Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-01 / 222. szám

MÍRYIDÉK. 1930. október 1. mmm A buzadumping és a kapitalisták Irta: Pisszer János Nagy »begyuladás« van »Tőkés«­éknéi, hogy az oroszok 15 millió métermázsa búzát löktek oda a nyugati államoknak olcsó áron azért, hogy lerontsák a búzaárakat) és ezúton demoralizálják a terme­lő osztál okat s ezzel politika^ céljuknak megtelelő káoszt teremt­senek a 'lapitaüsta államokban, Azt mondják »Nyugaték«, hogy ilyen szervezett módon még a Szov­jet nem támadott a gazdasági har­cok területén, mint aminő a buza­dumping. Érdekes 1 Érdekes pedig azért, mert hiszen Kanada sem tesz mást, mint dumping uton rontja az euró­pai termelők árait. Amerika egyéb­ként igen jól érti a módját, hogyart kell dumpingolni, Európával" szem­ben. Aki abban a hitben él a hábo­rú óta, hogy az u. n. »békeszerző J dések« megkötése óta béke van/ az, — tudjuk, — mérhetetlen té­vedésben leledzik. Ágyuk ugyan nem bömbölnek, puskák nem ro­pognak géppuskák nem kattog­nak és bombák sem robbannak, de mindezek gazdasági téren mégisj megvannak és tagadhatatlan^ hogyl olyan gazdasági háború dul, ami­nőre példa a gazdasági világtör­ténelemben még nem volt. Ez a gazdasági háború mosti olyan hadsereg felvonulásával tar­kítva folyik tovább, amely a régi doktrinér kapitalista gazdasági há­borúk sorozatában ismeretlennek) látszik. Felvonul orosz lobogó alatti a világháború amerikai tankja, amely lehengerelni kivánja a ka­pitalista hadseregeket. És kezd ki­sülni, hogy a tőkés gazdasági élet­nek tudósai, a közgazdák quintes­sentiái tanácstalanul állanak az uj jelenséggel szemben. Ugy, mint a központi hatalmak az ántánt tan­kokkal szemben állottak. Kisül hogy hiba van a kapita­lista védekezésmódban. Megállott a tudományi ( ! Pedig, ha egy kis fizikai észjárást) kavarnának belé ebbe az uj harc­ba, talán mégis volna módja a vé­dekezésnek. Igen ám! De »Tőkés«­ék csak ugy tudják elképzelni a maguk gazdasági »áldásos« tevé­kenységé^ hogy ezzel mindenkép­pen haszonnak kell járnia. Nekik) mindig csak nyerniök kellene. M aranyat halmozni! Ez a szent. Mér­hetetlen kamatjövedelmet biztosíta­ni! Hogy közben tönkremennek ép­pen azok a tehenek, amelyekből az' . aranyat fejik, ez már nekik »ma- \ gas«! j Az interparlamentáris kereske­delmi konferencia szeptember első ! felében tartott ülést. Ha emlék- I szünk tanácskozásaira, megálla- < pithatjuk, hogy azon az orosz ter­melőterületről szó sem esett. Mint-i ha az orosz föld termőereje, elve­szett volna a világ számára. Ezzel ők nem kalkuláltak. Nagy bölcses­ség, mondhatni! f jj Ott, a konferencián hangoztat­ták, hogy az európai "államokban, a gabonaimportra szoruló álla­mok hiánya 120 millió métermázsa. Az exportképes államok feleslege 25 millió métermázsa. A hiány te­hát 95 millió métermázsát tesz ki, melyet Európán kivüli államok fe­deznek. Az orosz szovjet most ki­lökött a piacra 15 millió métermá­zsát. Ez az európai hiánynak 16 százaléka. Tehát maga Európa is felvehetné ezt az orosz dumping­árut minden komédia nélkül és el­fogyaszthatná szőröstői-bőröstől, a fejtörésnek csak halvány árnyéka­tói sem kisérve. De az a komikus, hogy ez a 15 millió métermázsa buza nem Euró­pát szerencséltette, hanem Ameri­kát éppen ugy, mint a Brit »világ­birodalmat« is. És berezeltek ott is. itt is »Tőkés«-ék, hogy mi lesz most? Zuhan a buza ára! A 15 mii Uónyi mennyiség olcsó ára leront­ja a sok százmillió mázsa árát, amely sok százmilliónyi mennyi­ség, az ezrekbe is átnyúlik mélyen. A kis Dávid, ravaszságával, • hogy leteriti a hatalmas Góliátot! Egy kis keverési szabállyal vi­lágossá tehető, miként áll ez a rettenetes gazdasági kérdés. Ha van nekem 15 hektoliter ol­csó borom és talán ezer hektoli-i ter drága borom, akkor a kettőnek keveréke adja az átlagárat. Ezt ta­lán a harmadik, vagy negyedik ele­miben tanitják. { A kinálat-kereslet kapitalista el­1 ve azonban azt tanitja, hogy ha a kínálat bizonyos árat diktál, ak­kor az átlagár is erre a bizonyos oicsS árra zuhan alá. Az áremelke­désnél pedig a kereslet nagyobb árajánlata emeli az árat, az egész vonalon. Itt akad meg a buzadumping suj totta gazdasági élet. Senki nemi, mer vásárolni, mert attól tart, hogy, még olcsóbb lesz a buza. És az. orosz buza »még olcsóbb lesz«. Mi­ért ne legyen olcsóbb? Olyan ál­lam, amely céljául' tűzte ki, gaz­dasági téren érvényesíteni potiti­kai törekvéseit, talán csak nemi zsugoriskodik néhány százmillió ru­bel elköltésével. 'Megfontoltan, szer vezet ten állott ki a platzra, és a háború sohasem volt olcsó mu-i latság, ha nem is ekrazittal, dina­mittal és puskaporral, hanem csak szelid gazdasági eszközzel, pénz­zel folyik is az. Ezt muszkáék jól tudják. | De kapitalistáék ugy látszik, el­feledték már, hogy a háborúhoz pénz kell. Mindegy akár emberölő szerszámokkai folyik; ez a vagyon­pusztitás, akár csak terményekkel, is. ök most már áldozni nem akar­nak a gazdasági háborúban, csak) nyerni. Most a haszonra yannak! beirányozva. Amerika éppen ugy, mint Anglia, Franciaország és tő­késtársaik egyaránt. Pedig igy nem íehet kiparirozni a szovjet-dumping-et. Itt »riski­rozni« is kellene. A szovjet-dumping Csonkamai gyarországot is érdekli. Azt olvas­suk, hogy van itt ebben a kis or­szágban 3 millió métermázsányi ga­bonafelesleg, amelyet most a ta­nácskozás eredményeként ugy ta­lálnak, exportálni kellene. Ez ért­hetetlen. Ezzel a mennyiséggel nö­velni akarják a szovjet 15 milliónyi dumping-jét? Mert ha exportálják, bizony segítségére fesz a dum­ping-nek! Ki ad a miénkért többet, mint a szovjetnek? Ilyen bolond ke restetik. A szovjet szervezetten és egyön­tetűen lépett fel a piacon. Az orosz államtest állott oda kínálónak. A nyugaton pedig az állam testek mozdulatlanok. Ott csak apró tő­zsérek operálnak. Természetes, hogy olcsóbban kínált portékát kez detben megvették. De mert most már attól tartanak, hogy még to­vább tart a »zuhanás«, már ők sem vesznek. Egy kis kontremin a já­tékban, amely idáig bevált. Miért nem állanak elő a kapita­lista államok »fedező vásárlásra ?« Olyan borzasztó lenne a vesztessé­gük ezen az üzleten? Ök, a fő Gescheftsmannok gyuladnak be a legelébb ? Leszerelési pepecselés, vámunió, szórakozás, Páneurópa cirkusz és egyéb hókusz-pókusz az, amellyel, a »legyőzötteket« kívánják a fal­hoz állítani. De kap Hitler 107 mandátumot, megjelenik a szovjet 15 millió mé­termázsa gabonával és a nagy böl­csek. a nyugati » hatalmasságok^ akiknél a tudomány és bölcsesség; tótágast áll, ugy betrottyannak, hogy megfújják a vészkürtöt ur­bi. et orbi, hogy no most, összedőlj a világi! Nagyon gyengécske lába­kon állhat az a kapitalista világ­uralom, amely minden mással fog­lalkozik, csak az emberiség jólété­vel nem. Nekik minden szent, ami hatai'muk, vagyonuk növelésére, a, »legyőzöttek« kiuzsorázására al­kalmas. Emberiességet nemcsak hirdetni, hanem gyakorolni is, az uzsorát] eltörölni, az elbukókat felemelni, a dolgozni akaróknak munkát, kere­setet, kenyeret juttatni, azt nem! tudnak! Aranyat, értéket halmoz­ni, ahhoz már nincsen szivük. Ne­kik hekuba a gyilkos béke megvál­toztatásai De ha nyíltan ellene sze­gülnek embermilliók ezeknek a T>é­kedikíácumoknak, akkor kész az egész vonalon a pánik, akkor már gázháborukkaí' akarják kiirtani a nőket is, a csecsemőket, az aggo­kat és nyomorékokat is. Ezek a nagy nyugati kapitalis­ták megérdemlik ezt a kis leckét, amelyet a szovjet adott nekik. Szin te hahotázni lehetne gazdasági ta­naikon ezeknek a diszkapitaüsták­nak, akik nem tudnak, mert nincs szivük kiadni néhány száz millión azért, hogy kiparirozzák a dum­pinget. Pedig nem fesz más mód, minő elkölteni azt a pár száz milliócskáti ebben a játékban. Erre rá is esz­mélnek majd. Reá kell eszmélniökl Mi csonkamagyarok pedig sem­legesek legyünk. Ne dobjunk piac­ra most potom áron 3 millió mé­termázsát ebből a mi jó hazai ter­mésünkből. Nem tart sokáig a szov 4 jet-kapitalista gazdasági háború. Ehelyett igyekezzünk a saját erő­inknek latba vetés ével önellátásun­kat biztosítani. Hozzuk rendbe a magunk házatáját becsülettel, em­berséggel. Ugy, hogy letörve al kamatuzsorát, tegyük hozzáférhe­tővé. mozgóvá, körforgóvá éppen elégséges hazai tőkénket, amely mellett megélhetünk, ha munkát biztosítunk a munkásoknak, kenye­ret adunk a dolgozni akaróknak. A kapitalista hatalmasságok és a szovjet, majd elintézik egymás­közt a maguk tőzsdejátékát. Dr. Bemos Kálmán polgármesterrel az élén a nyíregyházi turisták barátsági szeriédésS kötőttel Sátoraljanjhely tnristálvai alapítólevele, Csaba és Hadak ut­jának nevez. Természetesen a va­sárnapi nap nem volt elegendő ar­ra 1 hogy az Ujhely körüli turiszti­kai helyeket mind bejárják, de amit láttak, mindaz csodálattal töl­tötte el a turistákat. Délután 3 óra előtt a Turista ház. bán volt az ebéd. Természetesen egymásután hangzottak a pohár­köszöntők jó tokaji mellett. Dr. Oláh István ny. törvényszé­ki elnök, az újhelyi turisták elnö­ke meleg szeretettől telt hangon üdvözölte a vendégeket. Ezután Jász Géza mondott tar­talmas, emelkedett pohárköszöntőt. — Nem én vagyok az újhelyi tu­risztika apja, — mondta beszédé­ben. — Az újhelyi turisztika Sza­bolcsban született meg és Szabolcs nak köszönhető. Amikor hat év­vel ezelőtt Szabolcsban jártak a turisták, akkor tünt fel a távolból egy hatalmas, gyönyörű hegyko­szoiu, még pedig olyan, melyet tu­rista még nem járt. Maurer Károly adta azt a felvilágosítást, hogy a Sátorhegy környéket látjuk. Chol­noky Jenő elnöklete alatt ekkor határoz tátott el az újhelyi környék turisztikájának megteremtése. — Amint látjuk, ez a legszebben meg­valósult. (Jjhelynek ma gyönyörű kilátótornya, turistaháza van és lel­kek turistái akik szívvel, lélek­kel küzdenek a turisztika fejlesz­téséért. — örömmer' állapítja meg, hogy az a terv, mely Szabolcsban született meg, egy ujabb tervvel bővült: a két megyei székhely ba­ráti frigyével. Nyíregyháza turis­tái szép számmal jöttek el e baráti frigy megpecsételésére és hiszi, hogy ez a barátság mindmelegebb lesz abban a tudatban, hogy a nyíregyházi vendégek legszebb tu­risztikai és üdülőhelyüket és ott­honukat találják az újhelyi Szár­völgyben. I \ Szabolcs és Zemplén várme­gyék turistái, valamint a Turista? Szöveétség budapesti kiküldöttei a zempléni székhelyen ünnepélyes aktusnak voltak tanúi. Kerület^ turistanapra készültek Sátoraljaúj­hely város léptek barátai frigyre. A kerületi turista nap résztve­vői vasárnap reggel érkeztek Sá­toraljaújhelyre. A Szövetség meg­bízásából Jász Géza alelnök és Papp Ferenc miniszteri tanácsos érkeztek Budapestről. Velük né­hány fővárosi turista is. Szép szám­mai, 23 résztvevővel érkeztek a nyíregyháziak. Dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos, polgármester és Maurer Károly jegyintézeti fő­nök autón délután érkeztek meg. Ugyancsak megjelent a kultuszmi­niszter ittartózkodó képviselője is. A turisták Rudabányácskára men tek, a Kazinczy mauzóleum köze­lében lévő fenséges látványt nyúj­tó részre. Itt a hegyeken át, cso­dás szépségű helyeken mentek a »Turista ház«-hoz. Érintették köz­ben azt a történelmi nevezetességű vonalat, mélyet a szászdi apátság

Next

/
Oldalképek
Tartalom