Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-14 / 108. szám

Njríresyisáxa, 1930, május 14. * Szerda Ttl* évfolya-n. 108 sz. POLITIKAI NAPILAP EiQfizeiéai árak helyben és vidéken : Egy hóra 2 50 P. Negyedévre 7U0 P. — KöatUztvíadőknak és Unitéknak 20®/« sngedmUny Alapította: JÓBA ELEK Falaida saarkaaatf: VERTSE K ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal címe : Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22 A kiadóhivatal telefonja : 1-38. PMtechtque 28698 St vármegye tavaszi közgyűlése Szabolcs lés Ung közigazgatásilag ideiglenesen egyesitett várrne. gyék törvényhatósági bizottsága ma délelőtt tartotta tavaszi rendes közgyűlését a vármegyeháza nagyk főispán megnyitó beszéde Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Az a nyomasztó gazdasági helyzet, mely a mult év tavaszán az általános európai gazdasági válság folyományaként hazánkban is előállott és pedij a trianoni helyzetünk következtében kimélyített formában, vármegyénk lakosságára a tavalyi tavaszi fagykár folytán kettőzött súllyal nehezedett reá. S hogy a vármegye közönsége, népe anyagiakban megfogyatkozva ugyan, de nagy kilengések és hangosabb jajszó nélkül itt áll ma is, az egyrészt ezer éven át a sorscsa. pásoktól megacélosodott szívóssága, másrészt pedig a jobb, könynyebb és boldogabb idők mielőbbi bekövetkezésébe vetett hitének és reményének folyománya. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Ha azt állítanám, hogy az imént vázolt válságos gazdasági helyzet elmúlt, avagy csak némileg is enyhült, nem volnék tárgyilagos. De viszont ugy érzem, hibát követnék el, ha felsőbb helyen szerzett információim birtokában, nem adnék kifejezést annak a biztos érzetemnek, hogy részint az általános európai helyzet javulása, részint a hágai, illetve párisi egyezmények, helyesebben az ezek következményeként most már lehetségessé válő kormányzati intézkedések folytán a jövőben a gazdasági élet terén némi kis enyhülés, némt kis javulás he volna joggal várható. Felelőségem tudatában óva intek azonban mindenkit a túlzott optimizmustól.. A javulás ugyanis a válság súlyos voíta miatt nem gyors, hanem csakis lassú és fokozatosan lehetséges. S csakis akkor állandó, ha az elért eredményeket esetleges könnyelmű és nem egészen megfontolt, átgondolt intézkedéseinkkel — vonatkozik éz ugy a magán, mint a közületi gazdálkodásra — nem veszélyeztetjük, illetve újra meg nem semmisítjük.. S itt van az a pont, ahol teljes megfontoltsággal s nem frázisként egy komoly és tiszteletteljes kéréssel fordulok a vármegye területén lévő összes, ugy egyházi, mint polgári közületek általam nagyrabecsült és tisztelt vezetőihez. És ez az, hogy a gazdasági helyzet netalán bekövetkező javulása esetén mindaddig — mig a vármegye népének teherbiróképessége meg nem erősödik, odahatni méltóztassanak, hogy a feltétlen szükségszerűség nem parancsolta beruházások, kiadások — kivéve természetszerűleg azok — olyanok, melyek elmulasztásával a közre, illetve a közületre kár avagy veszteség származnék — lehetőleg továbbra is mellőztessenek, illetve későbbi időre halasztassahak el. Lehetséges, hogy ezen tiszteletteljes kérésem talán nem népszerű és nem tetszetős. S lehetséges, hogy főispáni működésemet ennek folyományaként az alkotásokat illetőleg egykoron majd a meddőség fogja jellemezni — de mégis ugy érzem — meg kellett ezt tennem, mert szerény nézetem szerint a takarékosság elvének, szelleminek e fentvázolt érvényesülését kívánja, parancsolja a józan bölcsesség s azt hiszem nem túlzok, nem tévedek — midőn azt állitom a nemzet nagy és egyetemes érdeke. Az alispáni jelentés A zajos éljenzéssel és tapssal több izben megszakított beszéd elhangzása után Virányi Sándor vármegyei főjegyző felolvassa Horthy Miklós kormányzónak a törvényhatóság üdvözletére adott köszönő iratát, amelyet a közgyűlés egyhangúlag vesz tudomásul. A főjegyző ezután az alispáni jelentésből olvas fel kivonatosan. A terjedelmes jelentés a törvényható sági élettel, a vármegye közegész ségügyével, a testneveléssel és le venteoktatással rokkant üggyel, tanüggyel, közlekedésüggyel, a vármegye pénzügyi igazgatásával és mezőgazdasági állapotával, az erdészettel, a községek számadásaival és költségvetésével, a vármegyei nyugdijalappal, a községi közmunkával és utadóüggyel, a vármegye állategészségügyével, a Szabolcsvármegyei Jósa-Muzeum jelenlegi állapotával, végül a vármegyei könyvtárral foglalkozik beható rész letességgel és pontossággal. Énekes Jáncs pápai prelátus a pazarlásról és a magyar ipar pártolásáról Az alispáni jelentés elhangzása Után Énekes János pápai prelátus emelkedik szólásra: Az alispáni jelentésnél tartom alkalmasnak — mondotta — hogy pár szóval megemlékezzem a mai nehéz gazdasági helyzetről, amelyet a Főispán ur őméltósága is megemlített beszédében. Nemcsak a mezőgazdaság súlyos bajairól akarok beszélni, amelynek szükségszerű következménye az ipar, kereskedelem és az egész polgári társadalom rossz helyzete, hanem arról az egészségtelen közgazdasági állapotról, amely abban nyilvánul, hogy óriási mértékben megnövekedett a külföldi cikkek behozatala. Nemcsak Trianon okozott súlyos gazdasági helyzetet, hanem mi magunk is könnyelműek vagyunk, mert sokkal szivesebben veszünk külföldi árat, csak azért, mert az nem magyar. Csak egy példát akarok felhozni, amely a mezőgazdaság körébe vág. Az elmúlt évben 40 millió pengőt adíunk Angliának sűrített paradicsomért, pedig a mi paradicsomunk sokkal jobb, Ízletesebb az angol paradicsomnál s a pesti vásárcsarnokokba sokszor olyan nagy tömegben szállítják föl a termelők a nyers paradicsomot. hosrv nacv részét a Dunába kell önteni. Most a magyar asszonyok, illetve a magyar nők komolyabbik csoportja indított akciót a magyar ipar, a magyar termény támogatására. Azok a magyar nők, akik érzik és megértik ennek a súlyos helyzetnek a komolyságát és kétségbeejtő voltát s akik nem szaladnak a drága és sokszor silány külföldi 'divatcikkek után. A mozgalom vezetői vasárnap 'Nyíregyházán tartanak értekezletet^ hogy megszervezzék a nyíregyházi asszonyokat a magyar ipar pártolására. Helyeslem a mozgalmat, hiszen elsősorban a nők hivatottak ennek az eszmének a propagálására. Azonban a hatóság, a felsőbbség támogatása nélkül csak puszta szó marad az, ami majd a gyűlésen elhangzik. Épen ezért kérem a Főispán ur Öméltóságát, mondassa ki a törvényhatóság közgyűlésével határozatilag, hogy a magyar ipart támogatni minden magyar hazafinak kötelessége, hiszen sok olyan eset van, amikor a magyar gyártmány jobb minőségű a külföldinél, de mindenesetre van olyan jó, mint az. Tulajdonképen az volna a hazafias eljárás, ha akkor is magyar árut vásárolnánk, ha az drágább éskevésbbé jó minőségű, mint a külföldi. (Zajos helyeslés és éljenzés.) A MAGYAROK TÖBBET ISZNAK, MINT AMENNYI ADÓT FIZETNEK. Olchváry Pál m. kir. kormányfőtanácsos, ny. főszolgabíró: Kapcsolatban Énekes János bizottsági tag ur felszólalásával, egy körülményre vagyok bátor felhívni a tekintetes Törvényhatóság figyelmét, amelynél lényegesen csökkenteni lehetne a kiadásokat. A községekben ugyanis olyan nagymérvű az alkoholfogyasztás, hogy az arra költött összeg meghaladja az egész évi adózás költségeit. Épen ezért az volna a tiszteletteljes indítványom, hogy szombat estétől vasárnap reggelig csukják be a korcsmákat. Ha már nem lehet keresztülvinni a teljes prohibiciót, mint Amerikában, legalább ilyen módon csökkentsük az egészségre és gazdasági életre oly káros nagymérvű alkoholfogyasztást. „Ne csak tessék lássék takarékoskodjunk" Dessewffy István gróf: Itt a tizenkettedik óra, hogy végrehajtsuk azt a takarékossági programot, a melyet a Főispán ur megnyitó beszédében körvonalazott s a mely bennfoglaltatik az alispáni jelentésben. Ne csak tessék-lássék takarékoskodjunk, mint azt az egyesminiszteri tárcáknál látjuk, hanem kellő komolysággal. Ha tovább is ilyenek lesznek az állapotok, akkor a jövő évi alispáni jelentés már nem fogja azt mondani, mint az idei, hogy »az adófizetők eleget tettek köíelezettségüknek«, hanem olyan nagymérvű lesz az adóhátralék, hogy a polgárság össze fog roskadni alatta. Már a mult évben rámutattam arra, hogy a közmunkaváltság oly nagy, amit lehetetlen elviselni. A pótadók is oly magasak egyes községekben, hogy komoly aggodalommal tölthetnek el bennünket}. 100—180 százalékos pótadó mellett igazán nem lehet javulásról beszélni. Meg kell tehát szorítani a kiadásokat a legszükségesebbre, mert a pótadót emelni már nem lehet! A lapokból ugy értesültem, hogy törvényt akarnak hozni a községi háztartás rendezésére.. — Az az indítványom, hogy még mielőtt ez a törvény elkészülne, módot kell nyújtani a szakembe reknek, nevezetesen a községi jegyzőknek, hogy ehez a kérdéshez hozzászólhassanak, mert különben megint ugy járunk, hogy elméleti szaktudósok fognak félmunkát produkálni. Folytatása az 5. oldalon. termében. IA:-gyűlésen mintegy 140 bizottsági tag jelent meg. Erdőhegyi Lajos dr főispán negyed 11 órakor nyitja meg a közgyűlést a következő szavakkal: