Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-20 / 188. szám

2 JNÍYÍRYIDÉK. 1930. augusztus 20. kulásának és kitűnő működésének köszönhető tehát első sorban, hogy Betlehem bevándorolt magyarsága megmaradt magyarnak. Másodsorban az egyesületeké és a sajtóé minden érdem. Az egyesületek a hit és a hazaszeretet jegyében alakultak meg és felbecsülhetetlen munkát végeztek a múltban és végeznek mind mai napig, minthogy bennük bontakozott ki a magyarok társadalmi téren való összekapcsolódásának lehetősége. A magyarok öszejövetelei, színdarabjai, mulatságai, kedélyes vacsorái, gyűlései stb. stb. egytőlegyig a magyar nyelvet, a magyar lelket ápolták, erősítették és tartották fenn. A betlehemi magyarok társalgó- és betegsegélyző egyesületének 25000 dolláros emeletes szép klubháza van 2 nagy teremmel, színpaddal és más alkalmas helyiségekkel. 1892-ben évi összbevétele 467 dollár volt, 1928-ban ennek majdnem ezerszerese: 42.225 dollár!! Ugyanez évben összvagyona 62000 dollárra rúgott. Az egylet pár évtizedes fennállása alatt betegsegélyben több A magyar alkotómunka diadala Irta: Ivánffv Tamás »io év a magyar betü-munkame* : zején« címet visel egy Amerika Betlehem nevü városkájában megjelent, képekkel dúsan illusztrált diszmü, amelynek szerzője Castelii Károly hazánkfia, a Betlehemi Híradó szerkesztője. Olvasgatom a könyvet. Könny csordul ki a szememből és nem szégyenlem e könynyet. A magyar öröm, a magyar büszkeség könnye ez!! »Ércnél maradandóbb emléket ál litottam!!« — igy kiált fel egykoron Róma költője. E mondást alkalmazhatjuk nem csak Castellt hazafiasságtóí izzó, kitűnő tollal megirt müvére, de Betlehem magyarságának egész félszázados honfoglaló munkásságára is magyar lapjuk tízesztendős jubileuma alkalmából. Legrégibb magyar családjai az 1880—1890-es években telepedtek, mint úttörők oda le. A magyarság itt nem a földmivelést, hanem a gyári munkát választotta boldogulása alapjául. A betlehemi acélmüvek világhírűek és a Steel Company fejlődése mind több és több magyarnak adott biztos megélhetést, mert szorgalmuk, kitartásuk és munkabírásuk a számos nemzetből és nemzetiségből összeverődött munkáshadsereg egyik legjobban megbecsült és szeretett tényezőjévé tette őket. De kivülök sokan kivándorlott véreink közül a földmüvelés körében szereztek becsületet a magyar névnek és nem csak farmokat, de valóságos mintafarmokat létesítettek. A bevándorlók 90 százalékban földművesek voltak az óhazában és csak vagy 10 százalékban iparosok. A szellemi élet harcosai csak kis számban és szórványosan telepedtek (ie. Elszármazott véreink szellemi és lelki irányítását az alakuló egyházak látták el, mégped

;g a leggyönyörűbb eredménnyel. Amint CasteHi szószennt irja: »Az egyházak működései tették lehetővé, hogy a magyarság 95 százalékban megmaradt hite, hazája és nyelvének szeretetében.« — Ez nagy szó, ez óriási szó, ha az Uj Világ elemi erővel működő beolvasztó kohójára gondolunk, mely a telivér magyar szülők gyermekét egyébként játszi könnyűséggel telivér jenkivé alakítja néhány éven belől át. Kalapot tehát le a betlehemi magyar egyházak vezetői: Reseterics József rk., StieglerA. Ernő evang., Nagy Emil ref. és Pottschacher István ev. lelkészek előtt, kiknek munkájában és dicsőségében osztozkodnak a szomszédos allentowni és alphai magyar egyházak vezetői: Nagy László plébános és Szabó András ref. lelkész. Hogy mily eredménnyel dolgoztak az egyházak érdemes vezetői, arra vonatkozólag lássunk pár adatot. A róm. kath. egyház a legutóbbi 12 éven belül hatalmas, szép templommal, 8 tanerős iskolával, zárda- és plébánia-épülettel dicsekszik. A kitűnő magyar érzésű lutheránus vend egyház szinte semmiből nagy vagyont szerzett kitűnő papja vezérletével. — Van gyönyörű templomuk, iskolájuk és paplakjuk. Szép templomot építtetett a magyar lutheránus egyház, templomot iskolát és parochiát a magyar református egyház. Mindezek a magyarság büszke és erős végvárai. Mint Castelh irja: »A nyári magyar iskolai tanítás, színművek rendezése azt eredményezték, hogy a második és a harmadik nemzedék is megmaradt jó magyarnak!« A magyar hitközségek megalaszázezer dollárt fizetett ki, az elhalt tagtársak hátramaradottjainak pedig 156000 dollárt. Szédületes eredmények ezek még amerikai mértékkel mérve is: hiszen az egész akció fillérekből Indult meg. Ugyanily dicséretreméltó eredménnyel dolgozik még három magyar betegsegélyző, a dal- és önképzőkör és a Hungária sportklub is. Utolsó helyre tettük azt, ki minden magyar mozgalomban első helyen áll és annak zászlóvivője: a magyar sajtót és vend sajtót. Hazafiságban mindkettő vetélkedik egymással. Pedig, mint Castelli őszintén megírja: »Nagyon nehéz és nagy dolog ebben az idegen néptengerben a magyar betűnek és a magyar szónak kis szigetét fenntartani.o; S hogy a Betlehemi Híradó e nagy hivatását betölti, még pedig a leggyönyörűbb eredmény, nyel, ennek magyarázata egy, — hogy annak Castelli Károly a szerkesztője!! A nagyszerű eredmény mesterét minden dadogó emberi szónál jobban dicséri. Az amerikai kis Betlehem városa a magyar alkotó munkának örök dicsősége. E munka összes tényezőit áldja meg a magyarok Istene!! Intézeti felszerelések! Fehérnemüek, paplanok, matracok, törülközők, harisnyák, zsebkendők, előírásos sötétkék szövetek leányok részére, fiuszövetek. E 1 öi r a s 0 s egyenruha ír, f e lsőkabátolf, Dlousolí mérték után készítve, nagy választékban, legolcsóbb áron szerezhetők be: Ungár Lipót áruházában Nyíregyházán, Luther-utca 4, szám. Telefon 63. — Alapítási év 1871. á sóstél erdő ezelőtt 50 esztendővel Nyíregyháza város legrégibb erdőgazdasági üzemterve. Beszélgetés ftőczei Séza m. kir. erdőmérnökftel aki szerint a sóstói erdő feltétlenül természetes níon keletkezett őserdő A »Nyirvidék«- hasábjain már több ízben foglalkoztunk a Nyíregyháza határában lévő sóstói erdő természeti, klimatológiai és erdőgazdasági viszonyaival. E cikksorozatunkban igyekeztünk az erdő történelmi múltjára is kitérni, sajnos azonban erre nézve nem sok feljegyzés állott rendelkezésünkre. Ami pedig az eredetét illeti, arra vonatkozólag egyáltalán nem sikerült semmiféle konkrét adatot felfedeznünk. Munkatársunk a sóstói erdővel kapcsolatos kutatásai során a napokban a nyíregyházi m. kir. erdőhivatalhoz kopogtatott be. — Rőczei Géza m. kir. erdőmérnök, a nyíregyházi m. kir. erdőhivatai főnöke nagy örömének adott kifejezést, hogy a »Nyirvidék« olyan meleg érdeklődéssel foglalkozik a sóstói erdő viszonyaival és kijelentette, hogy mindazokban a kérdésekben, amelyekben módjában áll felvilágosítást nyújtani, — mindenkor a legnagyobb készséggel áh lapunk rendelkezésére. Mit mond Rőczei m. kir. erdőmérnök a sóstót erdő keletkezéséről? Rőczei Géza erdőmérnöktől is elsősorban a sóstói erdő keletkezése felől érdeklődöm. — A sóstói erdő feltétlenül önmagától, természetes uton keletkezett őserdő — mondja Rőczet mérnök. — E mellett bizonyít az a körülmény, hogy eredetéről semmiféle történelmi adatunk nincsen s igy csakis abban az időben jöhetett létre, amikor Magyarországon még mesterséges felújításról szó sem volt. Ezután kérésemre a legnagyobb készséggel bocsátja rendelkezésemre Rőczei mérnök az erdőhivatal irattárának a sóstői erdőre vonatkozó legrégibb írásait. Néhány pillanat múlva már egész halommal feküsznek előttem a fakult irásu. jegyzőkönyvek, üzemtervek, a hatalmas méretű kopott térképek és régi statisztikai adatokat tartalmazó táblázatok. A sóstót erdő legrégibb üzemterve. A megsárgult levelű sok régi írás között különösen egy ívrét nagyságú bekötött, vékony, kopott könyv vonja magára a figyelmemet. Ez az alig nyolc lapnyi terjedelmű kaligrafikus betűkkel irott könyv, amint Rőczei mérnöktől megtudom, a nyíregyházi sóstói erdő legrégibb, legelső üzemterve. A törvény 1879-ben rendelte el az üzemtervek készítését és Nyíregyháza városa 1883-ban készült ét a meglehetősen sok utánjárást kívánó munka összeállításával. Ezt az üzemtervet, amelynek a végén Zivuska József okleveles erdész és Török Gábor okleveles erdésztanár aláírása olvasható, a debreceni m. kir. erdőfelügyelőség 1884 februárius 2-án hitelesítette, a földmivelési, ipari és kereskedelmi ministerium pedig 1884 május 28-án hagyta jóvá .14582—1884. számú rendeletével. Az érdekes könyv küfóő táblájára ragasztott fehér cimkén a következő nyomtatott betűs felírás olvasható: »Nyiregyház .Rendezett tanácsú város erdőjének általános erdő leírása.« Milyen volt a sóstói erdő ezelőtt egy félszázaddal? Az üzemterv legelső oldalán lévő táblázatokból megtudjuk, hogy a sóstói erdő ezelőtt egy félszázaddal 1600 öles holdakban 777.34 hold terjedelmű volt. Ebből erdő 736.72, tisztás pedig 40.62 hold. Ezen kivül az erdőhöz tartozott még 30.91 hold háztelek és kert, 6.53 hold szántóföld, 8.10 hold nádasrét, továbbá 88.85 hol

d terméketlen terület. Az egész erdőbirtok területe tehát összesen 911.64 hold terjedelmű volt. Határai északon Kótaj határa, keleten Pazony határa és az örökösföldek, délen az öszőlők és a Kótaji-ut, nyugaton pedig a Kótaji ut, a Tag. földek és a Cúgos kaszáló. Az üzemterv tartozékát képező erdőgazdasági térképen, amelyet Zivuska József és Török Gábor erdészek készítettek, pontosan fel vannak tüntetve azok a fátlan ttrüietek, amelyeket 1896-ban az ugy nevezett Erzsébet-fákkal ültettek be. Abban az időben Sóstó-gyógyfürdő tava is sokkai nagyobb volt és a mai szigetnek nyoma sem látszott. Az üzemtervnek a külső viszonyokkai foglalkozó része leszögezi, hogy az erdő tisztán Nyíregyháza város kizárólagos tulajdonát képezi és a vadászati jog is kizárólag a városé. Ezután a természeti, továbbá a régebbi erdőgazdálkodással, fakelendőséggel és személyzeti viszonyokkal

1 foglalkozó rész következik. t Milyen volt az erdőgazdái kodás a mult század hatvanas és hetvenes éveiben? f A sóstói erdőnek a mult század hatvanas és hetvenes éveiben történt erdőgazdálkodásáról többek között a következőket irja az üzem terv: »Ezen erdőrész az i8Ó2-ik évben 15 szekcióra er lévén osztva, a vágatás a szekciókban rendetlenül történt, egyedül az 1873-ik évtől fogva lettek a kijelölt szekciók letarolása betartva a 1880-ik évig, amióta vágatás nem történt. Hogy az 1880-ik év óta vágatás nem történt, oka abban rejlik, — hogy az 1862-ik .évben készült