Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)
1930-03-01 / 50. szám
2 JsftíRYIDÉK. 1930. március 1. Hallgató takarékosság A munkanélküliség és a takarékosság azok közé a programmpontok közé került, amelynek megvalósítását egyre behatóbban sürgeti a közvélemény* Programmpontokat irtunk, mert azokat a kormány már régóta magáévá tette s az utóbbi hónapokban jóformán semmi sem történik anélkül, hogy az emiitett két vezérgondolat ne érvényesüljön, akár a nagyobbszabásu politikai koncepciókban, akár pedig a részletkérdésekben. Sőt nyugottan merjük irni, hogy a munkanélküliség már évek óta előtérbe került a kormányzati intézkedéseknek, mert hiszen a megejtett és programmba vett beruházások mindegyike ennek a kérdésnek okszerű megoldását célozta. Akkor, amikor a világ leghatalmasabb és leggazdagabb állama, a világrészek ura, győztes Nagy-Británnia is kétségbeejtően küzd a munkanélküliség megoldásával, nem lehet csodálkoznunk azon, hogy a szegény és összezsugorított Magyarország a maga csekélyke eszközeivel nem tudja egy kettőre megoldani ezt a vilászerte aktuális problémát Annyit azonban mégis sikerült elérnie a kormányzati előrelátásnak, hogy nálunk összehasonlíthatatlanul kevesebb a munkanélküliek szá ma, természetesen a birodalmak arányaihoz képest, mint Európa bármelyik kulturországában. Mindeme kedvező összehason lilás mellett is kormányzatunk állandóan foglalkozik e probléma megoldásával s emlékezhetünk arra, hogy a miniszterelnök a szociáldemokraták vezetőivel megkezdett tárgyalásokat csak éppen párisi utja miatt, rövid időre szakította félbe, hogy visszajőve ujult erővel folytassa azokat. A munkanélküliség mogoldását, illetve csökkentését célzó módszerek egyike a beruházási programba régóta felvett intenzív útépítés. Az utak a műveltség erei és a gazdasági élet lendületbehozatalának főfontosságu eszközei. Kettős célt szolgált tehát, uj utak építésével és a régiek korszerű megjavításával a kormány. Az utóbbi szempontból igen lényeges azonban, hogy a munkáltatási tervezet elsősorban azokat az utakat favorizálja, amelyek a forgalom szempontjából a legfontosabbak és amelyeknek kiépítése által az elérendő gazdasági előnyök a legkiadósabbak. Ebben a szellemben történt meg az utberuházási munkálatok megállapítása és azoknak az egyes vállalkozók kezébe való kiadása. Hogy miként hajtja végre a kormány ezt a programját, arranézve éppen ma értesültünk egy érdekes és jellemző esetről. Bud ]ános kereskedelmi miniszter, államtitkárainak kíséretében személyesen megtekintette a Budapest—siófoki és Komárom—bubapesti utak egyes újonnan épült részeit. A miniszter egyes útszakaszokat nem talált kielégítőnek és ezért elrendelte, hogy ezeket a vállalkozók részben újra építsék át, részben pedig megfelelően javítsák át. Szóval ugyancsak megnézi a végzett munka minőségét, mielőtt ',az állampénztárból folyósítaná az érte járó összeget. Erősen ráül az adózók összehordott garasaira. Őszintén örülünk ennek az esetnek, mert ime kézzelfogható, hogy a takarékoskodás elvét igazán komolyan veszik azok, akik ezt hirdetik. A város képviselőtestületé nevében dr. Bencs Kálmán polgármester levélben köszöni meg Dessewíf? grófné ajándékát a Rigele Erzsébet-szobrát A Nyírvidék tudósítójától. Megírta a Nyirvidék, hogy özv. Dessewffy Miklósné Nyíregyházának ajándékozta Rigele szobrászművész Erzsébet-szobrát. Az értékes ajándék, amelynek felajánlása a város iránt érzett szeretetből fakadt, Nyíregyháza város szépségeit méltató levél kíséretében érkezett, amely levél meleg hangon ismerte el dr. Bencs Kálmán polgármester nagy sikereit, amelyet a város széppé varázsolása terén ért el. A képviselőtestület határozatához képest, dr. Bencs Kálmán polgármester most a következő levélben válaszolt gróf Dessewffy Miklósnénak. < Méltóságos Asszonyom ! képviselőtestületünk — midőn Méltóságod városunkat kitün- { tető levelét bemutattam, melyben nagy művészi becsű ajándékát a városi muzeumnak ajándékozta — boldog büszkeséggel eltelve mondott az ajándékért köszönetet és ennek tolmácsolásával engem bízott meg. Méltóságod leveléből kiáradó városunk iránti nagy szeretet nekem kettős öröm és kitüntetés. Méltóságod, ki a külföldet jól ismeri, fejlődő városunkat hozzáértő szemmel és kiváló j^lésével szépnek és meghittnek találta. Kettős az örömöm, mert az elismerésből szerény munkámnak is jutott és ezzel legkedvesebb munkakörömet városunk fejlesztését és széppé tételét jutalmazza. Jól esik az, ha munkámnak eredményét, — ha még az szerény is — a hozzáértők meglátják és azt eredményesnek ítélik. Sajnos hazánkat ért rettentő csapás hasonló arányú további fejlődést lehetetlenné tes2i, azonban minden erőmmel azon leszek, hogy ezt a munkát az adott viszonyok keretén belül továbbfolytassam és njinden lehető eredményt elérjek. Mikor még egyszer megköszönöm Méltóságod kitüntető elismerését, kérem tartsa továbbra is városunkat nagybecsű szeretetében és jóindulatu támogatásában. Maradok Méltóságodnak Nyíregyházán, 1930. évi febr. tisztelő hive : Dr. Bencs Kálmán J m kir. kormányfőtanácsog, polgármester. • — Diszk öt éseket készít a Jóbanyomda könyvkötészete, Széobenyi-at 9. BETTY AMANN WILLY FKITSH HEINRICH GEORGE DITA PARLO szerepelnek az Apolló hátfő—keddi nagy UFA műsorán ! JWWHMii A,3P* C3»' A*m JLb O Pénteken Szombaton Vasárnap A Z ÉVAD EOY1K LEGSZ EBB MŰSORA? SOPHUS MICHAELIS. örökbecgü remekműre filmen FORRADALMI NÁSZ (ÉLETET SZERELEMÉRT) — a halált megvető szerelem regénye 10 felv. Oösta Eckmsnn és Karina Bell a világhírű svéd művé z éj művésznővel a főszerepben. Őfőméltósága Nagybányai Horthy Miklós Kormányió úrról kaszült s kormányzása alatt eddig lezajlott események legszebb epizódja — Hősök napja. Disszemle. stb. stb. Förgeteg és Görgeteg 2 felv. burl. Rendes helyarak. Jegyelővétel. Hétfőn Kedden Hatalmas ,UF A" műsor! Betty Amann és Henrich George 10 AMI a iufixc L I Wllly Fritsh és Dita Parlo KETTEN A SZEKRÉNYBEN t&'SSZZ Előadások kezdete; vasarnap 3, 5, 7 és 9, hétköznap 5, 7 es 9 orakor Gazdasági építkezéseinkről Irta: Pap János építőiparos. Ha megfigyeljük az illetékes tényezők útmutatásait, amelyekben a mai kor követelményeinek megfelelő többtermeléses mezőgazdálkodást iparkodnak gazdáinkkal megismertetni, feltűnő, hogy a legmodernebb segédeszközök ismertetése során, az azzal szorosan összefüggő gazdasági épületekről soha szó nem esik. Sajnálatos tény, de való, hogy gazdáink — nagyon kevés kivétellel — a nyugat példáját e tekintetben nem követik. A modern gazdasági építkezés előnyei a magyar gazdaságokban a szó szoros értelmében ismeretlenek, pedig ha alaposabb megfontolás tárgyává tesszük ezen kérdést rájövünk arra, hogy ha e tekintetben nem követjük a művelt külföldet, szinte lehetetlen lesz velük minőség és mennyiség,tekintetében a közdelmes világpiac versenyében sikeresen helyt állanunk. A ma gazdája már láthatja, de a jövő gazdája kézzel foghatósan tapasztalni fogja, hogy korának minden modern segédeszközét igénybe kell venie arra, hogy a külföldi kollégájával egyenlő minőségű árut u. n. prima terméket vihessen a piacra, amely segédeszközöknek feladata a minőség és mennyiség állandó javításával egyidejű regie csökkentés. A géptechnika terén nem is lehet túlságos panaszunk/ mert csak nemrégiben értesültem a lapokból, hogy 6800 traktor szántja, műveli csonka Hazánk földjét. A hasznos, újszerű mezőgazdasági gépek beszerzését maga az állam is iparkodik elősegíteni, de különben gazdáink is szinte erejükön felül hoznak áldozatot ennek érdekében. Nem igy állunk gazdasági építkezéseinkkel. Sőt egy gazdától olyan kijelentést hallottam, hogy a gazdasági épületekbe fektetett tőke holt tőke marad, soha többé viszont nem látja Nem hinném, hogy gazdáink általában igy vélekednek, azonban, mert látom, hogy e körül valami bajnak mégis lenni kell, megróbálom néhány példában bemutatni hogyan is állunk ma ezen téren s hogy miképpen kellene és kell is állanunk. Azt hiszem nem kell bővebben kifejtenem és magyaráznom azt a körülményt, amely szerint az emberi erőt és igás jószágot mindinkább kiszorító gép, annak gyakorlati alkalmazásánál más helyzetet teremt. Amely munkát annak idején csak fáradságos és költséges emberi, vagy állati erővel tudtuk csak elvégezni, manapság és pláne a jövőben könnyüszörrel olcsón elvégezhetjük a rendelkezésünkre álló géppel, ha gazdasági épületeink megépítésénél erre már előre tekintettel voltunk. A külföldi gazda ma már gépjével birtokát világítja, illetve árammal ellátja; vizet, házat és ebből önitató szerkezettel jószágait friss vízzel ellátja, szemes terményét átforgatja, takarmányát hasznos módon elraktározza, tehenet fej stb. olyan
