Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-26 / 142. szám

JSÍVFKYIDÉÍC. 1930. junius 26. á gazdaság! krízis — világjelenség! Irta: Szabó Sándor dr. országgyűlési képviselő A költségvetési és a megajánlást törvényjavaslatok tárgyalásai során elhangzott parlamenti felszólalások főleg a gazdasági válság körül mozogtak és ellenzéki oldalról ugy állították be ezeket a gazdasági problémákat,, mintha e gazdasági krizis főokozója maga a kormány volna. Már pedig ezt még a Iegelfogultabb politikai szemszögbői' sem lehet megállapítani, mert a gazdaságii krizis egyszerűen j — világjelenség! A legnagyobb bűnös a mai gaz- f dasági válság előidézésében, amely gazdasági válság nemcsak Európán hömpölyög végig, hanem az egész világon jelentkezik, a háború utáni békének a kihatása! Nem frázis, amikor azt állítom, hogy a trianoni, saüit-germaini és a többi Páris körüli békediktátumoknak a nyomorultjai ma a nemzetek és azok a rövidlátó államférfiak, akik ezeket a »békéket« erőszakkal rádiktálták a legyőzött nemzetekre és saját nemetüket is tönkretették! Hogy ez csakugyan így is van, vizsgáljuk meg egy kissé Franciaország mai helyzetét. Franciaország győző állam. Olyan állam, amelyet tenger vesz körül, tehát nyitva áll előtte a világ! Olyan állam, amelynek dominiumok, gyarmatok ontják a kincseket emberanyagban, élő állatokban, terményekben, adókban. — Olyan állam, amelynek rendelkezésére áll az úgynevezett komplett gazdasági egységnek minden előfeltétele: természeti kincsekben, pénzben intelligenciában, képzettségben, korszerűségben, technikai felkészültségben. Ott nemcsak titkos választói jog van, hanem a legdemokratikusabb államforma is, ahol a legszélső kommunistától kezdve mindenféle pártárnyalat képviselve van (talán a kisgazdapárt szolgáltatja ott a legkonzervatívabb párt jelleget) és ezekhez még hozzátehetjük, hogy Franciaország jóvátételt is kap! A németek vagonszámra szállítják az aranyat a franciáknak! Ma Franciaországban a betéti kamat — ha az összeg egy fél millión alul van, semmi," sőt még őrzési dijat kivánnak. A váltóleszámitoiási kamat 3 és fél százalék, tehát olcsón termelhetnek. Franciaországban; megvan a nyolcórai munkaidő is. Tehát minden megvan, amit ma a politikai kritika a mi kormányunk fejéhez ver és rá akar erőszakolni és evvel szemben mégis, több mint 400 millió frankot kivánnak a mezőgazdaság felsegélyezésére ma a francia kormánytól. ' Ezek után kérdem, tehát, az önkritika nélküli ellenzéki kritikától: hát ott is Bethlen István és kormánya csinálja ezeket a bajokat? Nekünk, amikor a képviselőházban nemzetünk komoly bajaival foglalkozunk és a gyógyirt keressük, nem szabad a tények előtt behunyni a szemeinket! Meg kell állapitanunk, hogy ma egy rettenetes gazdasági válság árja hömpölyög keresztül az egész világon!' A rengeteg elfogyasztott tőke, emberanyag, a megzavart gazdasági rend, — amely a háború alatt jés a háború utáni időkben bekövetkezett, — mind oka, előidézője* azoknak a lehetetlen helyzeteknek, amelyekbe a vállalkozó és a munkát kereső ember egyaránt kerül, amikor nem tudja felállítani a maga kalkulusait, nem tudja felismerni és kihasználni a termelés feltételeit, nem tud kiegyensúlyozott termelést inaugurálni. Amint mondtuk, ez egy általános átütő jellegű jelenség, amely rányomja bélyegét erre a korszakra és mindaddig nem lesz nyugalom és rend ezen a világon, amig jóvá nem tétetnek az örök érvényű gazdasági törvényekkel szemben elkövetett hibák, le nem romboltatnak az ezekkei szemben emelt gátak, az ideiglenes és rendetlen országhatárak! Amig a lehetetlen termelési viszonyok meg nem szűnnek, mindaddig nem fognak megszűnni ezek a nyavalyák, amelyek ma a győzőket és a legyőzötteket egyaránt fojtogatják, hanem ujabb és ujabb problémák elé állítják a nemzetek vezetőit. Ezen állitásom igazolását látom abban, hogy Franciaország legnagyobb államférfiai, — Briand és Loucheur Európa kormányai ajtaján kopogtatnak a maguk gondolataival, memorandumaival, hogy miképpen lehetne ezeken a bajokon segíteni? Én, mint ennek a kis országnak egyik aggódó polgára — igen he lyénvalónak tartom, hogy az erősebbek, a nagyok tegyék meg az első lépést a kisebbek felé! A győzők és ne a legyőzöttek igyekezzenek megoldásokat keresni, hogy ezt a bajba jutott, jelenlegi egész korszakot gazdaságilag újból talpra állítsák. Azután, tényleg, a kormányzatnak nemcsak módja, hanem kötelessége is odahatni, hogy újból legyen itt nevető gyerek

; kacagó, dalos fiatalság, legyen itt biztos kezű férfias munkaerő, olyan kialakult társadalom, amely biztosabb, — szebb jövő felé vezetheti az uj generációt! De nem várhatunk addig itt haladást, előmenetelt, megértő lelket, amig meg nem gyógyítják azokat a sebeket, amelyekből a fájdalom rettenetes vihara és érzése zuhog mindenen keresztül. És miután azt látom, hogy az államok vezető férfiai fölismerték ezt a hivatásukat, nemcsak érzem és látom, de hirdetem is: fel a fejjel, küzködő magyar testvéreim, mert nem késhetik már sokáig sorsunk jobbrafordulása! Honfoglalás a szabolcsi homokon A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara vezetősége értekezletre hivta össze f. hó 22-re a kerületében gazdálkodó homoki birtokosokat, hogy szakszerű megbeszélés tárgyává tegyék a homoki gazdálkodás megjavítása érdekében eddig végzett kísérleteik eredményét. A vármegyeháza nagytermében, majd folytatólag a Kamara nyíregyházi homokkisérleti gazdaságában tartott értekezleten mintegy 60 gazda vett részt Szabolcs, Hajdú, Szatmár és Bihar vármegyékbői. A földmivelésügyi miniszter kiküldöttén kivül megjelentek még az értekezleten Dr .Erdőhegyi Lajos főispán Mikecz István alispán, továbbá báró Vay László kamarai elnök, Dr. Rácz Lajos gazdasági főtanácsos, kamarai igazgató, Hank Olivér kamarai titkár, Csiky János debreceni egyetemi tanár, valamint a Dunatiszaközi Mezőgazdasági Kamara képviseletében gesztelyi Nagy L. kamarai igazgató és Szabó Lajos kamarai főtitkár. Báró Vay László elnöki megnyitója után Dr. Rácz Lajos kamarai igazgató ismertette a megjelentek előtt a Vestsik Vilmos tanár, vezetése alatt működő homokkisérleti gazdaságot, mely alkalommal a kamara köszönetét is tolmácsolta Nyíregyháza városnak, azért az áldozatkészségéért, hogy 3 évvel ezelőtt a homokjavitó kísérletezésekre a város határában a kamara részére 50 holdas ingyen telepet és 32 hold bérletet adományozott, valamint a szükséges iskolai és gazdasági épületeket is saját költségén felépíttette. Gesztelyi Nagy László eg^et. tanár, kamarai igazgató a Duna— tiszaközi Mezőgazdasági Kamara képviseletében üdvözli a társkamara értekezletét és ismerteti a szomszédos kamara egy millió holdat kitevő homokterületeinek a feljavítása érdekében folyamatban levő kísérletezéseit. Hangsúlyozza a közös cél érdekében a két kapiarának egymást támogató összeműködésének szükségességét. Vestsik Vilmos kamarai gazd. tanár értékes előadásában rámutat a csonkaország nagykiterjedésű homokterületeinek feljavítását célzó törekvések óriási gazdasági jelentőségére, majd beszámol a vezetésére bizott 82 kat. holdas telepen végzett kísérleteinek eredményeiről, mely szerint részben zöld trágyázással, részben pedig szalmatrágyázással és műtrágyázás sal a telep 3 mázsa átlagos és ráfizetéses rozstermelését 13-60 mázsa átlagra sikerült jövedelmezően feljavítani. Hasonló eredményt ért el a burgonyatermelésnél is, mert a holdankénti 25 mázsa .átlagtermést 120 mázsa hozamra emelte. Ismerteti a telepen alkalmazott többféle kipróbált vetésfor gót, melyek között ugy a befektetésre kévéssé hajlandó kisgazda, mint a közép és nagybirtokos is megtalálja a gazdasági erejének és viszonyainak megfelelő termelési módozatokat. Összehasonlító számításokat mutatott be az eszközölt befektetési költségek és a termés értékesítéséről, melyek kézzel foghatólag igazolták az eredményes kísérletek üzemi jövedelmezőségét Szabó Lajos kamarai főtitkár a Duna-tisza közötti homokterületeken folytatott kísérleteket ismerteti és igazolja Vestsik tanár megállapításait ugy a szalmatrágyázá-^ si, mint a zöld és műtrágyázást eljárásokat illetőleg. A szabolcsi gazdasági viszonyok között különösen figyelemre érdemes az a megállapítása, hogy a szalmatrágyázással egyenértékű a tengeriszárral helyettesitett szalmatrágyázás. Ter mészetesen ugy a szalmatrágya, mint a tengeriszár trágyakészités csak megfelelő mennyiségű mésznitrogén bekeverésével biztosítja a homoktalaj megkötését és termőerejének növelését. Kat. holdanJ ként mintegy 25 mázsa szálmát és50—60 kg mésznitrogén műtrágyát tart szükségesnek. Jk P © Xs la O Előadások 5, 7 és 9 órakor Csütörtökön csak I napig CARL DANE éa GEORGE K. ARTHUR A SZÁZAD RÉME LILIAN OISH : A TÜZES BÉLYEG GYuGY FÜROŐ jÁRTFA 1 Orvoskapacitások által ajánlott kllmatiW kus gyógyhely, vérszegénység, női j bajok, légzőszervek, idegkimerültség, gyomor és bél megbetegedéstinéi. Inhalatorlnm pneumatikus gépekkel. Fenyves erdőktől övezett strandfürdő, modern szállókkal, pensiókkal. Vasúti kedvezmény Kérjen prospektust a Fűrdciga/gatőságtól, Bardiovské Kupele Slovensko.) 2328—25 Hank Olivér kamarai titkár a nyírségi homokon való okszerű gazdálkodás egyes kérdéseit világította meg. Ezek szerint ajánlja a fekete homokon a rozs helyett az értékesebb búzatermelést. Ismerteti a keverékvetések jöveedlmező voltát. Ugy az őszi, mint a tavaszi kalászosok vetőmagjához bükköny, szöszös bükköny, vagy homoki borsóvetőmag keverendő. — Igy a zölden levágott termény jobb és értékesebb takarmányt, az éretten vágott termény pedig — könynyü kiválasztással — jóval értékesebb maghozamot biztosit. Ismertette még a minőségi termelés fontosságát és jövedelmezőségét. Ajánlotta az étkezési burgonyatermelés szaporítását és a kifagyott szőlők helyett egységes tipusu gyümölcsösök telepítését. Liptay László kormányfőtanácsos, földbirtokos felvetette a kísérleti körzetek létesítésének szükségességét és egyben javasolta, — hogy a kamara vesse latba minden befolyását aziránt, hogy a homoktalajok meszezésére a kormány ugyanolyan kedvezményes áru meszet engedélyezzen, mint a szikes talajok megjavításához, mert a homoktalaj feljavítása és övedeimezőbbé tétele ugyanolyan értékű honfoglalás, mint a szikes területek meghódítása a mezőgazdaság részére." Ugyancsak javasolja, hogy az uj lakóházak adómentesítésének mintájára a feljavított homokterületek birtokosai is mentessenek fel bizonyos időre a nagy fáradsággal és befektetéssel feljavított homokterületeik földadójának fizetése alól. Javaslatait a gazdaértekezlet élénk helyesléssel fogadta el. Csiky János debreceni egyetemi tanár a laboratóriumi talajvizsgálatok és gyakorlati megfigyelések összhangbahozásáról 'értekezett, majd több értékes hozzászólás után a három teljes órán át tartott értekezlet tagjai déli 1 órakor ebédelni mentek, hogy valamennyien ott lehessenek délután fél 3 órakor a Szarvas-pusztai telepen, hol Vestsik tanár a délelőtti elméleti előadásának megálapitásait a gyakorlatban szemléltetve igazolta. Ugy a délelőtti, mint a délutánt értekezletről a résztvevők értékes tapasztalatokkal távoztak, hogy részesei és lelkes hirdetői legyenek az Alföld sivár homokbuckáin az uj honfoglalásnak. t/S—S.) — Budapesten, a Központi Szállodát (Centrál), melyet Pa'.lai Miksa, a Grand Hotel Esplanade, István király, Deák Ferenc szállodák volt tulajdonosa vett át, lapunk olvasóinak melegen ajánljuk. — A polgári családoknak ez az egyik legismertebb fővárosi otthona alig 2 percnyire a Keleti pályaudvartól, újonnan berendezve, gőzfűtéssel, hideg-meleg vizzel, telefonnal, rádióval várja vidéki és külföldi vendégeit. A főváros idegenforgalmának nagy nyeresége az u] vezetés alatt álló szálloda, mely ben a polgári árak mellett már 5 pengőtől kezdve kaphatók szobák. 3424-13 — Háziasszonyok nyugalma a Penészmentes Pergament Papír, amely megvédi a befőtteket a romlástól. Kapható az 'Ujságboltban.