Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-15 / 234. szám

jtárfmriDÉK. 1930. október 15. Sóstó gyógyfürdő * * * Még pompáznak a park százszi­nü virágai v — még feszitik legye­zőjüket a pálmák, — még zöld az erdő, — de már lehúzott redő­nyök, — bevont csónakok — be­szüntetett vonaláratok hirdetik, hogy vége az idénynek. Beállott, a nagy csend, a reggeli madárcsi­csergés elhalt, a délutáni zene megszűnt — elmélkedhetünk. Igen v elmélkedjünk azon, hogy mi hát nekünk a Sóstó? Mit nyújtott és kinek? A Sóstógyógyfürdő nemcsak Nyíregyházának, de egész Sza­bolcsmegyének á legbájosabb üdü­lő helye. Gyönyörű a parkja, hüs az erdőkoszoru adta levegője, pormentes^ gondosan ápoltak a séta-utjai. Fürdőjének vize 1.018 gr. chlornátiumot, és 2.855 g r­szénsavas nátriumot tartalmaz és gyógyhatású. Vendéglőjének nem­csak terrasza T hanem a kiszol­gálása. konyhája, tisztasága, sza­lonzenekara nagyvárosi" igényeket is kielégítő. És a közlekedés olcsó, sürü és könnyű. Husz percig tart, mig a remek levegőjű^ pormentes erdei uton keresztül visz a villamos, kellemes nyitott kocsijain. A Sós­tóra vezető utat nem lehet eléggé megbecsülni. Az bizonyos, hogy minden ide­gen, legyen bár világlátott, a Sós­tógyógyfürdő kedvességétől, bá­jától ei van ragadtatva és tet­szésének szívesen ad kifejezést. Nyíregyháza közönsége nagyon szereti és szívesen keresi fel. — Legjobb bizonyítéka ennek az, hogy a villamos vasúton a várostól ez év május havában 30.707-en keresték fel. Tekintve, hogy e hó első fele még hűvös volt és hogy a park virágai is csak zsendü­lőben voltak és igy a kirándulók zöme csak a hónap második fe­lében kezdett kirajzani: az átla­gos napi kirándulókat bátran le­het 1500-ra tenni. A juniusi utas­forgalom már 34.660-ra emelke­dett. Ehez azonban hozzá kell ven ni a távolsági vonatokon, a Máv­von (vasárnaponként átlag 100-an jöttek Kisvárda felől) és az autó­kon, kerékpárokon, gyalogosan ki­rándulókat, ugy, hogy a juniusi kirándulók számát bátran tehet­jük 40.000-re. A juliusi utasok száma a kisvasuton a 28 ezret és az augusztusi utasok száma 27 ezret haladta meg. A kisvonaton tehát a négy hónap alatt 120 ezer­nél többen, egyéb alkalmatossá­gon legalább 20 ezren keresték fel a Sóstó parkját. Érdemes itt megemlíteni, hogy a forgalom lebonyolítása kifogás­talanul ment végbe. Tudni kell azt, hogy a közönség délután fél­óránként utazik ki, de az igy ösz­szegyült publikum csaknem egy­szerre 7 és 8 óra közt este ki­ván visszautazni. A kisvasutak forgalmi hivatala mindig gondos­kodik elegendő kocsiról, gépről. Megtörtént május 22-én a gyer­mekmajálison, hogy a városból 9500 utas jött ki a Sóstóra és en­nek az egész nap folyama alatt összegyűlt közönségnek a legna-' gyobb része egy másfélóra alatt utazott vissza. A forgalom sima ellátása minden dicséretett meg­érdemel. A kalauzok udvariasak, a forgalmi főnök előrelátó, a kö­zönségnek sohasem lehetett ki­fogása. És most felvetjük a kérdést: a közönség szereti és szívesen ke­resi fel a Sóstót; — de mit kap! Mit nyújt neki a Sóstó, — mit nyújthatna? A jó v kellemes köz­lekedést adja és a tiszta levegőt, — a jobbhelyzetben levőknek a vendéglő elsőrendű ellátását. — A fürdőt? Hiszen ezt a kirán­dulóknak alig 10 százaléka vette igénybe. A fürdő nem a fel­frissülést, a felüditést szolgálja, hanem csupán a gyógyulást a rá­szorulóknak. A fürdő — bár ez idén hat vagy nyolc uj káddal látták el — mégis primitív. Bú­torai nem érdemesek a szóra, — a szobákban villany nincs. Pedig ha nyújtana többet a közönség­nek. még nagyobb számban ke­resné fel a Sóstót. Mi kellene? Uszoda és strandfürdő kell B Sóstóra. Nem mondunk ezzel sem­mi ujat. Mindenki tudja, hogy a közlekedés