Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-01 / 98. szám

JhíIfÍEYIDÉK. A városi vízvezeték előkészítő munkálatai Irta: Nagy Elek városi műszaki tanácsos A »Nyirvidék« április hó 13-án megjelent 85-ik számában a nyír­egyházi törvényszéki fogház újon­nan furt kutjáról olyan közlemény jelent meg, mely alkalmas arra, hogy a tájékozatlanok előtt a vá­ros által végzett vízvezetéki viz­kutatások eredményeit ferde meg­világításba állítsa. Bizonyára akad­tak a közlemény olvasói között, akiket a »szinte lehetetlennek lát­szó siker« gondolkodóba ejtett, — hogy miért ment el a város ^ a vizkutatásokkal Kótajig és miért furattá a végleges jellegű vízveze­téki próbakutat Kótajban, mikor itt, a város területén olyan kut fúrható, mely az alföldön eddig készített kutak teljesítőképessé­gét felülmúlja. Távol áll tőlem, hogy a tör­vényszéki fogház udvarán furt kut vízszolgáltatását lebecsüljem; a vállalkozó kétségtelenül szép és — mondhatni — ritka eredményt ért el, hiszen a városban és a város közvetlen környékén eddig furt kutak közül egyedül az ál­lamvasutak fütőházi kútja ad má­sodpercenként 3.33 liter vizet, va­gyis percenként 200 litert, ugyan­annyit, mint a törvényszéki fogház kútja. Még inkább feltűnő ez az 1 eredmény, ha a magánházak kut­jainak és a város közkutjainak víz­hozamával hasonlítjuk össze. Ez utóbbiak vízhozama percenként 30 —40 liter, vagyis egyötöd-egyhe­ted része a törvényszéki kut vízho­zamának. Az elért eredmény azon­ban távolról sem elegendő ahoz, hogy arra, egy középület vízellátá­sánál nagyobb méretű vízvezetéki berendezést alapítani lehessen. Ha a vízmennyiségeket egy nap­ra, egy évre számítjuk s figye­lembe vesszük a város lakosságá­nak szükségletét, egy lépéssel kö­zelebb jutunk a kérdés megoldá­sához. A törvényszék kútjának víz­hozama 20 órai üzemidő alatt 240 m 3, egy év alatt 87600 m 3. A város mai belterületi la­kossága kb. 28000 lélek; fejenként és naponként 100 liter vizet szá­mítva, a napi szükséglet 2800 m 3, az évi szükséglet pedig 1.022.000 m 3. Ezek a számadatok már ha­talmas méretekkel távolodnak egy­mástói. > Ezeknek előrebocsátása után vizsgáljuk meg azokat a vízkuta­tási munkákat, melyeket^ a város végeztetett, 191 i-bena Bujtos észja* ki részén, a korcsolyapálya közeié­ben furattá a város az első próba­kutat. Ez a kut 150 m. mély, bé­léscsöve 350'mm. átmérőjű, amely-' ben 150 mm .átmérőjű vörösfenyő csövek vannak elhelyezve ugy, — hogy a csövek hasításain öt vizve­zető réteg vizei gyűlnek össze. A kut vízhozama 7.1 m. leszívással 1.78 liter volt másodpercenként. Az eredménytelennek mondható kí­sérlet után 1912-ben a Szentmihá­lyi-uttól északra, a két vasút közt fúratott a város a bujtosi fúrás­sal egyező kivitelű, 120 m. mély próbakutat, mely négy vizrétegből 5.9 m. leszívás mellett 2.46 liter vizet adott másodpercenként. Ez utóbbi fúrás vízhozama 20 órai üzemidő alatt kereken 177 m 3, a mi azt jelenti, hogy a város bel­területi lakosságának ellátására 16 ilyen kutat kellett volna fúrni, mint azt a m. kir. belügyminisz­térium műszaki osztálya 1913-ban 279—1913. sz. leiratában hivata­losan is megállapította. Tartalék­kutakrói is gondoskodva, 20—22 kutat kellett volna fúratni a város vízellátásának tökéletes biztosítá­sára. Mindkét próbakut vizvezető rétegei erősen iszapos, finom ho­mokrétegek, e miatt a kutakat gyakorta tisztítani kellett volna a csövekbe kerülő iszap eltávolítása céljából. A törvényszék kútja 52 m. mély­ségig 191 mm. átmérőjű csövekkei van bélelve, azon alól 90 m. mély­ségig 191 mm. átmérőjű fúrás van, melyben 53 m-től 58 m-ig sűrűn lyukasztott szürőcső van elhelyez­ve, a szürőcső alatti fúrás pedig 58 m-től 90 m-ig durva kaviccsal van megtöltve. Ennek a kavics­rétegnek a közvetítésével három homokrétegből kapja vízét a kut. Ezt a rendszert sem a bujtosi, sem a két vasút közti rétegeknél nem lehet alkalmazni, mert a fi­nom homok és iszap rövid idő alatt eltömné a kavics hézagait, ami­kor azután csak az a réteg adna vizet, melyben a szűrő áll, emiatt természetesen a vízmennyiség eset­leg felére, vagy még nagyobb mér­tékben lecsökkenne. Még egy kö­rülmény rendkívül fontos ugy a beruházási, mint az üzemköltsé­gek szempontjából. Minden kut egy bizonyos körzetből kapja ví­zét, tehát főbb kut fúrásánál gon­dosan meg kell állapítani a kut vizadó körének átmérőjét. Ez az átmérő a törvényszék kútjánál 500 méterre tehető, ami azt jelenti, hogy a kutakat egymástól 500 méterre kellene fúrni, hogy azok egymásra hatással ne legyenek, —­más szóval, hogy 20 kut húszszor annyi vizet adjon, mint egy kut. Már most, ha a város vízellátá­sára 20—22 kut szükséges és el­gondoljuk, hogy azokat egy egye­nes vonalban készítjük, a legtávo­labbi kut 10 kilométer távol­ságra fenne a várostól, vagyis pon­tosan ugyanolyan távolságban, — tnint a kótaji próbakut. Tegyük még hozzá, hogy min­den kútra külön szivattyút kell állítani, ezeket egy-egy külön kis szivattyúházban elhelyezni, ^na­ponta minden szivattyút ellenőriz­ni, akkor minden számadat nélkül is könnyen belátjuk, hogy ilyen be­rendezés sokszorosan többe kerül­ne a beruházásnál is, üzem alatt is, mint a várostól távol elhelyezett, de bővizű kuttelep, ahol csak két, vagy három kut van. Ezek a meggondolások vezették a város szakértőjét, Becsey Antalt, amikor a város megbízásából a víz­kutató munkálatokat megindította. Neki is az volt a célja, hogy a viznyerőtelepet a lehetőség sze­rint a város mellett találja fel. Ez okból az első kutató fúrást a két vasút közti próbakuttól északra, a Szarvasszigetre, a mai repülőtér délkeleti részére telepi­tette, ugyanakkor geológiai térké­pek és kész kutak útmutatása nyo­mán a sóstói erdőhen is furatotls­A szarvasszigeti furrás másodper­cenként egy liter vizet eredménye­zett, a sóstói fúrás 2.5 liter vize azonban, különösen az a körül­mény, hogy itt a vizvezető réte­gek durvább és tisztább homok­rétegek, teljes hatáto-íottsággal megjelölte az irányt, melyben a további kutatásoknak haladniok kellett. A tizenhat kutató fúrás közül csak azokat ismertetem, melyek a kótaji végleges jellegű próbakut területéig vezetlek s azokat, me­lyek a vizraktározó terület kiterje­désének megállapítását célozzák. A fúrások főiránya a város köz­pontjából indul ki s északi irány­ban halad az Ér-csatorna partján az Ér és a kótaj—kemecsei-ut ke­resztezéséig s onnan egyenes meg­hosszabbításban a Kótaj község északi végénél fekvő legelő terület­ig. Ezen a vonalon a Kossuth-tér­től északra 3.5 kilométerre fek­szik az első fúrás, az erdő nyuga­ti határvonala mellett, 107.4 m mélységgel, ettől északra 2 km-re a Bertalan K .tanyáján a második, 96 m. mélységgel, innen északra 1 km-re a Jármy M. tanyáján a har­madik, 106.5 m. mélységgel, to­vább északra 800 m-re a Jármy M. tanyáján 108 m. mél^alggel a ne­gyedik, ettől északra 1.2 km-re a Jármy M. tanyáján 154.07 m. mély­séggel az ötödik és ettől északra 1.3 km-re a Reizmann tanyáján 168.5 m. mélységgel a hatodik, amelytől keletre 25 m-re, tehát a város központjától kereken 10 km. távolságra készült a próbakut. Ezeknek a fúrásoknak vizvezető rétegei észak felé mindinkább dur­vább és vastagabb homokrétegek, az ötödik fúrásnál megjelenik a legjobb vizvezető réteg, a kavics, amely aztán legnagyobb vastag­ságát a hatodik fúrásban, a pró­bakutnái éri el, ahol három réteg kavicsos homok összes vastagsága 18.84 m- E fúrásban a kavicsos homokrétegeken kivül öt rétegben összesen 17.90 m. vastag durva homokréteg van. Egy 6.3 m. vas­tag kavicsos réteget annak isza­possága miatt ki kelleti zárni. A felsorolt fúrásokban észak felé haladva mindinkább mé­lyebb a vízhordó feküréteg s mind •magasabb a nyugvó vizszin, mely a hatodik fúrásnál a terepszint fe­lett 60 cm-t ér el. Az emiitett fő­iránytól nyugatra fekszik a szarvas szigeti és a felső-baduri, keletre pedig a Sóstó környékén négy fu­Szerda V-'.t órás miisor, y 25,7 és ValO órai kezdottel Csütörtök LIL DAfiOVER Jk táncosnő szerelme WERNER PITSCHAU és D1NA GRALLA Hus^ir osinir 18Wv. egyszerre Péntektől—vasárnapig Az évad verhetetlen rekod müso'a! H.sg „U" hajó kapifánfa (Bnvárhsjó hősei) Egy kémszervezel és egy teageralatjáró hajó izgalmas küzdelmei 10 fejezetben PaardLon Midim© . , . Egy ügyvéd és egy szép párisi asszony regénye 8 felvonásban Ezt a műsort idegizgató tartalmánál fogva, csak 16 éven felüllek nézhetik meg. Előadások kezdete hétköznap 5, 7 és 9 f rakor 1930. május 1. ' T mtmmmémmmmmmm rás, melyek részben negatív ered­ményökkel szintéji a dél-északi irány helyességét erősítették meg. A Reizmann tanyai fúrás bevég­zése után az 1 volt a feladat, feltárni a népjólét iminiszterium által is kiválónak talált vizvezető rétegek kiterjedését. Ebből a célból a ha­todik fúrástól nyugatra és kelet­re i—i km., északra 2 km., észak­keletre 3 km. távolságban négy fú­rás készült 176—182 m. mélység­gel, melyeknek vizvezető rétegei azt igazolták, hogy maga a feltárt 10 négyzetkilométer terület is ötször annyi vizet tárol, mint a vá­rosnak 50 évre élőre megállapít­ható szükséglete. Minthogy ilyenformán a víznyerő telep helye megállapittatott, a Becsey Antal szakvéleménye és a népjóléti minisztérium jóváhagyá­sa alapján az előbb emiitett hato­dik fúrás mellett készíttette el a város a próbakutat, mely a vízve­zeték megépítése után vizforrásui fog szolgálni. A próbakutat a Lapp Henrik rt. és Bászler Béla fúrták öl csőrakat alkalmazásával, a csövek átmérőja 800, 740, 600, 518 és 430 mm., a mélység 164 m. A vízhordó szürke agyag elérése után, az előbb emlí­tett vizvezető rétegeknél lyukasz­tott, 240 mm. belső átmérőjű, vö­rösfenyő csöveket sülyesztettek le egészen a szürke a,gyagig, a vas­csöveket óvatosan kiemelték s a fúrásnak a facsövek körüli hézagát tisztára mosott, borsószem nagy­ságú kaviccsal töltötték meg. En­nek a kavicsolásnak célja a homok beáramlásának megakadályozása. A 800 mm. átmérőjű vascső 23 m. mélységig, a 740 mm .átmérőjű 20 m-től 46.5 m-ig, a 600 mm. át­mérőjű cső pedig 47.5 m-ig nyúlik le, mig a facső 35 m-nél kezdő­dik. A 800 illetve 740 mm. és 600 mm. átmérőjű csövek közötti gyűrűt a felső talajvizek kizárása céljából betonnal öntötték ki. A facsövek deformálódásának meg­akadályozására a vizvezető réte­gek magasságában sürün lyukasz­tott, 220 mm. és 165 mm. át­mérőjű, vascsöveket sülyesztettek a kútba. Az igy elkészült kutat 1928 év május hó 25-étől julius 18-ig éjjel-nappali üzemben szivattyúz­ták, melynek végeredménye 11.5 méteres leszívás mellett másod­percenként 31—32 liter, ami per­cenként 1860 liternek felel meg. 20 órai üzemidő alatt tehát 2232 m 3 a kut vízhozama, vagyis több mint 75 százaléka a város mai lakossága szükségletének. Mint­hogy pedig a vízvezeték építésé­nél nem az egész város lesz csö­vekkel behálózva, nyugodtan állit­hatjuk, hogy ez az egy kut ké­pes az első szükségletet egészsé­ges, kitűnő ivóvízzel* ellátni. A víz vastartalma 0.415 mgr. a két vasút közötti kut 14.3 mgr. vastartalmá­val szemben. Magától értetődik, hogy a városa lakosságának vízellátását egyetlen kútra bizni nem lehet, feltétlenül szükség van tartalék kútra is, — mely megfelelő szerkezet mellett az előbbitől 100 m. távolságra tele­píthető. Meg vagyok győződve, hogy az itt elmondottak megnyugtatják a kételkedőket, hogy a város a víz­vezeték alapvető munkálatainál — polgárainak anyagi és közegészség­ügyi érdekeit szem előtt tartva, a legnagyobb gondosággal járt el s Becsey Antai kiváló szaktudásá­nak és a népjóléti minisztérium buzgó irányításának segítségévei olyan, a szakkörökben is meglepe­tést keltett eredményt ért el, a mely minden időkben biztos alap­ja lesz a város vízellátásának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom