Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-19 / 187. szám

6 ssggsa JNÍYÍRYIDÉK. A molnárok Pesten az utcára vágytak. Sétáim szeret­tek volna. Az utcán. A pesti ut­cán. És nem engedték őket. Mi­lyen furcsa, őket nem engedik. —­Minket, közülünk sokat, fogyasz­tókat, engednek. Pesten is. Má­sutt is. Fekete az utca tőlünk. Komoran fekete. Szomorúan fe­kete. A komor, szomorú fekete tömeg felett ott lebeg egy nagy gyászos kereszt. Trianon kereszt­je. Hordják, hordjuk sokan, akik az utcán sétálunk. Évek óta. Né­ma megadással. És ezt a terhet mindenkinek viselni, hordani kell. A molnároknak is. ök még csak most kezdik érezni a teher súlyát. Mi már évek óta érezzük. Vala­hogy megszoktuk a terhet. De nem törődtünk bele mi sem. Mi a fogyasztók. Százak. Ezrek. Mil­liók. Lassan szaporodunk. Mi, a teher alatt nyögök. Most már a molnárok is közénk jöttek. Nin­csenek milliónyin. De nem baj. Velük is többen vagyunk. A ko­mor, szomorú, néma sereg. Min­den csatlakozó, lázadozó sereg félelmesebbé teszi a nagy, szomo­rú sereget. Ott fenn, Pesten, itt lenn, a vidéken is. Nő, nő, lassan a sereg. A lelki szenvedők serege testi szenvedőkké lesz. — Tegnap a határt sirattuk. Ma már a kenyeret is. Tegnap azt gondoltuk, hogy csak azokat siratjuk, akik odaát mar'adtak. Ma látjuk, hogy ma­gunkat is siratjuk. Tegnap, ma, még a molnárok is azt gondolták, hogy mi, fogyasztók vesszük el tőlük a kenyeret. Holnap talán ők, is fogják tudni, hogy nem mi rak­juk rájuk a terhet. Az a láthatat­lan, de annál jobban érezhető fe­kete gyászos kereszt súlya nyom­ja őket is. Az, amelyik alatt gör­nyedünk, éhezve görnyedünk már évek óta. Az, amelyik alatt éhezve roskadozunk az utcán. Ott, — ahova ők is jönni akarnak. Ame­lyiket irigyeltek tőlünk. És ők lá­zadoztak ezért. Mert nem tudták, mit irigyelnek. * A nyilvános kritikát sokan szeretik. De sokan irtóz­nak tőle. Pedig valamikor a köz­szellem éltető ereje volt. A há­borús korszak egészen megváltoz­tatta a helyzetet. Akkor nem volt idő, — mert nem lehetett — a vitatkozásra, a kritikára. Gyorsan, kellett cselekedni. Talán azt mondhatnánk, diktatórikusán. És ez a kérdezés nélküli gyors cse­lekvés valahogy még mindig ben­ne van a köztudatban. Pedig nor­mális viszonyok között nem he­lyes és nem logikus politika. — Nem helyes, mert az emberek ráérnek gondolkozni, ha mindjárt utólag is. És az utógondolat több­nyire rossz, vagy helytelen kon­zekvenciát von le. Ellenben az előleges kritika tü­zében kikristályosodik a kérdés. A közvélemény megnyilvánulásá­nak reflektorfényében meglehet lát ni a kritika tárgyává tett kérdé­sek fény- és árnyoldalait. Ki lehet küszöbölni a helytelennek vélt dolgokat. És ha az előzetes kri­tika pergőtüzén keresztülment va­lamely kérdés, ami a közönséget illeti, nyugodt lélekkel alhat min­den felelős tényező. Mindenki meg­lesz nyugodva, mert a nyilvánosság előtt lett az letárgyalva. A boldog békében a gyanú elle­ni küzdelem leghatékonyabb fegy­vere volt a nyilvános kritika. Meg keli tanítani ismét az embereket élni vele. Ha élni — és nem visszaélni — fogunk a kritikával, akkor joggal elmondhatjuk, hogy ismét nyugodt, békés és békebei' állapotok vannak. Addig? Gyanúi! Gyanúi Rut gyanú minden és min­denki ellen, aki a fórumon van. Miért a legnagyobb s legdrágább hangos film a Singing Fool ? A világ leghatalmasabb hangos filmcsodájának szerdán van a premierje az Apollóban Amerika filmcsodája, a Singing Fool, (Éneklő bolond) amely vi­lágszerte óriási sikerrel került már bemutatásra, e héten szerdán, aug. 20-án nálunk az Appollóban is megszólal. A hangos filmek úttörője a Singing Fool, amit az Apolló igaz­gatósága olyan horribilis összeg­gel kötött le, amüyenre még nem volt példa a »Talkiek« eddigi kor­szakában. Ez a legnagyobb s leg­tökéletesebb hangos film, amit ed­dig láttunk és ha hozzá tesszük azt, hogy az Apolló áldozatkész igazga­tósága szerdától saját tulajdonát képező amerikai gyártmányú han­gos gépet épittet be, akkor ez a mozgószinház megérdemel minden | támogatást a közönségtől, mert óriási befektetéssel s nagy rizikó­val tudta csak keresztül vinni ugy a filmgyárnál, mint a gépgyárnál, hogy ezt a nagy filmet, uj, saját beépített gépén tudja Nyíregyháza nagyérdemű közönségének színe elé vinni. A Singing Fool, az amerikai tal­kie-nek igaz tökéletes első nagy produkciója, s a mai beszélőfilm­technika bámulatos alkotása. Hang hatásaiban, ugy a prózában, mint az énekben és zenében százszáza­lékos sikert fog elérni. Drámai értékében a Singing Fool döbbenetes emberi történet, egy kisgyermek, a Sonny Boy tra­gédiája, amely fordulataiban köz­vetlen és lenyűgöző. A1 Jolson, az éneklő bolond személyesitője mes­teri színész, aki él és nem játszik. Partnerei: Betty Bronson és a kis Dávid Lee méltó tagjai az együt­tesnek. A megszólaló film a techni­ka csodája, bravúrja és kétségkívül uj lehetőségek perspektíváját nyitja meg a film utja előtt. A Singing Fool a tökéletes talkie-t jelenti előttünk. Stefánia további terjeszkedése Szabolcsban A gyermekszeretettel a magyar nemzet mentésének magasztos példát adó alapkövét tette le f. hó 5-én dr. Gergelyffy And­rás, a nagykállói járás főszolga­bírója és dr- Eötvös Dezső járá­si tiszti főorvos a járás tisztikarí­val. Május 13-án mondotta ki a két vezérférfiu elnöklete alatt a járás tisztikara, mogy a már működő nagykállói és ujfehértói Anya-és csecsemővédő intézet harmadik testvérét, a balkányit is fölállítja és ezen harmadik gócponthoz csa­tolva a többi községeket, a védel­mi munkát 1931 január i-el az egész járásra kiterjeszti. A határozatra dr. Eötvös Dezső járási tiszti főorvos a járás Anya­és csecsemővédelmének tervezetét és a községi hozzájárulás költség­vázlatát elkészítve, lett letéve an­nak a nemzetmentő munkának az alapköve, mely mindnyájunk lel­kének törhetetlen akarásához, a testben-lélekben egészséges, le­győzhetetlen nemzet nevelésével, a régi nagy és boldog Magyaror­szág visszaszerzéséhez vezet. A tények igazolják annak az út­nak, annak a célkitűzésnek he­lyességét, melyet a vármegye fő­orvosának, dr Mikecz Miklós irányítása mellett ő maga is csend­ben, de annál nagyobb erőfeszí­téssel végez ma a nagykállói járás vezetőségével karöltve. Bár szin­te leküzdhetetlen akadály a Tria­non nyomán fakadt gazdasági nyo­morúság, de a nemzetet éltetni akarás, a jövőt munkáló törekvés ebből a gazdasági halálraitéltség­ből is kiemeli a magyart, mint annyi sok esetben föltámasztotta már a megsemmisülés romjai kö­zül. • » Igazolja a nagykállói »Anya- és csecsemővédő Intézet« eredmé­nye, mely egy éve működik dr. Eötvös Dezső járási főorvos tán­toríthatatlan erős, meleg magyar lelke vezetése alatt. 1929 szeptember 15-én nyílott meg a védőintézet. 1928-ban a színtiszta magyar nagyközség csecsemőhalálozása — 54.5 százalék volt. A megelőző éveké hasonlóan megdöbbentő. Egy százalékkal sem kedve­zőbb a járás többi községeié. Ez ma egy évi működés után dr. Eötvös Dezső, dr. Kovács Jenő gyermekorvos és az intézet vezető védőnőjének, Siposs Gyulánénak megfeszített erővel végzett mun­kája nyomán az egész nagyközság és tanyái csecsemőhalálozása 13.95 százalékra van lecsökkenve, pe­dig a nyári Dyspepsia veszedel­mes időszakának a vége közeledik már. Jön tehát az az idő, ami­kor a csecsemőhalálozás okozói ön­maguktói szűnnek meg. A 626 védelembe vett o—3 éves korú kisdedek közül 2.07 százalék halt el csak, azonban ezek sem gyermekbetegségben, hanem ko­rai szülés, vagy más okból ere­dő veleszületett gyengeségben. Milyen ideális medret mutatna a magyar nemzet virágainak a mentése, ha az anyagi erők meg­engednék a kellő számú munka­erő alkalmazását, ha a tanyákat látogató védőnőket is lehetne al­kalmazni, ha tejkonyhát és nap­közi otthont lehetne beállítani a tisztát mezőgazdasági munkát vég­ző lakosság kisdedeinek. Mindez ha meg lett volna, — Nagykálló nagyközség és tanyái csecsemőhalálozása ma, 1930­ban nem 13.95 százalék, hanem KÖZPONTI SZÁLLODA HOTEL CENTRÁL Budapest, VII., Baross-tér 23. A Keleti pályaudvartól alig 2 percnyire. A nyíregyháziak kedvelt találkozó helye - Elsőrangú modern családi ház. Központi fűtés. Minden szobában hideg-meleg folyóvíz. Egy ágyas szobák árai : 5, 6, 8, 9, 10 P Kétágyas szobák árai: 10, 12, 13, 14, 16, 16 P. Fürdőszobás szobák. Rádió Telefon a szobákban. 3425-13 Tulajdonos ; PALLAI MIKSA 1930. augíií-ztus 19. 5—6 százalék, mig igazol a véde­lembe vetteknél föntálló 2.07 százalék. Ami a közelmúltban és a jelen­ben meg nem történhetett, lépés­ről-lépésre 1931-től valóra válik, dr. Mikecz Miklós vármegyei főorvos SZÍVÓS akarattal munkáló nemzetmentési célkitűzése folytán. 1931 január i-én már rendelke­zésre áll a vármegye költségveté­sében az Anya- és csecsemővéde­lem fejlesztésére fölvett évi 10 ezer pengő. Ott áll mellette eb­jben a törekvésben a súlyos gazda­sági bajokkal küzdő, de nemes in­tencióit átértő és átérző közönség is vezetőivel. A jövő perspektívája szép, megnyugtató, lélekemelő, csak az áüamot is látnánk olyan súllyal az áldozatkészséggel a magyar anya­és csecsemővédelem terén, mely a nemzet életét adja, mint azok a. férfiak, kiknek fajszeretete, a jö­vő munkálása Szabolcsvármegye csecsemővédelmével követendő pél­dával járnak elől. —ss A. Irodalom inasan Nyíri Szabolcs: ló Engesz­telcdés Nyiri Szabolcsnak, a Nyíregy­házán is jól ismert fiatal, tehet­séges poétának ízléses kiállítású, finom verskötete látott napvilá­got »JÓ Engesztelődés«« cimmeL Érdekes és eredeti tehetség Nyi­ri Szabolcs. Költészetének leg­főbb eredetisége a magyar falu különös színpompás életéből sar­jadzik. Szerző a magyar föld ro­i botosainak homlokáról lepergő ve­' rejték gyöngyöket szedi halk rigmusokba a mezei virágok és szénaboglyák friss illatával. — »Csöppnyi oázis. Pár zsup fedél alatt rejtőzjk minden boldog pil­lanat. Elém nagy szóval tarka plakát nem int, csak piros muskát­li, szagos rozmaring.« — írja Nyi­ri Szabolcs s mi ugy érezzük, hogy ez a pár finom hangu'atot re­veláló sor jellemzi egész költésze­tét. t' Nagyszerű palettájának szmdus változatával a magyar falu egy~ hangú és szomorú vegetációját fes­ti meg élesen látó, de lemondóan megnyugvó szemmel: »Magyar egykedvűség: csak tétlen vár to­vább aranysárga búzát és barna ga bonát.« ( Ezek a versek egyszerűek és közvetlenek, mint a gyermekek önfeledt mosolya, őszintén és fris­sen ömlő szavak muzsikálnak, — mint az alföldi pusztán tilinkózó pásztor alkonyatkor. — Kerüli a nagy problémákat, a ma divatos kérdéseit, inkább finom pasz teli­képeket fest nagy, ösztönös tehet­séggel. Hibatlan magyar verselé­se, nmeinek finom, harmonikus csengése hagyományosan tiszták és elevenek. Nyiri Szabolcs modern hangsze­relésü lírikus, aki azonban a mul­tak hagyományait tiszteletben tart ja. Azt lehet mondani, hogy ő a magyar költészet neoklasszikusa és az »Uj Engesztelődés«« egy művész, egy elragadott lírikus szép dicsősége, amely minden irodalom­mal foglalkozó embernek gyönyö­rűséget nyújt. A verskötet Dicker Gyula könyvkereskedésében kap­ható. Ara 2.50 P. W. E. LEGÚJABB DIVATLAPOK AZ UJSÁGBOLTBAN |

Next

/
Oldalképek
Tartalom