Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-15 / 234. szám

JhtlrfRYIDÉK. 1930. október 15. Genf ntán Irta: Püter Józsel. ; II. Avagy mutasson valaki a világtörténelemből olyan békeszerző dést, amelyet a szerződő felek közül csak az egyik tart meg, amiSÍK pedig csak annyit respektál abból, amennyi neki jól esik, a többi részt pedig oldalba rúgja, mint ahogy a kisántánt teszi a nagynatalmak oltalma mellett, amelyek ugyan mindig világbékéről prédikálnak, de egyben anyagi áldozatokkal támogatják és fejlesztik a kisántánt fegyveres erejét. hogy a trianoni szerződés meg tagadott rendelkezései helyett szuronnyal védje meg az elrabolt zsákmányt. A nagyhatalmak ezen dajkálása mellett ott lappang még egy másik önző cél is. Az t. i. hogy adandó alkalommal, ba a nagyhatalmak egyike, fvagy másika bajba kerülne^ segítségére legyen a kisántánt hadserege. De arra már nem gondolnak, hogy megbízható hadsereggel csak konszolidált államok rendelkezhetnek, de egy belső viszályban élő, konglómerát, terror alatt élő népek összetételéből ilyen auktoritásu fegyveres erő nem fejlődhet ki. Igen. a rági Csehország, a régi Szerbia, az eredeti Regátrománia az ő konszolidáltságukban, az uj részek nélkül bírhatnak támogató erővel^ de jelenlegi helyzetükben, a ballasztok birtokában nem. De legyenek a franciák bármilyen bizakodó reménységgel a kisántánt hálójának megnyilvánulása iránt, mégis csak inmorális eljárás az, hogy a középeurópai lefegyverzett nemzetekre rótt jóvátételi összegből szutenérozzák a kisántánt fegyveres erejét éppen azon nemzetek ellen, amelyek a pénzt adják. Ugyan hol itt a józan, e legfőbbképpen a becsületes belátás? Ezen az alapon akarnak talán világbékét teremteni? így akarják Páneurópát megalapozni? Ezért tesznek kéjutazásokat évenkint .négyszer Genfbe? Ezért töltenek ott a nemzetek terhére heteket, hónapokat? Vájjon ha az érdekelt nemzetek dolgozó polgárai, akiknek adófilléreit erre a célra felhasználják, követelnék az »Eredménytár«-t, hogy tiz év alatt minő pozitív eredményeket értek el az emberiség jóvoltának előbbrevitelében a jog, igazság és becsület mezején, tudnának-e számot adru sáfárkodásukról? Mert a gyakorlati tapasztalat és a világszemlélet azt mutatja, hogy a népek és nemzetek elégedetlensége, iiyomora és jajkiáltása sohasem volt olyan nagy

v mint amióta a Népszövetség intézi az európai nemzetek sorsát. A Népszövetség ugyan a legmagasabb fórumnak van kikiáltva, de ennél még nagyobb hatalom

1 a nemzetek népeinek Európája, amelynek a Népszövetség is felelősséggel tartozik. Ez a fórum pedig — amint a jelenségek mutatják elégedetlen a Népszövetség munkaeredményeivel. A népek milliói otthon, a szavazó urnáknál adnak ennek kifejezést szavazataikkal^ melyek azt célozzák, hogy uj szellem, uj akarat a nemzetek közötti "kölcsönös megértés keljen életre s a mult gyűlöletes világából kivezetve a nemzeteket eljuttassák az emberiség eszményéhez. Ennek a nemes törekvésnek a Népszövetség bölcsei sem állhatják útját, bármennyire fegyverkezzenek is abnormis irányú, gyűlölettel telített^ erőszakos politikájuk íjiegvédésére. Az eltemetett igazság kriptája felé hiába emelik a hamisság monumentális épületét. Az igazság előtör; szava az égre kiált, ereje romokba dönti a Ieggigantikusabb építményt is az építőkkel együtt. Ez erkölcsi törvény. amely elől kitérés nincs. Hogy pedig a hamisság várának összeomlása minél élőbb bekövetkezzék^ a magyar nemzetnek összes energiáját fel kell e célra használni. Elég volt a köntörfalazásból. A magyar nemzet nem ülhet tovább is a vádlottak padján. Ellenkezőleg, neki kell a vádló szerepét átvenni, mert nála az igazság. Ezt konstatálta és beismerte már az egész világ. Itt most. felmerül a kérdés, hogy mit tegyünk hát? Meg lehet erre felelni a következőkben. 1. A trianoni ügyet a magyar parlamentnek kell magáévá tennie Naiv hit az hogy egy nemzetnek saját igazságaival a saját parlamentjében nem szabad foglalkozni. Hol van ez megírva? Sehol! Mégis a magyar parlament tiz éven át ennek a balul elképzelt feltevésnek mákonyszerü hatása alatt állott. Mindenről tárgyalt és beszélt. egyedül a legmélyebb sebet ejtő Trianonról nem, még akkor sem, amikor kezdve a franci* ák. parlamentjétől, ahol megállapításokat nyertek a magyar igazságok, valamennyi nemzet parlamentje többé, kevésbbé foglalkozott vele hol javunkra, hol kárunkra. Ezekre a magyar parlamentnek a tárgyalások természetéhez mérten reflektálni kellett volna, hol elismeréssel, hol helyreigazításokkal. De nem tette, sőt tudomásul sem vette, tartva esetleg a kisántánt támadásaitól. Dehát nem láttuk, hogy a kisántánt államai mindazon intézkedéseket, melyekkel a trianoni szerződést 99 százalékban mégszegték, a saját parlamentjei utján hozták létre. Ez maga elég lett volna bátorításul, ahhoz, hogy a magyar parlament is tárgysorozatába vegye a trianoni kérdést. 2. A magyar parlament saját kebelében alakítson egy trianoni bizottságot, melynek feladata legyen a trianoni szerződés napirenden való tartása. Erről tegyen időközönkint jelentést a Háznak. Referáljon minden külföldi megmozdulásró^ kijelentésekről, amelyek Trianonra vonatkoznak. Ezeket vegye a parlament tárgyalás alá. A kedvező adatokat, mint a magyar igazság bizonyítékait gyűjtse össze; az elfogult, rosszakaratú kijelentéseket igazítsa helyre s tegye értéktelenné. 3. Mindenek előtt egy küldöttséget menesszen Briand francia külügyminiszterhez s ezen küldöttség nyújtsa át neki hiteles másolatban^ amely előre beszerzendő a francia szenátus azon jegyzőkönyvét, amelyben a trianoni szerződés ratifikálása alkalmá val. a magyar igazságok megállapításokat nyertek s amiket Briand mint koronatanú igazolt. Ez emlékeztetés lesz ugy Briandnak, mint az egész szenátusnak, egyben elhatározó erejű momentum lesz arra. hogy az akkor megállapított igazságok mellett kitartsanak. 4. A népszövetségi tárgyalásokra kíküldendő delegátusokat lássa el programmal ugy, amint más parlamentek teszik. De fölösleges minden további részletezés. Csak mint élő szükségletet keli megállapítani, hogy a magyar parlamentnek a Revizióa Liga és a Nemzeti Szövetség mun kakörébe be kell l'apc

