Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-13 / 157. szám

JWVÍRYICÉK. 1930. julius 13. gyobb apasztásra törekedett a bel­ügyminiszter, de egy erősebb tem­pójú csökkentés a jelenlegi körül­mények között csak erőltetett sze­mélyzeti elbocsájtásokkal lett volna megvalósítható, amit nem lehetett megcsinálni, anélkül, hogy a ten­nivalók pontos elvégzésében zavar ne következett volna be. Előbb gondoskodni kell megfelelő szer­vezeti átalakításokról, hogy etek által a feladatok kifogástalan ellá­tása és a munkarend biztositható legyen és csak azután lehet gon­dolni további apasztásra. Ennek a célnak szolgálatában fognak ál­lani a tervbevett hatásköri refor­mok, szervezeti összevonások és egyszerűsítések, amelyek nyomában a személyi és dologi kiadásokban majd megfelelő apasztásokat, illet­ve megtakarításokat lehet elérni. — Megállapitható, hogy itt a legjobb szándék forog fenn a tekintetben, hogy minél kevesebb költséggel, minél alkalmatosabb és jobb köz­igazgatás álljon a polgárság ren­delkezésére. Meg vagyok győződve, hogy ha olyan tudással és odaadással fog­ják teljesíteni kötelességüket, azok a tisztviselők, akik a belügyi köz­igazgatásban dolgoznak, mint ami­lyennel eddig teljesítették: akkor helyes, alkalmatos keret fog rendel­kezésre állni mindenkinek, hogy a maga kategóriájának, a maga csa­ládjának, a maga életének felté­teleit nyugodt, békés munkával sze­rezze meg. Természetes, hogy az egész köz­véleménynek s az egész törvény­hozásnak az a kívánsága, hogy a közigazgatás ugy bánjék mindég a közönséggel, mint a nagyobb test­vér, aki utat mutat : szeretettel, melegséggel fogja meg a kérdése­ket s mindig és mindenben a köz­érdeknek szem előtt tartásával tá­mogassa a magánembernek jogos magánérdekeit és exisztenciális fel­tételeit. HORTOBÁGYI á honvédelmi miniszter magyar-rnhás regös csoportokat alatifott a nemzeti szellem és a imzafias gondolkodás emelése céljából Érdekes ujitást vezetett be Gömbös Gyula honvédelmi minisz­ter a regős csoport felállításával. A gondolat újszerű és előrelátha­tóan hatalmas sikerrel fogja pro­pagálni a turáni gondolatot. A mi­niszter leiratát, melyet valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjé­nek megküldött, a következő: — A nemzeti szellem és hazafias gondolkozás emelése, továbbá a fegyveres erő népszerűsítése és a m. kir. honvédség iránt érzett tisz­tellet. nagyrabecsülés és szeretet céljából egy öt tagból álló regős csoportot állítottam fel, mely az egész országot bejárva, szóval, dallal és lelkesítő magyar zenével áll a fenti cél szolgálatában. Az öttagú regős csoport a régi idők nagy emlékeinek felidézése céljából magyaros egyenruhában, általam szigorúan megállapított és jóváhagyott műsor keretében lép fel, mely szavalatokból, zene és dalszámokból áll. A csoport a mű­sortól ei nem térhet, azon semmi­féle változtatást nem eszközölhet s a műsorra vonatkozólag utasítást senkitői el nem fogadhat. A megt«rtand,ó toborzások alkal-* mával a regős csoportot a toborzá­si propaganda szolgálatába fogom állitani. É csoport közhasznú mű­ködésének minél szélesebb kör­ben való érvényesülése céljából kívánatosnak tartom, hogy azt a polgári és katonai hatóságok, le­vente- és lövészegyesületek mi­nél gyakrabban vegyék igénybe. Nemzetnevelési szempontból ugyanis nem tartom közömbösnek JUHTURO Tejszövetkezeti Központ Budapest 4,, postafiók 20. 4175—» azt, hogy a hatóságok, vagy egyesületek által rendezendő ha­zafias előadásokon és ünnepélye­ken milyen szavak hangzanak el, kik mit és hogyan adnak elő. — Ugy érzem, különös kötelességem az ország katonás hangulatának kifejlődését irányítani s ez irá­nyítás egyik eszköze kiván lenni az általam felállított regős cso­port. mely a visszatérő, örökké nyugtalan magyar lelkiismeret szó­szólója, melyet tehát első sorban azon vidékeken kell alkalmazni, melynek lakosságát a nagy cél szempontjából fel kell rázni. A regős csoport a hatóságok és az emiitett egyesületek által ren­dezendő ünnepélyek és előadások céljaira teljesen díjtalanul áll rendelkezésre^ miután minden tag­ja a honvédelmi minisztériumtól kap ellátást és utazási költségeket. A regős csoport tagjai hivatásuk komolyságára való tekintettelnem fogadhatnak el semmiféle anyagi támogatást és a hivatalból elren­delt tartózkodási időn tul sehol sem maradhatnak. A regős csoport alkalmazása iránti kérelmet a járási főszolga­birák v a megyei és törvényhatósá­gi városok polgármesterei, i letőleg a vármegyei törvényhatóságok el­ső tisztviselői (a honvédelmi mi­nisztérium polgári személyiügyi osz tályához cimezve) terjesszék elém. A levente- és lövészegye­sületek a vármegyei testnevelési felügyelők utján, az illetékes ható­ság véleményezésével terjesztik elém kérésüket. Az előterjesztett és általam elbírálandó kérelmek alapján központilag és oly módon fog egybeállittatni a regős cso­Közönség és köz­igazgatás Irta: Szabó Sándor dr., ny. főis­pán, országgyűlési képviselő. A most életbe lépett 1930—31. évi állami költségvetés parlamenti hosszú vitájában, pro és contra a belügyi kormányzat körül hullám­zott a legnagyobb szóáradat. Azok az állami feladatok, ame­lyek a belügyi igazgatás keretében elintézésre és megoldásra várnak, mintegy átfogó és rendelkező kéz, átnyúlnak a polgárok élete és a dolgok rendeltetése felett, és igye­keznek, a közérdek szem előtt tar­tartásával, a polgárok szabadságá­nak biztosítása mellett, a létfenn­tartásukhoz szükséges körülménye­ket is biztosítani, a nyugalmat és a békés munkát elősegíteni. Ez a hatalmas kéz elér mindenüvé, s míg egyfelől korlátul állítja fei 'a köz szempontjait, másfelől a jogos magánérdek érvényesülését biz­tosítja. Ma már a polgárság nem fél attól, hogy az állam rendcsináló keze, hatalma és intézkedései mö­gött, idegen érdekek szolgálatá­ban álló szoldateszka réme vigyo­rog felé, mert a szívébe zárta a polgári rendben és a jószándéku törekvésekben élő polgárság a renld és közbiztonság őrének alak­ját és azt a maga elismerésével és bizalmával támogatja. A belügyi tárca költségvetésének összeállításánál különösen nehéz feladat előtt áll a kormány, akkor, amikor egy 50/0-os lineáris csök­kentésnek, illetve apasztásnak té­nyét kell keresztülvinnie, vagy kel­lett volna elérnie és biztosítania. Ennek a nehézségnek főoka itt is abban mutatkozik, — mint álatlá­ban az egész költségvetés terén — hogy rendkívül sok a személyi ki­adás. A belügyi tárca összköltség­vetése, mintegy 123 millió pengőt tesz ki, ebből a személyi kiadások összege 104 millió pengő. Na­á jablSálé ígosta városa — Szohor Pál főjegyző ut'devele. — Boldog az ilyen város, melynek történetében 400 esztendő csupán egy korszak kezdete. Római légiók vertek itt tábort Krisztus születése táján s elkeresztelték pihenőhe­lyüket Augusta Vindelicorum-nak. A népvándorlás germánjai farag­tak ebből Augustaburgot. A nagy római császár mellvértes bronz­szobra ma is ott áll a város főte­rén, de most már nem a világot irányítja tekintetével; bánatosan nézi a vízsugarakat, melyek kö­rülte szökelnek a díszkút faragvá­nyaiból. A magyar történelem is fekete lapra írta be 955-ben Augsburg ne­vét. Kalandozó őseink itt ütköz­tek meg I. Ottó császár seregeivel s a Lech-mezején augusztus 10-én súlyos vereséget szenvedtek. Erről az ütközetről írja dr. Haus Steib, akinek történelmi művét reggél egy könyvkereskedésben megvásárol­tam, — hogy a császári hadak fő­vezére, Ulrich püspök, aki egy­szersmind második alapítója is volt Augsburg városának : ezen győzel­mével végleg megszabadította Né­metországot és a keresztyénséget a vad magyyar »hordák« támadá­saitól. ( durch den Deutschland und die Christenheit von den wil­den Hordeu der Ungam eudgültig befreit wurden.) Ez a lovagiatlan jelző ugyan meg törte rokonszenvemet Augsburg népvándorláskori történelme iránt s bánatosan nézem a Lech folyó szürke habjait, melyet egykor eleink kiömlő drága vére festett pirosra — mégis most a Confessió Augus­tana városát jöttem áldozatos hű­séggel meglátogatni 400 éves jubi­leumán. Mondhatnám ugyan Ágosta város történetírójának, hogy Kö­zép-Európa forgószinpadán nem­sokára új szereposztás következett a keresztyénség védelmében. Nekünk is volt 400 éves jubileumunk 1926­ban, amikor a Cselepatak duzzadt fel a gőzölgő magyar vértől. Ha a vad magyar hordák 4 esztendővel azelőtt nem állják útját Mohácsnál, a töröknek, ki tudja — átvehette volna-e V. Károly császár az»ágos­tai hitvallás« korszakalkotó okmá­nyát ? De Augsburg él és virúl; itt pom pázik 2000 esztendős kultúrájával. A városháza aranytermében, mint üvegszekrények drága kincse, sora­kozik fel a jubileumi kiállítás fel nem becsülhető anyaga. A reformá­ció korszakának könyvei vannak itt összegyűjtve csupán 1450-től 1618­ig terjedő időről. Ez az egyhangú gyűjtemény: nyitott könyvek, raj­zok, képek, festmények, levelek és autogrammok — mégis élő valóság és kiáltó büszkesége egy diadalmas korszaknak. A kiállított tárgyak majdnem kivétel nélkül az augs­burgi könyvtárak tulajdona; mi­csoda kincs egy város birtokában. A késői renaissance-nak csodála­tosan szép alkotása ez az arany­terem, hová a kíváncsi idegent az ünnepi díszbe öltöztetett feljáró vezeti. Az óriásméretü terem fabur­kolatu falai ragyognak a pompa és méltóság aranydíszeitől. Középen elkerítve két nehéz tölgyfaasztal: mint egyedüli dísze a ragyogó ré­gi teremnek. Az egyik a püspöki székház ama nevezetes kis termé­ben állott, ahol 1530 junius 25-én V. Károly császárnak átadták a Confessiót; a másikon pedig a val­lásszabadságot biztosító westfáliai békeokmányt írták alá. Áhítattal járom körül a történelmi idők né­ma tanuját. Az aranyteremből négy boltoza­tos ajtó nyílik: a négy hercegi szoba. Ebben van a kiállítás ányaga négy részben csoportosítva: 1. Nép, állam és egyház a közép­kor végén. Ebből a korból sarjadt ki Luther és a reformáció. A szel­lemi élet most még leginkább kéz­iratokban nyert gyökeret. Legelő­ször az augsburgi benediktinus ba­rát, Wagner Leonhard csodálatos »Psalterium«-ja ötlik szemembe, mely egyedülálló festményeivel az augsburgi könyvtár legnagyobb kincsei közé tartozik. A kéziratot lassan készorítja a nyomtatvány, mely a középkor alkonyán főként az egyház szolgálatában állott. A Luther előtti 18 német bibliafordí­tás legszebb példányai sorakoznak fel az üvegszekrények védő oltal­ma alatt. Micsoda lenyűgözően szép gyűjteménye gyönyörködtet a XV. század nyomdaművészetének. Szen­tek legendái, áhítatos- és imádsá­goskönyvek a legkülönbözőbb for­mában: Dürer, Xeiditz és Holbein nagyobbrészt színezett fametszetei­vel. A tudományos irodalom kép­viseletében is az orvosi, természet­tudományi, technikai és csillagá­szati művek egész sorát találjuk. A Fugger hercegi kereskedőház festett levélszekrényének feliratai igazolják, milyen fejlett kereske­delmi élet volt itt mar a középkor zárókövén. És a falakon gazdag tárháza Dürer Albert fametszetei­nek, aki művészetét onnan hozta Németországba, ahol a »vad ma­gyar hordák« keresztyén országa virúl. 2. A reformáció keletkezése és fejlődése tárul elénk a második te­remben. Luther halotti maszkja fo­gad; viaszöntvény a hallei Mária­templom eredetijéről. Itt van a re­formátor doktorgyűrűje, a serleg, melyet János szász uralkodó her­ceg ajándékozott neki 1 530-ban az ágostai hitvallás után. A terem ké­pei, a könyvek színes rajzai Cra­nach mesteri ecsetjét hirdetik. A »Confessio Augustana« egész sereg kiadása sorakozik fel előttünk, na­gyobbrészt pompás díszkötésben, egyik éppen Haus Sachs sajátke­zű dícsérőénekével. Külön gazdag csoportban vannak összeállíítva Luther írásai: bibliája, katekizmusa és énekeskönyve. De gazdagon jutnak szóhoz a gyűjteményben a többi reformátorok is: Melanchton, Bugenhagen, Breuz, Spalatin és Luther többi barátai. Ebben a teremben ragyog az a nürnbergi magántulajdonban lévő kép, mely a »Confessio Augustana« átnyújtásának történelmi jelenetét tárja elénk. A püspöki palota góthikus terme. A császári trónon V. Károly ül, jobbján testvére Fer­dinánd, Magyarország királya. (A vad magyar hordák királya megint csak itt van Augsburgban.) Körü­löttük hercegek, érsekek, püspö­kök, magas egyházi és világi mél­tóságok, idegen országok követei. A falaknál testőr-katonák magas láitdzsasora emelkedik. A terem

Next

/
Oldalképek
Tartalom