Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-24 / 92. szám

6 JSílffRYIDÉK. Az Országos Hadiköicsön Párt eredményes munkáját a biztosítási kötvénytnlajdonosokra is kiterjesztette Az Országos Hadiköicsön Párt, mely eddig is igen jeíentős 1 szolgá­latot tett a tönkrejutott hadi­kölcsönkötvénytulajdonosoknak, — további programmjába vette, a fe­járt életbiztosítási kötvények fel­értékeléséről szóló kormányrende­let megváltoztatásáért indítandó akció megkezdését. Ugyanis a kormány által a képviselőház által hozatott törvény ugy intézkedik, hogy a lejárt életbiztosítási köt­vények 5 százalékkal lettek valo­rizálva és ennek értékét 1933 év­ben fogják kifizetni. Minthogy a biztosítók nemcsak 5, de ennél jó­val nagyobb százalékkal menthet­ték át vagyonukat, kell, hogy a biztositott fefek is nagyobb, az átmentett vagyonnak megfelelő százalékot kapjanak, az általuk még jó pénzben befizetett dijak­ból. Ha a biztosító intézeteknek nagy fizetésadásra és paloták épí­tésére tellik, ugy kell, hogy teli­jen azok részére is, akik jó pén­zeik befizetésével lehetővé tet­ték ezen biztosítók meggazdago­dását. Hogy a biztositott feleknek ezen kívánsága mennyire igazsá­gos, bizonyítja a magy. kir. Cu­ria nemrégen hozott döntése, — amely az egyik biztositónál 34.5 százalékos vagyonátmentést álla­pított meg. Ez azt jelenti, hogy ha ez a törvény nem lenne életben ugy az egyes felek által indított perekben ezen biztositónál az íté­letek ezen az alapon hozattak vol na meg és a biztosítottak ennek alapján részesülhettek volna va­lorizációban. 1 A Párt által indított mozga­lom másik része pedig az, hogy azok, akik 1933-ig pénzükre várni a mai súlyos gazdasági helyzetben nem tudnak a további valorizáció jogának feladása nélkül, 1933-as járandóságukra előlegben részesül­jenek. Értesülésünk szerint ezen kifi­zetésre már kétmillió pengő van tartalékolva s igy semmi akadá­lyát nem látjuk ezen előlegek fo­lyósításának. A Párt által kezde­ményezett akció eredménye az< len­ne, hogy a korjmány a felértékelést egy uj törvénnyel a 'biztosító in­tézetek vagyonátmentésének ará­nyában állapítaná meg és ezen járandóságukra a biztosítási köt­vénytulajdonosoknak már most élő leget folyósittatna. A Párt felhiv minden érdekel­tet, hogy a mozgalomhoz való csat lakozást haladéktalanul jelentse be az Országos Hadiköicsön Párt köz ponti irodájába, Budapest, V., Bá­thory-utca 10. Mozi Szenvedni és szeretni.. . ez az én sorsom . . . Irta: Maria Jacobini. Amióta filmezem, majdnem min­dig szenvedő asszony vagy szen­vedő leány szerepet játszom. Leg­utóbbi nagy filmemben is, Az asz­szonyok utcájában is olyan asszo­nyi szerepet alakítottam.,, akit a sors nem áldott meg földi javak­kal. És most Egy asszony szerel­mei (Velencei éjszakák; cimü film szerepében sem büszkélkedhetam ezzel. Az emberek azért jönnek a mo­ziba, hogy elmeneküljenek a hét­köznaptól és egy keveset álmod­janak. Még pedig szépet akarnak álmodni. A film elringatja őket és a ké­nyelmes mozizsöllyében elszakaidf nak a valóság partjától, hogy ab­ban a pillanatban valami idegen sors vizeire evezzenek, amelyet könnyebben, érrdekesebben, fur­csábban lehet átélni, mint a való­ság józan napjait és eseményeit. De egyszerre csak világosság ra­gyog fel, a hinta, az álomhinta megáll és a bentülők gyakran — visszazuhannak a valóság kegyet­lenségébe... Igy van ez a gazdagság me­séivel... De az én szerepeimben nem igy történik... Az én filmeim a nyomor és szomorúság meséit mesélik... Szenvedni és, szeretni... ez az én sorsom... És remélem, hogy akik ezekből az álmokból felébrednek í^zsöllyében, (amikor világosság önti el a termet, ezekből a sorsokból vigaszt és reményt visznek az élet­be. Mert az én szerepeimnek egy nagy tanulságuk van: csak az a szegény, aki nem szeret. És a bol­dogság ott van, ahol nem a pénz az Isten, hanem a sziv... Az évad leggrandiózusabb luxus filmjét, A szép asszony szerelmeit (Velencei éjszakák; péntektől va­sárnapig mutatja be az Apolló ki­zárólagos bemutatási joggal, 5 ta­gu szalonzenekar kísérete mellett, rendes helyárakkal. Kától közkívánatra Zóla: Termékenység c. filmje a Diadalban Alig néhány hete, hogy a Dia­dal Mozgó a közönség óriási ér­deklődése mellett, állandóan telt nézőtér előtt bemutatta a La Cent­rale Cinematographique et de l'Ec­ran d'Art milliós filmjét, a Termé­kenység-et. Zóla Emilnek ezt a halhatatlan müvét akkor az idő rö­vidsége miatt nagyon sokan nem nézhették meg s igy a filmszínház igazgatósága a publikum állandó reklamálásának engedve, óriási anyagi áldozatok árán újra lehozta a Termékenységet. A nagy Zola­film, tekintettel arra, hogy pén­tekre már egy másik nagy attrak­ció van lekötve, csak ma és holnap marad műsoron. A Termékenység rendezője £IicoIas Evreinoff, fő­szereplői: Andrée Lafayette, Gáb­riel Gabrio, Albert Prejenu és Diana Karene. FISK Rugged de Luxé Járay Ervin Nyiregyháza, Széchenyi-út 9. — Jogi könyvek állandóan nagy választékban kaphatók az Ujság­boltban. Fnrcsa mondások eredete A mondások megmaradtak, de jelentésük megváltozott A magyar nyelv tele van olyan kifejezésekkel, amelyeket min­dennapi beszédünkben állandóan használunk ugyan, megszokjuk őket és bár jelentésüket nem igen értjük, nem ütközünk meg rajtuk, de ha egy kicsit gondol­kozunk fölöttük és fáradságot nem sajnálva utánajárunk eredetük­nek, rájövünk, hogy nagyon érde­kes történetük, sokszor egész furcsa eredetük van. Ma már csak tréfásan szokták azzal ijesztgetni a gyerekeket, — hogy hátrakötöm a sarkadat. Pe­dig valamikor nagyon komoly fe­nyegetés és büntetés volt ez. Sok száz évvel ezelőtt a bűnösök sar­kát térdben meghajlított lábbal hátrakötötték a felső lábszárhoz, ami nagyon kellemetlen dolog le­hetett. De komoly alapja volt an­nak a fenyegetésnek is, hogy fa­katot teszek a szádba, mert hajda­nában bizony valósággal belaka­tolták a fecsegők száját. Mindennap használjuk azt a mondást, hogy cserbenhagy va­lakit. Ez a kifejezés a cserző­vargák mesterségétől származik. Ha egy darab bőrt véletlenül ben­nefelejtettek a cserlében, — arra mondták, hogy cserbenhagyták. — Hasonló eredetű a csávában ma­rad kifejezés is: ez meg a tímá­rok timsócsávájában felejtett bőr­re vonatkozott eredetileg. Ma a bajbajutott emberre mondják. Agyafúrtnak nevezik a ra­vasz, furfangos, minden hájjal megkent embert. Valamikor ép­pen az ellenkezőjét jelentette ez a szó, azt, hogy elmebajos, bo­lond. Mert régen az elmebetegeket az agy, illetve a koponya megfú­rásával, meglékelésével próbálták gyógyítani, innen ered ez a kife­jezés. De az előbb emiitett min­den hájjal megkent kifejezés ere­dete sem kevésbbé érdekes. Va­lamikor ugyanis a boszorkányok­ról azt hitték, hogy az ördög által adott hájjal megkenik a talpukat és a hónaljukat és akkor repülni tudnak. Ha valami terv nem sikerül, azt mondjuk, hogy dugába dőlt. Régen csak a kádárok használták ezt a kifejezést, amikor nem si­került összeállítani a hordó don­gáit, — amit egyes vidéken du­gának neveznek —'és azok össze­dőltek. ( Azt is mondjuk, hogy köröm­szakadtáig tagad az ártatlan, — vagy a nagyon elvetemült bűnös. Ma már nem történik semmi baja a körmeinek. De abban az idő­ben, amikor ez a kifejezés ke­letkezett, körömszoritóval vallat­ták, kínozták a gyanúsítottakat és bizony sokszor ' kiszakították a körmeiket vallatás közben. Akinek nagyon sürgős dolga van, arra meg azt mondjuk, hogy körmére égett a dollolg. Ez a mon­dás a régi szerzetesi életből származik, amikor a barátok éj­szakai imádkozásnál kis viasz­gyertyákat ragasztottak a kör­mükre és amellett olvasták az imikat. Sietniök kellett, rnert ha­mar körmükre égett a gyertya. Ha két verekedő közül az egyik kikap, azt mondják rá, hogy a rö­videbbet húzta. Ez a mondás on­nan származik, hogy régen sorshú­zással döntötték et a vitákat és az volt a vesztes, aki két szalmaszál vagy rudacska közül a rövidebbet húzta. Átvitt értelme van ma már an­nak a mondásnak is, hogy borsot tör az orra alá, vagy felpaprikáz 1930. április 20. wmmmmmmmmmmmm valakit. Hajdan ez a két kifejezés valósággal a bors és a paprika jelentésszerinti használatára vo­natkozott. Még nagyon sok hasonló köz­használatú kifejezésünk van, ame­lyekből őseinknek sok furcsa szo­kása x törvénye derül ki. A kifeje­zés átvitt értelemben fennmaradt a nép nyelvében, de maga a szó­csoport, eredeti jelentése kiment a divatból, feledésbe merült, elsö­pörte a fejlődés. Ha beszédközben használjuk őket, nem is gondolunk arra, hogy valamikor csakugyan azt jelentették, amit szószerint tar­talmaznak. Érdekes a közmondások eredete is, ezeknek legnagyobb része a bibliából származik, onnan terjedt el sokszor az egész világra. Modern hajápolás villamos hajszáritóval Alig néhány éve, hogy a rövid hajviselet a magyar nőket is meg­hódította s máris általános az a felfogás, hogy a rövid hajviselet higiénikus és egyéb előnyei foly­tán teljesen állandósulni fog. S jól lehet a divat szeszélyeit a legtöbb nő követi, alig képzelhető, hogy a sportot és önállóságot kedvelő mai nő a divat kedvéért feláldoz­ná a rövid haj által nyújtott elő­nyöket. A rövid haj legnagyobb előnye könnyű moshatósága és szára­dása, szemben a hosszú hajnál o'ly kellemetlen és hosszadalmas mosással és száradással, A haj szá ritása akkor tökéletes, ha — mint ez a villamos hajszárítónál törté­nik, — a párolgást elősegítő mele­gen kivül egyidejűleg erőteljes lég áramlást is alkalmazunk. Ezáltal nemcsak hatásosabb szárítást érünk el, hanem megakadályozzuk a hajnak csomókban való összeál­lását s igy a fésülés is könnyen megy, a bontásnál pedig a hajat nem tépjük ki. A villamos hajszáritóban kis villamos motorral meghajtott szel­lőző idézi elő a légáramlást, a le­vegő kellő felmelegítéséről villa­mos fűtőtest gondoskodik. A há­romállású kapcsolóval elérjük, — hogy a hajszárító tetszés szerint hideg vagy meleg levegőt fuj, — vagy pedig teljesen üzemen kivül van. «• A villamos ha [szárító használa­tával nemcsak a haj természetes rugalmasságát és hullámosságát növeljük, hanem megkíméljük ha­junkat az összecsomósodástól és a kitépéstől is. Aki tehát szereti a szép hajviseletet, a leghelyeseb­ben jár el, ha beszerez égy villa­mos hajsz áritót, annál is inkább, mert az már 40 pengőtől kezd­ve kapható, az egyszeri hajszá­rítás áramköltsége 7 filléres hek­tó wat tóránkinti áramárnál mind­össze 5 fillért tesz ki. A villamos hajszárító nem­csak hajszárításra alkalmas, ha­nem használható ruhanemüek és fényképlemezek gyors szántására, ágymelegitésre, valamint hőlégke­zelésre is. A villamos hajszáritó­nak ezekről az alkalmazási mód­jairól más alkalommal fogunk be­számold. ' Klsfogyasztásu használt 4 uI és »s csukott SPORTAUTÓ jutányos árban ELADÓ. Cim: a kiadóhivatalban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom