Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)
1930-10-01 / 222. szám
MÍRYIDÉK. 1930. október 1. mmm A buzadumping és a kapitalisták Irta: Pisszer János Nagy »begyuladás« van »Tőkés«éknéi, hogy az oroszok 15 millió métermázsa búzát löktek oda a nyugati államoknak olcsó áron azért, hogy lerontsák a búzaárakat) és ezúton demoralizálják a termelő osztál okat s ezzel politika^ céljuknak megtelelő káoszt teremtsenek a 'lapitaüsta államokban, Azt mondják »Nyugaték«, hogy ilyen szervezett módon még a Szovjet nem támadott a gazdasági harcok területén, mint aminő a buzadumping. Érdekes 1 Érdekes pedig azért, mert hiszen Kanada sem tesz mást, mint dumping uton rontja az európai termelők árait. Amerika egyébként igen jól érti a módját, hogyart kell dumpingolni, Európával" szemben. Aki abban a hitben él a háború óta, hogy az u. n. »békeszerző J dések« megkötése óta béke van/ az, — tudjuk, — mérhetetlen tévedésben leledzik. Ágyuk ugyan nem bömbölnek, puskák nem ropognak géppuskák nem kattognak és bombák sem robbannak, de mindezek gazdasági téren mégisj megvannak és tagadhatatlan^ hogyl olyan gazdasági háború dul, aminőre példa a gazdasági világtörténelemben még nem volt. Ez a gazdasági háború mosti olyan hadsereg felvonulásával tarkítva folyik tovább, amely a régi doktrinér kapitalista gazdasági háborúk sorozatában ismeretlennek) látszik. Felvonul orosz lobogó alatti a világháború amerikai tankja, amely lehengerelni kivánja a kapitalista hadseregeket. És kezd kisülni, hogy a tőkés gazdasági életnek tudósai, a közgazdák quintessentiái tanácstalanul állanak az uj jelenséggel szemben. Ugy, mint a központi hatalmak az ántánt tankokkal szemben állottak. Kisül hogy hiba van a kapitalista védekezésmódban. Megállott a tudományi ( ! Pedig, ha egy kis fizikai észjárást) kavarnának belé ebbe az uj harcba, talán mégis volna módja a védekezésnek. Igen ám! De »Tőkés«ék csak ugy tudják elképzelni a maguk gazdasági »áldásos« tevékenységé^ hogy ezzel mindenképpen haszonnak kell járnia. Nekik) mindig csak nyerniök kellene. M aranyat halmozni! Ez a szent. Mérhetetlen kamatjövedelmet biztosítani! Hogy közben tönkremennek éppen azok a tehenek, amelyekből az' . aranyat fejik, ez már nekik »ma- \ gas«! j Az interparlamentáris kereskedelmi konferencia szeptember első ! felében tartott ülést. Ha emlék- I szünk tanácskozásaira, megálla- < pithatjuk, hogy azon az orosz termelőterületről szó sem esett. Mint-i ha az orosz föld termőereje, elveszett volna a világ számára. Ezzel ők nem kalkuláltak. Nagy bölcsesség, mondhatni! f jj Ott, a konferencián hangoztatták, hogy az európai "államokban, a gabonaimportra szoruló államok hiánya 120 millió métermázsa. Az exportképes államok feleslege 25 millió métermázsa. A hiány tehát 95 millió métermázsát tesz ki, melyet Európán kivüli államok fedeznek. Az orosz szovjet most kilökött a piacra 15 millió métermázsát. Ez az európai hiánynak 16 százaléka. Tehát maga Európa is felvehetné ezt az orosz dumpingárut minden komédia nélkül és elfogyaszthatná szőröstői-bőröstől, a fejtörésnek csak halvány árnyékatói sem kisérve. De az a komikus, hogy ez a 15 millió métermázsa buza nem Európát szerencséltette, hanem Amerikát éppen ugy, mint a Brit »világbirodalmat« is. És berezeltek ott is. itt is »Tőkés«-ék, hogy mi lesz most? Zuhan a buza ára! A 15 mii Uónyi mennyiség olcsó ára lerontja a sok százmillió mázsa árát, amely sok százmilliónyi mennyiség, az ezrekbe is átnyúlik mélyen. A kis Dávid, ravaszságával, • hogy leteriti a hatalmas Góliátot! Egy kis keverési szabállyal világossá tehető, miként áll ez a rettenetes gazdasági kérdés. Ha van nekem 15 hektoliter olcsó borom és talán ezer hektoli-i ter drága borom, akkor a kettőnek keveréke adja az átlagárat. Ezt talán a harmadik, vagy negyedik elemiben tanitják. { A kinálat-kereslet kapitalista el1 ve azonban azt tanitja, hogy ha a kínálat bizonyos árat diktál, akkor az átlagár is erre a bizonyos oicsS árra zuhan alá. Az áremelkedésnél pedig a kereslet nagyobb árajánlata emeli az árat, az egész vonalon. Itt akad meg a buzadumping suj totta gazdasági élet. Senki nemi, mer vásárolni, mert attól tart, hogy, még olcsóbb lesz a buza. És az. orosz buza »még olcsóbb lesz«. Miért ne legyen olcsóbb? Olyan állam, amely céljául' tűzte ki, gazdasági téren érvényesíteni potitikai törekvéseit, talán csak nemi zsugoriskodik néhány százmillió rubel elköltésével. 'Megfontoltan, szer vezet ten állott ki a platzra, és a háború sohasem volt olcsó mu-i latság, ha nem is ekrazittal, dinamittal és puskaporral, hanem csak szelid gazdasági eszközzel, pénzzel folyik is az. Ezt muszkáék jól tudják. | De kapitalistáék ugy látszik, elfeledték már, hogy a háborúhoz pénz kell. Mindegy akár emberölő szerszámokkai folyik; ez a vagyonpusztitás, akár csak terményekkel, is. ök most már áldozni nem akarnak a gazdasági háborúban, csak) nyerni. Most a haszonra yannak! beirányozva. Amerika éppen ugy, mint Anglia, Franciaország és tőkéstársaik egyaránt. Pedig igy nem íehet kiparirozni a szovjet-dumping-et. Itt »riskirozni« is kellene. A szovjet-dumping Csonkamai gyarországot is érdekli. Azt olvassuk, hogy van itt ebben a kis országban 3 millió métermázsányi gabonafelesleg, amelyet most a tanácskozás eredményeként ugy találnak, exportálni kellene. Ez érthetetlen. Ezzel a mennyiséggel növelni akarják a szovjet 15 milliónyi dumping-jét? Mert ha exportálják, bizony segítségére fesz a dumping-nek! Ki ad a miénkért többet, mint a szovjetnek? Ilyen bolond ke restetik. A szovjet szervezetten és egyöntetűen lépett fel a piacon. Az orosz államtest állott oda kínálónak. A nyugaton pedig az állam testek mozdulatlanok. Ott csak apró tőzsérek operálnak. Természetes, hogy olcsóbban kínált portékát kez detben megvették. De mert most már attól tartanak, hogy még tovább tart a »zuhanás«, már ők sem vesznek. Egy kis kontremin a játékban, amely idáig bevált. Miért nem állanak elő a kapitalista államok »fedező vásárlásra ?« Olyan borzasztó lenne a vesztességük ezen az üzleten? Ök, a fő Gescheftsmannok gyuladnak be a legelébb ? Leszerelési pepecselés, vámunió, szórakozás, Páneurópa cirkusz és egyéb hókusz-pókusz az, amellyel, a »legyőzötteket« kívánják a falhoz állítani. De kap Hitler 107 mandátumot, megjelenik a szovjet 15 millió métermázsa gabonával és a nagy bölcsek. a nyugati » hatalmasságok^ akiknél a tudomány és bölcsesség; tótágast áll, ugy betrottyannak, hogy megfújják a vészkürtöt urbi. et orbi, hogy no most, összedőlj a világi! Nagyon gyengécske lábakon állhat az a kapitalista világuralom, amely minden mással foglalkozik, csak az emberiség jólétével nem. Nekik minden szent, ami hatai'muk, vagyonuk növelésére, a, »legyőzöttek« kiuzsorázására alkalmas. Emberiességet nemcsak hirdetni, hanem gyakorolni is, az uzsorát] eltörölni, az elbukókat felemelni, a dolgozni akaróknak munkát, keresetet, kenyeret juttatni, azt nem! tudnak! Aranyat, értéket halmozni, ahhoz már nincsen szivük. Nekik hekuba a gyilkos béke megváltoztatásai De ha nyíltan ellene szegülnek embermilliók ezeknek a T>ékedikíácumoknak, akkor kész az egész vonalon a pánik, akkor már gázháborukkaí' akarják kiirtani a nőket is, a csecsemőket, az aggokat és nyomorékokat is. Ezek a nagy nyugati kapitalisták megérdemlik ezt a kis leckét, amelyet a szovjet adott nekik. Szin te hahotázni lehetne gazdasági tanaikon ezeknek a diszkapitaüstáknak, akik nem tudnak, mert nincs szivük kiadni néhány száz millión azért, hogy kiparirozzák a dumpinget. Pedig nem fesz más mód, minő elkölteni azt a pár száz milliócskáti ebben a játékban. Erre rá is eszmélnek majd. Reá kell eszmélniökl Mi csonkamagyarok pedig semlegesek legyünk. Ne dobjunk piacra most potom áron 3 millió métermázsát ebből a mi jó hazai termésünkből. Nem tart sokáig a szov 4 jet-kapitalista gazdasági háború. Ehelyett igyekezzünk a saját erőinknek latba vetés ével önellátásunkat biztosítani. Hozzuk rendbe a magunk házatáját becsülettel, emberséggel. Ugy, hogy letörve al kamatuzsorát, tegyük hozzáférhetővé. mozgóvá, körforgóvá éppen elégséges hazai tőkénket, amely mellett megélhetünk, ha munkát biztosítunk a munkásoknak, kenyeret adunk a dolgozni akaróknak. A kapitalista hatalmasságok és a szovjet, majd elintézik egymásközt a maguk tőzsdejátékát. Dr. Bemos Kálmán polgármesterrel az élén a nyíregyházi turisták barátsági szeriédésS kötőttel Sátoraljanjhely tnristálvai alapítólevele, Csaba és Hadak utjának nevez. Természetesen a vasárnapi nap nem volt elegendő arra 1 hogy az Ujhely körüli turisztikai helyeket mind bejárják, de amit láttak, mindaz csodálattal töltötte el a turistákat. Délután 3 óra előtt a Turista ház. bán volt az ebéd. Természetesen egymásután hangzottak a pohárköszöntők jó tokaji mellett. Dr. Oláh István ny. törvényszéki elnök, az újhelyi turisták elnöke meleg szeretettől telt hangon üdvözölte a vendégeket. Ezután Jász Géza mondott tartalmas, emelkedett pohárköszöntőt. — Nem én vagyok az újhelyi turisztika apja, — mondta beszédében. — Az újhelyi turisztika Szabolcsban született meg és Szabolcs nak köszönhető. Amikor hat évvel ezelőtt Szabolcsban jártak a turisták, akkor tünt fel a távolból egy hatalmas, gyönyörű hegykoszoiu, még pedig olyan, melyet turista még nem járt. Maurer Károly adta azt a felvilágosítást, hogy a Sátorhegy környéket látjuk. Cholnoky Jenő elnöklete alatt ekkor határoz tátott el az újhelyi környék turisztikájának megteremtése. — Amint látjuk, ez a legszebben megvalósult. (Jjhelynek ma gyönyörű kilátótornya, turistaháza van és lelkek turistái akik szívvel, lélekkel küzdenek a turisztika fejlesztéséért. — örömmer' állapítja meg, hogy az a terv, mely Szabolcsban született meg, egy ujabb tervvel bővült: a két megyei székhely baráti frigyével. Nyíregyháza turistái szép számmal jöttek el e baráti frigy megpecsételésére és hiszi, hogy ez a barátság mindmelegebb lesz abban a tudatban, hogy a nyíregyházi vendégek legszebb turisztikai és üdülőhelyüket és otthonukat találják az újhelyi Szárvölgyben. I \ Szabolcs és Zemplén vármegyék turistái, valamint a Turista? Szöveétség budapesti kiküldöttei a zempléni székhelyen ünnepélyes aktusnak voltak tanúi. Kerület^ turistanapra készültek Sátoraljaújhely város léptek barátai frigyre. A kerületi turista nap résztvevői vasárnap reggel érkeztek Sátoraljaújhelyre. A Szövetség megbízásából Jász Géza alelnök és Papp Ferenc miniszteri tanácsos érkeztek Budapestről. Velük néhány fővárosi turista is. Szép számmai, 23 résztvevővel érkeztek a nyíregyháziak. Dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos, polgármester és Maurer Károly jegyintézeti főnök autón délután érkeztek meg. Ugyancsak megjelent a kultuszminiszter ittartózkodó képviselője is. A turisták Rudabányácskára men tek, a Kazinczy mauzóleum közelében lévő fenséges látványt nyújtó részre. Itt a hegyeken át, csodás szépségű helyeken mentek a »Turista ház«-hoz. Érintették közben azt a történelmi nevezetességű vonalat, mélyet a szászdi apátság