ro'ódnia. Ekkor és igy lesz az egész egységes nemzet egyakarata dokumentálva és csak ilyen előkészítés után léphet fel a nemzet a trianoni szerződés eltörlésének követelésével, amit bizonyára honorálni fognak minden müveit, erkölcsi alapon álló nemzet jogérzettel biró delegátusai^ akiknek elfogulatlan Ítélete vissza fogja adni NagyMagyarországot. Ezzel béke lesz a nemzetek között és kezdetét veheti a normális nemzeti élet. Kit mond a két érdekeit csapatkapitány és a vasárnapi mérkőzés bírója a nyíregyházi meccsről ? A vasárnapi mérkőzést követő vacsorán a Nyirvidék munkatársa kérdést intézett az érdekelt csapatkapitányokhoz és a mérkőzést vezető Boronkay bíróhoz, mi az impressziójuk a nyíregyházi küzdelemről. Az érdekes válaszok a következők: . Horváth Endre a Keleti Szövetség kapitánya: A budapesti és keleti csapatok között olyan nagy kondicionális differenciák vannak, hogy egyelőre a vidék: képtelen felvenni a versenyt a fővárosiakkal. A fővárosi játékosok részére olyan állások nyitnak meg, amelyek sok szabadidőt és tréningalkalmat biz-> tositanak. Ez részükre olyan pluszt jelent, hogy a vidéki játékos legnagyobb lelkesedés mellett sem tud a fővárosiakkal egy színvonalú eredményt felmutatni. A súlyos gazdasági helyzet most a vidéki tréning lehetőségét minimumra redukálta. Van olyan kiváló játékosunk^ aki vasárnaprólvasárnapra meccsel, anélkül, hogy hétköznapokon trenírozhatna. Ettől a nagy nehézségtől eltekintve, már megválasztatáson! alkalmával azt a célt tűztem ki magam elé. hogy a válogatott csapatot friss erőkkel pótolom, mert sajnos a régiek ezen a téren nem tudtak eredményeket felmutatni. Ezekről a friss emberekről csak annyit, hogy javarésze bevált, — ugy hogy szép perspektíva előtt állunk. Ami a nyíregyházi játékosokat illeti, bizony a legfixebbnek vélt pont csalódást okozott, amelynek következtében a prímának vélt Kubicska is gyengébb volt. Hajdú (NyKISE) kiválóan játszott, — mondhatjuk brilliáns játékot produkált. Benke is megfelelt a várakozásnak. Neumann csalódást okozott. Kiváló volt Kalmár (DTE). — Megfelelt Magyar (DKASE). Várakozáson felül volt Mező is (KSE). Farkas formán kívül van ugyan, de jelenleg jobbat nem tudtunk volna kiállítani. Pálinkás (DVSC) nem játszotta ugyan ki formáját, de panaszunk nem lehet rá. Barta (IKSE) kapusunk a negyedik gólnál nagy hibát követett el. A többi gól védhetetlen volt, ugy hogy általában jól megfelelt. Boronkay biró kissé kényelmesen vezette a mérkőzést. Ha mos a ntyiregyházi közönség magatartására gondolok, ki kell jelentenem^ hogy nagyon meglepett engem annak a közönségnek blazírt viselkedése annyival is ínkább

v mert sokszor a legérdektelenebb bajnoki mérkőzéseken is nagy hévvel buzdítja a csapatot. míg ezen a nagy jelentőségű meccsen lehangolóan néma magatartást tanúsított és igy nézte, miként szorongatja az óriási ellenfél a gyengébb Keletmagyarországi válogatottakat. Csárdás Gusztáv főváros,* kapitány: Nem vagyok megelégedve csapatunkkal, mert gyengébb formát mutatott, mint amelyet várhattunk. Kelet játékosai is csalódást keltettek bennem, olyan értelemben, hogy sokkal jobban játszottak, mintsem vártam. A keleti játékosok közül különösen teftSzett a kapus, aki elsőrangú védelmet fejteit ki. Jó volt az első bekk, első half és a jobb összekötő is. Nehezen nyertünk, ugy, hogy a másodiK gólt a keleti kapus elnézte és volt olyan pillanat, amikor a vezetés a keletiek kezében volt és bennünket a szerencse segített. Mondhatom, hogy most biztosra jöttünk, a jövőben félni fogunk. Általában a mérkőzés mindvégig fairé volt és a csapat továbbá a közönség magatartása kellemesen érintett. Megelégedéssel éreztem a közönség szimpátiáját. amikor a második félidőben nyílt színen kapott tapsott csapa-' tunk. A legszívélyesebb érzelmekkel gondolok a nyíregyházi fogadtatásra és általában a kedves nyíregyházi közönségre. Boronkay biró: Az az impresszióm^ hogy a keletiekben a lelkesedés

v*a budapestiekben a rutin volt nagyobb és a fejlettebb technika vitte döntésre a küzdelmet. Forradalmi jellege van a spanyolországi általános sztrájknak , Párisból jelentik: Madridból érkező hirek szerint Murcik'ában és Sevillában általános sztrájk tört ki. Komoly összeütközsre került a sor a rendőrök és a sztrájkolók között. Mindkét részen sokan megsebesültek. A sztrájkmozgalomnak forradalmi jellege van. Barcellonából jelentik: A polgári kormányzat jelentig hogy a fémmunkások kihirdették az általános sztrájkot. A »Nacion« jelentése szerint a rendőrség lefoglalja ta és a tüzérségi laktanyába szálul litotta az összes fegyvereket. j