Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-26 / 244. szám

JsftfmriD&c. 1930. október 26. Magyar árut vásárolj! I j | Standard 3t 3 1 Iámig halfali rádid 225 P, J • Conus hangszóró 60 P 6—12—18 havi részletre KATZ MIKSA cégnél. Takarékpslota, 6690—3 k*sedő igazi kulturember, a . Sóstó fejlődésének érdekét. Miután pedig a kormány az uj nyíregyházi laktanya további • építkezéseire erre az esztendőre 520.000 pengőt irányzott elő, a helybeli közmunkák idei összege 690.000 pengő, bár nem valószínű,* hogy a laktanyai munkálatoknál az egész előirányzott összeget ebben az évben az idő előrehala­dottsága miatt — fel tudják használni. Ötszáz munkásnak három hónapon át lesz kenyere a Sóstón meginduló földmunkáknál A sóstói strand megépítéséről beszélgettünk dr Bencs Kálmán polgármesterrel, aki elmondotta, hogy a sóstói munka nyomban kez­detét veszi. Hatalmas meder ké­szül, amelyet elárasztanak az Ig­rice patak vizével. A tó kiválóan alkalmas lesz a strand céljaira. A földmunkánál az eddigi számítások szerint mintegy ötszáz munkásra lesz szükség. Ötszáz munkás dol­gozhat három hónapon át és lesz télire kenyere ebben a bizonytalan gazdasági helyzetben is. A strandfürdő tervei teljesen ké­szen állanak a városi mérnöki hiva­talban. Amikor a vármegye főis­pánjának, dr Erdőhegyi Lajosnak akciója megindult, a városházán jól tudták, hogy az intervenció bi­zonyára sikerrel jár és a polgár­mester utasítására nyomban hozzá­kezdtek a sóstói tervek elkészíté­séhez. A sóstói fürdő terveinek a megoldásával óriási lépéssel halad előre a fürdőtelep hírneve a fejlő­dés utján. A tervek rajzaiból ki­bontakozik a strandfürdő gyönyörű képe. A hatalmas medence körül tartós és szép kabinok épülnek. Homokplázsok lesznek és a tó vize lehetővé teszi a sportúszás kultivá­lását is. A Sóstó nagy jövő előtt áll, ha stránda kiépül A városban nagy örömet kel­teti a közmunkasegélyről érkezett hivatalos hír és azok, akik évek óta hirdetik, hogy a Sóstó nagy­gyá fejlesztésének egyetlen utja a strand megépítése, a legmelegeb­ben üdvözlik a miniszteri döntést, amely a főispán és a város polgár­mestere érveléseinek helyt adva, az összegből 90 ezer pengőt a fürdő kiépítéséhez szükséges földmunkák­ra utalt ki. A Sóstón épülő strand egy csapással uj életet teremt a messze földön híressé vált Sóstón. A fürdő- és üdülőhely eddigi láto­gatói elragadtatással nyilatkoztak a Sóstó intim szépségéről, de meg­jegyezték, hogy egy strand felépi­téae esetén várható a Sóstó igazi érvényesülése, igazi népszerűsége. A strand megépítése keresettebbé teszi a Sóstót a folyómenti fürdők­nél, mert itt nemcsak kitűnő strand, hanem hüs erdő, pihentető magány is van. A 90 ezer pengő kitűnő befekte­tés is lesz. A Sóstó látogatottságá­nak növekedésével Nyíregyháza — idegenforgalma nagy mértékben növekedni fog. Most, amikor vá­rosunk közvetlen kapcsolatba került >j a Bodrogközzel is, a Sóstó strand- | fürdő állomása ennek az uj vo­nalnak is állomása. Az idegenfor­galom növekedésével, a fürdő lá­togatottságának fokozódásával nyer a mezőgazdaság, az ipar, a keres­kedelem is Nyíregyházán. A sóstói strand nemcsak az üdülés, hanem a sport szem­pontjából is óriási jelentőségű Megírta a Nyirvidék, hogy a vá­roa egy uszoda építése érdekében megkereste az Országos Testneve­lési Tanácsot és támogatást kért tőle. A városnak ezt a lépését az tette szükségessé, hogy gróf Kle­belsberg Kunó vallás-é s közokta­tásügyi miniszter elrendelte az úszás oktatását a középiskolákban. Nyír­egyházán ezt a rendeletet nem tud­ták végrehajtani megfelelő uszoda hiányában. A város megkeresésére az OTT leküldte Schmidt igazga­tót Nyíregyházára, aki megtekin­tette az uszoda építésére számba­jöhető helyeket és legalkalmasabb­nak a Sóstót találta. Most, amikor a strand épitéséwel megvalósítha­tók az úszás tanításához szükséges uszodatervei is, bizonyos, hogy a város az építkezésekhez az OTT-tól is segítséget kap. Igy a most ki­utalt segélyhez ujabb összegek já­rulnak és a meginduló építkezé­sek mind több munkaalkalmat biz­tosítanak Nyíregyháza munkanélkü­liéinek és munkához juttatják nem csak a földmunkásokat, hanem az iparosokat is. A repülőtér építésénél is több munkás kap kenyeret A repülőtér építésére a város szá- * mára kiutalt 80 ezer pengő föld­munkák végeztetésére szükséges. A repülőtér ugyanis, amint azt a Nyirvidék annak idején meg is irta, a feltörő talajvíztől egyenet­lenné és repülő felszállásra és le­szállásra alkalmatlanná vált. A mi­nisztériumok légügyi osztályának intézkedésére a város elkészítette a repülőtér talajának nivellálására és vizmentesitésére vonaNjkjozó tjerve­ket, amelyek végrehajtása többszáz munkás foglalkoztatását teszi lehe­tővé. A tervek most valósággá vál­hatnak. A földmunka itt is nyom­ban megindul és tekintve azt, hogy az időjárás enyhe, még a tél be­állta előtt lehetővé válik többszáz nélkülöző munkás számára a. ke­nyérkereset. A repülőtér üzemképessé tétele nagyjelentőségű további eredmé­nyeket biztosit a város közönsége javára. Megindul rövidesen a re­pülőjárat és e^zel is élénkül a vá­ros forgalma és gazdasági vérke­ringése. I. ( Dr Bencs Kálmán kir. kormány főtanácsos, polgármester a köz­munkákra vonatkozó rendelet vé­tele után Szegedre ufazott, de in­tézkedett, hogy tegyék meg a szük­séges előkészületeket a munkálatok megkezdésére. B5 és jó termést, csakis jó karban tartott sz51ö hozhat! Szölöoltványok, sima és gyökeres alanyvesszők, hazai 6909.4 gyökeres vesszők és OTHELLO gyökeresek a legjobb fajok­ban, garantált minőségben, legolcsóbban beszerezhetők: Badacsonyvidéki Szőiötelep Kezelősége, Tapolca, Zala m. Ei ad többet érte... ? Irta: Beíohorszky Ferenc. — A Nyirvidék eredeti tárcája — Lassan szemerkélt az eső, ami­kor a Tömösi udvar széles kapu­ján nyugodt léptekkel ment be egy feltűnő fiatalember. Még az egyszerű esőkabátban is feltűnt a járókelőnek. Szikár termete, kissé meggörbült háta. végtelen nyugal­ma nem mindennapi jelleggel ru­házták fel. A félhomályos kapu­aljban megállott. Körülnézett, ke­reste a lakjegyzéket. Mellette két nő suhant el. gyors léptekkei fu­tottak fel a lépcsőházhoz vezető lépcsőkön az aljba. A fiatalember nyugodt, lassú léptei továbbdöcög­tek. Méltóságteljesen állt meg az, aljban a kifüggesztett névsor előtt. Pedig jól tudta, Istvánfiék hol laknak... Nem is azt nézte, — százszor látta már a címeres név­kártyát. az ötágú koronát, a büsz­ke nevet a fehér lapon: Istvánft Jenő. nyugalmazott kúriai bíró. Az üveglapban önmagát tekintette meg. lekonyitotta esőkabátját, megigazította nyakkendőjét, egyet rántott nyakán, leyerte az esőt ka­bátjáról. belenézett halványan visz-» szaverődő, esőverte arcába, ka­lapjára lerázta a vizet, s meg­akart fordulni, hogy visszamenjen a kapu alá. Akkor pillantott bele a névkár- | tyába; már nem volt ott a címe­res kártya, csak egy kusza írás­sal 'irt fehér cédula: özv. Istvánfi J«nőné. A 12. szám alatt csün­gött a névjegy. Azt tudta, hogy Istvánfi öt év előtt meghalt, de hisz a névjegy még kinn volt egy év előtt,, most miért kellett visz­szavenni? Bizton valami uj rend; a lakást birtokló Istvánfinéra kel­lett átírni a lakást... 1 De hiszen Istvánfinénak is volt névkártyája,' neki is van még,, amit Baba adott neki...? Eh, bizonyára már nem akarták azt a díszes kártyát hasz­nálni. vagy kifogyott, azután a mostoha idők őket is csak elér­ték...! Tűnődött; nem akart felmenni, esze ágában sem volt % csak tneg­nézte egy kissé a lépcsőházat, s elgondolkozott azon, milyen is volt hat-hét év előtt, mikor még ide-v járt. mikor felment a lépcsőn és becsengetett Babáékhoz. Vissza­fordult. ki akart menni a kapu­aljba. hogy megmérje kissé a cuppogó eső lanyhulását. Két nő fordult be a lépcsőalj­ba. Széles táskákkal, ernyővel, eső köpennyel. — Teljesen eladósodtak^ tudod fiam. nem volt már jóformán üz­let, aSioi Istvánfinénak hitelt ad­tak volna. A jómód, az ötágú ko­rona, a sok urhatnékomság... < — Hát persze, ez is ennek a rendje — folytatta a másik — most azután árvereznek... Na és Baba? A szép Istvánfi Baba? — Édesem, — mondta nevetve a kövérebbik — hát ki vegye el? Ki legyen az a boldogtalan? Telve adóssággal és meg jóformán ru­hája sincs. Hangosan beszéltek, a fiatalem­bert sem vették észre. Már fel­értek az első emeletre is. — Tizenkettő ugy-e, édesem? — Igen — felelte a kövérebbik. — Csak tudnék valami jót ven­ni. Gyönyörű képeik vannak...! —• Szép butoruk... "Befordultak az üvegajtón... A fiatalember magában állt, tű­nődve. villámcsapásként érte ez a néhány szó. Istvánfiéknál árverez­nek...? Mi történt itt?. Telve adóssággal és még jóformán ruhá­ja sincs...! Ezek a szavak nyögtek füleiben. Jói hallotta? Babáékról van szó? Lehetetlen...! Visszafor­dult a névsor elé...! Most már érti...! Persze, persze, levették az ötágú koronát^ a névjegyet, csak a házmesterrel "íratták ki a nevet, hogy szerényen meghúzódjék a többi mellett... Hát idejutottunk? ...Gyönyörű képeik vannak!.,,I Igen. ezt is mondták, sok apróság, csecsebecse, persze... képeik is.! ö is adott Babának két képet, két gyönyörű festményt, talán ezek is... Nem. nem lehet, ezt még sem teszik... De az ilyen adás-vevésnél árverezésnél mit törődik a hatóság ilyen dolgokkal...? Fel keli menni.,, Meg kell néznie ezt az árverést...! J Amilyen nyugodt volt a fiatal­ember egyébként, most olyan iz­gatottan futott fel a lépcsőkön, meg sem állt, mig a 12. ajtóhoz nem ért. Tárva-nvitva minden. Az előszoba üres, csak egy kis fogas volt néhány kalappal az oldalon. Mikor belépett^ hirtelen eszébe ju­tott, ha most Babával találkoznék. Milyen szégyennel fordítaná el a fejét, ő, épen ő jött el erre a szo­morú vásárra! Eh, de Babáék biz­ton itt sincsenek! Talán a túlsó* szobában lesznek, hogy csak a nagy szobában^ az ebédlőben árve­reznek. Ennek ajtaja' tárva volt.,* Széles, tágas terem. Most min­den egy sarokba van tömve... Csak a képek lógnak eredeti helyükön. Néhány kép a sarokban volt igy is. Ezek más szobából kerülhettek ide. Bement a szobába. Tíz-tizenkét férfi, nő vegyesen ült az előtérben elhelyezett székeken. Az előtérben' két férfi állt v s alkudozni látszot­tak két két fiatalemberrel. — Hölgyeim^uraim 100 pengő... Először... Szemét a beszélő férfi végigjár­tatta az egész soron. Tekintete megállt egy pllanatra a belépő fiatalemberen. Jó alanynak sej­tette. — Kérem erről a mahagónt asz­talról van szó — szólt egyenesen a fiatalemberhez — 100 pengő... Másodszor...! A fiatalember bámult maga elé..

Next

/
Oldalképek
Tartalom