Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 198-221. szám)

1930-09-02 / 198. szám

12 JNfVíRYIDÉK. Dal a harspontrél Válasz P. J. »Nyiregyháza ipara < c. cikkére. Évek hosszú sora óta nagy, meleg szeretettei olvasgatom Pisszer Jánosnak a Nyirvidék hasábjain; nyilvánosságra kerülő társadalmi és közgazdasági cikkeit. Okos doigok. Néhol kissé szubjektiv az irása. Néhol néha kissé tul lirai. A magja azonban mindig csiraképes. Kár, hogy szava legtöbbször a pusztába kiáltónak szava. Vagy legalább is egy tiszta, nemes, ideális lélek hiába való harca a szélmalmokkal. Mindjárt bizonyítom. ! A mindennapi kenyér hajtó ereje az egyik nyíregyházi kartársam irodájába sodort a héten. Egy nehéz és igen fikciós bérleti és' adásvételi szerződést kellett közösen kimódolnunk és nyélbe ütnünk, melynek egy kényszeregyezségbe jutott keresztény iparos a szenvedő alanya és egy tolcsvai kis faárugyár a tárgya. Nem nagy az egész. 8000 pengőt tesz ki mindössze a vételár. Naggyá csak az teszi, hogy ma az egyetlen ilynemű üzemben lévő famegmunkáló telep egész Csonkamagyarországon És, hogy versenyen kivül olyan közszükségleti tömegcikket gyárt, amelyre elkerülhetetlen szüksége van minden embernek s amelyet vaggontételekben percek alatt kapdosnak szét a budajjesti és vidéki pacokon. Cipőbe, csizmába kerül, mint pótlék. A műnyelve harspont. Miközben a szerződést csürtükcsavartuk, sok-sok igen érdekes dolognak jöttem a nyitjára. A többek között. Hogyan öl meg egy »hochkonjunkturális« ipart is a tőkehiány. Hogy jár tul az eszén a' cseh kormánynak is, meg a 'magyar kormánynak is egy egyszerű tolcsvai zsidóember. Mi a védvám. Hogyan is készül hát az a bizonyos önálló magyar vámtarifa. És igy tovább. Ide azonban mindezekből most csak annyi tartozik, hogy a harspont métermázsájának vétele egy szép napon a magyar harspontipar védelme cimén 3 P-ről 8 P-re ugrott s ezzet az intézkedéssel áz osztrák és cseh áru a magyar piacon, mondhatni, egyik napról a másikra versenyképtelenné vált, egy kis tolcsvai famegmunkáló telep pedig hihetetlen prosperitáshoz jutott. A számítás egyszerű. Cipőre, csizmára, már olyanra-amilyenre, de minden embernek szüksége van. A cipő, meg a cszizma pedig olyan jószág, amelybe okvetlenül szükség van egy kis olcsó — pótlékra. Egy köteg harspont Nyíregyházán 2 P 20 f. A bolti ára 2 P 6ofl. A tolcsvai egy gyalus famegmunkáló telep napi gyártása 150 köteg. A nyersbevétel tehát nyíregyházi parításban330 P. A termelési költségre pontos választ adni nem tudok. Amikor azonban bérbe volt adva, a bérbeadó tulajdonos 52 fillért kapott kötegenként, — vagyis naponta 78 P-őt, de viselte a termelési költséget. Ma 20 munkanap alapul vétele mellett havi, 500, vagyis napi 25 P-ért van, bérbeadva termelési költség nélkül. Ezek a számok önmagukban véve is tiszta képér nyújtanak ennek a kis tolcsvai famegmnkáiói telepnek a bonitásáról és prosperitásáról. 1 Az üzlet tehát elsőrangú. Prn ma. Primissima. Egy év s abérÖszeg egymagában véve behozza a gyár egész állagértékét, sőt még azon felül busás hasznot is hajt, csak legyen hozzá a legminimálisabb forgó tőke. Mert a hars xpont furcsa jószág. Azonnal és készpénzben fizetik. Igaz, hogy a gyártáshoz speciális, elsőrendű, görcsmentes zempléni, ungi, beregi, máramaros* bükk és nyárfa szükséges, melynek azonban még a forgácsa sem vész kárba, mert mint ecetforgáca| kerül forgalomba. 1 Igaz az is, hogy ennek a faanyagnak az én szolyvai derék, becsületes zsidóemberem és a két fia Ungban és Zemplénben a három legnagyobb szakértője és szállítója. Ok szállították azt a tolcsvai gyárnak eddig is s ők fogják azt szállítani ez után is, mivej nem idegen, hanem a veje és ő maga üi be most már a (mondottam szerint a volt tulajdonos tolcsvai gyárába és udvarába. Ahogy én az én öreg, okos, tapraelsett s igen becsületesnek látszó tolcsvai emberemet meg-i ismertem, nem hiszem, hogy ez a körülmény hátrányára lehetne] másoknak a termelésben. De még

1 ha így volna Is, est modus in rebus. S az adott körülmények között mi sem könnyebb, mint legalább ab határ, egyenlő termelési feltételeket teremteni a mások részére is. Az üzlet tehát príma. Primissima. A nemzeti termelés szempontjából pedig valósággal elsőrendű teljesítmény, ami, ha nem volna, állami' támogatással kellene megvalósítani. Hát akkor miért nem csináljuk meg, még pedig, ahogyan az én kedves Pisszer János barátom szeretné, itt Nyíregyházán? Megmondom. Mert (mór évek óta megvan. Csak nincs üzemben. Mert Nyíregyházán, Sza-Í bölcs vármegyebéne, a kereske-i delmi államtitkár ur ősi hazájában a tulajdonos nem képes annyi; pénzt összeteremteni, hogy kéthárom vágón müfát megvehesseni s a termelés üzemi költségeit csak egy fél é>rre előre biztosítsa. Nem akarok senkinek reklámotf csinálni. Aki azonban nem hisz

r sétáljon ki a bőrgyár mellé, a Hogyan Mihály asztalos- és famegmunkáló telepére s győződjék meg! a "dolgok állásáról a saját szemeivel. \ Az én kedves Pisszer János barátomnak pedig csak annyit. Igaza van. Indusztrializálódás nélkül; a gazdasági élet posványba ful. Meghal. Sok olyan dolog van azonban az égen és a földön, amit bölcselmünk még csak álmodni sem képes. Szilánk. < Egy tiszai mm tndó fiatalasszony faldokié gyermeke után felette magát, a gyermeket kimentette, de é a Tisza áídosata lett Szabolcsmmegyébeo rengeteg altatót követel a szabadfürdőzés A szabad fürdés az utóbbi hetekben ismét számtalan emberéletet követelt. Amint az időjárás melegebbre fordul, egymásután érkeznek jelentések, hogy itt, vagy ott fürdés közben valaki a vizbe fulladt. E hó 26-án Kovács István 21 éves szatmárcsekei ácsmester a község határában, a tiszai beömléstől, illetőleg a bukógáttól 20 méterre a mély Tur folyóba fulladt. s Kovács nagyobb társasággal ment fürdeni. Jókedvűen, vidáman lubickolt a vizben és 1 annak ellenére, hogy uszní nem tudott, mind jobban a folyó közepe felé tartott. i ' < Barátja, Mihalku Lajos figyelmeztette is a veszélyre, de Kovács nem hallgatott az intő szóra és nevetve tovább merészkedett a mély viz felé. Alig hangzott el azonban a figyelmeztetés, 1 a fürdőzők rémülten látták, • hogy Kovács fuldokolni kezd és a viz alá merül. 1 . 1 1 A társaságban senki sem volt, aki úszni tudott vofna és igy senki sem siethetett a fuldokló segítségére. Kovács egyetlen egyszer sem bukott fel" a víz alól, csupán az ujját tartotta ki, mire Mihalku egy hosszú nap- ' raforgó kórót nyújtott oda, hogy azt ragadja meg. í , Azonban már késő volt. A szerencsétlen fiatalember végleg elmerült és hulláját csak késő délután vetette fel a víz. De még megrendítőbb szenzációja van a Tisza partján fekvőt Kisar községnek. Az anyai önfeláldozás csodálatos és tragikus jelenete játszódott le augusztus hó 23-án a haragos Tiszában. Egy

1 úszni nem tudó fiatalasszony a fuldokló gyermeke után vetette mai (gát a mély vizbe. A gyermeket kimentette, de ő maga a folyó áldozata lett. Az áldozat Ballá Péterné 29 éves asszony. .Az nap délután a fiatalasszony a Tisza partján ruhát mosott, mig 6 esztendős kisgyermeke a part; szélén a homokban játszadozott!. A gyermek, akin csak egy rövid' alsónadrág volt, egyszerre anélkül, hogy anyja észrevette vofna, beszaladt a fofyóba. Balláné már csak a fuldokló gyermek sikoltására lett figyelmes és ész nélkül, a ve- t széllyelnem törődve rohant & ( mély vizbe gyermeke után. 1 A szerencsétlen asszony borzalmas, hajmeresztő küzdelmet vivott a tajtékzó hullámokkal, hogy elmeNGOS APOIiLO Hétfőn és kedden V25, 7 és 1/a 10 órakor ATLANTIC A beszélő filmcsoda Szerdától : HADZSI MURÁT 1930. szeptember 7. rülő gyermekét idejében elérhesse. Úszni nem tudott, de a kétségbeesés, az anyai szeretet hallatlan erőt és bátorságot adott neki. Erejének végső megfeszítésével legyőzte a hullámokat és elérte a fuldokló gyermekét. Az anya megragadta a kisfiút és még volt annyi ereje, | hogy kidobja a sekélyebb viz , felé, ahonnan az a partra evickélhetett. De az önfeláldozó anya má? nem tudott megmenekülni. Amikor gyermekét biztonságban látta, egyszerre elhagyta ereje. Az életéért nem tudott küzdeni ugy, — mint a gyermeke életéért. Egyetlen segélykiáltás sem tört fel ajkán és alig tett egy-két menekülő mozdulatot. A parton nem tar- < tózkodott senki, aki segítségére siethetett volna és igy Balláné a mélyebb vizbe sodródott és elmerült. ' , Ugyancsak a fürdés áldozata lett a napokban Koszka Károly .6 éves magyari gyermek is. A kisfiú délelőtt elment fürdeni a holt Tur ágba és a part szélén egy mély gödörbe csúszott. Hozzátartozói kq resésére indultak, de a vizben már csak a holttestét találták meg. Igy nyaraltam Én, m irigyelt A szomszédasszony álmának kellemetlen következményei. i * 1 Mindenekelőtt legyünk tisztában azzal, hogy miért vagyok én irigyelt egyéniség. Nagyon egyszerű, a magyarázata. Ha az igazgtó ur beteg, én helyettesítem. Ha a főkönyvelő kisasszony nem jól érzi magát, én is segítek helyettesi-, teni. Ha a pénztáros kisasszony-* nak migrainje van, én kezelem a kassza-blokkokat, ha a kiszolgáló kisasszonynak a vőlegénye elutazik; és e feletti bánatában bucsusiráss rendez, őt is én helyettesítem és ha Esvány bá' soká komázik a földiéivel a piacon, őt ís én he-, lyettesitem a vidéki csomagoknak az üzlet előtt álló kocsira való kiutaztatásában. Ugy-e bár kérem,, sokoldalú vagyok? Hát nem lehet ezért engem irigyelni? Ha még most aztán hozzávesszüék ezekhez, hogy az igazgató ur helyett én kapom a szekatúrát, a könyvelő kisasszony helyett a bókokat; a pénztáros kisasszony helyett a bájos mosolyokat, a kiszolgáló kisasszony helyett a községi közigazgatá.si gyakornokok zavart pirulás közben elrebegett »Kisztihand«-ját és Esvány bá' helyett a... hátj ígen a borravalót átteszi mindenki az én zsebem helyett a saját maga másik zsebébe. Most már megérti mindenki, hogy miért vagyok én irigyelt ember. És ha még ezekhez az irigylendő dolgokhoz hozzászámítjuk, hogy én még nyaralni is megyek, hát teljesen érthető az emberek irigylése. 1 És még mindezek tetejébe gyönyörű augusztusi nap. ragyog le reánk, mikor megakarom kezdeni esedékes szabadságomat. Természetes, hogy a szabadság első feltétele egy istenigazában véghezvitt diszalvás a késő délelőtti órákig. Micsoda boldog vasárnap ís lesz az, amikor nem zavar senki és semmi s nyugodtan álhatók és boldogan álmodozhatok a szent szabadságról. De hajh!!... Én tervezek és — a szomszédasszony végez. Korán reggel arra ébredek, hogy a szomszédasszony lelkendezve magyaráz valamit, amiből fél álom-