Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-20 / 188. szám

1930. augusztus 20. ^msmsmmmsm felosztás betartva nem lőn s na­gyobb területek taroltattak le, — mint amennyi megengedhető lett volna és igy igen fiatal csak galy s rőzsefát szolgáltató állabok let­tek volna kihasználandók, mélyek az egyes jogosultaknak sem tűzi­fa szükségleteit, sem épület s szer­számfa szükségleteit nem fedez­ték volna, de amellett a városnak jövedelmét is nagy mértékben cson kitották volna. Az egyes szekciók termelése, ezek értékesítése a következőkép eszközöltetett: a város által előle­gesen nagyobb méretű bizonyos ki­olvasott, megszámozott s felbe­csült fát csoportosítottak a gyen­gébb méretű cserhántásra alkalmas fát i méter magas, i méter széles csomókban vágattak egy csoport­nak megfelelve. Az igy kijelölt csoportot a lakosság közt akkép osztották ki és árusitották el, hogy az 1729 h. számot tevő házbir­birtokosok felerésze egyik évben, felerésze a következő évben ka­pott illetőséget a sorshúzás utján ki-ki saját illetőségét maga vág­ván le. A város az 1875. évtől fogva saját használatára tölgy tűzifát nem vágatott, hanem fedezte szük­ségletét a tag szegélyzetről leke­rült akác- és fűzfából — egyedül minden évi vágás terén a saját szükségletére bizonyos mennyiségű tölgy épületi fát kijelölvén fel­használásra.« A sóstói erd& félszázad előtti rendezése és üzem­szabályozása. Az üzemterv, mint legalkalma­sabb fanemnek, a kocsányos tölgy­nek a termesztését kivánja fenn­tartani. Az erdő kezelésről pedig a következőképen intézkedik: —• »Tekintettel a növekvési és kere­settségi viszonyokra, ezen erdő 40 éves sarjerdőüzemben lesz keze­lendő, azon oknál fogva, mivel a város, amely erdő termékeiből be­folyó jövedelmet huz, sokkal na­gyobb értékesítési összeget képes beszerezni a vastagabb és értéke­sebb épület- és szerszámfából, — mint a rövidebb fordában kezelt csakis galy és rőzsefa termelésre alkalmas állabokból, de azon ok­nál fogva is, mivel a 40 éves for­dában kezelt sarjerdőt ezen kor­ban szolgáltatják a legnagyobb át­lag nóvedéket és legnagyobb fatö­meget és hogy ezáltaf a rendszer­telen gazdálkodás folytán lett tul­vágatás a megállapított 10 évi szü­netelés által pótoltassék.« Az ujbohtás módja és a fa felhasználása. »Az ujboütás módja — irja az üzemterv — természetes uton tar­vágás; ebből kifolyólag gyöksar­jadzás által történik. A főállab vágatási koráig azonban a kívánt mértékbeni gyérítés fektetendő be. A fák döntése, feldolgozása és a vágásból íeendő kiszállítása csak­is télen az afnövedékek lehető megkímélése mellett lesz foganato­sítandó. A kiszállítás tengelyen tör­ténik, mely mód semmi nehézség­gel összekötve nincs.« Az üzemterv, a továbbiakban a terület gazdasági beosztásával, a kihasználás sorrendjének a megál­lapításával és a hozamszabályo­zással foglalkozik. Az erdőbirtok akkori évi "hoza­ma az üzemterv végén összeállított táblázat adatai szerint a követke­ző: évi hozam tövön fő használó 1435 köbméter, előhasználó 202 köbméter, összesen 1637 köbm'éter. 5 százalék feldolgozás és hozatali veszteség lerovása után marad fő­használat 1364 köbméter, elő­használat 192 köbméter, összesen 1556 köbméter. fD—usj JSíIrFRYIDÉK. m^mmmm Súlyos társadalmi problémát érint a VárosiSBíozgó ma esti