Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-28 / 194. szám

JNÍYÍRYIDEK. válság _ okai és a belyes orvoslás módjai gyakorlati szemszögből vizsgálva Irta: TÓTH ANDOR. A napi sajtóban és a szaklapokban egyaránt sokat foglalkoznak az illetékes szakférfiak és gyakorlati gazdák a mezőgazdasági válság okaival és az orvoslás módjaival. Ezekbői a közleményekből sok értékes utmutatást, útbaigazítást és tanácsokat meríthet az ezer gonddal s bajjal vergődő gazda, de sajnos, lényegében nem sokat lendíthet helyzetén s nem könnyíthet bajain. Kétségtelen, hogy a gazda sorsa ma sivár, de nem reménytelen s szerény véleményem szerint nem lesz meddő munka, ha jelen cikkemben röviden összefoglalom a mezőgazdasági válság okait s néhány egyszerű, de a gazdasági praxisban alkalmazható s könnyen keresztülvihető gyakorlati tapasztalataimat 6 gondolataimat bocsátom gazdatársaim rendelkezésére s talán hozzájárulok némileg ezzel" is a bajok orvoslásához. Vajha jelen cikkemben foglaltakat a gazdatársadalom magáévá tenné s ugy gyümölcsöztetné, hogy csonka hazánk mezőgazdasága e sivár állapotból ismét a régi virágzó Kánaán lenne, hol nincs bu, nincs szomorúság és a gazda élete nem nyomorúság. A mezőgazdasági válság okai" , val és a gyakorlati életben köny" nyen keresztülvihető orvoslás módjaival legutóbb Reichenbach Béla közgazdasági egyetemi tanár foglalkozott a »Köztelek« mezőgazdasági szaklap hasábjain részletesen. Reichenbach Béla megállapítja, hogy a mezőgazdasági válság á'talános vüágjelenség; kétségtelen azonban, hogy speciális magyar mezőgazdasági bajaink is vannak; melyek bennünket magyar mezőgazdákat legközelebbről érdekelnek, s éppen ezért ezen bajok orvoslására kell a fősúlyt fektetni. Vázolni fogom jelen cikkemben mindazon tényezőket, amelyek a magyar mezőgazdasági válságot leg inkább előidézik; azonban minden kérdést a gyakorlati gazda szem" szögéből kivánom megvilágítani. A mezőgazdasági válság okait ha kutatjuk, kétségtelen, hogy a termelésben, illetve a termelésirányában is találunk hibát. A világháborút és az azt követő éveket a mezőgazda szempontjából ugyanis az jellemezte, hogy terményeit könnyen értékesíthette; a megélhetés aránylag könnyebb volt s a termelést illetőleg a többtermelést volt célszerűbb fölkarolni. Konjunktura volt tehát a gazdá" nak, a kereskedőnek s általában mindenkinek, ki értékesíteni akart. Állítom, hogy a konjunkturális idők nek is meg vannak a maga hátrá" nyai (nem szólva a konjunkturális viszonyok által fölcserepedett uj arisztokráciáról). A megváltozott viszonyok azonban sajnos a termelés irányát is megváltoztatták. A többtermelés jelszavát a racionális termelés parancsszava váltotta föl, amely lényegében nem más, mint a szakkörök által már régóta hirdetett, de sajnos a gyakorlati életbe még át nem ment termelési irány. A racionális termelés, amely hivatva van a többtermelést fölváltani s amely termelési irányzatnak a mezőgazdasági üzem minden üzemágában (növénytermelés, állattenyésztés, állattartás, géptechnika, értékesítés stb.) érvényesülnie kell, — lényege az, hogy csak annyit termeljünk, amennyit értékesíteni tudunk (mert fölöslegeinket a szomszéd államok letipró vámpolitikája miatt úgysem tudnók értékesíteni), a minőségbe s ne a mennyiségre fektessük a fősúlyt s szigorúan tartsuk szem előtt a termelés és előállítási költségeket s gondoskodjunk a lehetőség szerint mindenkor előre terményeink s termeivényeink (kereskedelmi növények, takácsmácsonya stb.) reális értékesítéséről, nehogy saját zsírunkban fulladjunk meg. ( A termelési költségeknél pedig mindenkor reálisaknak kell leni niök, ami gyakorlati szempontból azt