Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-13 / 60. szám

1934. március 12. jrtfmriDÉK. Sültei AZ ORVOS ES AZ ASSZONY Az évad százszázalékos viíágattrakciója csütörtöktől az Apollóban. Nyilatkoznak a sztrájkoló szobafestő monkások Szerintük Csmil János irreális olcsón vállalta a msnkát, s napszámosokkal végeztetett szakmunkát 30 -40 filléres érafeérért A következő levelet kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Mi munkások nagyon jól tudjuk, hogy a napisajtónak a hírszerzés lázas munkájában sokszor nincs ideje arra, hogy egyes informáto­rok által szolgáltatott adatok való­diságáról teljes mértékben |meg­győződjék. Bizonyára ilyen körül­mények közrejátszása folytán tör­ténhetett meg az is, hogy a közis­merten kitűnő hírszolgálattal ren­delkező »Nyírvidék« hasábjain teg­nap »A laktanya építkezésnél dol­gozó festőmunkások egy része sztrájkba lépett« cimü, téves állítá­sokat tartalmazó cikk megjelenhe­tett. A sajnálatos és ránk nézve egyenesen lesújtó tévedés helyre­igazításaként tisztelettel kérjük alábbi soraink közlését. Nem felel meg a valóságnak­hogy a laktanyaépitkezés munkála­tainál 30 szobafestő munkás közül 15 sztrájkba lépett. Annál is in­kább, mivel az emiitett munkálatnál összesen 9 szakmunkás és 11 nap­számos dolgozott. Nem igaz, hogy 2 munkást megvertek és hogy egye sek terrozizáltak másokat, csupán az történt, hogy két szaktársunkat felszólítottuk arra, hogy hagyják abba a munkát. Az egyik szaktárs eleget is tett kívánságunknak és igy mi szakmunkások nyolcan — tehát egy kivételével — abba hagy­tuk a munkát. Csak lokális jellegű bérharcról van szó tehát, nem ál­talános sztrájkról. A bérharc kezdeményezése két okból kifolyólag történt. Az első az, hogy Csmili János vállalkozó, napszámosokkal szakmunkát vé­geztet, amivei nemcsak nekünk, hanem az államkincstárnak is kárt okoz. A második az, hogy a vállalkozó az őszi 70 filléres bér­minimumot sem volt hajlandó megadni. A mult esztendő 96—70 fillér közt váltakozó órabérével szemben; 65—40 filléres órabér­ért dolgoztunk, a napszámosok pedig a szakmunkásbért megkö­zelítő 30—40 fillér órábérért dol­goztak. Ezek a valóságnak megfelelő adatok s nem a cikkben közöltek. Hogy annak idején az ajánlatok közül a legolcsóbb 11 ezer pen­gős volt s hogy Csmili János 5500 pengőért vállalta el a munkát, kü­lönben is arra enged következtet­ni hogy a vállalkozó ajánlata ir­reális volt, azonban ennek terhes következményeit a munkásság sem miképen sem viselheti. Éppen ezért az illetékes hatóságok támo­gatását fogjuk kérni ez ügyben, mert nemcsak sérelmesnek és an­tiszociálisnak, de illegálisnak is tartjuk azt, hogy a vállalkozó napszámosokkai szaktudást igény­lő munkát végeztet. Egyébként a imunkát hajlandók vagyunk azon­nal "•tovább fofytatni, ha a nap­számosokat elvonják a szakmun­kától és a 10 filléres órabér ja­vítást vagyis a tavalyi órabért megkapjuk. — Az egyáltalán nem tervszerűen előkészített munka­beszüntetést közvetlenül a vállal­kozó kihivó magatartása idézte elő, aki meg sem akart bennünket hallgatni. Kiváló tisztelettel: Nyolc szobafestőmunkás Április végén nagy rádiókiáílitással és tudo­mányos előadásokkal kezdi meg működését a Nyíregyházi Rádiósok Egyesülete (A Nyírvidék tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy Nyír­egyházán A rádiósok népes gyűlést tartottak, amelyen nagy lelkesedés­sel mondották ki a Nyíregyházi Rá­diósok Egyesületének megalakulá, sát. Az uj egyesület dr Bencs Kál­mán kir. kormányfőtanácsos, pol­gármestert választotta meg elnöké­ül, titkárja pedig Hűnek Emil mér­nök lett. A Rádiósok Egyesülete az ejső nagygyűlését április hó végén tartja, amikor Nyíregyházán az it­teni rádiósok részére nagyszabású Éldállitást rendeznek. Ezen a kiállí­táson bemutatkozhatnak az amatőr rádiósok és a rádióval szakszerűen foglalkozók. Érdekes látnivaló lesz ezen a kiállításon a rádió történeti fejlődésének szemléletes bemutatá­sa, amelyre az egyik helybeli rádió­szakember vállalkozott. A kiállítás­ra már most lehet jelentkezni Hű­nek Emii mérnöknél. A rádiókiáilitással kapcsolatban a Rádiósok Egyesülete tudományos előadásokat és irodalmi matinét rendez, a nyíregyházi irók és mű­vészemberek bevonásával. A nyíregyházi nagy rádiónapra lejön a Stúdió is. Mikrofont sze­relnek fel a nevezetes napon Nyír­egyházán, ahonnan ez alkalommal hangzik el az első közvetítés, amely tudtul adja a nyíregyházi rádiónap eseményeit, megszólaltatja szerep­lőit a rádióban ország- és világ­szerte. r Continental-szálloda Budapesten VII.,';Dohány-utca 12—U.*iz. Táviratok: Gonüuenlslotel. Ayidéki uriközönség Igazi otthona TiwWság ! — Kényeiemi — Előzékenyé 1 fi&eáea ssobában hideg-msieg foljrÓTÍz. kfijponti Mltés Egyájraa ssobák árai: 5, 6, 7. 8, 9, 10 pe»g6. Kétágyas se»bák árai: 8, 9, 10, 13, 14, 15, 16 peajP. ife&báfe telefonita4. 3h-» Ssofoák Mrdőcsotoával. Elsőrangú étterem! Zene! T#net Márcins 15-én nincs munkaszünet Március 15-ikét az I927:XXXI. t. c. nemzeti ünneppé nyilvání­totta ugyan, de a törvény nem ad felhatalmazást arra, hogy az em­iitett napon az ipari munkának, ideértve a kereskedést is, szü­netelése elrendelhető legyen. Mi­vel "idevonatkozókig ugy az érde­keltség, mint intézmények részé­ről isméretlten merült fel kétely m. kir. kereskedelemügyi minisz­ter ur az 1928. évi 72.812 száma rendeletével kimondotta, hogy az ipari munkát és a kereskedést vasárnapokon korlátozó rendelke­zések március 15-ére nem vonat­koznak és ezen a napon ugy az ipari munkára, mint a kereskedés­re a köznapokra vonatkozó ren­delkezések érvényesek. Iíj. Tóth Pál ipartestöleti elnök indítványára küldöttség keresi fel az alispánt és polgár­mesteri a hajdndorogi út kiépítése tárgyában Folyó hó 11-én este az Ipartes­tület elöljárósága rended havi előljárósági ülését tartotta, ami­kor is ifj. Tóth Pál elnök indít­ványára elhatároztatott, hogy kül­döttségileg keresik fel az alispán és polgármester urakat és kérni fogják a hajdudorogi országút ki­következtetésére. Ez ugyanis fon­tos ipari érdek, sőt továbbmenve, Nyíregyháza városának is elsőran­gú érdeke, ha tekintetbe vesszük, hogy Debrecennel szemben Haj­dudorog fele tengely úttal lenne megközelíthető. Fokozottabb fon­tossággal áll ugyanez a vásározó iparosságra, akinek eddig csak nagy kerülővel lehetett Hajdudo­rogot megközelíteni, ami termé­szetesen jóval több fuvarköltség­be került, ami miatt a vásározó iparosság keresete csökkent . 1 lényegesen Forgalmi adó eltörlése tárgyá­ban folyó hó 6-án a Kereskedel­mi és Iparkamarában ifj. Tóth Pál elnök indítványára hozott hatá­rozatnak sikere érdekében java­solja ifj. Tóth Pál, hogy az elöljá­róság bizza meg az elnökséget, mely szerint kérje fei a Tiszántúl összes országgyűlési képviselőjét annak támogatására és keresztül­vitelére. Ifj. Tóth Pál indokolása szerint ugyanis a forgalmiadó a kiskézmüiparosságra egy másik kereseti adó, mert azt a megren­delőre áthárítani soha nem tudja, viszont a forgalmi adó beszedé­se már oly sokba kerül, hogy az államnak csak csekély haszna van belőle. 1182-6 A Nyírség Mezőgazdasági és Ipari R.-T. nagybutykai kertészete feloszlik s a meglevő 1, 2. 3, 4 éves legkülönbözőbb fajtájú gyümölcsfa csemeték, továbbá vad­alanyok, diszbokrok, cserjék, évelő virágok a legváltozatosabb színárnyalatú pompás teljes orgonák, 3 éves kanadai nyárfák a legolcsóbb áron kiárusittatnak. Posta és vasútállomás: UjfohértÓa Nyir egyházáról rendes autóbuszjárat. — Érdeklődők elé levélbeli értesitéare nagy­butykai intézőséeünk az állomásra kocsit küld A korcsmai hitelt szabályozd 122,400—19 0 B. M. sz. körrendeletben előirt s a korcsmáre ok és vendéglősök által kifüggesztendő hirdetmény kapható a Jóba-nyomdában, Nyiregyházán. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom