Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-13 / 157. szám

Hffteeiési Arak kelyben és vidéken : Ezy hóra 2"S8 P, Negyedévre 7"50 P. - KdatfMrfvíseiőlcawk és tanítóknak 2W» engedmény Alapította: JÓBA ELEK F«M*s Merkesatf: VÉRTSE K. ANDOR Szerkesztőség; éa kiadóhivatal cirae : Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22 A kiadóhivatal telefonja : 1 39. PosUcbeque 23550 KM wi anrm>tif imnni*1 nmmommmmmea Nyíregyháza, 1930. julius 13. * Vasárnap 1*1, évfolyam. 157. sz. A vármegye közgyűlése Szabolcs és Ung közigazgatásilag ideiglenesen egyesitett vármegyék törvényhatósága ma délelőtt rendkivüli közgyűlést tartott Erdőhegyi Lajos dr főispán elnöklete alatt. A közgyűlésen a törvényhatósági bizottság tagjai szokatlanul nagy számban jelentek meg. A gyűlést az elnöklő főispán kevéssel jo óra után a Magyar Hiszekegy szavaival nyitotta meg,' majd kegyeletes szavakkal parentálta el az elhunyt Megyery Géza felsőházi tagot, aki félszázadon keresztül volt egyik legtevékenyebb tagja Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottságának. Indítványára a közgyűlés egyhangúlag hoz határozatot, amelynek értelmében Megyery Géza hervadhatatlan érdemeit jegyzőkönyvben örökitik meg, az elhunyt családjához pedig részvétiratot intéznek. Ezután átadja a szót Korniss Ferenc dr bizottsági tagnak. biztosítsa bizalmáról, egyben ajánlja fel legmessszebbmenő támogatását és munkásságát a gazdasági válság megszüntetésére irányuló tevékenységeben. A gazdasági válság megoldása érdekében szüksügesnek látja egy országos értekezlet összehívását, amelybe minden vármegye küldene i—2 tagot, akik őszintén feltárnák áz egyes vidékek bajait s egyben megtárgyalnák a baj elhárításának módozatait is. A gazdasági válság megszüntetésére irányuló intézkedéseket két csoportba kell osztani, az elsőbe, tartoznak azok, melyek által a termelésre nehezedő terhek csökkennek, azaz a termelés olcsóbb lesz; a másodikba pedig azok, melyek által az értékesítési lehetőséget emeljük azaz értékesebbet termelünk, . [ végeredményben tehát a cél: olcsóbban termelni drágábbat. Egyik legnyomasztóbb tehertétel az adó. Az állami és egyéb közterhek mellett súlyosan nyomja az adózó polgárokat az egyházi, iskolai s más adók s azok a biztosítási kiadások is, amelyekkel munkájának eredményét biztosítani akarja. Az adózás terén méltányosságot követel. Súlyos tehertétel továbbá a drága kamat és a hitei hiánya A mai magas kamatláb mellett a gazda nem találhatja meg számításait. Sajnálatosnak tartja, hogy a Nemzeti Bank nem foglalkozik jelzálogkölcsönnel, pedig annak idején az Osztrák Magyar Bank ezt az üzletágat is bevette üzletkörébe. Súlyosan nehezedik a termelésre a magyar ipari védvám és ennek védelme alatt a kartellszervezet. Törvényhozás utján kell megrendszabályozni a kartellek terjeszkedésést s vasszigorral kell eljárni minden indokolatlan árdrágitási és kiuzsorázási kísérlettel szemben. A kartellekkel szemben szervezkedniük kell a gazdáknak. Nagyon örül annak, hogy Szabolcsban is megindult ez a szervezkedési munka. Szükségesnek tartja a piacnak a magyar termelők részére való biztosítását. Nem kell messze keresni a piacot. Itt van Ausztria, Olaszország és Németország, amelyek rá vannak utalva azokra a mezőgazdasági terményekre, amelyeket Magyarország termel. De másfelől nem szabad megengedni, hogy Szabolcsban megrothadjon a burgonya s ugyanakkor Budapestre Lengyelországból hozatnak burgonyát, Mit keres itt a stockeraui borsó, a spanyol szőlő, a kanadai alma ? Miért hozatnak ipari szeszgyáraink külföldi melaszt ? Mindezek csak a magyar piac és pénz romlására vezetnek. Szavait azzal végzi, hogy ha talán nem is terjedt ki a figyelme minden bajra, célja felszólalásával az volt, hogy a kormány figyelmét a bajokra felhívja, egyben azonban Szabolcsvármegye közönségének támogatását felajánlja a kormánynak az ország gazdaságii helyzetének megmentésére irányuló munkájához. Elismerésssel szól Szabolcsvármegye tisztikarának munkásságáról s a közgyűlés lelkes ovációja közben a törvényhatóság közgyűlésének bizalmáról biztosítja a tisztikart. A tetszéssel fogadott beszéd után Erdőhegyi Lajos dr főispán az előter jesztett határozati javaslattal kapcsolatosan kimondja, hogy Szabolcsvármegye közönsége a kormányt feliratilag üdvözli, bizalmáról biztosítja s támogatását ajánlja fel a gazdasági válság megoldására irányuló munkájához. Ezután hozzászólás nélkül fogadták el a tárgysorozatnak a kisgyűlés által letárgyalt pontjait, amelyeket annak idején lapunk hasábjain ismertettünk. A közgyűlés betöltötte a Ludovida Akadémiai alapítványi helyeket Nagyobb érdeklődést a Ludovika Akadémián betöltésre kerülő alapítványi helyek elnyerése érdekében beadott pályázati kérvények elbírálása váltott ki. Öt pályázati kérelem érkezett be ,nevezetesen a Krasznay Andrásé, Kerekréthy Iváné, Kubinyi Tiboré, Pecsenye Béláé és Petrohán Béláé. Tanulmányi eredményük ismertetése után Mikecz István alispán kért szót. Az alispán ismertette a közgyűlés tagjai előtt az alapítvány Folytatás az 5. oldalon Korniss Ferenc beszéde Elmúlott Péter-Pál napja, a magyar gazdának legfontosabb ünnepe, midőn a délibábos rónán már aranykalászt lenget a szél és a magyar nóta versenyezve a pacsirta dalával, száll a magasba, a kék égen uszó lomha felhőkig. Megpendült a kasza és sürii rendekben hull az Isten áldása, a termés, az élet, mely kenyeret ad. Az édes magyar kenyér, mely adja az életet és amelyen nevelkednek az erős karu délceg leventék és a szép magyar menyecskék. De mennyi munkát, fáradtság, gyötrelem, verejték és aggodalom, mig eljutottunk az aratásig, ami hivatva van kárpótolni mindenért ós megadni a kenyéren kívül mind azt, ami kell ruhára, csizmára, adóra, kamatra, gazdasági és saját szükségleteinkre. Dus az idén is az Isten áldása és még sincs benne köszönet, mert a magyar földnek legdrágább kincse: a buza elvesztette értékét és nem képes a termelőnek szükségleteit fedezni, miáltal egy olyan gazdasági válság állott be, mely a legnagyobb veszedelemmel fenyeget, melyen ha nem segítünk, alapjában fog meginogni gazdasági berendezkedésünk. Magyarország par excellence föld mivelő állam, itt mindenkinek, a sorsa összefügg a földdel, itt nem lehet százalékban beszélni, mindenkinek boldogulása a gazdáéhoz van kötve, ha annak nincs, ugy senkinek sincs. A gazdasági válság megoldásának legelső feltétele a legszigorúbban keresztülvitt takarékosság minden téren. Szűnjön meg végre a nagyzási hóbort és lássák be, hogy ma Magyarország nem tej jel-mézzel folyó Kánaán, hanem egy szegény kis ország, hogy nincs a földön kivül jóformán semmink, még annyi sónk sincs, amivel kenyerünket megízesithetjük, nincs annyi ércünk, amiből bicskát készíthetünk kenyerünk felszeletelésére, pedig sajnos mindig kisebb karajokat kell vágnunk, hogy mindenkinek jusson belőle. A takarékosság keresztülvitelét sürgeti az egész vonalon s egyes minisztériumok kiadási tételeinek csökkentését kívánja. Veszedelmesnek tartja, hogy a nagyzási hóbort átterjedt a társadalom legszegényebb rétegeire is s mindenki több akar lenni, mint a mi. Akinek vagyona van, az költsön megfelelően, mert ezt követeli a helyes gazdasági rendszer, akinek ellenben csekélyebb a jövedelme óvakodjék az erején felüli költekezéstől. Visszaemlékszik a magyar asszonyok 20—22 évvel ezelőtti »tuüpán« mozgalmára. Szükségét látná annak, ha a ma a kalász jegyében indulna hasonló mozgalom a takarékosság érdebében. Nem tartozom ugyan semmi-. féle politikai párthoz — folytatta ezután beszédét, — de Bethlen István gróf miniszterelnök személye iránt a legnagyobb tisztelettel és bizalommal viseltetem s meg vagyok győződve arról, hogy amilyen kiváló diplomata és politikus épugy meg fogja találni a kivezető utat a gazdasági válságból is. Ezért azt in"/ ditványozom, hogy Szabolcsvármegye törvényható sága üdvözölje őt feliratban s Julius 16. Városi Mozgó Hangosfilm hetei ——— •mmi'iBiiiB .'Mi mininiiii'nn maii mm— m» in a Bemutatásra kerül: Hliénk az éjszaka — Nevető Bud A német filmtechnika remeke. — Az 1930-31. évi saison első nagy magyar hangosfilmje! I? w?fttX w .«<••;,•,<«>••vó , :* fi

1 1 - «. *»*, 'v,. ^ jir c)..-. Egyes sr.am ara m fillér Julius 22. pest