Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-29 / 170. szám

6 J^FÍHY IDÉK. 1930. julius 29. Kenyér és közmorál Srta: Csák Károly dr. m. kir. korraányíétanácsös, országgyűlési képviselő Az az ember, akinek nincs biztosított otthona, akinek nincs rend ben a házatája, akinek az életmódjában nincs rendszer, a környezetében nincs szolidaritás, az az ember rendszeres munkára képtelen, az a sors megpróbáltatásait nem bírja el békességes tűréssel, az nem |£ud várni, szenvedni, lemondani és áldozatot hozni. És az a nemzet, amelynek nincs biztosított belső rendje, amelyben nem tud az államhatalom vagy a kormányzat olyan kereteket fenntartani, amelyek a társadalmat a széteséstől megóvják, természetesen erőinek kifejlesztésére, koncentrálására, sőt, válságos időben

v még a létfenntartására is képtelen. Ezért minden államnak és minden kormányzatnak elsődleges feladata és kötelessége a belső rendnek megteremtése és fenntartása.' Ezért nem a világra szóló problémák fejtegetése, hanem a mindennapi élet apró-cseprő feladatainak megoldása képezi a robotmunkát. Erre kevés a vállalkozó. És j amikor a mi kis országunkban, — ; szükkörü politikai életünkben, — ! nagyszabású, világraszóló, szociá- j lis, politikai, közgazdasági problémákról hallok és olvasok, mindig eszembe jut az és mindig i elgondolkodom afelett, hogy meny • nyivel több embert lehett ezekre kapni, mint a részletmunkára, a mindennapi robotra, — a belső rend, a háztáj rendbentartására. Éppen azért, nemcsak multamnál fogva, — hiszen hosszú időn keresztül a közigazgatást szolgáltam. — hanem azon meggyőződésemnél fogva is, hogy különösen válságos időben, a íegelsőrendü feladata mindén országnak és minden nemzetnek a belső rend megteremtése, tekintem én ezt a feladatkört, sokszor még a kenyérnél is fontosabbnak. Elismerem, hogy paupertas maxtma meretrix, azonban, mégis, kell a társadalomnak olyan osztályának is lennie, amelyet még a paupertas, még - a pauperizmus sem nyűgöz le teljesen a mindennapi kenyérhez, hanem ezen felül még mindig ismeri a magasabbrendü erkölcsi, etikai igazságot is. Nem változtat ezen a meggyőződésemen az, hogy sokszor egy ország, egy nemzet létének, : vagy nemlétének kérdése, gazdasági vagy külpolitikai kérdéseken dől el. Semmit sem változtat azért, ' mert kell lennie olyan embernek is. aki nem akar magának dicső- j séget szerezni nagy problémák j elméleti feszegetésével, hanem • megelégszik a mindennapi élet ki- | esi problémáinak szolgálatával. Azt tapasztaltam, hogy a nagy bajok j rendszerint sok apró okok összehatásának és elhanyagolt, kicsiny \ sebek elhanyagolásából származó, \ éktelen kelevényeknek a követ- \ kezményei. Ha felhánytorgatjuk a mi bei- l ügyi bajainkat, találunk ezret és j ezret egymás mellett. Én a legna- j gyobb belügyi bajokat nem abban | találom, hogy megfogyatkozott a j kenyerünk^ még kizárólag nem is abban, hogy — fájdalom — talán időlegesen, megfogyatkozott az országunk hanem abban, hogy megfogyatkoztak a mi erkölcsi erőink és értékeink. Hol van ma Deák Ferenc emelkedett önzetlensége? Hol van a társadalom áldozatkészsége? Hol van az a minden hiúságtól mentes, sokat megcsúfolt táblabírói közmorál? A reáipoíitikusok, akik rendszerint nagyon jól tudják magukat adminisztrálni, csak frázisgyártóknak tekintenek minket, definíció-gyárosoknak, elméleti embereknek, papos prédikátoroknak, akik hoztunk magunkkal egy csomó idealizmust, — hála Isttennek, hivatkozhatunk erre is, — önzetlenséget és áldozatkészséget, — akik nem tudjuk magunkat beleélni egy olyan dekadens korba, amelyben az aranyborjú a minden és a mammon körül táncolnak az emberek, akik még a mindennapi kenyeret is nemcsak azért követeljük minden ember részére, hogy fizikai életszükségleteit kielégítsük, hanem azért is, hogy ideális célok szolgálatára képessé t« gyük. Tudjuk, hogy ezek a »magas politikai nivón« levő urak bizonyos lekicsinyléssel, bizonyos lemosolygással néznek ránk, de bizony mondom, hogy bejönnek ők még a mi boltunkba £pp ugy, — .mint, ahogy a kommün alatt bejöttek a templomba az Istentagadók. Én akkor, amikor a belügyi kérdésekkei foglalkozom, rendszerint ezeket a magasabb etikai elveket szeretem szem előtt tartani. Hogy mennyiben sikerül ez a fórumon, nem tudom; de, hogy az életemmel bizonyítékot tudok rá szolgáltatni, ezt a vizsgálatot akárkinék készséggel felajánlom. Berlin, a rohanó város Irta: Zoltán Barnabás Bodenbach. Kis város a német határon. — A gyorsvonat 86 km. sebességgel dübörögve száguld az Elba völgyén. Alagút, megint alagút. Ezer kis gummi csónak lenn a vizén, estére gazdája a hátizsákjában viszi haza. A hegytetőn a hajnali feltámadás tüzesre csókolja egy hajdani büszke vár romjait, — isteni, gyönyörű vidék. Drezda. Búcsúzom magyar utitársnőmtől, ő Tasmániába utazik. Azt sem tudom hol van. Egy utolsó istenhozzád, többet nem látjuk egymást az életben. A vonat pedig robog tovább^ kis jeltelen állomáson állunk már legalább 10 perce. Németországban nem állnak hiába 10 percig. Érdeklődésemre azt a felvilágosítást kapom, hogy a mozdonyt cserélik ki. Innen villanymozdonnyal utazunk tovább. Berlint nem szabad füstnek érni... Sehol egy talpalattnyi kihasználatlan terület, érezni, hogy nagy ipari államban vagyunk. Weekend telepek mellett suhan el a vonat, gyár. épületek, mindenütt nagy mozgalom, egy nagy világváros első jelei, mozgalom, valami feszültség a levegőben, sorompó, vál tók zakatolása, fényjelek, sziréna bugás., világvárosi moraj, felburjánzott izgalom. — Berlin, GrossBerlin. Anhalter Bahnhof... Az első, amit megpillantok, egy gyűrött konflis még a császárság idejéből. Azt hiszem ez az egyetlen, ami nem szenzációs Berlinben. Utcai forgalom tekintetében Párizs előnyben van Berlinnei-* szemben^ de az más, nem ilyen komoIy

% az* mégis valami könnyedébb forgalom. Első impresszió, hogy itt van valami amerikanizmus a levegőben. Mindenki meg akarja előzni a másikat, itt nem ér rá senki. Autó és autó

5 autó négyes sorokban, autó nyolcas sorokban. Ahogy tetszik. A villamos háttérbe szorul, inkább autóbusz bonyolitja le a földfeletti forgalmat. A többi a föld alatt történik. Erről majd később. Sietek az Ufa palast am Zooba, ma van Bolváry Géza magyar filmrendezőnek premierje. Nagy siker. Este nyolc óra. A Zoo környéke fényárban uszik^ mintha ezer reflektorral világifották volna meg. Egy pillanatra meghökkenek. Ilyen pazar csillogást Párizsban sem láttam. Café Berlin. Világító üveg palota, tető terrasz, tánc, pálmakert, jazz a magasban. Ez Berlin egyik védjegye. S a gyönyörű Kurfürstendamm, a ragyogó kávéházak Andrássy-utja. Erre emlékeztet, de más. egészen más. — Ez az izzó modernizmus álló eredménye. — Olvastam egy kimutatást, mely hivatalosan igazolta, hogy ezelőtt 25 évvel még mocsaras vidék volt a helyén. Ma: Európa gócpontja. — Minden házban kávéház, s ami egy pesti szemnek szokatlan, egy nagy tábla rajta, de aztán ami valami teljesen uj, az a következő felirás: Minden hely foglalt! A Bauhausismus modern építkezése, nagy leszűrt sima felületekkel. minden fölösleges cicoma, ornamentika nélkül, az építkezés anyaga beton, vas és üveg, teljes pompájában érvényesül. Esztétikus látvány és praktikus a végtelenségig? Nálunk még irtóznak ettől. valószínű, mert, praktikus. — A Kurfürstendamm végén áll az ősrégi Gedáchtniskirche, — most elfogják gurítani a helyérői. akadályozza a forgalmat. Az építő technika diadala! Nem bontják le, csak elguritják a helyéről. Szenzációs! Ezalatt a levegőben is történik valami. Fejem felett a nizzai kék vonat dübörög. Berlin a helyi és távolsági vasút forgalmát huszonhat pályaudvaron bonyolítja le — a levegőben. Erre már ugy látszik, nem maradt lenn hely. A berlini azt mondja hogy holnap utazom — teszem fel — Lichtenbergbe. Ez annyit jelent, hogy a keleti városrészbe megy. De tényleg utazás. Stadtbahnna',; ami gyorsvonati sebességgel halad, de jóval olcsóbb, mint a villamos. Egy óra öt perc. És ez még mindig ebben a nagy város kolosszusban van. Ittt meg kell, hogy jeAPOIaLO MOZdá Hétfőn csak 1 napig 5, 7 és 9 órakor TOM MIX: A KEMÉNY LEGÉNY Kalandos bravurfilm 7 fsiv. VICTORMC LAGLEN: AZ ÓCEÁN RÉME Kalandor történet 9 felv Kedden—szerdán : Zoro—Huru szkecs és Petrovich Szevetlszlav nőorvos. gyezzem, — a városnak minden pontja háromféle közlekedési eszközzel közelíthető meg: autóbusz, földalatti és villamossal, amely mind rendkívül gyorsan, s úgyszólván percenként közlekedik. 15000 magyar él idekinn. — Nagyon soknak sikerült. — Manovih bankár, Feliner és Somló filmvállalkozók^ Fodor Verlag, Munkácsi fotoriporter, aki Ullsteinnél fantasztikus összegeket keres, — Glass Zoltán egy fogkefével érkezett meg, de másnap eldobta ezt is. nem volt reá szükség... Ma 2 újságja van. Ez Berlinben sokat jelent. Egy jónevü magyar színész kikiáltó a Luna parkban. Lehet, hogy holnap autója lesz. Lehet. Berlinben minden lehet, csak ki kell tudni várni. Ha egyszer sikerült. bőségesen kárpótol a küzdelmekért. Protekció, — ezt a szót itt nem ismerik, aki vitte valamire. az biztos, hogy self-made-man. Déli 12 óra. Az Unter den Lindenen irtózatos erővel lüktet a forgalom, öblös dimmenzióju úttest, a pesti körút legalább tízszer bele fér. A Brandenburgi kapu középső íve alatt csak a császár mehetett keresztül, ma itt bonyolítják le a forgalmat Charlottenburg felé. A Tiergartenen keresztül. az isteni Charlottenschossén... » Friedrich strasse, a filmesek utcája. Hát itt ugy nyüzsög az ember, mint a hangyaboly eső előtt. Minden házban 2—3 filmvállalat.. Hatalmas ipar. Nálunk még csak papíron van meg. Vagy talán ott sem. A berlini rendőr aranyos pofa. Folyton mosolygós a képe, kedélyes, udvarias, nem a közrend kíméletlen élő szobra és mégis min denki respektálja. Ha véletlenül rosszul mégy át az uttestén, nem rivall rád, nem ir fef, még csak meg sem büntet 5 márkára a helyszínen. tanem ka on fog a >;Suppó« és értelmesen megmagyarázza a közlekedési szabályokat, majd felkér, hogy ezután a saját és a forgalom érdekében szíveskedj azokat betartani. Ami a legjobban meglep, hogy közelről sincs olyan zaj, Kiint Pesten. Ezek tudnak közlekedni. Általában azt hiszem, en blokk, kimehetnénk egy kicsit tanulni tőlük. Mi magyarok tehetségesebbek vagyunk, de a »tudás«, — az náluk van. Sőt. — Ez igy van. A porosz azt mondja: »ich muss.« Ebben benne van fajának minden konoksága,_ keménynyakusága. elbizakodottsága, kiáUhatatlansága, fölénye. Nem szeretem a németeket^ — de respektálom. — Ezek nem ismernek akadályokat. Ha valahol egy más földrészen építenek egy emeletes hidat, akkor biztos, hogy ők két héten belül egy kétemeleteshez fognak hozzá.