Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-26 / 142. szám

6 „JffTIIlYIDEK. 1930. junius 26. Szívgárdisták láriapócson Junius 15-én a nyíregyházi róm. kath. iskolák Szivgárda-csapatai együttesen Máriapócsra zarándo­koltak. Kedves alkalom volt ez ar­ra, hogy a zsenge gyermeklelkek­ben az összetartás, a testvéries sze­retet és fejledező hit virágai meg­erősödjenek. Napok óta lázas örömmel készü­lődtek az utazásra, mig végre ütött az indulás órája s cca 220 gárdista ment Máriapócsra, részint autó­buszokkal, részint vonattal. A ki­rándulókat ft. Szalay Ferenc, ft.. Horvát István r. kath. hitoktatók s a gárdavezető tanitók és tanitónők vezették. A pócsi gárdisták is szeretettel várták a nyiregyházi »pajtikat!« A vonaton érkező csoport elé körme­netileg kijöttek a falu határába ve­zetőik. Ft. Bojcsik N. Bazil-rendi szerzetesatya és Tomcsik Endre.' tanitó vezetésével. Kedves ko­molysággal hajoltak meg a szem­ben találkozó csapatok zászlói üd­vözletül. Majd a ft. atya őszinte szeretettől átitatott, lendületes, rö­vid lelkesítő beszéddel üdvözölte a Szűz Anya választott kegyhelyére érkező csapatot, kivánva, hogy szá­mos kegyelemmel gazdagodva tér­hessenek vissza otthonukba. A pócsi Szivgárda szives kalau­zolása mellett haladt tovább a vi­dám csapat. Felváltva énekeltek az; uton, mig végre a harangok ünne­pies kongása mellett, dobogó sziv­vei léptek a kegytemplomba, a cso­dás, több izben könnyet hullató kegykép elé. Áhítatos komolyság­gal, szent tisztelettel neztek a gyermekek Boldogasszony Anyánk évszázados képére e szent helyen, hol Szűz Anyánk szerető Szivén át már oly sok kegyelemkincs hul­lott a szenvedőkre és nyomorultak­ra jóságos Istenünk kezéből. Nemsokára megérkezett a kis zarándokok nagyobbik csapata is. Négy autóbusszal gördültek a nap­sugárban fürdő templom kapujá­hoz. Erre Horváth István ft. ur mi­sézett, utána ft. P. Zsattkovits Dé nes, máriapócsi szerzetes, a gyer­mekek értelmi nívójának megfele­lő kedves, meleg szavakban ecsetel­te a csodálatos kegykép történetét. Majd megmagyarázta a templom falára aggatott mankók, hálás sza­vakat hirdető márványtáblák s egyéb ereklyékhez fűződő csodás gyógyulásokat, imameghallgatáso­kat. Aztán következett a kegyképhez való érintés! Szent áhítattal léptek az ártatlan gyermekek a magas emelvényre, hogy a Boldogságos Szűz képét egész közelről egyen­ként megszemléljék, tiszteljék, Innen a templom külső falán meghúzódó méhrajocska megtekin­tésére siettek ki. Éppen néhány napja mult 100 esztendeje, — az Írások szerint, — hogy e méhecs­kék elődei itt ütötték fel tanyáju­kat. Majd az elemi iskola tantermeit birtokba véve, vidáman folyt az ebédelés a jókedvű gyermmekcsa­patnál. A szegényebb gárdisták ebédjéről gárdánk gondoskodott, 46 gyermek útiköltségéről is. Délután árnyas fák alá, pázsitos, virágos rétre vonultunk, hol vége­hossza nem volt a vidám futkáro­zásnak, játéknak, versenyzéseknek. A gárda bőkezűségéből minden" gyermek cukorkát is kapott. Több sikerült fényképfelvétel is készült. De a szép nap múlófélben lévén, rövid litániára visszatértünk a kegy templomhoz. Aztán felejthetetlen lelki élménnyel s pár kedves órá­nak játékos, vidám emlékével gaz­dagodva, visszafelé indultak gár­distáink Nyíregyházára­A figyelmes és kedves pócsi »pajtik« autóbusszal kisérték újra kis vendégeiket az állomásra, hol a gárdainduló együttes, lelkes el-', éneklésével vettek bucsut egymás­tói. Ft. P. Bojcsik N. ft. P. Zsattko­vits Dénes uraknak, valamint Tom­csik Endre tanitó urnák ezúton is hálás köszönetet mond a kedves fogadtatásért s az egész napi sok­sok figyelmességükért és fáradozá­sukért. A Nyiregyházi Szivgárdacsapat. á gép hatása as ember megélhetésére Az embert a teremtés koronájá­nak szokták nevezni és mint ilyen természetesen mindent a maga hatalmának a szolgálatába állit é$> igyekszik minden kihasználható ter mékét a földnek saját könnyebbsé­gére felhasználni. Mint legértelmesebb lénye a földnek, nem hagy kiaknázatlanul semmit sem és ma már a viz, a tüz, a levegő elektromossága mind az ember kényelmét szolgálja, kü­lönféle gépek formájában. A gépeknek a termelési eszkö­zök közé való bevonulásakor SQ­kan féltek attól, hogy a gép nem az ember segitő társa, munkájá­nak megkönnyítését szolgáló esz­köz lesz, hanem lassan ur lesz az ember felett is. Ahelyett, hogy az embernek szolgálatára lenne, az embert feleslegessé teszi, kiszorít­ja minden számottevő produktivi­tásból. E félelem volt oka ré­gebben meglehetős nagy mérték­ben annak, hogy minden ujitást, ami géperővel igyekezett az em­beren segíteni, ellenszenvvei fo­gadott az ember . Sajnos, akik féltek a gépek ural­matól, azoknak nagyrészben iga­zuk lett — átmenetileg. Ma a helyzet az, hogy a gép nem se­gítőtársa, nem szolgája az ember­nek, hanem veszélyes konkurren­se. Ma már számolni kell az em­bernek a géppel, nem mint segítő­társsal, hanem mint a kenyérért való harcban veszedelmes ellen­féllel . És amikor a gép átlépte azt a határt, amelyik /észére mint az emberi erő kímélésére hivatott se­géderő részére fel lett állitva, föl­tétlen gondolkozni kell olyan mó­dozatokról, amelyek a gépet e ro­hanásában megfékezzék és meg­tartsák a számára kijelölt korlátok között. A gép az embernek nem mint az egyéni érvényesülés létrája le­gyen, hanem mint az összesség javára emberileg konstruált köz­kincsszerü érték . A mai nagy munkanélküliség kö­zepette felette fontos, hogy a gép produktuma ne • vitessék túlzás­ba. Ne vittessék pedig azért, mert mentül nagyobb a termelés az ezzel -szemben mentül kisebb fo­gyasztó egyedek felvevőképessége, annál inkább fennáll annak a lehe­tősége, hogy ha a segédeszközből, a segitő társból a kenyér utáni küz­delem harcának megnehezitője lett, akkor olyan lelki depresszió áll elő az emberek lelkében a gép­pel szemben, amelyek a gépek ter­jedési lehetőségében óriási mér­vű hátrányt jelenthetnek. Ma még nem lehet tudni, hogy az ember és a gép harcában mi­lyen helyzetnek nevezzük a jelen­legi pangását az ipari termelés­nek. Lehet, hogy ez az állapot ké­pezi az átmenetet és csak évek multán jutunk abba a helyzetbe, hogy kiegyensúlyozzuk a gépek térhódítása és a rossz gazdasági viszonyok miatt előállott stagná­lást. Tagadhatatlan, hogy nem csu­pán a gép terjedése az oka a jelenlegi súlyos viszonyoknak. Köz­tudomású a pénznek a forgalom­ban való csekély volta, amely rend­kívül nagy mértékben idézi elő a mai stagnálást. Ha figyelembe vesszük ezzel szemben a ma emberének rohanás­szerű életkivánalmait minden szük­ségletével szemben, akkor arra a megállapításra kell -jutnunk, hogy ezt az iramot emberi kéz munkája nem birja követni, ehez föltétlen szükséges a gépek légióinak az ember szolgálatába állítása és pro­duktumai gyorsaságának fokozása. Ne feledjük azonban, hogy a ma embere még egy világkatasz­trófa mindeneket megrendítő bor­zalmainak hatása alatt áll. A ma embere még nem bír azzal a nyu­godt idegrendszerrel, amellyel a normális korok embere kell, hogy birjon. A ma emberének nagy szá­zaléka még idegesen kapkodó. — Nincs türelme a várásra. Nincsen meg a kellő anyagi ereje az élet fenntartásához és ezért igyekszik, rohan, hajszolja az életlehetőségek feljavitását szolgáló anyagi java­kat. Nem néz, mert nem nézhet nyugodtan a holnapra; nem néz, mert nem nézhet arra, hogy má­soknak is joguk van száz percen­tig az élet javait megszerez.nL — Csak az önös érdeket nézi, mert kénytelen vele. És mert nem ér rá gondolkozni — nyugodtan — azért igyekszik a gépet is na­gyobb iramra kényszeríteni. Nem törődve vele, hogy lassan nem a gép lesz az ő szolgája, hanem az .ember válik szolgájává a gépnek. Lehetne folytatni a végletekig a következtetéseket, amelyek az emberj erőnek a munkapiacról tör­tént kjszoiitása következtében elő­állottak és elő fognak állani, a végső tanulság azonban csak , egy lehet: a gépnek nem szabad úrrá lenni az ember felett, a gép maradjon meg az ember szolgá­latában és legyen annak segítő­társa! " . , Hi QNQG R 41 HÍMZÉS A LEGKÉNYESEBB IGÉNYE­KET IS KIELÉGÍTVE KÉSZÜL VÁSÁRTÉR-KÖZ 10. SZ. ALATT KÖZPONTI SZÁLLODA HOTEL CENTRÁL Budapest, VII,, Baross-tér 23. A Keleti pályaudvartól alig 2 percnyire. A nyíregyháziak kedvelt találkozó helye — Elsőrangú modern családi ház. Központi fűtés. Minden szobában hideg-meleg folyóvíz. Egy ágyas szobák árai : 5, 6, 8, 9, 10 P. Kétágyas szobák árai: 10, 12, 13, 14, 15, 16 P. Fürdőszobás szobák. Rádió. Telefon a szobákban. 3425—13 Tulajdonos : PALLAI MIKSA SPORT Nyötse—KSE 1:1 (0:0) Kisvárda. Biró: Szántó Meglepően erős iramú mérkőzést vivott a két csapat az ugyancsak szezon végére maradt találkozón, bár a mérkőzés eredménye nem birt fontossággal a már befejezett bajnokságra. Az Iparosok mindkét pontot is megszerezhették volna, ha a csa­társor nagyobb lendülettel játszik. A halfsorban kínosan hatott a hosz­szu kényszerpihenő következtében Wolfon mutatkozó visszaesés. A két ifjúsági széisőhalf szorgalmas volt, mig a védelemben csupán Ih­ring játszotta ki megszokott nagy­szerű formáját. A gólról nem tehet, mely súlyos bekkhibából esett. Gólnélküli félidő után Rotbaum a 4. percben gólt lő. A gól után Neumann megy centerhalfnak, hol elsőrangút produkált. Nagy Nyötse fölény után a 40. percben Wolf okos visszajátszását Rózsa védhetet­leniil értékesiti. Szárító jól vezette a mérkőzést, erélyes volt, de a közönség túlfű­tött hangulata miatt többször fél­beszakadt a játék. Tiszabercel—Ibrány 4:2 (3:1) — Biró: Schveiger. Madártávlatból nézve a tiszaber­celi sportpályára, szinte elkápráz­tatja szemünket a színeknek szo­katlan tarkasága. Szabályos négy­szögben áll tömött sorfalat az ün­neplő ruhákba öltözött közönség és ­e sorfalon belül 22 ifjú áll fei a megszokott rendbe, lesve a biró sipját, hogy megkezdhessék a — még ki tudja, milyen eredménnyel végződő — kemény küzdelmet. Egy fütty, megdobban a labda és a közönség harsányam kiáltja: Tempó TSEI Tempó Ibrány! Az ibrányiak kerülnek fölénybe és ez a 8. percben eredményt is szül. Ibrány berúgja az első gólt. A. következő percek eseményei gyors egymásutánban peregnek le. Tisza­bercel tizenegyessel egyenlít, majd egy ujabb eredménytelen tizenj­egyes, nemsokára vezetéshez is jut., Mónus passzát Asztalos biztosan helyezi az ibrányi kapuba; ugyan­csak Asztalos röpítette a harmadik: gólt is az ibrányi kapuba a 40.. percben. A második félidőben újból Ib­rány részéről látunk hevesebb já­tékot és meg is töri a jeget a ki­egyenlítés felé egy Regőczy által rúgott góllal (3:2). A berceliek újból nekifeküsznek és sok veszé­lyes helyzet után a 38. percben Ke­pes, Halász és Asztalos gyönyörű levezetéséből kapott labdát Nemes, védhetetlenül lövi az ibrányi kapu­ba és ezzel beáll a végleges ered r­mény. A játék mindvégig finom, len­dületes és érdekfeszítő volt olyany­nyíra, hogy meglepetésszerűen ha­tott ránk a bírónak a játék végét jelző füttye. Mindkét csapat valamennyi játé­kosa kifogástalan, szép játékot pro­dukált, úgyhogy senkit sem tu­dunk különösképen kiemelni. A bírónak ugy a közönség, mint a játékosok te'jes megelégedésüket nyilvánították. A Schiídmayer tánciskola alkal­mi futballcsapata vasárnap Tokaj­ban vendégszerepelt és 2:1 (1:1) arányban szép játékban verte a Tokaji SE legénységét. — Hirdetés és nyomtatványren­delés ügyben a Jóba-nyomda 139*. telefonszáma hívandó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom