Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-29 / 145. szám

JsftÍRYIDÉK. m k bécsi kémkedési központ A kisantantot Magyarországtól va­ló félelem hozta létre, amely szö­vetség eddig nem tapasztalt gyű­lölködés lerakodó állomásává vált. Az utóbbi években azonban egyre jobban veszített súlyából, sőt a három állam egymáshoz való vi­szonya is kezdett meglazulni. —, Amily mértékben haladt Magyar­ország a konszolidáció utján, oly mértékben veszitett erejéből akis­antant. Most a Csorba-tó partján gyűltek össze Csehszlovákia, Ju­goszlávia és Románia delegátusai, hogy mondvacsinált programmjuk fölött vitázzanak. Már hetekkel megelőzőleg érezni lehetett Euró­pa sajtójában, hogy a kisántánt okokat keres arra, hogy elhitesse a külföldek tanácskozásának szük­ségességét. E célból bedobták a közhangulatba a magyar király­kérdést s ezzel kapcsolatban a Habsburg restauráció gondolatát.. Mint utolsó szalmaszál után kap­tak, hogy abba fogódzva elhitessék egymással is szövetségük szüksé­gességét. Magyarország, melynek egyedül lehet legközvetlenebb problémája, hogy mikor, kit és hogyan ültet a királyi székbe, vál­tozatlanul azon az állásponton van, hogy a királykérdés személyi ré­szét nem feszegeti mint időszerűt­len problémával nem foglalkozik, mert amig ennél fontosabb s a nemzet életét erősebben befolyá­soló problémákkal kell viaskod­nia, figyelmét nem fordíthatja a királykérdés felé. Nem igy azon­ban a kisántánt. Neki mindig szük­sége volt olyan anyagra, amelyik széthullásra kárhoztatott ereszté­keit némileg összetákolja. Azok a sajtónyilatkozatok és propagan­disztikus jellegű fantazmagóriák, amelyek a magyar királykérdéssel kapcsolatban az utóbbi időkben ta­pasztalhatók voltak, semmi egyéb­re nem vezethetők vissza, mint a kisántánt manövrirozására, eme szövetség szükségességének el'rs mertetése céljából. A jelek arra engednek következtetni, hogy ujabb propaganda megindításával állunk szemben, melynek minél in­tenzivebb szolgálata érdekében Bécsben Sajtótitkárság cim alatt Kémkedési központot állítottak fel. Ennek a földalatti aknamunkának kitalálója ugyan ki lehetne más/­mint Benes. A régi császárváros falai között keresnek otthont an­nak a darázsfészeknek, amelyik a sajtó utján nyugtalanítani igyek­szik Európa közhangulatát s ezál­tal nem retten vissza a modern világ propaganda merényleteitől sem. Merényletnek keli ugyanis bélyegeznünk azt a szándékot, a melyik a magyar igazságot to­vábbra is börtönben zárva akarja tartani s szervezett kampánnyal ámítva a külföld közvéleményét, porondon akar maradni a maga furfangos, fortélyos, gonosz ka-; landor politikájával. Nem tesz jó szolgálatot az európai közvéle­mény tisztánlátása érdekében az a propaganda, amelyik a lelkeket továbbra is tévhitben akarja tar­tani. A leghatározottabban tilta­kozunk az ellen, hogy Bécsben ilyen kémsajtóirodát állítsanak fel. Az osztrák lapok is erősen tilta­koznak annak felállítása ellen, mert érzik, hogy nemcsak a megbízható hírszolgáltatást, de magát Bécs vá­rosát rs erősen kompromittálni ké­pes olyan propaganda központ fel­állítása, amelyik már születése pil­lanatában a hamisság bélyegét vi­seli homlokán. Magyarország az ilyen manőverekkel és merényle­tekkel szemben egyedül ugy vé­dekezhet, ha maga is propagálja sajgó sebeit, miközben idehaza semmiféle okot nem szolgáltat ar­ra, hogy kitekert s tendenciózusan beállított híranyagot szolgáltasson annak az irodának, amelyik kizáró­lag arra a célra állíttatott fel, hogy lesben álljon s kompromittáljon bennünket. Lényegileg csupán az elgondolás és a bécsi sajtókém­iroda tendenciája érdekel bennün­ket s éppen ilyen okok miatt til­takozunk ellene s appellálunk Euró » pa igazságot kereső, higgadt köz- } véleménye felé. Maga a tény, hogy a kisantant már ilyen eszközök igényb evéseiéhez kéáiy telen ffor-i dúlni, hogy a maga jelentőségét elhitetni tudja, már nyert ügy a magyar igazság számára, mert az ilyen hamiskodások fogják legké­zelfoghatóbban bizonyítani a kül­föld előtt, hogy a kisantant, ha megméretik, csak a gonoszkodá­sok serpenyőjében találtatik sú­lyosnak. Füley-Szántó Endre dr. miniszteri titkár, a színművészeti ügyek előadója a vidéki színé­szet támogatásának fokozatos kiépítéséről nyilatkozik a Nyírvidéknek Füley-Szántó Endre dr. kultusz­miniszteri titkár, ald ezidó szerint a szinmüvészetii ügyek előadója, a Kir. József Műegyetem közgazda­sági fakultásán meghívott tanár, heteken át Nyíregyházán időzött. A kultuszminiszter megbízásából elnökölt a nyíregyházi városi fel­sőkereskedelmi iskola érettségi vizsgálatain, majd több mint egy hete az állami tanítóképző-intézet­ben folyó, az idén szokatlanul né­pes tanitóképesitő-vizsgálatokon el­nököl miniszteri biztosként. A színművészeti ügyek előadó­ja Nyíregyházán a rendelkezésre álló kevés szabadidőt felhasználta a város kulturális intézményeinek megismerésére. Résztvett Gulyás Menyhért társulatának egyik ope­rettelőadásán is. Elismeréssel nyi­latkozik a társulat játékának nívó­járól, a direktor igyekezetéről, ko­moly művészi hírnevéről, amikor kérésünkre lekötelezően szives közvetlenséggel a színművészet, el­sősorban a vidéki színházak kérdé­séről nyilatkozik. Füiey-Szántó Endre dr. a re­ferense a kultuszminisztériumban a színművészet bonyodalmas, nagy tapintatot és mindenekelőtt mély­séges müvészetszeretetet kivánó ügyes-bajos dolgainak. Az alkotás forró életáramával átfűtött kultusz­minisztériumban bizonyára mérhe­tetlenül súlyos feladat a szegény­ség mély pontján vergődő magyar színészet ügyeivel való foglalko­zás, de amikor Füley-Szántó dr. szavaiból feltárulnak előttünk a kultuszminisztériumban érlelődő tervek, elgondolások, amelyek a vidéki színészet szellemi és aiw^ci megerősítését célozzák, lendület es hit ereje fogja meg a lelkünk és megnyugodva érezzük, hogy a leg­főbb helyen,,,, a kultura irányítását intéző körökben egészséges opti­mizmussal tekintenek a színészet jövője elé. A vidéki színészetet érintő kér­désekről a következőket tudtuk meg beszélgetésünk során: — Ma aránylag kevés összeget fordítanak a vidéki színészet szub­vencionálására és ebből az sszeg­ből "s évenként legnagyobb rész a Színészek Országos Nyugdíjin­tézetének jut, amelynek támogatá­sa a vidéki színészet szempontjá­ból is elsőrangú szociális, kulturá­lis feladat. A nyugdíjintézet bé­kebeli vagyonát elvesztette és ál­lami támogatás nélkül a nyugdíjas színészek súlyos helyzetbe jutná­nak. A vidéki színészet támogatása* nem merül ki a szubvencióban. A közel jövőben a kultuszminiszter ur megfogja találni a módját a színészet anyagi támogatása te­rén olyan eszközök alkalmazásá­nak, amelyek a vidéki színészet', fejlődésére erős hatással lesznek. A városok polgármestereivel és kulturtanácsnokaival előzetes ta­nácskozások lesznek és ezek a ta­nácskozások döntik el, hol, mi a legsürgősebb teendő. — A színművészet előretörésé­rői is beszélgettünk. — Az élő szó nagy nemzeti ne­velőereje féltett kincsünk — mon­dotta — és a gépmüvészettel szem­ben ha kell, megvédjük a színház nemzetnevelő munkásságának bé­kéjét, szabadságát, lehetőségét. Vannak olyan városok, amelyeknek üzemében jövedelmező mozgószin­házak működnek a színház rová­sára. Mindinkább előtérbe lép az a meggondolás, hogy ezeknek a vá­rosoknak a mozi jövedelméből tá­mogatniok kell a színházat. — A vidéki színészet nivóeme­léséről is szó volt. — A vidéki színészet fellendii lését elsősorban a fokozatos nívó­emeléstől várjuk — mondotta dr. Füley-Szántó Endre. — A meg­felelő színvonalú rendezőképzés fo­lyamatban van. Kiváló képzettségű rendezői gárda mehet ki nem so­kára a vidékre és a színházak kell, hogy ezeket a végzett, képesített rendezőket alkalmazzák. Ezzel ha­talmas lendülettel kap szárnyra a vidéki színészet kulturális élete, modern művészi tevékenysége. Még több érdekes, invenciózus tervről beszélgetett velünk a szi­nészügyek előadója, akinek átad­tuk a »Nyirvidék« ötvenévéről szó­ló albumot, azzal, hogy ebben a könyvben Désy Sándor kir. tanfel­ügyelő megírta Nyíregyháza szí­nészetének ötven esztendejét. Az értékes kötetet nagy szeretettel la­pozgatta dr. Füley-Szántó Endre miniszteri titkár, aki szives sza­vakkal emlékezett meg nyíregy­házi tartózkodásáról és megígérte, hogy a vidéki színészet érdekében meginduló tanácskozásokon Nyír­egyháza kulturális szükségleteinek ismeretében, készséggel támogatja városunk lelkes törekvéseit szín­házunk ügyének, színészetünk ér­dekeinek felkarolása tekintetében. APOLLOMOZGÓ Előadások 5, 7 és 9 órakor Ma, pénteken csak 1 napig 2 ujdonség A KADET. Katonai életkép 9 felv. VÁLSÁGOS ÓRÁK Dráma a világháborúból 8 felv. Szombaton: KARÍNINA ANNA 1930. junius 28. A Kúria hétévi fegyházra ítélte Oláh Endre szolnoki adótisztet, aki 150.000 pengőt sikkasztott Oláh Endre szolnoki városi adó­tiszt ellen mintegy két évvel ez­előtt hatvan rendbeli sikkasztás, csalás és közokirathamisitás bün-> tette, illetve vétsége miatt bün­vád i eljárás indult, aamelynek so­rán a szolnoki törvényszék az' adótisztet, — aki végeredmény-, ben mintegy százötvenezer pengő­vel károsította meg a várost, össz. büntetésül nyolcévi fegyházbün­tetésre ítélte. Ezt a büntetést a budapesti táb­la, — amely enyhítő körülménynek tudta be az ellenőrzés laza vol­tát, valamint azt, hogy az adótiszt édesanyja a bünügy miatti szégye. nében súlyosan megbetegedett és az elsőfokú ítélet után meghalt — hatévi fegyházra mérsékelte. A Kúria Szeőke-tanácsa, amely az utóbbi körülményt nem minősí­tette a vádlott jaavára enyhítő kö­rülménynek, — Oláh Endre bünte­tését hét évi fegyházban állapí­totta meg . Vasárnap a nyíregyházi birkózók a debreceniekkel küzdenek a bajnokságért Vasárnap délután 3 órai kez­dettel a Vasutas bérpalota udvarán a NyVSC vasutas csoport bajnok­ság utolsó fordulóját vívja meg a debreceni DVSC csapatával. Bár Racskó, Leskó és Harmath a Ny. VSC-bőI, Rivalcsik a DVSC-ből a sérültek listáján van, mégis le kell bonyolítani a versenyt, mert ez az utolso terminusa a DVSC-nek. Je­lenleg igen erős gárdája van s a Várkonyi, Lengyel, Sipos, Mező, Kacsó, Daróczi együttessel igen erős és nehéz küzdelemre keli'ki­állania a NyVSC gárdájának. A NyVSC-ből légsulyban: Vegera, pehelysúlyban: Dobó, vagy Lesko III., könnyüsulyban: Cserbáth, kisközépsuíyban: Váradi, Simon, Darvas, vagy Czirbesz és közülök valaki a nagyközépsulyban is, a. kisnehézsulyban: Petrilák,, Leskó, Nagy Sándor, vagy Racskó, 9. ne­hézsúlyban pedig Csanaki indul. Két igen erős csoportban ugyan­akkor lesz a döntő válogatás és­pedig a pehelysúlyban Nagy -Lajos DMTE, Szilágyi DVSC és Fábián DTE között, a kisközépsuíyban, pedig Mező DVSC, FerenciDMTE és Szakács MOVE, Karcagi SE között. Ezen két súlycsoportban van a legerősebb küzdelem. A versennyel kapcsolatosan mu­tatkozik be a törpe csapat 8—10 tagja. Ezek a törpék titokban az ablakokon és más vadregényes mó­dokon bejutva a birkozóterembe, trainlroztak s kizárólag a vasutas bérpalota lakói közül rekrutálód­nak. : A verseny nívóját emeli a ke­rület összes bíráinak és két buda­pesti bírónak jelenléte. üzletszerzőket felvesz magas jutalékkal, esetleg fix fizetéssel előkelő magyar biztosító társaság nyíregyházi főngynöksége. Kezdők kioktatást nyernek. Nyugalmazott csendőrök és vas­utasok előnyben részesülnek. Cim a kiadóban. 1747-?

Next

/
Oldalképek
Tartalom