Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-13 / 157. szám

1930. julius 13. port utiterve, hogy az előterjesz­tett kérelmek lehetőleg kielégít­hetők legyenek. Ezt a rendeletemet a regős cso­portnak a honvédség kebelében rendezendő ünnepélyeken leendő foglalkoztatása céljából valameny­nyi vegyesdandárparancsnokság­nak is megküldöttem és a regős csoportnak a leventeintézmény ke­retében leendő minél szélesebb körű bevonása végett az Országos Testnevelési Tanács III. szakosz­tályával is közöltem. Gömbös. Trianon hadserege , •»* "Ha majdan sor kerül arra, hogy hatalmas falfestményen örökitse meg a művészi képzelet a Trianon utáni magyar időket, szimbólumá­ban mélységesebbet nem alkothat, mintha megrajzolja színtelen szür­keséggel a fegyvertelen magyar­ságot és körülötte szuronyok erde­jével, tankok pokoli ármádiájával és harci repülőgépek lepkerajával a kisantantot. A kép alá pedig szö­vegnek oda teheti a szemelvényt a kisantant-barát lapokból, mely oly gyakran lát napvilágot: a magya­rok fegyverkeznék a békés szán­dékú szomszédokkal szemben. De maradjunk a mánál. Még * rajtunk sulyosodik Trianon éjsza­kája, nemzeti becsületünk, életké­pességeink rabláncon és, ami a di­csőséges magyar mult vitézi hagyo­mányain felnövekedett és a világ­háború nagy próbáján átment nem­zedékünknek legjobban fáj : meg­alázó sorsban tengődik mindnyá­junk szemefénye, elődeink valóság­gá vált álma, békénk amugyis még­fogyott hadserege: a magyar hon­védség. Évről-évre a közvelemény dübör­gő helyeslése mellett követelte a parlament majdnem egyhangú szó­val a mai helyzet megváltoztatá­sát. Sürgette minden hazafias elem JNíVíryidék. a zsoldos-hadsereg megszüntetését, részben azért, mert egy szegény országnak elviselhetetlen terhet je­lent, másrészt azért, mert a magyar fiu őseitől nem örökölt hajlamot a zsoldosságra, mely a haza köteles szolgálatát pénzzel megfizethető bér munkává alacsonyítja. Persze mi csak követelhettük, ter vezhettük és a kisistenek, Benesék barátai végeztek. Azok végeztek, akik legszívesebben végképp kivé­geznének bennünket. Igy nehéz harc előtt állunk ,amikor a magyar béke katonáját vissza akarjuk he­lyezni arra a szoboralapra, melyen az álmainkban és igazságért vivott harcaink történetében van az ő he­lye. Nehéz kérdés, de mindaddig kérdezni fogjuk, amig meg nem nyugtat a méltányos felelet. Kérdezzük a nagyhatalmak úgy­nevezett igazságérzetétől: mi kifo­gásuk lehet a kötelező katonai szol­gálat bevezetése ellen, ha a had­sereg létszáma akkor sem halad­hatja tul a trianoni méretet. Is­merjük a Jánus-arcokat, melyek akkor sem pirulnak el, ha a leghi­pokritább kétszinüségekkel takar­ják is be a maguk hóhéri moso­lyát. Csak! nem fél a kisantant a maga félmillió fegyverben álló emberé­ben a magyar honvédségtől, mely mindössze 35.000 fegyveres kato­nát jelent, dé általiban el sem éri ezt a megengedett számot ? Ha fél a kisantant, nem ettől fél, hanem a magyar igazság hadseregétől és ak­kor ü.dözési mániája gyógyíthatat­lan. Bármennyire is hívei vagyunk a leszerelésnek, nyíltan és boldo­gan állapítjuk meg, hogy ez a had­sereg, a magyar béke hadserege egyre növekszik létszámban, még a nyugati nagyhatalmak politikusai körében is. Ez nem zsoldos-hadse­reg, igen tisztelt kisantant, min­denki önzetlenüi, lelkiismerete sza­vára áll be harcos katonának és nem is kötelező a szolgálat, de las­san meg leszünk elégedve az ön­kéntes jelentkezőkkel. És ez ellen a ezentúl két nagyság San: közepén bársonnyal borított asz­tal; előtte áll Bayer Keresztély szász kancellár s német nyelven olvassa fel a »Confessio Augusta­nát«. Két óráig tartott a felolvasás, melynek szavai oly hangosan csen­dültek fel a terem lázas légköré­ben, hogy az udvaron forrongó néptömeg minden szavát megértet­te. Mikor e történelmi jelenetet el­mondták a Cóburg várában imád­kozó Luthernek, így kiáltott fel : »0, dasz ich bei dem schönen Be­kenntniss dabei gewesen wáre«. 3. A történelem sorrendjében következik most : Róma harca a reformációval. A vitairatok tekinté­lyes tábora nyitja meg a sort, kö­zöttük Emser, Murner, Prierias és Eck János, kinek doktori kalapja és tanulószéke e terem egyedüli tárgyi reliquiája. Az ellenreformá­ció központja Jugolstadt volt, ahol a jezsuita rend buzgólkodásából vitairatok, imakönyvek, csodatettek leírásai és szentek legendái nagy tömegben láttak napvilágot s erő­sítették meg nem várt módon a ré­gi egyházat; a tridenti zsinat hatá­rozmányai is növelték tekintélyét. A hitviták során születik meg a nyomdatechnika legújabb vívmá­nya: a rézmetszet is. A protestáns iratok most formára és tanalomra mindinkább egyszerűbbek lesz­nek: belső tusakodások és szigorú erkölcsű harc harc jellemzi a tánc, divat, vadászat, stb. ellen. Annál gazdagabb azonban e te­rem anyaga a kulturtörténelem szempontjából. Szerencsétlenségek, gyilkosságok, földrengés, és más hasonló események adnak gazdag anyagot az újságírónak és bő el­foglaltságot a nyughatatlan könyv­nyomda iparnak. Zeneművek és li­turgiák jelennek meg gazdag vál­tozatosságban, a könyvkötőipar pe­dig valóságos művészetté fejlődik — Krausz János mesterműveiben érve el tetőfokát, kiből később a szász királyi udvar könyvkötője lesz. 4. Az utolsó terem a 30 éves há­borúhoz és a westfáliai békekötés­hez vezet, mely a politikai és val­lási békét újra helyreállította. A vallásos irodalmat természetesen Mars dicsérete váltja fel. Pestis, háború és éhség pusztítja Augs­burgot. Van Dyck arcképei sora­koznak a teremben Gusztáv Adolf­ról s ellenfeleiről. Itt van a Gusztáv Adolf augsburgi bevonulásának em lékére vert aranyérem, melynek második példánya a svéd királyi család birtokában van. Üvegbura őrzi a golyót, mely a bátor Tyliit halálra sebesítette. A westfáliai bé­kekötés azután lezárja a 30 éves háborúnak ezt a szerencsétlen kor­szakát. . • * • Végigvonult előttem a visszaem­lékezések gazdag és dicsőséges kép­sorozata. Szűk szállodai szobámban békés áhítattal írom e sorokat szombat napjának késő délután­ján. Halk kopogás után nyílik az ajtó s a szállodai szolga fekete kötésű Bibliát tesz le asztalomra: utas ember lelkének vasárnapi áhítatára. Luther Márton fordítása, melynek kéziratát s első nyomtatott példányait már megnéztem dél­előtt ... És az Augsburgot járt»vad magyar hordák« késői vándora ol­vasni kezdi... 60 és 34 filléres kék doSoz6an, alkalmazkodva a gazdasági viszonyokhoz, a módosak ég kevéske teketős dolgozó nők részére is, mindenkez, amit önmaga mos, akár uton, akár ottkon a fürdőszobában. A nyári forróságkan nélkülözketetlen lenge fehérneműinek, harisnyáinak gyakori váltása nem okoz fáradtságot, ha levetés után a Lux dús, enyhe habjában kimossa. Lux mosás a leheletszerű kombinékhez, lenge selyem­holmihoz és általában mindenhez, ami a nő életét széppé •varázsolja hadsereg ellen hiába a fegyver, a tank és a bombavető repülőgép, sőt még a hazugság uj és legújabb propaganda-irodája sem használ. Az igazság hadserege a jövő nagy harcának csupa legyőzhetetlen Na­póleonjából áll. És a harc, az igazi békének ez a nagyszerű harca már javában folyik, ha ebben a küzde­lemben nem vér ömlik, hanem tin­ta és nem az ágyuk adják a han­got, hanem a megkínzott népek sikolya és majdan a világ felébredt lelkiismeretének mennydörgő íté­lete ... És higyjék el minden Benesek, akkor már olyan mindegy lesz, hogy milyen is volt a már-már el­felejtett Trianon hadserege ... . l,> ; . . Beiratkozások a miskolci ev. jogakadémián az 1930—31. tanév I. íelére I. Az 1930—31. tanév I. felé­ben a folytatólagos joghallgatók beiratása 1930. szeptember hó 1 — 13-ig lesz Akik valamely elháríthatatlan akadály miatt a rendes határidőn belül nem jeletnkezhetnek beirat­kozására, akadályoztatásuk hiteles okmánnyal igazolva, utólagos be­iratkozás iránt kérvényt nyújthat­nak be a dékáni hivatalba; az utó­lagos beiratkozásra engedélyezhető határidő azonban 1930. év szep­tember hó 20-án tui semmi esetre sem terjedhet. II. Azon elsőéves joghallgatók, akik 1930. évi szeptemberben má­sodik félévükre óhajtanak beirat­kozni. kötelesek felvételüket f. év augusztus hó 31-ig bezárólag a dékáni hivatalban benyújtandó kér­vénnyel kérelmezni és beiratkozá­sukat 1930 szeptember hó 1—5-ig eszközölni, mert ha e határidőben be nem iratkoznak, helyük mással fog betöltetni. III. Azon középiskolai tanulók, akik újonnan beiratkozni óhajta­nak, kötelesek a beiratkozási en­gedélyért a jogakadémia dékáni hivatalába benyújtandó kérvénnyel folyamodni. A folyamodási határ­idő 1930 augusztus hó 31. A be­iratkozási engedélyért benyújtandó kérvényhez a követkző eredeti okmányok csatolandók: a) születési anyakönyvi kivonat; b) középiskolai érettségi bizo­nyítvány; c) erkölcsi bizonyítvány a fo­lyamodó nemzethüségéről és erköl­csi megbízhatóságáéi; d) hatósági bizonyítvány arról, hogy a folyamodó hadiárva; e) ha a folyamodó atyja harc­téri szolgálatot teljesített, Ká" VÁROSI MOZGÓ Szombaton 7 és 9 órakor, J, Vasárnap 3 5.7-9 órakor Két Metró szenzáció egy műsorban. LON GHAMEY TIGRIS R«x a csodafcutya Megzavart mézeshetek A 9 órai előadásokat katonazenekar kiséri. Kedvező idő esén az előadásokat a kertben tartjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom