Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 146-172. szám)
1930-07-13 / 157. szám
JWVÍRYICÉK. 1930. julius 13. gyobb apasztásra törekedett a belügyminiszter, de egy erősebb tempójú csökkentés a jelenlegi körülmények között csak erőltetett személyzeti elbocsájtásokkal lett volna megvalósítható, amit nem lehetett megcsinálni, anélkül, hogy a tennivalók pontos elvégzésében zavar ne következett volna be. Előbb gondoskodni kell megfelelő szervezeti átalakításokról, hogy etek által a feladatok kifogástalan ellátása és a munkarend biztositható legyen és csak azután lehet gondolni további apasztásra. Ennek a célnak szolgálatában fognak állani a tervbevett hatásköri reformok, szervezeti összevonások és egyszerűsítések, amelyek nyomában a személyi és dologi kiadásokban majd megfelelő apasztásokat, illetve megtakarításokat lehet elérni. — Megállapitható, hogy itt a legjobb szándék forog fenn a tekintetben, hogy minél kevesebb költséggel, minél alkalmatosabb és jobb közigazgatás álljon a polgárság rendelkezésére. Meg vagyok győződve, hogy ha olyan tudással és odaadással fogják teljesíteni kötelességüket, azok a tisztviselők, akik a belügyi közigazgatásban dolgoznak, mint amilyennel eddig teljesítették: akkor helyes, alkalmatos keret fog rendelkezésre állni mindenkinek, hogy a maga kategóriájának, a maga családjának, a maga életének feltételeit nyugodt, békés munkával szerezze meg. Természetes, hogy az egész közvéleménynek s az egész törvényhozásnak az a kívánsága, hogy a közigazgatás ugy bánjék mindég a közönséggel, mint a nagyobb testvér, aki utat mutat : szeretettel, melegséggel fogja meg a kérdéseket s mindig és mindenben a közérdeknek szem előtt tartásával támogassa a magánembernek jogos magánérdekeit és exisztenciális feltételeit. HORTOBÁGYI á honvédelmi miniszter magyar-rnhás regös csoportokat alatifott a nemzeti szellem és a imzafias gondolkodás emelése céljából Érdekes ujitást vezetett be Gömbös Gyula honvédelmi miniszter a regős csoport felállításával. A gondolat újszerű és előreláthatóan hatalmas sikerrel fogja propagálni a turáni gondolatot. A miniszter leiratát, melyet valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének megküldött, a következő: — A nemzeti szellem és hazafias gondolkozás emelése, továbbá a fegyveres erő népszerűsítése és a m. kir. honvédség iránt érzett tisztellet. nagyrabecsülés és szeretet céljából egy öt tagból álló regős csoportot állítottam fel, mely az egész országot bejárva, szóval, dallal és lelkesítő magyar zenével áll a fenti cél szolgálatában. Az öttagú regős csoport a régi idők nagy emlékeinek felidézése céljából magyaros egyenruhában, általam szigorúan megállapított és jóváhagyott műsor keretében lép fel, mely szavalatokból, zene és dalszámokból áll. A csoport a műsortól ei nem térhet, azon semmiféle változtatást nem eszközölhet s a műsorra vonatkozólag utasítást senkitői el nem fogadhat. A megt«rtand,ó toborzások alkal-* mával a regős csoportot a toborzási propaganda szolgálatába fogom állitani. É csoport közhasznú működésének minél szélesebb körben való érvényesülése céljából kívánatosnak tartom, hogy azt a polgári és katonai hatóságok, levente- és lövészegyesületek minél gyakrabban vegyék igénybe. Nemzetnevelési szempontból ugyanis nem tartom közömbösnek JUHTURO Tejszövetkezeti Központ Budapest 4,, postafiók 20. 4175—» azt, hogy a hatóságok, vagy egyesületek által rendezendő hazafias előadásokon és ünnepélyeken milyen szavak hangzanak el, kik mit és hogyan adnak elő. — Ugy érzem, különös kötelességem az ország katonás hangulatának kifejlődését irányítani s ez irányítás egyik eszköze kiván lenni az általam felállított regős csoport. mely a visszatérő, örökké nyugtalan magyar lelkiismeret szószólója, melyet tehát első sorban azon vidékeken kell alkalmazni, melynek lakosságát a nagy cél szempontjából fel kell rázni. A regős csoport a hatóságok és az emiitett egyesületek által rendezendő ünnepélyek és előadások céljaira teljesen díjtalanul áll rendelkezésre^ miután minden tagja a honvédelmi minisztériumtól kap ellátást és utazási költségeket. A regős csoport tagjai hivatásuk komolyságára való tekintettelnem fogadhatnak el semmiféle anyagi támogatást és a hivatalból elrendelt tartózkodási időn tul sehol sem maradhatnak. A regős csoport alkalmazása iránti kérelmet a járási főszolgabirák v a megyei és törvényhatósági városok polgármesterei, i letőleg a vármegyei törvényhatóságok első tisztviselői (a honvédelmi minisztérium polgári személyiügyi osz tályához cimezve) terjesszék elém. A levente- és lövészegyesületek a vármegyei testnevelési felügyelők utján, az illetékes hatóság véleményezésével terjesztik elém kérésüket. Az előterjesztett és általam elbírálandó kérelmek alapján központilag és oly módon fog egybeállittatni a regős csoKözönség és közigazgatás Irta: Szabó Sándor dr., ny. főispán, országgyűlési képviselő. A most életbe lépett 1930—31. évi állami költségvetés parlamenti hosszú vitájában, pro és contra a belügyi kormányzat körül hullámzott a legnagyobb szóáradat. Azok az állami feladatok, amelyek a belügyi igazgatás keretében elintézésre és megoldásra várnak, mintegy átfogó és rendelkező kéz, átnyúlnak a polgárok élete és a dolgok rendeltetése felett, és igyekeznek, a közérdek szem előtt tartartásával, a polgárok szabadságának biztosítása mellett, a létfenntartásukhoz szükséges körülményeket is biztosítani, a nyugalmat és a békés munkát elősegíteni. Ez a hatalmas kéz elér mindenüvé, s míg egyfelől korlátul állítja fei 'a köz szempontjait, másfelől a jogos magánérdek érvényesülését biztosítja. Ma már a polgárság nem fél attól, hogy az állam rendcsináló keze, hatalma és intézkedései mögött, idegen érdekek szolgálatában álló szoldateszka réme vigyorog felé, mert a szívébe zárta a polgári rendben és a jószándéku törekvésekben élő polgárság a renld és közbiztonság őrének alakját és azt a maga elismerésével és bizalmával támogatja. A belügyi tárca költségvetésének összeállításánál különösen nehéz feladat előtt áll a kormány, akkor, amikor egy 50/0-os lineáris csökkentésnek, illetve apasztásnak tényét kell keresztülvinnie, vagy kellett volna elérnie és biztosítania. Ennek a nehézségnek főoka itt is abban mutatkozik, — mint álatlában az egész költségvetés terén — hogy rendkívül sok a személyi kiadás. A belügyi tárca összköltségvetése, mintegy 123 millió pengőt tesz ki, ebből a személyi kiadások összege 104 millió pengő. Naá jablSálé ígosta városa — Szohor Pál főjegyző ut'devele. — Boldog az ilyen város, melynek történetében 400 esztendő csupán egy korszak kezdete. Római légiók vertek itt tábort Krisztus születése táján s elkeresztelték pihenőhelyüket Augusta Vindelicorum-nak. A népvándorlás germánjai faragtak ebből Augustaburgot. A nagy római császár mellvértes bronzszobra ma is ott áll a város főterén, de most már nem a világot irányítja tekintetével; bánatosan nézi a vízsugarakat, melyek körülte szökelnek a díszkút faragványaiból. A magyar történelem is fekete lapra írta be 955-ben Augsburg nevét. Kalandozó őseink itt ütköztek meg I. Ottó császár seregeivel s a Lech-mezején augusztus 10-én súlyos vereséget szenvedtek. Erről az ütközetről írja dr. Haus Steib, akinek történelmi művét reggél egy könyvkereskedésben megvásároltam, — hogy a császári hadak fővezére, Ulrich püspök, aki egyszersmind második alapítója is volt Augsburg városának : ezen győzelmével végleg megszabadította Németországot és a keresztyénséget a vad magyyar »hordák« támadásaitól. ( durch den Deutschland und die Christenheit von den wilden Hordeu der Ungam eudgültig befreit wurden.) Ez a lovagiatlan jelző ugyan meg törte rokonszenvemet Augsburg népvándorláskori történelme iránt s bánatosan nézem a Lech folyó szürke habjait, melyet egykor eleink kiömlő drága vére festett pirosra — mégis most a Confessió Augustana városát jöttem áldozatos hűséggel meglátogatni 400 éves jubileumán. Mondhatnám ugyan Ágosta város történetírójának, hogy Közép-Európa forgószinpadán nemsokára új szereposztás következett a keresztyénség védelmében. Nekünk is volt 400 éves jubileumunk 1926ban, amikor a Cselepatak duzzadt fel a gőzölgő magyar vértől. Ha a vad magyar hordák 4 esztendővel azelőtt nem állják útját Mohácsnál, a töröknek, ki tudja — átvehette volna-e V. Károly császár az»ágostai hitvallás« korszakalkotó okmányát ? De Augsburg él és virúl; itt pom pázik 2000 esztendős kultúrájával. A városháza aranytermében, mint üvegszekrények drága kincse, sorakozik fel a jubileumi kiállítás fel nem becsülhető anyaga. A reformáció korszakának könyvei vannak itt összegyűjtve csupán 1450-től 1618ig terjedő időről. Ez az egyhangú gyűjtemény: nyitott könyvek, rajzok, képek, festmények, levelek és autogrammok — mégis élő valóság és kiáltó büszkesége egy diadalmas korszaknak. A kiállított tárgyak majdnem kivétel nélkül az augsburgi könyvtárak tulajdona; micsoda kincs egy város birtokában. A késői renaissance-nak csodálatosan szép alkotása ez az aranyterem, hová a kíváncsi idegent az ünnepi díszbe öltöztetett feljáró vezeti. Az óriásméretü terem faburkolatu falai ragyognak a pompa és méltóság aranydíszeitől. Középen elkerítve két nehéz tölgyfaasztal: mint egyedüli dísze a ragyogó régi teremnek. Az egyik a püspöki székház ama nevezetes kis termében állott, ahol 1530 junius 25-én V. Károly császárnak átadták a Confessiót; a másikon pedig a vallásszabadságot biztosító westfáliai békeokmányt írták alá. Áhítattal járom körül a történelmi idők néma tanuját. Az aranyteremből négy boltozatos ajtó nyílik: a négy hercegi szoba. Ebben van a kiállítás ányaga négy részben csoportosítva: 1. Nép, állam és egyház a középkor végén. Ebből a korból sarjadt ki Luther és a reformáció. A szellemi élet most még leginkább kéziratokban nyert gyökeret. Legelőször az augsburgi benediktinus barát, Wagner Leonhard csodálatos »Psalterium«-ja ötlik szemembe, mely egyedülálló festményeivel az augsburgi könyvtár legnagyobb kincsei közé tartozik. A kéziratot lassan készorítja a nyomtatvány, mely a középkor alkonyán főként az egyház szolgálatában állott. A Luther előtti 18 német bibliafordítás legszebb példányai sorakoznak fel az üvegszekrények védő oltalma alatt. Micsoda lenyűgözően szép gyűjteménye gyönyörködtet a XV. század nyomdaművészetének. Szentek legendái, áhítatos- és imádságoskönyvek a legkülönbözőbb formában: Dürer, Xeiditz és Holbein nagyobbrészt színezett fametszeteivel. A tudományos irodalom képviseletében is az orvosi, természettudományi, technikai és csillagászati művek egész sorát találjuk. A Fugger hercegi kereskedőház festett levélszekrényének feliratai igazolják, milyen fejlett kereskedelmi élet volt itt mar a középkor zárókövén. És a falakon gazdag tárháza Dürer Albert fametszeteinek, aki művészetét onnan hozta Németországba, ahol a »vad magyar hordák« keresztyén országa virúl. 2. A reformáció keletkezése és fejlődése tárul elénk a második teremben. Luther halotti maszkja fogad; viaszöntvény a hallei Máriatemplom eredetijéről. Itt van a reformátor doktorgyűrűje, a serleg, melyet János szász uralkodó herceg ajándékozott neki 1 530-ban az ágostai hitvallás után. A terem képei, a könyvek színes rajzai Cranach mesteri ecsetjét hirdetik. A »Confessio Augustana« egész sereg kiadása sorakozik fel előttünk, nagyobbrészt pompás díszkötésben, egyik éppen Haus Sachs sajátkezű dícsérőénekével. Külön gazdag csoportban vannak összeállíítva Luther írásai: bibliája, katekizmusa és énekeskönyve. De gazdagon jutnak szóhoz a gyűjteményben a többi reformátorok is: Melanchton, Bugenhagen, Breuz, Spalatin és Luther többi barátai. Ebben a teremben ragyog az a nürnbergi magántulajdonban lévő kép, mely a »Confessio Augustana« átnyújtásának történelmi jelenetét tárja elénk. A püspöki palota góthikus terme. A császári trónon V. Károly ül, jobbján testvére Ferdinánd, Magyarország királya. (A vad magyar hordák királya megint csak itt van Augsburgban.) Körülöttük hercegek, érsekek, püspökök, magas egyházi és világi méltóságok, idegen országok követei. A falaknál testőr-katonák magas láitdzsasora emelkedik. A terem