könnyűsége, pormen­tessége és olcsósága mellett a nagyszerű levegő, a 600 holdas erdő koszorúja^ a környező kul­tura, a közönségnek a fent kimu­tatott nagy számában megnyilat­kozó szeretete, a Sóstó bérérték­többlete — kínálva kínálják ezt a helyet uszoda és strand számára. Nem ismételjük azt sem, hogy a város egy busásan jövedelme­ző objektumhoz jut általa. De nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy két szerencsés adottságot hevertetünk parlagon. Az egyik a fentebb vá­dolt természeti helyzet, mely pz egész vármegye kiránduló góc­pontjává tehetné ezt a helyet, a másik az v hogy egy kiváló szak­emberrel rendelkezünk. Hűnek Emil ur ez v ki már csinált strand fürdőt, aki terveket készített és aka ennek az üzemnek kereske­delmi titkaivar is tisztában van. Az ő tervei, melyek teljesen ké­szen várják a megvalósítást, a tó' szigetét vennék igénybe. A mü kutjaival és a híddal együtt nem kívánna 70—80 ezer pengőnél na­gyobb befektetést^ számítása sze­rint. Napfürdőző helyek és árnyas facsoportok vennék a kabinokat körül. Az ő számítása 30.000 lá­togatóra van alapítva, ami a bő amortizáción felül, a rezsit és a tartalékolást biztosítaná; de né­zetünk szerint a látogatók száma legalább 50.000-re emelkednék. — Szerinte azonban a terv később is a szükségletnek megfelelően ki­bővithető. Neki igaza van abban, hogy előbb jelentkezzék az igény, és csak azután kell ujabb befek­tetést eszközölni. És ezt már ma­ga az üzem fedezi. Minden a közönség vágya, ro­konszenve, a rentabilitás, a szük­séglet, az uszoda és strand nagy népszerűsége és közkedveltsége ja­vallják ennek a műnek létrehozá­sát ; — de javallja a munkanélküli­ség is, mely most a tél beállta előtt nagy földmunkához jutna. Lehetetlen az r hogy az Országos Testnevelési Tanács ne fenne se­I gitségére és lehetetlen az, hogy a még hiányzó fedezet ne volna előteremthető. — hm. — Keéfcy István: Örök Ikarns (Az »R 101.« emlékezetének.,) Zeng a jövendők nagy zenéje. Nincs megállás. Repül a Lélek... Cél: a titok, a sohasem látott ösmagasság... sark-hidegségek... Szörnyű bukásban szárnyak törnek. Vad vihar roppant gályabordát... Még megcsuklik a földi jajszó S már feszülnek az uj vitorlák... Mosolyog az örök Ikarus S lendülni kész az uj sir mellett... Rohan az ős nyughatatlanság S nem Istent keresi... Győzedelmet 1 A Golgotákon sóhaj refbben: Em[berl Tudd meg a titkok ' titkát: . A magas felé egy ad szárnyat A Szeretet, mely Istenig fát! Napi hírek KISNAPTAR Október 15. Szerda. — Róm. kat. Teréz. — Gör. kath. Luciái}. —• Prot. Teréz — Izr. Thisri 23. ORSZ. KAMARASZINHAZ: Hajnalban, délben, este (8 órakor) APOLLÓ MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ: Az afrikai hadnagy (5, 7 és 9 órakor.) DIADAL MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ: A nábob leánya (5, 7 és 9 órakor) VÁROSI MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ: Nincs előadás. Solymossy Képszalon kiállítása a városháza nagytermében. Városi gőz- és kádfürdő nyitva. Kedden és pénteken a gőzfürdő csak nők részére van nyitva. Szabolcsvármegyei Jósa-Muzeumr Iskoláknak nyitva 9—13 óráig. Egész héten át a Gergelyffy és Farkas-gyógyszertárak tartanak ügyeleti szolgálatot. VASARNAPTAR: Október 17. Csenger, Veszprémi­Marha- és sertésvásár Szarvas. Október 18. Csanádpalota, Szalk­szentmárton, Szenna (sertésvás. nincs), Szentgotthárd (lóvásár nincs), Szentlőrinc, Szőllősgyö­rök (sertésvásár nincs); lóvásár Szarvas; sertésvásár: Kistelek. Rádió-müsor. Budapest. — Szerda 9.15: Az Országos Postászene­kar hangversenye. 9.30: Hirek. 9.45: A délelőtti hangverseny folytatása. 11.10: Nemzetközi vizjelző szol­gálat magyarul és németül. 12: Déli harangszó az egyetemi templomból, időjárásjelentés és hirek. 12.05: Hangverseny. 1: Időjelzés, időjárás- és víz­állásjelentés. 2.30: Hirek, élelmiszerárak. 3: Piaci áiak és árfolyamhirek. 3.30: Morse-tanfolyam. 4. o: Felolvasás. 4.45: Időjelzés, időjárás-, vízál­lás jelentés és hírek. 5.15: Felolvasás. Utána másfélóra könnyű zene. 6.50: Olasz nyelvoktatás. Utána: Gramofonzene. Közben: Sporteredmények. Utána: Pontos időjelzés, időjá­rásjelentés és hirek. Utána: Az Operaház tagjaiból alakult zenekar hangversenye. Majd: A m. kir. budapesti I. honvédgyalogezred zenekarának hangversenye. Utána: Pertis Jenő és cigány­zenekarának hangversenye. Hogyan állítható meg az egyre fokozódó magyar gazdasági válság ? A mai gazdasági válság központi | tengelye a magyar mezőgazda ­sági értékesítés krízise. A pénz nélkül maradt gazdatársadalom megcsökkent fogyasztása vissza­hatott az ipari termelésre is. A megcsökkent ipari termelés foly­ton fokozódó munkásleépitést oko­zott. Ily jnódon a munkát kereső munkások száma folyton növeke­dett; a folyton fokozódó mun­kakeresés veszedelmes munkanél­küliséggé fajult. — A munkanél­küli munkás nem fizetőképes fo­gyasztó. A fizetőképes fogyasztó-' tömegek ily módon váló megcsök­kenése az ipari termelés ujabb redukciójára vezet. Újra élőiről kezdődik ugyanez a folyamat, amelyben megállás nincs a töké­letes elszegényedésig. Pedig meg kell állítanunk ezt a folyamatot s ehhez egy archimedesi pontra van szükség. Ez a kivül álló segítség pedig a magyar fogyasztó lelki­ismeretének felébresztése a »Ma­gyar Hét« tanítása által. És ha a teljes magyar fogyasztóközönsé­get reprezentáló magyar társadal­mat egész vásárlóerejével a ma­gyar ipari 'termelés minden alka­lommal való fogyasztására irá­nyítjuk, akkor a magyar gazda­sági válság tui fog jutni azon a holtponton^ amelyből ma kievic­kélni látszólag nem tud. ' I '! A gazdasági válságból ki ve- 1 zetö ut tehát: archimedesi pontot találni a magyar fo­gyasztóban, akinek fogyasz­tása a gazdasági élet folyto­nosságát egyedül biztosít­hatja. Támogassuk Nyíregyházán is a »Magyar Hét«-en a helybeli ke­reskedelmet és ipart. Magyar gyáripari termék, mint a emnkanél­küliség enyhítésének eszköze A mindennapi megélhetés gond­jai mindinkább szükségessé teszik, hogy a ruházkodásnál v lakásberen­dezésnél stb. a lehető legolcsób­ban produkáljunk, de oly jnódon, hogy az ne menjen a tartósság és csín rovására. Ugy látszik éppen ezen célok keresztülvitele érdekében határozta el az or­szág egyik legnagyobb iparválla­lata a csepe'i gyár a varrógépek gyártását. Amint halljuk, ezen varrógépek már piacra is kerültek és minőség valamint kiállítás te­kintetében mindenben felveszik a versenyt a legjobb külföldi gépek­kel. A gondos háziasszony ma­napság arra törekszik, hogy amit/ csak lehet házilag készíthessen s ezt könnyen el fogja érhetni, ha az imént emiitett varrógépeket kedvező havi részletre megvásá­rolja és mellette még a gyár var­rás. himzés és egyéb munkálatok­ra is ingyen kitanítja. Ajánljuk asszonyainknak és leányainknak, hogy ezen tanfolyamokon mennél számosabban vegyenek részt, mert amit megtanulhat az em­ber, az nem elveszett érték. Nagyon hűvös volt Masaryk po­zsonyi fogadtatása Pozsonyból jelentik: Masaryk elnök pozsonyi látogatása során kijelentette, hogy az állampolgár­sági kérdést kielégítő módon fog­ják rendezni s a magyar kisebb­s'ég minden igazságos követelését teljesíteni fogják. Egyébként áz ünnepi hangulat sem tudta lep­lezni Masaryk pozsonyi látogatá­sának belső ürességét. A fogad­tatásnál kizárólag csak a beván­dorolt csehek, sokolegyesületek tagjai a pénzügyőrök és .postások vettek részt. , ) ! . L-i - rj U.ÜL1J

Next

/
Oldalképek
Tartalom