Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-17 / 186. szám

Nyíregyháza, 1930, augusztus 17. * Vasárnap 1,1, évfolyam. 186. sz. POLITIKAI NAPILAP Wt¥ hóra 2« P. 75Ö P. , ée : KtBA KLEK F«M&> mhAMM: VSRTSK K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal cime: Széchenyi-át 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22 A kiadóhivatal telefonja : 1-39. Poatacbeque 28558 A kisántánf által egyoldalúan és önkényesen végrehajtott revízió Irta: Fillér József Nincs a földtekén, tengeren innen és tengeren tul egyetlenegy mü veit nemzet sem, amely a trianoni szerződést szükségesnek, fenntarthatóságát indokoltnak tartaná. Ezt az általános 'közvéleményt olvadhatjuk nap-nap mellett az egyes kulturnemzetek reprezentánsainak tollából. Hála és köszönet érte jóbarátainknak, hogy nemcsak átérzik, látják és tudják a trianoni szerződés veszedelmességét egész Európára nézve, de veszik is maguknak azt a f4rads4got, hogy tollhoz nyúlnak s a világ mind a négy tája felé megrajzolják Trianon átkát, Trianon poklát, melybe az emberi gonoszság a magyar nemzetet betaszította. Ezen önzetlenül dolgozó barátaink fejtegetéseikben mindannyian a magyar nemzet javára a revízió szükségességét hangoztatják, de sajátságosan, csaknem mind azzal végzi, hogy erre az idő még nem jött el, még várni kelll, de nem indokolják meg, hogy : miért ? Ezek a jó urak, éppen ugy, mint a mi uraink nem látják meg, hogy a kisántánt diplomatái nemcsak elérkezettnek látják az időt a revízióra, de önkényesen a maguk javára végre is hajtották. Kigyomlálták a szerződésből mindazon intézkedéseket, amiket önmagukra nézve terheseknek tartottak. Egyedül a ceruzahatárokat őrzik kétségbeesetten a szuronyok erdejével. A szerződés minden más rendelkezése ellen opponálnak, sőt vakmerően éppen ellenkezően járnak el, mint ahogy a szerződés reájuk parancsolta. Hát nem a legönkényesebben végrehajtott revízió ez, mégpedig a magyar faj és magyar nemzet kárára és veszélyére ? Kell-e ennek megállapításához diplomáciai tudás, kulisszák mögötti jártasság? Hiszen ezt megláthatja, felismerheti, sőt a saját bőrén érezheti is a legkisebb epigon is. De hát hol a magyar nemzet? Mi a magyar nemzet ? Hogy vétó szavát még most sem hallatja ott a zöld asztalnál, ahol a kisántánt mint szerződő fél a kötelességekkel szemben folyton obstruál, s ezzei szemben a magyar nemzet, mint másik szerződő fél, mindenben deferál. Dehát igy hogyan érvényesülhetne a szerződésből kifolyó paritás elve ? A kisántánt államainak ez az eljárása arra vihető vissza, hogy náluk, odahaza a trianoni szerződéssel, mint evidens dologgal a parlamentjük is foglalkozni szokott s amit ott határoznak, ahhoz szabják a közös zöldasztalnál is eljárásukat. Ez a gyakorlat a másik szerződő félnél hiányzik. A gyakorlati életben, ahol két szerződő fél között ilyen felemás viszony áll elő, hogy az egyik csak a jogokat vindikálja magának, a másik pedig csak a kötelességeket vállalja a jogok nélkül, az a vélemény alakul ki, hogy az utóbbi fél önmaga iránt nem eléggé éber. Ilyen szerepre vállalkozni pedig a magyar nemzetnek egyáltalában nincs oka. Nincs, mert mikor a magyar nemzet fegyveres erejét leszerelték, ugyanakkor azok, kik eztí tették, erkölcsileg önmakuta szerelték le. Erkölcsi erővel tehát ott a zöldasztalnál egyedül a magyar nemzet rendelkezik; ide pedig t. 1. a zöld asztalhoz ez kell, erre van szükség. Hogy a magyar nemzet ezen erkölcsi erejét nem érvényesiti, ebben talán ősi lovagiassága tartja vissza. Nem akarja a leszereltekkel szemben erkölcsi fegyvereit használni. De a nemzet léte, jövője s ennek védelme előbb való a lovagiasságnál. A jelen esetben pe'dig annál indokoltabb az akció, mert Magyarországra is éppen akkor rontottak rá a harácsolók, amikor háború végével, egy belső katasztrófa következtében, amit a nemzetközi demagógok zúdítottak a nemzetre, teljesen fegyvertelenül állt. Ez a precedens jogot ad a nemzetnek arra, hogy önvédelmére erkölcsi fegyvereit igénybe vegye. De ehhez az akcióhoz mindenek előtt az alaptételt, vagyis a kiindulási pontot keli helyesen megválasztani. Eddig ugyanis, mint háborút okozó bűnöst hagyta magát a nemzet a zöldasztalhoz citáltatni. De amióta a francia szenátus Brianddal az élén hitelesen megállapította a magyar nemzet nem bűnösségét, megváltozott a helyzet. Ezért a magyar nemzetnek is el kell ejtenie a régi kárhozatos alapot s át kell helyezkednie a meg nem ingatható bázisra : ártatlanságóMto tudatára. Erre helyezkedve felemelt fővel jelenjen meg, a fórumok előtt, mint aki a Nóbel-féle békedíjra érdemesnek tartja magát, mert hiszen, amint Briand megállapitotta, egyedül a magyar nemzet volt' az, aki minden lehetőt elkövetett, hogy a háború kitörését megakadályozza. Világos tehát, hogy a magyar nemzet, mint háborút okozó bűnös, nem büntethető, sőt ellenkezően jutalmazásra méltó. Mindenki más büntethető a háborúért, csak egyedül a magyar nemzet nem 1 Már pedig tudjuk, hogy a trianoni 'büntető szerződés a háborút okozó felelősségen épült fei. Ezt a felelősséget varrták — minden előzetes kivizsgálás nélkül — a magyar nemzet nyakába. De mivel ezt maga a francia szenátus, mint legilletékesebb fórum megdöntötte, vele együtt megdőlt a trianoni szerződés is s igy összeomlott ainnak minden vonatkozású következménye is. Teljes megvilágitásbap. ez a helyzet. De a magyar nemzet mai napig sem vonta le abból a helyes konzekvenciát, nem ehhez alkalmazta eljárását, magatartását. Igy esett aztán meg, hogy a békeszerző désnek tiz éven át szenvedő alanya lett, holott diktátora lehetett volna anélkül, hogy az erőszak fegyveréhez kellett volna nyúlnia. Azon tény, hogy a kisántánt, önkényesen, önhatalmúlag, minden más fórum megkérdezése nélkül sietett a maga javára átrevidiálni a szerződést, világosan mutatja; először hogy a trianoni szerződés a maga eredetiségében megemészthet'stlen ; másodszor hogy a szerződést, mint erkölcsi alappaí nem biró alkotást komoly jelentőségünek sohasem tekintették. Tudták, hogy az csak homokra épített Bábel, amely körül dervistáncot járhatnak; míg ellenben a magyar nemzet Gessler-kialapjának tekintette és tekinti, amely előtt kalapot kell emelnie. A kisántánt ezen eljárásával önmaga lazította meg a szerződés struktúráját s könnyen reá is omolhatott volna az építmény, ha ujabb paktumokkal, jegyzőkönyvekkel nem nyert volna alátámasztást a magyar nemzet részéről, hol Genfben, hol Hágában, avagy Párisban, ahol mindenütt a magyar nemzet húzta a rövidebbet, mindig ujabb és ujabb megterheltetéssel térve vissza, mint háborút okozó bűnös, holott a legilletékesebb helyen megállapítást nyert, hogy nem az ! Fájó látványok és tapasztalatok ezek minden magyar embernél, aki tudatával bir a nemzet oknéíküli pusztításának és arra a gondolatra jön, hogyha a politika eszközeivel bármi okból nem változtatható meg ezen veszélyes irányzat, akkol a magyar jogtudósok lépjenek akcióba s jogi alapon állják útját a nemzeti elvérzésnek. De mindenáron meg kell állítani a lejtőn a nemzetet, míg végromlásba nem zuhan. Nincs arra példa a világtörténelemben, hogy egy nemzet ok nélkül a világ prédájává legyen. Nem történhet ez meg az ezeréves honszerető magyar nemzettel sem. iÉs nem is fog megtörténni, ha a fiemzet fiai egyakarattal akarni fog ják, hogy ne történjen meg; csak ne várják be, hogy az eladósodás örvénye lesodorja a térképről magát a nemzetet. Mert figyeljünk fel ! Látni fogjuk, hogy az ellene indított gazdasági háború, amely (folytatása és végső akkordja akar lenni a világháborúnak, ide tendál. A tűzzel és vassal való támajdás után, most jönnek az aranytőrrel, hogy a csonkahazában tehetetlenül vergődő nemzetet leterítsék. Aki nemcsak nézni, de látni is 'tud, és alapjában ismeri az előzményeket, ezt a tendenciát könnyen felismerheti. 1 Ez a kitűzött ellenséges cél felis•rése sarkalja a nemzetet cselekvésre. Hiszen az erkölcsi erők annyi I

Szála van kezében, hogy mások iannyi erővel hódításokat tudnálak tenni, mi pedig tehetetlenül I vergődünk a rabláncok között. | A kisántánt által megindított s önmaga javára végrehajtott revíziós akcióba bele kell kapcsolódni a magyar nemzetnek is s követelni kell önmaga javára is a revíziót 1 •Természetes, hogy amikor a magyar nemzet revízióról beszél, csak' a szerződés teljes likvidálásáról lehet szó. Mert a trianoni szerződést alapjában megdöntötte — a imár ismerteteti módon — p. francia szenátus, részleteiben pedig aláaknázta maga a kisantant, tehát csak alaki formaságok kellenek még, hogy a magyar nemzet tiz évi Imártiromsága után visszanyerje ősi jogát, ezeréves hazájának ősi haí tárát. i Mi állhatná még ennek útját ? Álljon elő az, aki ilyen okot tud I Mondja meg, hogy mi az, ami a nemzetet tovább is passzivitásra kényszeríti ? Talán az, hogy nincs és a tilalom miatt nem is lehet A volt Hungári Cipőáruház f. hó 31-én végleg megszűnik! És még a raktárunkon levő cipőket soha nem látott olcsó árakon árusítjuk ki. Gyermekcipők 3 P-től. Hócipők 8 P-től. Férficipők 13 P-től. 5201 E&ves szám ára IS fillér