Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-14 / 108. szám

jNlrÍKYIBÉK. 1930. május 14. Az erkölcsi világrend Csak az a nemzet tekinthet szembe az idők forgatagával, a mely nemzet erkölcsi értékek bir­tokában van. A nyers erő, csak ideig-óráig tarthatja fenn magát, addig, amig a nyers erő az er­kölcsi világrend szisztematikus formálódásának hatása alatt meg nem roppan, össze nem morzsoló­dik, hogy azután a nyers erőt az erkölcsi élet hullámverése útjából végleg elsodorja. Társadalom és állam akkor cselekszik helyesen, ha éppen, amikor legerősebb vész­viharok fenyegetik az állam és a társadalom alapjait, akkor gon­doskodik hatékony eszközök alkal­mazásával arról, hogy az élet har­móniája az erkölcsi értékek terme­lésével biztosittassék. Való igaz, hogy gazdasági ba­jokon, gazdasági orvos szerek alkalmazásával lehet segíteni, — ámde kétszeres munkába és ér­tékpazarlásba kerül az, ha ugy és olyankor akarunk segíteni a hely­zeten, amikor az orvoslás előfel­tételei nincsenek megteremtve. A magyar gazdasági élet nehéz vi­szonyok közé sodródott, de nem lehet helytálló az olyan vélemény, amely a magyar gazdasági bajok összetorlódását elszigetelt jelen­ségnek akarja nyilvánítani. Köz­hellyé kezd válni annak az igazság nak hangoztatása, hogy a gaz­dasági bajok világjelenségek, de ha közhely is az, hogy a bajok ál­talános voltának konstatálása elől nem térhetünk ki, annyi mégis két ségtelen, hogy az általános bajok orvoslására épp ugy szükség van, mint a speciális orvosszerek al­kalmazására. A nélkülözés, a nyomor, a szük­ség a legrosszabb tanácsadó, s (ha a nélkülöző ember gondolkozá­sát szabadjára engedjük, a féke­vesztett szenvedélyt romboló ut­ján feltartóztatni nem tudjuk. Mig egyrészt azon kell fáradoz­nunk, hogy az erkölcsi világren­det zavaró momentumokat kikü­szöböljük, másrészt gondoskod­nunk kell arról, hogy a társadal­mat és az államot alkotó egyedek lelki harmóniáját megteremtsük. Soha nagyobb szükség nem volt arra, hogy erkölcsi eszközökkel er­kölcsi értékeket termeljünk, mint mostanában. Soha nagyobb szük­ség nem volt arra, mint most, — hogy a költő mondásának érvényt szerezzünk: »Minden ország tá­masza, talpköve a tiszta erkölcs, mely ha elvész, Róma megdől s rabigába görnyed.« Erkölcsi eszközeinkből és er­kölcsi értékeinkből egész fáklya­tábort kell felgyújtanunk, hogy azok világosodjanak a sötét ma­gyar éjszakában. Ezek kitermelé­sénél és felgyujtásánál nem lehet sem az alkalmakban, sem a mó­dokban válogatni. Akkor, amikor a magyar miniszterelnök az or­szág legrégibb sportíntézményének élén rámutatott arra, hogy mii je­lent az ép testen keresztül a ma­gyar erő és tettrekészség kiterme­lése, akkor ezzel a tényével a mi­niszterelnök épp ugy szolgálja az erkölcsi értékképzés áldásos mun­káját, mint amikor az egyház szó­székről, a társadalom a nyilvá­nosság fórumairól hirdeti az er­kölcsi világrend védelmének és kiépítésének szükségességét. Nemcsak a testet sanyargatja és korbácsolja a szenvedély, de a lel­ket is s ha a testet ellenállóvá akarjuk tenni a sanyargatások el­viselésére, akkor a lélek erősíté­sére, gyámolitására, ápolására van szükség. Közeledik a tüzes nyel­vek ünnepe, a kalászba erősödött pünkösd, ha valamikor szükség § volt arra, hogy »elmenvén tanítsa­tok minden nemzetekeU, ugy most valóban szükség van arra, hogy a magyar tanítómesterek, politiku­sok és egyházférfiak szétmenvén a hazába, felvértezzék a lelkeket a mai gondterhes idők megpróbálta­tásainak leküzdésére s a jövendő megpróbáltatások elviselésére, — amely a maga tökéletességében csak akkor fog sikerülni, ha sike­rül nekünk az erkölcsi világrendet kiépítenünk. Ne várjuk, amig a magyar nép fogja sóvárogni az er­kölcsi javak osztogatását, hanem siessünk mi magunk a magyar nép lelki fetvértezése érdekében min­den lehetőt megtenni. Széchenyi gyakorlati eszméit világítja meg szombaton a tndós szakember Nagy az érdeklődés Éber vezérigazgató előadása iránt örömmel tapasztalhatjuk, hogy nagy és őszinte az érdeklődés Éber Antal dr.. vezérigazgatónak »Széchenyi közgazdasági igazsá­gai cimen a Bessenyei Kör ren­dezésében tartandó előadása iránt.. Maga a témakör olyan, hogy min­den magyar ember legtermészete­sebb érdeklődésére számithat min­den időben, mert tudjuk és érez­zük, hogy mivel tartozunk nemze­ti multunk e ragyogó büszkesé­gének. Az általános érdeklődésen tul azonban a jelen szomorú közgaz­dasági helyzetében, amikor mind­nyájan féltő aggodalommal búvár­kodunk a jobb jövő megteremtése érdekében, különös aktualitást nyújt Széchenyi eszmeköre. Nagy intellektusának kincses kamrájá­ban kell kutatnunk, hogy az örök és reményt adó igazságaival fel­vértezve vívjuk meg a ma küzdel­meit.. Az igazságok, melyeket Széchenyi látnoki hivatottsággal hirdetett, örök életűek és saját bajainkon tapasztaljuk, hogy meny nyire eltérünk tőlük. Vissza kell te hát hoznunk Széchenyit közgaz­dasági szemléletünkbe és a min­dennapi élet politikájába, mert ve­zérlő igazságok nélkül netn lehet célkitüző akarat. Éber Antal vezérigazgató vál­lalkozott arra, hogy a maga széles tudásával és brilliáns előadó művészetével megismerteti váro­sunkat Széchenyi gyakran elfelej­tett gyakorlati eszméivel. Bátran bízhatunk Éber vezetői talentu­mában, mert ismeretesek nagy kva litásai és nagy felkészültsége. A gyakorlati emberek legjobbjai kö­zül való, akinek az elméleti tudás nagy arzenálja is teljesen rendel­kezésére áll. Minden sorát és mon­datát a múltban is a legnagyobb teoretikus elmélyedés és a legala­posabb gyakorlati tapasztalat jel­lemezte és ez az egyetlen indoka annak az osztatlan nagyrabecsülés­nek, melyet mindenütt élvez. Nagyvonalú szakember, akinek eszméi és programmja vannak, de kutató tudós is, aki minden kérdés legalaposabb részletismerője. Meg­állapításai mindenkor igazságok és következtetései bekövetkező jö­vendölések. így ismertük mi meg legutóbbi előadása alkalmával Éber Antalt és most is erre számítunk. Az előadás május 17-én délután 6 órakor lesz a vármegyeháza dísz­termében. Belépődíj nincs. Az ér­deklődőket szívesen látja a Kör vezetősége. A vidéki s&inigaggaiéi memorandumban kérik a városoktél a színtársulat védelmét A magyar vidéki színigazgatók panasszal fordultak a Városok Országos Kongresszusának el­nökségéhez 'és memorandumukban a vidéki színészet fokozottabb vé­delmét kívánják a mindjobban fe­nyegető versennyel szemben. Ezt a panasziratot az elnökség megküldte Bencs Kálmán dr. m. kir. kormányfőtanácsos, polgár, mesternek ís, a maga pártfogó és figyelmeztető ajánlásával együtt. A memorandum arra kéri a vá­ros vezetőségét, hogy akkor, ami­kor a városban éppen ott időzik a színtársulat, a városi hatóság a színigazgató meghallgatása nélkül ne adjon hangverseny és ehhez hasonló előadások tartására sen­kinek se engedélyt.. Kívánják ezenkívül a színtársu­lat mentesítését a vigalmiadó alól, valamint a tűzoltói ügyeleti dijak megszüntetését Is óhajtják, végül pedig arra kérik a polgármestert, hogy a falragaszok és hirdetmé­nyek kifüggesztéséért a város ezentúl engedje el nekik a dijat, vagy pedig ezt a lehető legmini­málisabbra mérsékelje. A városok kongresszusának el­nöksége a vidéki színigazgatók memorandumának ezeket a kíván­ságait a polgármester jóindulatu figyelmébe ajánlja, azzal, hogy azokat a város pénzügyi helyze­téhez mérten igyekezzék teljesí­teni. A színigazgatók kívánságainak teljesítése által a vidéki színtár­sulatok hatalmas tulkíadásoktól mentesülnének, ami a társulatok-, nak boldogulását, sőt fejlődését is nagymértékben befolyásolná. á tanítói ssmnka eredménye Akik a református elemi Iskola legutóbbi gyermekelőadásain részt vettek s gyönyörködhettek az üde apróságok alakító produkcióiban, azok lelkét a gyönyörűségen kívül igen gazdag nevelői gondolatok is megtelitették. A hivaiásos nevelő, a pedagógus nagyon jól érzi át a gyermek színműirodalom nevelő ha tását, hiszen legnagyobb részt pedagógusok tollából kerül ki a gyermek- és ifjúsági szinmüiroda­ii iimii • yiaamtss A máju3i 45 o/ 0 zsirtartalmu HORTOBÁGY JUHTURÓ viszonteladói ára 201,-kai olcsóbbodott .0 Tejszövetkezet! Központ Budapest 4., postafiók 20. 2679-7 lom legnagyobb része a pedagógus célkitűzéseivel. Vannak azonban kű lönféle ellenvetések: egyesek sze­rint a szereplő gyermekekben ko­rán felébred a hiúság, a feltűnési vágy, mások szerint a komoly ta­nítás rovására megy a gyermekek szerepeltetése. Ezek az ellenveté­sek azonban elvesztik jogosultsá­gukat, ha arra gondolunk, hogy először is ilyen nevelői eljárások­kal tudjuk a jövő nemzedék lelké­ben felébreszteni a magyar szin­müvészet pártolását, közkinccsé tenni a magyar színműirodalom re­mekeit, így tüdjuk feltámasztani a művészetekben a magyar re­neissanc.ot, igy irthatjuk ki a ma­gyar nép lelkéből azt a mégcson­tosodott konzervativizmust, amely a szinmüvészetben vásári komé­diát lát. A magyar lelkek eszté­tikai kiművelésére, a lelkek fogé­konnyá nevelésére igen nagy szük­ségünk van s ennek az iskolából kell kiindulni.. A modern magyar nevelőirányzat hál Istennek 1 jó uta­kon jelöli meg a célt.. A rideg is­meretekkel megtömött gyermek­anyagból csak boldogtalan nem­zedék nevelődhetik. Körülbelül 18 éve történt velem, mint falusi ta­nítóval az az eset, hogy amikor a faluban az öreg és fiatal paraszt egyaránt jól mulatott a faluba be­jutott mozi vásznon pergő ameri­kai burleszk filmen, ugyanakkor egy pünkösd hétfőn este »A szö­kött katona« című magyar színmű­nek az előadását, amit az ifjúság­gal betanítottam, az öreg hang­adó presbyterek megakarták aka­dályozni azzal az ellenvetéssel, — hogy nem szabad az iskolából ko­médiaházat csinálni. Hála Isten­nek azóta a falu is mértföldekket jutott előre.. A trianoni Magyar­ország elsorvadásra ítélt magyar szinmüvészete csak akkor éledhet fel újra, ha a magyar tanító az ő úttörő munkájával azt elősegíti. D. Horváth Anna ref. tanítónő ennek az apostoli munkának hiva­tott magyar fanatikusa, tehetsé­ges nevelői munkása, igazolják ezt a legutóbbi gyermekelőadások. — Köszönet illeti meg Oláh Elek nyir egyházi butorgyárost ís, aki a szín­pad felszereléséhez szükséges gyer­mek miniatűr bútordarabokat a fé­nyes siker érdekében az előadás­hoz díjmentesen rendelkezésre bo­csátotta. U. J. Május 14, 15, Szordán, CsUtQrtSUSn Szegény leány szerencséje (Egy leány két vőlegénye) Főszerepben: Jacqueiine Logan. Lemondott Gencsy Károly a Deb­receni Lovaregylétben viselt tiszt­ségéről A Debreceni Lovaregylet szom­baton este Horthy István tábor­nok elnökletével ülést tartott, a melyen előterjesztették Lóránt Jó­zsef titkár és Gencsy Károly ügy­vezető igazgató lemondását. Gen­csy Károly az ismert sportsmann a Debreceni Lovaregylet legré­gibb tagja, aki legszebb diada-" Iáit a debreceni versenyeken arat­ta. Távozása igen nagy vesztesé­Jge a Lovaregyletnek, amelynek kö rében élénk sajnálatot váltott ki lemondása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom