Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-13 / 85. szám

N/ire£yhá7a, 1930. április 13. * Vasárnap III. évfolyam. 85. sz. POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak helyben és vidéken : Egy hóra 2 50 P. Negyedévre 7"50 Pl — Köz­tisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény Alapította : JÓBA ELEK Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR . Szerkesztőség és kiadóhivatal címe : Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon : 5—22 A kiadóhivatal telefonja : 1 39. Postacheque 29556 A kis emberekért Wekerle pénzügyminiszter a költ ségvetés bizottsági tárgyalása során körvonalozta azt a gazdaságpoü tikát, amelyet a kormány maga elé tűzött és> amely alkalmas arra, hogy az országot mai súlyos gazdasági helyzetéből kivezesse. Ez a gazda­ságpolitika gondoskodásába ve­szi elsősorban a szerény egziszten­ciákat : a kisgazdákat és a kis- és kézműves ipart. A kormány agrár politikájának ebből a szempontból igen fontos része az a földbirtok­politika, mely a kisbirtokosokat arra akarja képesíteni, hogy föld­birtokukat ujabb föld megszerzésé­vel kiegészíthessék. Wekerle Sán­dor a gazda éles szemével felis­merte, hogy a kisbirtokosok anya­gi boldogulása nagymértékben függ attól, hogy mennyire képesítjük őket apró földbirtokuk megfelelő kikerekitésére. Helyesen utalt e te­kintetben Wekerle arra, hogy ugyanazzal a befektetéssel és fun­dus instruktussai a nagy földbir­tokon nagyobb rentabilitást, * na­gyobb jövedelmezőséget tud elérni a kisgazda anélkül, hogy ujabb tő­kebefektetés válnék reánézve szük­ségessé. De nagyban fog segíteni a gazda mai súlyos helyzetén az is, hogy a pénzügyminiszter már a legközelebb álami köllcsön fel­vételére fog felhatalmazást kérni a törvényhozástól és ez a kölcsön elsősorban arra fog szolgálni, hogy a mai súlyos kamatozású rövidle­járatú kölcsönök jóval olcsóbb hosszúlejáratú kölcsönökké legye­nek konvertálhatók. Ezenkívül a kormány a rendelkezésre álló gyu­fapénz egy részét olyan árverésre kerülő birtokok megvásárlására fog ják fordítani, amelyek eddig elad­hatatlanok voltak. Az ekként meg­vásárolt birtokok kis- és közép ­gazdáknak fognak átbocsáttatni, akiket egyúttal abba a helyzetbe hoz a pénzügyminiszter, hogy a földvásárlást olcsó kölcsönpénzzel megvalósíthassák. Természetes, hogy az államkölcsön, amely nagy beruházási munkálatokra használ­tatik fel a kisiparosoknak, de egy­ben a földmunkásoknak is, jelen­tékeny keresetet és munkaalkal­makat fog biztosítani. A kormány nagyszabású agrár­politikája arra irányul, hogy az el­adás is a kivitel megfelelő szer­vezésével a föld termékeinek olyan árat biztosítson, amely a gazdá­ra nézve még hasznot tesz lehetővé. De az export fejlesztésén kívül nagy gondot fordít a kormányzat a tá­lai Javítására, a termelés minőségi -emelésére és általában arra is, hogy a termelés modern tökéletesí­tésével a mezőgazdasági üzem bol­dogulását előmozdítsa. Erre nézve szerves gazdaságpoliiikai programm ban állapodott meg a kormány, amelynek gyakorlati keresztülvi­tele máris folyamatba tétetik. A szükséges pénzeszközöket részben a •költségvetési előirányzatba foglalt beruházások cimén, részben pedig azokból az összegekből fogja a kormány előteremteni, amelyek az utóbbi esztendők folyamán a beru­házási tevékenység körében külön­böző hitelakciókból folynak vissza, részint kamatokban, részint tőke­törlesztésben. Ebből a forrásból pl. a földmivelési minisztériumnak hasznos létesítményekre és beruhá­zásokra ebben a költségvetési év­ben 13.5 millió áil rendelkezésére. A kormány gazdaságpolitikájának megvalósítására szükséges pénzesz­közök túlnyomó része azonban ter­mészetszerűleg az állami kölcsön­ből fog fedezetet nyerni, ami tulaj­donképen egyedüli helyes és egész­séges módja a beruházásnak, mert hiszen ennek költségeit és áldoza­tait ekként a jövő nemzedékekre lehet igazságosan áthárítani. A mezőgazdaság mellett azonbap kiterjed a kormány gondoskodása az iparra is, amelyre most már to­kozottabban Elárul az a feladat, hogy a nagy népsűrűség mellett a mezőgazdaságban már el nem he­lyezhető népességnek foglalkozást és kenyeret nyújtson. Evégből a kormány célszerű iparfejlesztési programmot dolgozott ki, amelynek vezérlő gondolata az, hogy a mező­gazdaság, valamint általában a fo­gyasztó rétegek megterhelése nél­kül, vagyis az iparcikkek drága­ságának enyhitésével az ipari ter­melést ugyancsak jövedelmezővé te­gye. Ennek az iparosítási programmnak eszköze az, hogy mentől több uj ipartelep létesül­jön. A burgonyaválság Irta : Beck Lajos ny. államtitkár, országgyűlési képviselő. Magyarországon ötszázhatvanezer kat. holdon termelnek . burgonyát. Negyven métermázsa átlagtermést számítva ez huszonkétmiiliónégy­százezer mázsa évi össztermésnek telel meg. Feleslegünk ebből tizen­hatezer vagónra rug. Ezek a számok mutatják, hogy itt a magyar nemzeti jövedelerp jelentékeny tételéről van szó. Ha hozzávesszük, hogy Magyarország egyes vidékeinek ez a legfőbb ter­melési ága, akkor tisztában lehe­tünk azzal, hogy mit jelent a bur­gonya egészségtelen és indokolat­lan árhullámzása az év foyamán és mit jelent, hogy ha tavasszal ezer és ezernyi vagon áll eladat­lanul a megromlás előtt. A baj gyökere elsősorban a ter­melésben keresendő. A termelőt nem látták el idejekorán azzal a vetőmagfajtával, amelyet a kül­föld keres. Kiütközik különösen ez az idén a Nyírségen, ahol az el­pusztult őszi buza és rozsvetések he­lyett majdnem kizárólag Wolthmann, Krüger, Deodóra bur­gonyát termeltek, tehát csupa olyan­fajtát, amelyeket külföldön étkezé­si célokra nem lehet értékesíteni. Ha meggondoljuk, hogy az Ella burgonya ára az elmúlt ősz folya­mán 3 pengőről 6 pengőre szökött fel és 5 pengőért óriási mennyisé­geket tudtunk volna Olaszországban elhely<feni, akkkor felmérhetjük an­nak nagy hátrányát, hogy rendsze­res termeléssel nem sikerült eddig a kereslet ízlésének megfelelni. De a válság súlypontja mégis az értékesítés nehézségein van. A'bé­kebeli monarchia nagy zárt terü­letén biztonságosabb volt burgo­nyánk helyzete. Ma, amikor a világ piacon kell az óriási kínálattal megütköznünk, nagy szervezettség­re,. megfelelő külpolitikai előkészí­tésre, jól átgondolt tarifapolitiká­ra van szükségünk, hogy e verseny­ben megállhassuk helyünket. Olasz ország az elmúlt évben különös jó­indulattal kezelte ezt a kérdést. Olyan előnyösitésben részesített bennünket, amellyel lehetővé tet­te, hogy az elmúlt ősszel 5 ezer vagon étkezési burgonyát vihettünk ki Itáliába. Mussolini gazdasági po­litikája mindenáron a buzavetéste­riiletek gyorstempóju fokozására tö­rekszik. Ennélfogva a többi me­zőgazdasági termékek termeitisi te­rülete mind szűkebbre szorul. Ezért csökkentették le a burgonyavetést is az elmúlt évek egyharmadara. Itt tehát- olyan elhelyezési lehető­ségek nyílnak meg előttünk,, ame­lyeket csak részben korlátoz a leg­újabb olasz-osztrák megállapodás, amely kétségtelenül növelni fogja szomszédunk burgonyaexportját Itáliába. Igy is azonban széles perspektiváju érvényesülési lehető­ség áll előttünk, amelyet csak ki kell használni. Kivitelünk megszervezésének egyik feltétele, hogy egy olyan burgo­nyapiacot teremtsünk 'exportunk számára, amely a marseillesi bur­gonyapiac mintájára megfelelő ten­geri kikötőben gyűjtse össze a ma­gyar árut, hogy azt céltudatos ke­zelés és szállítás utján egészséges és kifogástalan állapotban juttass? el rendeltetési'helyére. Erre a cél­ra Fiume látszik a legalkalmasabb­nak, különösen az olasz, de a le­vántei irányítás szempontjából is Egy itt létesítendő vásárintézmény íekép a márkázott magyar burgonya elosztóhelyévé válnék Itália, a bal­káni, az ázsiai és afrikai országok felé. Egy ilyen központi értékesítési szervezet áttekinthetővé és egyönte­tűvé tenné a magyar burgonyá­nak nemcsak értékesítését, hanem termelését is. Mert ennek a szer­vezetnek tapasztalása megmutatná, hogy a kikutatott piacok mindegyi­ke milyen -fajta burgonyának mi­lyen kínálatra reagál. Milliónyi ér­tékek megmentéséről van szó és a közelmúlt szomorú tapasztalatai sür­gős intézkedést követelnek. Bethlen és Mussolini Rómából jelentik: Bethlen mi­niszterelnök a Palazzo Veneziában találkozott Mussolinível. A két mi­niszterelnök hosszabb magánbeszél­getést folytatott. Az összes olasz lapok hozzák gr. Bethlen István fotográfiáját és ki­merítő életrajzát. Bethlen félóra hosszat volt az olasz királynál kihallgatáson s ez alkalommal átnyújtotta őfelségének a Magyar Érdemkereszt nagyke­resztjét. A király a kihallgatást követő reggelen már viselte a nagy kereszt ^csillagot. Az olasz sajtó nagy fontosságú­nak tartja a magyar barátságot áz uj európai helyzet kialakulásában. | A „Hungária Cipőáruház" végleg megszűnik!] Az összes raktáron févő éruk mélyen, beszerzési &i<on alul eladatnak! Női cipők ÍO F-tól , elieb b férfi cipők 12 P-töl feljebb. — \ aucan ára 46 füles-

Next

/
Oldalképek
Tartalom