Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-13 / 60. szám

JSrtíwriBiK Mezőgazdaság Gyümölcsfák átoltása Szabolcs vármegye gyümölcstermelésének legfőbb hibája, a sok fajta. Különösen téli almából az egész megyében elegendő, ha 4 —5 fajtát termelünk. Első ezek közt a Jonathán, azután az Aranyparmen, a Batul, az Entz rozimarin és a nemes sóvári. A Jonathári a megyében általában jól díszlik. Az aranyparmenra már sok panasz van, de kitűnő keresett kereskedelmi cikk. A Batui bár elsőrendű minőségű, de a kereskedő nem szereti és olcsóbban vásárolja. Az Entz-rozmarin igen jó csemege gyümölcs, bőtermő, erős nagy fát nevel, de későn jön termésbe. A nemes sóvárinak sok ktiünő tulajdonsága van, elsőrendű piaci gyümölcs. A sok mindenféle fajtát tehát ezekkel a fajokkal keJl átoltataunk. Egy nagy 25—30 éves fának az átoltása azonban nem könnyű dolog, mert ha annak 4—5 nagy agát derékba levágjuk és a kar vagy comb vastagságú csonkot, hé] alá körül tüzködjük oltógalyak kai, tiz közül egy ha megfakad és nagyon sokszor az igy kezelt fa tönkremegy; az át oltás tehát nem sikerül igy és keresztül nem vihető. Az átoltásnak csak egy helyes és sikeres módját ismerem, ilyen nagyobb 20—30 éves fáknál, melynél ugy járunk el, mint a megifjitásnál. A nagyobb vázágakról ugyanis minden oldalágat levágunk és a vékony végén beoltjuk, az előtörő vizhajtásokat pedig, a jövő év tavaszán mindet beoltjuk, ezzel az ajánlott öt faj valamelyikével. Leginkább ajánlhatom a Jo nathánt, amely nemcsak világkereskedelmi cikk, hanem ugy szépségénél, mint jóságánál, valamint tartósságánál fogva, az almák királyának nevezhető. Fája nem nagynövésü, tehát sűrűbben ültethető, korán és bőven terem, eléggé "edzett. Itt betegségnek nincs ugy kitéve, mint a Tiszántúl, ahol a 'lisztharmat sokszor megtámadja, de ez ellen jó szerünk a bordoiieres-szulfarol. A fentebb emiitett módon eljárva, egy-egy nagy fán van 200 oltás is, de a fa élete nincs veszélyeztetve. Igaz, hogy ez lassú munka, mondjuk, hogy egy fa belekerül egy-két napszámba, de akkor aztán az előbbi haszontalan faj helyett megkapjuk a kivánt jó fajt és igy gyümölcsösünket egyöntetűvé és sokkal jövedelmezőbbé tesszük. Az átoltástól számított 3-ik esztendőben pedig az igy átkoronázott fa már szép termést ad. Csokaiyi Fényes Károly — Korcsmárosok figyelmébe! A m. kir. belügyminiszter 122400— 930. B. M. számú körrendelete kötelességévé teszi a törvényhatóságok első tisztviselőinek, hogy a korcsmai hitelre vonatkozó rendelkezések betartását a legszigorúbban ellenőrizzék és az erre vonatkozó hirdetményeknek feltűnő helyen való kifüggesztését minden itaimérésben 6zorgaImazzák. A rendelet ellen 'yétőkkel a legszigorúbb eljárást alkalmazza a törvény. Minden korcsmárosnak és vendéglősnek saját jól felfogott érdeke tehát, hogy ezen hirdetmény üzletében ki legyen függesztve s ezáltal elkerülje a törvény büntető rendelkezését. A hirdetmény beszerezhető a Jóbanyomdában Nyíregyházán, Széchenyi-ut 9 . Cigány vagy te, nem nagyságos úr, az apád teremtését!... Néhai Radics Béla esete néhai Mányi Lajossal A Sátoraljaújhelyen megjelenő »Zemplén« c. lapban olvassuk: Radics Béla, a világjárt, himeves cigányprímás elhunyta alkalmából egy kedves epizódot elevenítünk fel, amely a 80-as évek elején történt a budapesti Pannónia szálló vendéglőjében, a mi szűkebb pátriánknak egykori hires cigányprímásával, Mányi Lajossal. A régiek tudják csak, mennyire megbecsült embere volt Ujhelynek Mányi Lajos, ö volt a megye és Ujhely város urainak közkedvelt prímása, a sok népzenész közül magasain kiemelkedő müvelője a magyar nótának, kedvenc hegedűse a zempléni mágnásoknak, nemes uraknak, nagyon sok hívének és tisztelőjének. Jóságos tekintetű öreg ember, szíves és mindig alázatos cigányzenész volt. Hosszú őszhaja és hófehér szakái-viselete igazán imponáló volt. Igazi urnák és nem népzenésánek nézett ki. Uri cigány is volt teljes életében. Az ő drága, kincses hegedűjének hangja ríkatta meg, vagy hozta vigadozó hangulatba az akkoriban még filoxeramentes tokaji aranyszínű bor mellett mulató magyart, öreget, fiatalt egyaráint. Hej! — fogyott is akkor a jó ital vederszámra, nem ugy, mint most... Micsoda uri-murik zajlottak le a jó Mányi Lajos bandájának muzsikája mellett .Milyen hangosak is voltak a Magyar Király szálló termei a zempléni urak sűrű vigadozásától. De nem kevésbbé a többi mulatója is a nagyközségnek, a többi között a Pesti kávéház, a Tetves, egyébként féregmentes éjjeli tanyája a jó zenére vágyó úriembereknek, a Tűzoltó, a Három rózsa (mivelhogy tulajdonosának három szép leánya volt) a Fekete sas, a Csillag, Doliinka, Rigó, Rókafuró, Pótra és a többi. Ezekben a mulatókban felváltva muzsikált az öreg bandája a vigadó uraknak. Megtörtént közben egyszer, hogy Mányi Lajos az újhelyi uri társasággal felruccant Budapestre csak ugy mulatni — hegedű és banda nélkül. A zempléni urak, nagyobbrészt újhelyiek voltak, a Pannóniában szálltak meg és estére a szálló éttermében találkoztak valamenynyien egy kis jóttevő italozás kedvéért. A népes társaság jókora asztalt foglalt le. Köztük volt természetesen az urak öreg cimborája és hazai prímása, Mányi Lajos is. A vidéki urakat a most elhunyt Radics Béláinak az édesatyja, a szintén nagyhírű cigányprímás szórakoztatta bandájával, aki történetesen ugyancsak a Pannónia étteremnek volt állandó muzsikusa. Természetesen amolyan hegyaljai módon szabott magyar uri italozás folyt a kitűnő cigányzene mellett. Mikor a jó kedv és hangulat már tetőfokra hágott, az urak egyikének eszébe jut Mányi Lajos és odaszól a fönségesen játszó Radics prímásnak: — Az öreg nagyságos ur is elhúzna egy nótát... , Radics a legnagyobb készséggel nyújtotta Mányi Lajos felé hegedűjét, közben nem restelte megkérdezni, mestere-é a hangszemek ? — Valamit értek hozzá — szói Mányi s azzal álla alá nyomta a pompás hegedűt és a banda halk kísérete mellett elmuzsikált egy jóféle régi magyar nótát. A kitűnő muzsikaszóra a banda valamennyi tagja álmélkodva nézett egymásra, de felfigyeltek a banda előtt álló fehérfürtös és nagyszakállas idegen nagyságos úrra az asztaloknál ülő többi törzsvendégek is, a legnagyobb elragadtatással azonban maga a öreg Radics hallgatta a tökéletes mesteri játékot. A viharos tetszésnyilvánítások megszűntével, közkívánatra még egy Csermákot és Lavottát muzsikált el a mi ősz prímásunk, az eddiginél is nagyobb tetszést és I lelkesedést aratva. De ezt már nem birta szó nél• kül és Mányihoz fordulva megszólalt az öreg Radics: — Cigány vagy te, nem nagyságos ur, az apád teremtését — és a következő pillanatban érzékenyen átölelve — az asztaltársaság urainak tapsvihara közben — | megcsókolta egymást a két cigány| prímás. á nyíregyházi gazdasági tanfolyam záróvizsgája A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara által fenntartott nyíregyházi homokjavitó kísérleti gazdaság telepén folyt le március 8-án, szombat délután a gazdasági tanfolyam záróvizsgája. A vizsgán dr Erdőhegyi Lajos Szabolcs vármegye főispánja elnökölt, aki sokoldalú elfoglaltsága dacára kifáradt a tanfolyam színhelyére, tanubizonyságui annak, hogy a gazdaközönség érdekeit mindenkor szivén viseli és annak haladását minden téren elősegíteni igyekszik. A vizsgabizottsigi tagok közül jelenvolták: * Dr. Rácz Lajos m .kir. gazdasági főtanácsos, mezőgazdasági ka marai igazgató; Paulik János m. kir. kormányfőtanácsos, ev. igazgató-lelkész; Kaussay Tibor m. kir. gazdasági főfelügyelő; Varga László mezőgazdasági kamarai szakoktatási titkár; Márkus József oki. gazda, Nyiregyháza város képviseletében; Pápay Mihály gazdaszövetségi elnök; Bencs András mezőgazdasági bizottsági elnök. Örvendetes jelenségnek kell tekinteni, hogy Nyiregyháza város gazdaközönsége részéről is mutatkozott élénk érdeklődés a vizsga iránt s tekintélyes gazdáink közül ott láttuk: Garay István, Tomasovszky Mihály, Miskolczi Mi.-; hály, Karasz György és Adami János gazdálkodókat. A vizsgán résztvett 17 gazdaifju, akik 3 hónapon keresztül szorgalmasan résztvettek a tanfolyam hallgatásokon. A vizsgabizottság egybehangzó véleménye szerint valamennyi gazdaifju határozott és értelmes feleleteket adott. A 17 gazdaifju tehát szép példával szolgált Nyíregyháza egész gaz daif j uságának, hogy erős akarattal minden nehézséget ie lehet küzdeni s a nyíregyházi gazdaifju is képes elsajátítani az újkori szakismereteket s képes haladni a gazdasági tudomány ösvényein. A vizsgázott 17 gazdaifju tanúbizonyságot tett arról, hogy Nyiregyháza gazdaifjusága igenis megszívleli a korszerű gazdasági haladás intő szavát és méltó a gazdasági tudomány pártolására. Nyiregyháza gaz daif juságának tehát a megkezdett uton tovább keh haldania, hogy felruházhassa szellemét mindazon szakismeretekkel, amelyek a mai kor haladásához és az újkori gazdasági válságok leküzdéséhez nélkülözhetetlenek. A sf§p vizsgát tett 17 gazdaifjuhoz mélyenszántó és nagyhatású buzdító beszédet intézett Paulik János kir. kormányfőtanácsos és dr. Rácz Lajos mezőgazdasági kamarai igazgató. ' A vizsgabizottság egyben kiemelte Nyiregyháza város elvitat hatatlan nagy érdemét, hogy nagy áldozatkészségével 'lehetővé tette Nyiregyháza gazdaifjuságának alapos kiképzését a korszerű gazdasági "haladás terén. SPORT NyTVE-NyÖTSS 4:0 (0:0) Biró: Földes Miklós. Egymástól két teljesen eltérő' képet mutatott a két félidő. Mig az első 45 percben a Nyötse óriási lelkesedéssel és ambiciózus játékkal teljesen egalizálni tudta az élbizakodott NyTVE nagyobb tudását, a szünet után a halfsora a saját maga által diktált iramtói összeesett ^s most már nem volt kétséges a Vivók győzelme. A játék nívója nem elégített ki. A NyTVE csak szünet után szed te össze magát és mutatott stílusos játékot, igy is azonban bebizonyosodott, hogy néhány játékosát sürgősen ki kell cserélni, mert teljesen formán kívül vannak. A Nyötsé-nél is a legnagyobb baj az egyes csapatrészek teJjes csődje, különösen a halfsor gyenge játéka bénította meg az Iparosok szép já tékra való törekvését. A győztes csapat közvetlen védelméből hiányzott a sérült Tornasovszky, a Négyessy 1., Deutsch bekkpár azonban igy is közmegelégedésre végezte dolgát. A halfsorbói hiányzik a passzolási készség, amit pedig sürgősen fejlesz teni "kell, mert a NyTVE csatársor csak pontos passzokkal tud boldogulni. A csatársorban pom pásan játszott Négyessy II. bár partnere Dr. Tárkányi teljesen formán kivüi van. Guttmann jól, de tui kényelmesen, a balszárny szépen, de puhán játszott. A Nyötsében elsőrangú volt Bin der, aki egymaga rengeteg. NyTVE támadást rombolt szét. A halfsorról Slár korábban elmondottuk a véleményünket. A csatársorban csak Neumann és helyenként Pellák II. mutatott a. legtöbbet Zimmer csalódást keltett. A gólokat Guttmann (2) Arányi és Gerda lőtték. Földes Miklós erélyesen, jól bíráskodott. NyTVE ifj.—NyÖTSE ifj. 8:0 (5:0) Biró: Nácsik. A Kovács István serlegmérközésen a NyTVE ifjúsági kitűnő játékkai leteperte ellenfelét. Kereskedők, ípwQsek ás az összes kivatelok résaére »«ükléges nyomtatványokat ialwses kivitelben késwtá a JÓBA-nyomda Nyíregyház a, Ssáehenyi ét 8. ssám. Telefon: 189. I