jelenti, hogy mindenkor előre keh kalkulálni, lehetőleg olcsó kamatú pénzzel dolgozni (óvakodjunk az uzsorakamatoktól, s igyekezzünk ha már hitelt veszünk igénybe, hitelkeretünket sohasem túllépni s betáblázásra sohasem dolgozni, ha pedig már földünk meg van terhelve, a kamatot sohasem csapjuk a tőkéhez, hárem mindenkor fizessük ki idejében s a lehetőség szerint törlesszünk a co kéből is.) , A megváltozott viszonyok következtében pedig beruházást csak arra szabad eszközölni, ami elkerülhetetlenül szükséges s a gazdaságban nélkülözhetetlen. Építkezéseknél kerüljük a vályogot, mely bár olcsóbb, de föntartásos karbantartása költségesebb, mint a tégla épületeké. A lehetőség szerint állítson elő a gazda mindent házilag, kevés köítsiéggel s ne napszám, de szakmánybérekkel. Kerüljük a napszám munkát! Lehetőleg mindent szakmányba adjunk ki s ne pénzért, hanem mindenkor reálisan megállapított termény árért. Kerüljön a gazda minden fölösleges készpénzkiadást. Szállítsa le a gazda személyes igényeit, szükségleteit a lehető legminimumra. A gazdálkodás ma nem »uri pasz* szió« többé, hanem komoly, tudományos alapokon nyugvó s teljes odaadást igénylő foglalkozás. Nem lehet az, hogy — amint magam láttam — a legnagyobb munkaidőben fiatal gazdák egész napjaikat strandfürdőben, udvar lássál, majd sörögzetéssel töltsék eí. Ilyen gazdáknak nincs okuk s joguk panaszra. A gazda háztartásához szükséges fűszeráruk közül csak azt szerezze be, ami föíJ tétlenül "szükséges. Elsősorban saját termékeit fogyassza s kerülje, hogy a kereskedő vagy bárki bár milyen külföldi árut sózzon a ny&' kába. Fogyassza tehát minden magyar ember elsősorban a magyar gyümölcsöt, mely tápláló értékére, minőségére s bárminemű más tulajdonságaira is fölveszi a ver senyt a jobban megfizetett külföldi gyümölccsel szemben. Szerveztessék meg végre-valahá ra a magyar export kérdése is ugy, hogy a magyar bor, gyümölcs, kerti termény, állati termékek stb. elfoglalhassa mindenkor a maga méltó helyét a külföldi piacon. Elsőrendű minőségű magyar áru mindenkor versenyképes. A külföldi piac megszervezése a kormány föladata. Magyar lóheremag fagy" állóság szempontjából pótolhatatlan. A tokaji bornak nincs párja. Gondosan válogatott és ízlésesen csomagolt csemegeszőlőnknek, elsőrendű minőségű étkezési burgonyánknak, válogatott borsónknak, príma, fajtiszta magyar baromfinak, hússertéseinknek meg kell hogy legyen a piaca. A legmeszHajsza a n?íreg?hága-IIs?ártíai motorvonatoa el\M selyem retikül ntán Augusztus 20-án, Szent István napján Hazay Zoltán rendőrségi számtiszt feleségévei együtt Deb recenbői Kemecsére utazott a 7 óra 55 perces Nyíregyháza—Kisvárda között közlekedő helyi motoros vonattal. Kemecsén szálltak le s csak a faluban vették észre, hogy a fiatalasszony i drappszinü horgolt selyem retíkülje nyomtalanul eltűnt. iíl 1 .M L! í Hazay nyomban visszasietett az állomásra és jelentette az állomásfőnöknek a retikül eltűnését, azonban eredménytelenül, mert a családi értéket és okmányokat tartalmazó retikül még ma sem került meg. Lehet, hogy a fiatalasszony a vonatban felejtette és valaki magával vitte. A retikülben egy arany női karkötő óra, két zsebkendő, névre szóló kisebb jegyzékek, valamint egy névre szóló lap volt. Miután az elveszett értéktárggyal ezideig még senki sem jelentkezett, Hazay az esetet bejelentette a nyíregyházi rendőrkapitányságnak, amely erőteljes és értesülésünk sze rint eredményesnek mutatkozó nyomozást indított az ügyben. i Ha azonban a megtaláló a reti" kült még idejekorán eljuttatja a debreceni rendőrkerületi számvevőségen szolgálatot teljesítő Hazay Zoltán cimére, akkor a tulajdonos a feljelentést visszavonja és a megtalálót illően megjutalmazza. Hazay egyben felhívja azt az útitársát, aki Nyíregyházától 'vele egy fülkében utazott, hogy közölja címét és lakását. ©OS APOLLO <r®»««ETff BaaamuaaMEMHftiHiiMi Szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 crakor COWBOY FILM: Vadn>ugati szerelem. BÜIMÜGYl FILM: Mindenki gyanús BURLESZK: Keleten a helyzet változatlan. A feisérő zenét a Vitaphon 60 tagu szimphonikus zenekara szolgáltatja seját hangos zenegépünkön. Pénteken indul ATLANTIC a btszélő filmcsoda W < 1930. augusztus 28. szebbmenő gondossággal nemesitett magas sikér tartalmú acélos magyar búzát még a cseh péknek is meg kell vásárolnia; a kanadai garnett buza nem pótolhatja. A külföldi piac megszerzésén kivül a kormány föladata a kartelek szabályozása. Lehetetlen tovább tűrni a benzin, gázolaj, petróleum, faanyagok stb. értékesítésénél történő visszaéléseket. Valóságos árdrágítás folyik e téren. Túlzott s elhibázott dolog az adók könyörte'en behajtása. Nem bírja ma a gazda a földadót sem. Nem is szólva a sallangokról, mely elég számottevő. A kormány föladata a bankuzsorát megszabályozni. A mezőgazdasági hitelt ugy megszervezni, hogy a gazda olcsó és hosszúlejáratú kölcsönhöz jusson. A munkanélküliség kérdését munkaalkalmak teremtésével megoldani. Megszabályozni a külföldi erőgépek és minden olyan más egyebek beözönlését, melyet itthon is előállíthatnak magyar munkás kezek. A gazda teendői szintén nem csekélyek. Elsőrendű minőségű, kel lőképen csávázott nemesitett vetőmagnak jói szabályozható vető" géppel való elvetése. A kikelt vetések mindenkori gondos és szakszerű ápolása (boroná'ás, hengerelés, egyezés, fogatos kapálás), a talajerőnek istálló- s műtrágyával való fönntartása, a gyomok irgalmatlan irtása; a növényi betegségek elleni lankadatlan küzdelem; a rovarkártevők elleni direkt s indirekt pusztítása; a kettőstermelés keresztülvitele; kereskedelmi és gyógynövények termesztésének fölkarolása; az elmaradott, de kiváló anyag: a magyar kisgazda szakképzettségének fokozása a magyar gazda hazafias s elodázhatatlan kötelessége, mely egyúttal a gazdasági bajok orvoslásának kui csát is magában foglalja. A vetések közeledtével olyan vetési előirányzat összeállítása, melyben a kereskedelmi növények jelentékeny helyet foglalnak el — szintén igen fontos. 1 Takarmányaink összeállításánál legyünk tekintettel arra, hogy miben vesszük meg legolcsóbban a keményítő értéket és a fehérjét; mindenkor azt keressük, hogy milyen takarmánynak az etetése olcsó s indokolt (pl', ma lovaknak zab helyett 25 százalék rozsdara adható.) Kerüljük a túlságos géperő alkalmazását s helyezzük a jó iga" vonó állatot méltó helyére. Kezel" jük istállótrágyánkat és a trágyaevet szakszerűen. Állatállományunk oltásánál iparkodjunk a betegséget megelőzni és idejében gyógykezelni. Alatállományunkban vigyük keresztül fokozatosan a törzskönyvezést (sertéseknél is.) Kerüljük a beltenyésztést — ez az oka Szabolcs több gazdaságaiban föllépett borjú pneumóniának, sertés betgeségeknek) s ne engedjünk népies tenyészetünkben sem mást, mint tiszta vérű állatot tartani. 1' Ha mindezeket szem előtt tart" juk s a részletek iránt is kiterjeszkedve mindent a legnagyobb lelkiismerettel keresztül hajtunk, hiszem, némileg is hozzájárulunk a bajok orvoslásához s ezáltal e jobb sorsra érdemes ma még 7 millió magyart ha csak egy lépés" sel "is közelebb visszük nagy nemzeti ideáljához. Tibi aras, tibi seris, tibí occas, tibt metis! BURGONYA ijry'^r™ Schmal Mralian zsák i^LL? Kapható SCHLESINGER és TSA cégnél BUDAPEST V., Percei Mór-atca 2. szám. Zsák- és ponyva kölcsönzés. 1