filmje A társadalmi kérdések egyik leg. fontosabbikát képezi a nőkérdés. Különösen áll ez ma, amikor az lélet a nők nagy részét arra kény­szeríti, hogy önállóan helyezked­lyenek ei a társadalomban s igen sok esetben a férfival vegyék fei a versenyt a kenyérszerzés nagy gondjaiban. Ezt a versenyt egyen­lőtlenné teszi az a sok csel, gátló körülmény, amely a nők elé gör­dül. Ezek az akadályok annál ne­hezebbek, minél inkább magára hagyatott a nő. Ennek a magára hagyatott nő­nek a küzdelmeit viszi vászonra a Préda című film, amely igen sok elmélkedésre s elgondolásra ad alkalmat annak, aki a film igazi intencióit megérti s mélysé­geit keresi. A 10 felvonásos fil­met ma és holnap 7 és 9 órai kez­dettel vetíti a Városi Mozgó. A 9 órai előadás kedvező idő ese­tén a kerthelyiségben lesz. A komoly témájú film mellett két burleszk igyekszik kedvre han­golni a közönséget. RÉGI NYAR. Régi nyárnak emlékei Mult ködében járnak. Régi nyárból ránk borulnak Simogató árnyak. Gyermekkori szép emlékek, örömök fájások, ! Szépek voltak, óh de szépek Az ünnepvárások. ...Régi kertben régi lánnyal Csöndben együtt ültünk, összekaptunk néha-néha, Újra kibékültünk. ...Drága idők!! Régi lányok Meghitt mosolygása, Lelkünkben e mosolyoknak 1 Sohsem akad mása. ...Kicsiny falu, virágos kert... Felzokog a lelkünk. Régi fiuk! Régi nyárban Máskép ünnepeltünk. Nemess Endre. — Befőzéshez kristály üvegpa­pir és Penészmentes Pergament Papir a legjobb minőségben kap. ható az Ujságboltban. VAROS! MOZGÓ Kedden 7 és 9 órakor MESSALINA Történelmi dráma Róma hanyatlásának idejéből 2 részben, 1 1 felvonásban. Főszereplő : RINO Dl LIGUORNO. Szerdán és csütörtökön VICTOR MC. LAGLEN és EVELIN HOLT főszereplésével a (SENKI LEÁNYA.) Egy gazdátlan nő története 10 felvonásban. Kitűnő kisérő bohózatok. A magyar nemzet két ágbeli magyarság egysége Irta: Cserép József dr. VIII. Bár Hylacomylas az Amerika elnevezést Emerico Vespuccio ne­vével hozta kapcsolatba, mind­azonáltal én ugy vélem, az amazon vagy inkább a Magya szóból ala­kult, épen ugy, mint a ma már kis területre szorult Mexlcóé. A libyai ősmagyarságnak Maxyes nevét ta­láljuk Herodot-nál, Mauri-t a latin Íróknál. Libyát Marbig-nak neve­zik az arabok s a szabad berber neve mázig v. amazig. — Kolumbuséknak Mexicót a kubaiak Magon-nak és maják országá­nak nevezgették. Azóta a konkvisz-' tádorok kegyetlen üldözései, az in­diánok beáramlása s elnyomó tö­rekvései dacára is még mintegy háromnegyed millió ivadéka él a maya őslakosságnak Yukatában és Guatemalán; ellenben Honduras­ban csak pár száz tengődik még kirekesztve, teljes nyomornak ki­téve. E mayák, akiket az indiánok tói megkülönböztetve peonoknak is neveznek, még ma is ősi földjük Magya nevét viselik; (az y ugyanis egy, a mi gy-knek megfelelő spirans-hangot jelöl); de ragasz­kodnak ősi nyelvükhöz is, ugyany­nyira, hogy a spanyolt, bár tudják^ csak kényszerűségből használják. A föld alól előkerült alkotásaik­ban elénk tárulnak az egyiptomi, előázsiai s görögországi' műreme­kek előképei, egyszersmind Peru, Mexico, Középamerika és Ecuador ősi kultúrájának kapcsolata. Mert, ez nem indián kultúra, mint a tu­datlanok híresztelik. A mayák ggorsabbaa 8U a rovarokat! Óvakodjunk az utánzatoktól l Sárga kanna fekete sdvoal 1 n mennyi a másiknak mai nemzeti nyelvünk alakulásában, az az ó­méd és a maya nyelv beható, ilh eleven tanulmányozásából fog ki­derülni. nem indiánok! E besorozás ellen ők maguk is erősen tiltakoznak. —• öskulturájukat, a konkvisztádo­rok után, épen az indián, az az­ték invázió pusztította és nyelte el — irja Radin. A maya őskultura eredetiségének döntő erejű bizonyí­téka az is, hogy a görög és héber alfabet egyezik ugyan a mayáké­val, de csak maya-nyelven van ér­telmük az egyes betüneveknek: el­beszélése a földrészük egykori ka­tasztrófájának. A korábbi katasz­trófa után a Csendes-óceántól ke­letre, a most u. n. Amerikával együtt megmaradt -szárazulat az Atlaszí-oceán képződése folytán idővel 7 darabbá szakadt. Ezeket nevezte a görög theogonia Atlanti­szoknak, »Atlas feányai«-nak. Leg­nevezetesebb volt köztük Maia (ejtsd: majja), mint magva a hatalmas birodalommá nőtt Atlan­tisznak. Ennek a halvanytestszinir sz)kan lakóitól eredtek a paeonok v. pannonok, akiket Árpád ma­gyarsága rokon matyókkal és szé­kelyekkel itt talált Marót fősége alatt. A székelyek elébük is men­tek Árpádéknak Rutheniába, sőt velük szövetkeztek is addigi feje­delmük, Marót ellen, mivel ők is Myrina népéből való magya­rok voltak. Miután azonban Ár­pád Csát (Solt) fia és Marót íe ánya házasságával megpecsételve szövetség jött létre a gigász és a titán magyarság közt, attól fogva Marót Menu jelzőt visel, mint Atlantisz vagyis Mennu (Uran) magyarságának névképviselője. — De sem a pannonokat, sem a szé­kelyeket nem illette a hungar el­nevezés, csupán az Árpád-ma­gyarságot. Hogy e két alkotó ág­ból mennyi rész evolt egyiknek, Napi hírek KISNAPTAR Augusztus 20. Szerda. Róm. kath. Sz. István király. Gör. kath. Szent István. Prot. István ki­rály. Izr. Ab. 26. VÁROSI MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ: Préda. (7 és 9 órakor.) APOLLÓ MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ: Singing Fool. (5, 7 és 9 órakor) DIADAL MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ: Az éjféli kfdóz. (5, 7 és 9 órakor) Városi gőz- és kádfürdő nyitva. Kedden és pénteken a gőzfürdő csak nők részére van nyitva. Sóstógyógyfürdő: nyitva reggel ( órától. A közös úszómedencé­ben hétfőn és csütörtgkön csak nők fürödhetnek. Bujtosi strandfürdő: nyitva egész napon át. Kedden és pénteken S 13—16 órák között csak nőknek, j ököritói strandfürdő egész napon át nyitva. Szabolcsvármegyei Jósa-Muzeum: Iskoláknak nyitva 9—13 óráig. Egész héten át a Gergelyffv és Farkas-gyógyszertárak tartanak ügyeleti szolgálatot. VÁSÁRNAPTÁR: Augusztus 21-én. Abony (sertésvá­sár nincs), Böhönye (sertésvá­sár nincs), Büssü, Csapod, Gyön­gyösmellék, Lajoskomárom, Sió­fok (sertésvásár nincs), Ujfehér­tó, Zalaszentlászló (sertésvásár nincs). Marha- és kirakodóvásár Hosszupereszteg. Augusztus 22-én. Aszód, Kornádi, Veszprém. Állatvásár: Csongrád Kirakodóvásár: Budapest, Mikos 5 széplak. Augusztus 23-án. Lecefoye. Kirako­dóvásár: Budapest, Csongrád. Rádió-müsor. Budapest. — Szerda 9: Szent Jogg körmenet a lipót­városi Bazilikától az Andrássy uton át a millenneumi emlék­műig. 2: Gramofonzene. 3.15: Manchen Manska gyer­mekdélutánja. 4.15: A Rékai Miklós szalónze­nekar hangversenye. 5.30 : Zilahy Lajos felolvasása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom