Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-01 / 98. szám

JhíIfÍEYIDÉK. A városi vízvezeték előkészítő munkálatai Irta: Nagy Elek városi műszaki tanácsos A »Nyirvidék« április hó 13-án megjelent 85-ik számában a nyíregyházi törvényszéki fogház újonnan furt kutjáról olyan közlemény jelent meg, mely alkalmas arra, hogy a tájékozatlanok előtt a város által végzett vízvezetéki vizkutatások eredményeit ferde megvilágításba állítsa. Bizonyára akadtak a közlemény olvasói között, akiket a »szinte lehetetlennek látszó siker« gondolkodóba ejtett, — hogy miért ment el a város ^ a vizkutatásokkal Kótajig és miért furattá a végleges jellegű vízvezetéki próbakutat Kótajban, mikor itt, a város területén olyan kut fúrható, mely az alföldön eddig készített kutak teljesítőképességét felülmúlja. Távol áll tőlem, hogy a törvényszéki fogház udvarán furt kut vízszolgáltatását lebecsüljem; a vállalkozó kétségtelenül szép és — mondhatni — ritka eredményt ért el, hiszen a városban és a város közvetlen környékén eddig furt kutak közül egyedül az államvasutak fütőházi kútja ad másodpercenként 3.33 liter vizet, vagyis percenként 200 litert, ugyanannyit, mint a törvényszéki fogház kútja. Még inkább feltűnő ez az

1 eredmény, ha a magánházak kutjainak és a város közkutjainak vízhozamával hasonlítjuk össze. Ez utóbbiak vízhozama percenként 30 —40 liter, vagyis egyötöd-egyheted része a törvényszéki kut vízhozamának. Az elért eredmény azonban távolról sem elegendő ahoz, hogy arra, egy középület vízellátásánál nagyobb méretű vízvezetéki berendezést alapítani lehessen. Ha a vízmennyiségeket egy napra, egy évre számítjuk s figyelembe vesszük a város lakosságának szükségletét, egy lépéssel közelebb jutunk a kérdés megoldásához. A törvényszék kútjának vízhozama 20 órai üzemidő alatt 240 m

3, egy év alatt 87600 m

3. A város mai belterületi lakossága kb. 28000 lélek; fejenként és naponként 100 liter vizet számítva, a napi szükséglet 2800 m

3, az évi szükséglet pedig 1.022.000 m

3. Ezek a számadatok már hatalmas méretekkel távolodnak egymástói. > Ezeknek előrebocsátása után vizsgáljuk meg azokat a vízkutatási munkákat, melyeket^ a város végeztetett, 191 i-bena Bujtos észja* ki részén, a korcsolyapálya közeiében furattá a város az első próbakutat. Ez a kut 150 m. mély, béléscsöve 350'mm. átmérőjű, amely-' ben 150 mm .átmérőjű vörösfenyő csövek vannak elhelyezve ugy, — hogy a csövek hasításain öt vizvezető réteg vizei gyűlnek össze. A kut vízhozama 7.1 m. leszívással 1.78 liter volt másodpercenként. Az eredménytelennek mondható kísérlet után 1912-ben a Szentmihályi-uttól északra, a két vasút közt fúratott a város a bujtosi fúrással egyező kivitelű, 120 m. mély próbakutat, mely négy vizrétegből 5.9 m. leszívás mellett 2.46 liter vizet adott másodpercenként. Ez utóbbi fúrás vízhozama 20 órai üzemidő alatt kereken 177 m

3, a mi azt jelenti, hogy a város belterületi lakosságának ellátására 16 ilyen kutat kellett volna fúrni, mint azt a m. kir. belügyminisztérium műszaki osztálya 1913-ban 279—1913. sz. leiratában hivatalosan is megállapította. Tartalékkutakrói is gondoskodva, 20—22 kutat kellett volna fúratni a város vízellátásának tökéletes biztosítására. Mindkét próbakut vizvezető rétegei erősen iszapos, finom homokrétegek, e miatt a kutakat gyakorta tisztítani kellett volna a csövekbe kerülő iszap eltávolítása céljából. A törvényszék kútja 52 m. mélységig 191 mm. átmérőjű csövekkei van bélelve, azon alól 90 m. mélységig 191 mm. átmérőjű fúrás van, melyben 53 m-től 58 m-ig sűrűn lyukasztott szürőcső van elhelyezve, a szürőcső alatti fúrás pedig 58 m-től 90 m-ig durva kaviccsal van megtöltve. Ennek a kavicsrétegnek a közvetítésével három homokrétegből kapja vízét a kut. Ezt a rendszert sem a bujtosi, sem a két vasút közti rétegeknél nem lehet alkalmazni, mert a finom homok és iszap rövid idő alatt eltömné a kavics hézagait, amikor azután csak az a réteg adna vizet, melyben a szűrő áll, emiatt természetesen a vízmennyiség esetleg felére, vagy még nagyobb mértékben lecsökkenne. Még egy körülmény rendkívül fontos ugy a beruházási, mint az üzemköltségek szempontjából. Minden kut egy bizonyos körzetből kapja vízét, tehát főbb kut fúrásánál gondosan meg kell állapítani a kut vizadó körének átmérőjét. Ez az átmérő a törvényszék kútjánál 500 méterre tehető, ami azt jelenti, hogy a kutakat egymástól 500 méterre kellene fúrni, hogy azok egymásra hatással ne legyenek, —más szóval, hogy 20 kut húszszor annyi vizet adjon, mint egy kut. Már most, ha a város vízellátására 20—22 kut szükséges és elgondoljuk, hogy azokat egy egyenes vonalban készítjük, a legtávolabbi kut 10 kilométer távolságra fenne a várostól, vagyis pontosan ugyanolyan távolságban, — tnint a kótaji próbakut. Tegyük még hozzá, hogy minden kútra külön szivattyút kell állítani, ezeket egy-egy külön kis szivattyúházban elhelyezni, ^naponta minden szivattyút ellenőrizni, akkor minden számadat nélkül is könnyen belátjuk, hogy ilyen berendezés sokszorosan többe kerülne a beruházásnál is, üzem alatt is, mint a várostól távol elhelyezett, de bővizű kuttelep, ahol csak két, vagy három kut van. Ezek a meggondolások vezették a város szakértőjét, Becsey Antalt, amikor a város megbízásából a vízkutató munkálatokat megindította. Neki is az volt a célja, hogy a viznyerőtelepet a lehetőség szerint a város mellett találja fel. Ez okból az első kutató fúrást a két vasút közti próbakuttól északra, a Szarvasszigetre, a mai repülőtér délkeleti részére telepitette, ugyanakkor geológiai térképek és kész kutak útmutatása nyomán a sóstói erdőhen is furatotlsA szarvasszigeti furrás másodpercenként egy liter vizet eredményezett, a sóstói fúrás 2.5 liter vize azonban, különösen az a körülmény, hogy itt a vizvezető rétegek durvább és tisztább homokrétegek, teljes hatáto-íottsággal megjelölte az irányt, melyben a további kutatásoknak haladniok kellett. A tizenhat kutató fúrás közül csak azokat ismertetem, melyek a kótaji végleges jellegű próbakut területéig vezetlek s azokat, melyek a vizraktározó terület kiterjedésének megállapítását célozzák. A fúrások főiránya a város központjából indul ki s északi irányban halad az Ér-csatorna partján az Ér és a kótaj—kemecsei-ut keresztezéséig s onnan egyenes meghosszabbításban a Kótaj község északi végénél fekvő legelő területig. Ezen a vonalon a Kossuth-tértől északra 3.5 kilométerre fekszik az első fúrás, az erdő nyugati határvonala mellett, 107.4 m mélységgel, ettől északra 2 km-re a Bertalan K .tanyáján a második, 96 m. mélységgel, innen északra 1 km-re a Jármy M. tanyáján a harmadik, 106.5 m. mélységgel, tovább északra 800 m-re a Jármy M. tanyáján 108 m. mél^alggel a negyedik, ettől északra 1.2 km-re a Jármy M. tanyáján 154.07 m. mélységgel az ötödik és ettől északra 1.3 km-re a Reizmann tanyáján 168.5 m. mélységgel a hatodik, amelytől keletre 25 m-re, tehát a város központjától kereken 10 km. távolságra készült a próbakut. Ezeknek a fúrásoknak vizvezető rétegei észak felé mindinkább durvább és vastagabb homokrétegek, az ötödik fúrásnál megjelenik a legjobb vizvezető réteg, a kavics, amely aztán legnagyobb vastagságát a hatodik fúrásban, a próbakutnái éri el, ahol három réteg kavicsos homok összes vastagsága 18.84 m- E fúrásban a kavicsos homokrétegeken kivül öt rétegben összesen 17.90 m. vastag durva homokréteg van. Egy 6.3 m. vastag kavicsos réteget annak iszapossága miatt ki kelleti zárni. A felsorolt fúrásokban észak felé haladva mindinkább mélyebb a vízhordó feküréteg s mind •magasabb a nyugvó vizszin, mely a hatodik fúrásnál a terepszint felett 60 cm-t ér el. Az emiitett főiránytól nyugatra fekszik a szarvas szigeti és a felső-baduri, keletre pedig a Sóstó környékén négy fuSzerda V-'.t órás miisor, y

25,7 és ValO órai kezdottel Csütörtök LIL DAfiOVER Jk táncosnő szerelme WERNER PITSCHAU és D1NA GRALLA Hus^ir osinir 18Wv. egyszerre Péntektől—vasárnapig Az évad verhetetlen rekod müso'a! H.sg „U" hajó kapifánfa (Bnvárhsjó hősei) Egy kémszervezel és egy teageralatjáró hajó izgalmas küzdelmei 10 fejezetben PaardLon Midim© . , . Egy ügyvéd és egy szép párisi asszony regénye 8 felvonásban Ezt a műsort idegizgató tartalmánál fogva, csak 16 éven felüllek nézhetik meg. Előadások kezdete hétköznap 5, 7 és 9 f rakor 1930. május 1. ' T mtmmmémmmmmmm rás, melyek részben negatív eredményökkel szintéji a dél-északi irány helyességét erősítették meg. A Reizmann tanyai fúrás bevégzése után az

1 volt a feladat, feltárni a népjólét iminiszterium által is kiválónak talált vizvezető rétegek kiterjedését. Ebből a célból a hatodik fúrástól nyugatra és keletre i—i km., északra 2 km., északkeletre 3 km. távolságban négy fúrás készült 176—182 m. mélységgel, melyeknek vizvezető rétegei azt igazolták, hogy maga a feltárt 10 négyzetkilométer terület is ötször annyi vizet tárol, mint a városnak 50 évre élőre megállapítható szükséglete. Minthogy ilyenformán a víznyerő telep helye megállapittatott, a Becsey Antal szakvéleménye és a népjóléti minisztérium jóváhagyása alapján az előbb emiitett hatodik fúrás mellett készíttette el a város a próbakutat, mely a vízvezeték megépítése után vizforrásui fog szolgálni. A próbakutat a Lapp Henrik rt. és Bászler Béla fúrták öl csőrakat alkalmazásával, a csövek átmérőja 800, 740, 600, 518 és 430 mm., a mélység 164 m. A vízhordó szürke agyag elérése után, az előbb említett vizvezető rétegeknél lyukasztott, 240 mm. belső átmérőjű, vörösfenyő csöveket sülyesztettek le egészen a szürke a,gyagig, a vascsöveket óvatosan kiemelték s a fúrásnak a facsövek körüli hézagát tisztára mosott, borsószem nagyságú kaviccsal töltötték meg. Ennek a kavicsolásnak célja a homok beáramlásának megakadályozása. A 800 mm. átmérőjű vascső 23 m. mélységig, a 740 mm .átmérőjű 20 m-től 46.5 m-ig, a 600 mm. átmérőjű cső pedig 47.5 m-ig nyúlik le, mig a facső 35 m-nél kezdődik. A 800 illetve 740 mm. és 600 mm. átmérőjű csövek közötti gyűrűt a felső talajvizek kizárása céljából betonnal öntötték ki. A facsövek deformálódásának megakadályozására a vizvezető rétegek magasságában sürün lyukasztott, 220 mm. és 165 mm. átmérőjű, vascsöveket sülyesztettek a kútba. Az igy elkészült kutat 1928 év május hó 25-étől julius 18-ig éjjel-nappali üzemben szivattyúzták, melynek végeredménye 11.5 méteres leszívás mellett másodpercenként 31—32 liter, ami percenként 1860 liternek felel meg. 20 órai üzemidő alatt tehát 2232 m

3 a kut vízhozama, vagyis több mint 75 százaléka a város mai lakossága szükségletének. Minthogy pedig a vízvezeték építésénél nem az egész város lesz csövekkel behálózva, nyugodtan állithatjuk, hogy ez az egy kut képes az első szükségletet egészséges, kitűnő ivóvízzel* ellátni. A víz vastartalma 0.415 mgr. a két vasút közötti kut 14.3 mgr. vastartalmával szemben. Magától értetődik, hogy a városa lakosságának vízellátását egyetlen kútra bizni nem lehet, feltétlenül szükség van tartalék kútra is, — mely megfelelő szerkezet mellett az előbbitől 100 m. távolságra telepíthető. Meg vagyok győződve, hogy az itt elmondottak megnyugtatják a kételkedőket, hogy a város a vízvezeték alapvető munkálatainál — polgárainak anyagi és közegészségügyi érdekeit szem előtt tartva, a legnagyobb gondosággal járt el s Becsey Antai kiváló szaktudásának és a népjóléti minisztérium buzgó irányításának segítségévei olyan, a szakkörökben is meglepetést keltett eredményt ért el, a mely minden időkben biztos alapja lesz a város vízellátásának.