyt adva, az összegből 90 ezer pengőt a fürdő kiépítéséhez szükséges földmunkákra utalt ki. A Sóstón épülő strand egy csapással uj életet teremt a messze földön híressé vált Sóstón. A fürdő- és üdülőhely eddigi látogatói elragadtatással nyilatkoztak a Sóstó intim szépségéről, de megjegyezték, hogy egy strand felépitéae esetén várható a Sóstó igazi érvényesülése, igazi népszerűsége. A strand megépítése keresettebbé teszi a Sóstót a folyómenti fürdőknél, mert itt nemcsak kitűnő strand, hanem hüs erdő, pihentető magány is van. A 90 ezer pengő kitűnő befektetés is lesz. A Sóstó látogatottságának növekedésével Nyíregyháza — idegenforgalma nagy mértékben növekedni fog. Most, amikor városunk közvetlen kapcsolatba került >j a Bodrogközzel is, a Sóstó strand- | fürdő állomása ennek az uj vonalnak is állomása. Az idegenforgalom növekedésével, a fürdő látogatottságának fokozódásával nyer a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem is Nyíregyházán. A sóstói strand nemcsak az üdülés, hanem a sport szempontjából is óriási jelentőségű Megírta a Nyirvidék, hogy a vároa egy uszoda építése érdekében megkereste az Országos Testnevelési Tanácsot és támogatást kért tőle. A városnak ezt a lépését az tette szükségessé, hogy gróf Klebelsberg Kunó vallás-é s közoktatásügyi miniszter elrendelte az úszás oktatását a középiskolákban. Nyíregyházán ezt a rendeletet nem tudták végrehajtani megfelelő uszoda hiányában. A város megkeresésére az OTT leküldte Schmidt igazgatót Nyíregyházára, aki megtekintette az uszoda építésére számbajöhető helyeket és legalkalmasabbnak a Sóstót találta. Most, amikor a strand épitéséwel megvalósíthatók az úszás tanításához szükséges uszodatervei is, bizonyos, hogy a város az építkezésekhez az OTT-tól is segítséget kap. Igy a most kiutalt segélyhez ujabb összegek járulnak és a meginduló építkezések mind több munkaalkalmat biztosítanak Nyíregyháza munkanélküliéinek és munkához juttatják nem csak a földmunkásokat, hanem az iparosokat is. A repülőtér építésénél is több munkás kap kenyeret A repülőtér építésére a város szá- * mára kiutalt 80 ezer pengő földmunkák végeztetésére szükséges. A repülőtér ugyanis, amint azt a Nyirvidék annak idején meg is irta, a feltörő talajvíztől egyenetlenné és repülő felszállásra és leszállásra alkalmatlanná vált. A minisztériumok légügyi osztályának intézkedésére a város elkészítette a repülőtér talajának nivellálására és vizmentesitésére vonaNjkjozó tjerveket, amelyek végrehajtása többszáz munkás foglalkoztatását teszi lehetővé. A tervek most valósággá válhatnak. A földmunka itt is nyomban megindul és tekintve azt, hogy az időjárás enyhe, még a tél beállta előtt lehetővé válik többszáz nélkülöző munkás számára a. kenyérkereset. A repülőtér üzemképessé tétele nagyjelentőségű további eredményeket biztosit a város közönsége javára. Megindul rövidesen a repülőjárat és e^zel is élénkül a város forgalma és gazdasági vérkeringése. I. ( Dr Bencs Kálmán kir. kormány főtanácsos, polgármester a közmunkákra vonatkozó rendelet vétele után Szegedre ufazott, de intézkedett, hogy tegyék meg a szükséges előkészületeket a munkálatok megkezdésére. B5 és jó termést, csakis jó karban tartott sz51ö hozhat! Szölöoltványok, sima és gyökeres alanyvesszők, hazai 6909.4 gyökeres vesszők és OTHELLO gyökeresek a legjobb fajokban, garantált minőségben, legolcsóbban beszerezhetők: Badacsonyvidéki Szőiötelep Kezelősége, Tapolca, Zala m. Ei ad többet érte... ? Irta: Beíohorszky Ferenc. — A Nyirvidék eredeti tárcája — Lassan szemerkélt az eső, amikor a Tömösi udvar széles kapuján nyugodt léptekkel ment be egy feltűnő fiatalember. Még az egyszerű esőkabátban is feltűnt a járókelőnek. Szikár termete, kissé meggörbült háta. végtelen nyugalma nem mindennapi jelleggel ruházták fel. A félhomályos kapualjban megállott. Körülnézett, kereste a lakjegyzéket. Mellette két nő suhant el. gyors léptekkei futottak fel a lépcsőházhoz vezető lépcsőkön az aljba. A fiatalember nyugodt, lassú léptei továbbdöcögtek. Méltóságteljesen állt meg az, aljban a kifüggesztett névsor előtt. Pedig jól tudta, Istvánfiék hol laknak... Nem is azt nézte, — százszor látta már a címeres névkártyát. az ötágú koronát, a büszke nevet a fehér lapon: Istvánft Jenő. nyugalmazott kúriai bíró. Az üveglapban önmagát tekintette meg. lekonyitotta esőkabátját, megigazította nyakkendőjét, egyet rántott nyakán, leyerte az esőt kabátjáról. belenézett halványan visz-» szaverődő, esőverte arcába, kalapjára lerázta a vizet, s megakart fordulni, hogy visszamenjen a kapu alá. Akkor pillantott bele a névkár- | tyába; már nem volt ott a címeres kártya, csak egy kusza írással 'irt fehér cédula: özv. Istvánfi J«nőné. A 12. szám alatt csüngött a névjegy. Azt tudta, hogy Istvánfi öt év előtt meghalt, de hisz a névjegy még kinn volt egy év előtt,, most miért kellett viszszavenni? Bizton valami uj rend; a lakást birtokló Istvánfinéra kellett átírni a lakást... 1 De hiszen Istvánfinénak is volt névkártyája,' neki is van még,, amit Baba adott neki...? Eh, bizonyára már nem akarták azt a díszes kártyát használni. vagy kifogyott, azután a mostoha idők őket is csak elérték...! Tűnődött; nem akart felmenni, esze ágában sem volt

% csak tnegnézte egy kissé a lépcsőházat, s elgondolkozott azon, milyen is volt hat-hét év előtt, mikor még ide-v járt. mikor felment a lépcsőn és becsengetett Babáékhoz. Visszafordult. ki akart menni a kapualjba. hogy megmérje kissé a cuppogó eső lanyhulását. Két nő fordult be a lépcsőaljba. Széles táskákkal, ernyővel, eső köpennyel. — Teljesen eladósodtak^ tudod fiam. nem volt már jóformán üzlet, aSioi Istvánfinénak hitelt adtak volna. A jómód, az ötágú korona, a sok urhatnékomság... < — Hát persze, ez is ennek a rendje — folytatta a másik — most azután árvereznek... Na és Baba? A szép Istvánfi Baba? — Édesem, — mondta nevetve a kövérebbik — hát ki vegye el? Ki legyen az a boldogtalan? Telve adóssággal és meg jóformán ruhája sincs. Hangosan beszéltek, a fiatalembert sem vették észre. Már felértek az első emeletre is. — Tizenkettő ugy-e, édesem? — Igen — felelte a kövérebbik. — Csak tudnék valami jót venni. Gyönyörű képeik vannak...! —• Szép butoruk... "Befordultak az üvegajtón... A fiatalember magában állt, tűnődve. villámcsapásként érte ez a néhány szó. Istvánfiéknál árvereznek...? Mi történt itt?. Telve adóssággal és még jóformán ruhája sincs...! Ezek a szavak nyögtek füleiben. Jói hallotta? Babáékról van szó? Lehetetlen...! Visszafordult a névsor elé...! Most már érti...! Persze, persze, levették az ötágú koronát^ a névjegyet, csak a házmesterrel "íratták ki a nevet, hogy szerényen meghúzódjék a többi mellett... Hát idejutottunk? ...Gyönyörű képeik vannak!.,,I Igen. ezt is mondták, sok apróság, csecsebecse, persze... képeik is.! ö is adott Babának két képet, két gyönyörű festményt, talán ezek is... Nem. nem lehet, ezt még sem teszik... De az ilyen adás-vevésnél árverezésnél mit törődik a hatóság ilyen dolgokkal...? Fel keli menni.,, Meg kell néznie ezt az árverést...! J Amilyen nyugodt volt a fiatalember egyébként, most olyan izgatottan futott fel a lépcsőkön, meg sem állt, mig a 12. ajtóhoz nem ért. Tárva-nvitva minden. Az előszoba üres, csak egy kis fogas volt néhány kalappal az oldalon. Mikor belépett^ hirtelen eszébe jutott, ha most Babával találkoznék. Milyen szégyennel fordítaná el a fejét, ő, épen ő jött el erre a szomorú vásárra! Eh, de Babáék bizton itt sincsenek! Talán a túlsó* szobában lesznek, hogy csak a nagy szobában^ az ebédlőben árvereznek. Ennek ajtaja' tárva volt.,* Széles, tágas terem. Most minden egy sarokba van tömve... Csak a képek lógnak eredeti helyükön. Néhány kép a sarokban volt igy is. Ezek más szobából kerülhettek ide. Bement a szobába. Tíz-tizenkét férfi, nő vegyesen ült az előtérben elhelyezett székeken. Az előtérben' két férfi állt

v s alkudozni látszottak két két fiatalemberrel. — Hölgyeim^uraim 100 pengő... Először... Szemét a beszélő férfi végigjártatta az egész soron. Tekintete megállt egy pllanatra a belépő fiatalemberen. Jó alanynak sejtette. — Kérem erről a mahagónt asztalról van szó — szólt egyenesen a fiatalemberhez — 100 pengő... Másodszor...! A fiatalember bámult maga elé..