Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-01 / 50. szám

1930. március 1. természetű munkát végeztet, amely munkák végzésére a mi gazdáink még nem rendezked tek be.­A modern gazdasági építkezés rendkívül fontossága azonban főképpen az állattenyésztés terén tűnik ki. Vegyük példaképpen a sertés tenyészetet, amely talán a legjövedelmezőbb s a legálta­lánosabb jövedelmi forrása a gaz­dának. A magyar gazda látva a külföld példáját, beszerzi nemes­fajú magállatját és minden vál­toztatás, illetve átalakítás nélküli, szalmafedelü, deszkatákolmányu ólnak, kutricának csúfolt hely­ségbe beállítja. A szabadban egy bűzös, iszapos pocsolyában fü­röszti, itatja s az ilyen életkörül­mények között élő sertéstől, — amely életfeltételek a régi fajú­nak megfeleltek, — várja azt a 6—7 mázsás és 10-12 malacos eredményt, amelyet pl. német kollégája kap. A nemes állat a piszkos, tisztán nem tartható, egyenetlen hőmérsékletű odú­ban, a bűzös pocsolyától nem fejlődik, elsatnyul. Keveset ma­lacozik s amit mégis a világra hoz, a picinyek az ő kényes szervezetüknek szokatlan hideg­ben, sárban nagyrészt elpusz­tulnak, vagy visszamaradt satnya szervezettel tengődnek Ha a vész silány minőségű állatállományát megtámadja, tehetetlenül végig nézi a pusztulást. Végül megál­lapítja, hogy mégis csak érde­mesebb a közönséges régi faj­jal foglalkozni, mint teszem azt a yorkshirei vagy más nemes fajtájú sertéssel. Lássuk csak így van ez Né­metországban is? Nem. A né­met gazda sertéstenyészete mást mutat. Óljai, kutricai, fiadztatói a modern épitőtechnika szabá lyai szerint vannak megépítve ugy, amint az az állat természe­tének legjobban megfelel. Min­den helyiség külön-külön ren­deltetése szerint lehetőleg ál­landó hőmérséklettel rendelke zik. Azok általáoan kevés mun­kaerővel gyorsan és alaposan tisztogathatok, szükség esetén desinficiálhatók. A kis malacok minden idejükben a nekik meg felelő eledelekkel láthatók el anélkül, hogy a nagyoknak tá­voltartása nagyobb munkát igé­nyelne, Tiszta fürdőjük van s általában el vannak látva minden szükséges kellékkel, amelyet fej­lődésük megkíván. Ami tehát a magyar gazdának holt tőke, sőt egyenesen romlását idézi elő, az német kollégájának épea el­lenkezője. A baromfitenyészetet talán nem szükséges már körülmé­nyesebben körülírva példaképen gazdáink elé tárnom. A háború óta ugy a külföldön, mint ná­lunk elég propagandát kapott s igy könnyebb meggyőznöm gazda polgártársaimat a régi és uj baromfi tenyészet különbsé­géről. A régi rendszerű baromfi tenyészet gazdasági épületei bi­zony vajmi keveset jövedelmez­ek az uj rendszerűvel szemben, JíflrÍRYIDáK. s ahol a keltetőgépek és ezt a célt szolgáló különleges gazdasági épületek segítségével állandóan raktáron van a rántani való csirke és elsőosztályu tojás. Ezen pár példa igazsága vo­natkozik általában az egész gaz dasági építészetre. Mindezek elmondása után megvagyok győződve afelől, hogy szavaim legalább is me­gyénk gazdaközönségére nem maradtak hatástalanok. Azt hi­szem, végre belátják az illeté­kesek is, hogy hazánk sorsa Is­ten után egyedüli jövedelemfor­rásától a mezőgazdaságtól függ ezért, illetve ennek felvirágozta­tása érdekében minden lehetőt el fog követni. Akkor pedig gaz­dáinkon a sor, hogy a legneme­jebb arany vetőmagot a legtel­jesebb körültekintéssel és előre­látással vessék el, különben mindnyájan elpusztulunk. Érdekelt gazdatársaim részére a „Nyírvidék"-nek „Mezőgazda' ság" cimü rovatában ismertetni fogok néhány fontosabb külföldi mintájú, de egyes gazdaságok­ban nálunk is jól bevált gazda­sági épületet, kisérjék figyelem­mel. wiwn ww nm Honnan indáit hódító útjára a Doni Kozák Kóros ? Beszélgetéi Serge Jaroff karmesterrel Harmadik koncertjüket adták kedden Nyíregyházán a doni ko­zákok. Az érdeklődés most is akkora volt, mint az első hang­verseny idején. Munkatársunknak a koncert után alkalma volt be­szélgetést folytatni Serge Jaroffal, a kórus fürge kis karnagyával. Elsőben is gratuláltunk neki a jubileumhoz. A doni kozákok ugyanis néhány nappal ezelőtt tartották ezerötszázadik hangver­senyüket. 1500 koncertet adtak a világ minden részében — kivéve Oroszországot, a saját hazájukat, ahova az ellenforradalmár orosz tisztekből alakult énekkar nem teheti be a lábát. Serge Jaroff elmosolyodott és franciául felelte: — Köszönöm a nyíregyházi közönség gratulációit, szívesen fogadom el, mert tudom, hogy ez a gratuláció negyven társam nak is szól. Hozzászoktunk a közönség lelkesedéséhez és sze retetéhez, de ép most, a jubileum idején gondolkodóba esem és visszaidézem a kétségbeesés sö­tét napjait, mikor először útnak indultunk. Kérem beszéljen ezekről a bo­rongó napokról. Serge Jaroff sima homloka ár­nyékba borul. Szemei a messzibe révedeznek. Erélyes kezét végig­simítja a homlokán és beszélni kezd: — Lelki szükséglet teremtette meg a mi csapatunkat. A két­ségbeesés, az elveszett hazai föld utáni sóvárgás. Qránátrobbanás, gépfegyverropogás közben álltunk egymás mellé, szakadékok, örvé­nyek felett vezetett el az utunk az első koncertig, melyet Szófiá­ban adtunk. Barátaim egy része még a békeidőben az egyházi karokban énekelt. Lemnos szige tén kötöttük meg szövetségünket. Kezdetben az volt a célunk, hogy templomi kart fogunk szervezni. Szegénységünk, üres gyomrunk, gyilkos elhagyatottságunk nem bénította meg akaratunkat, fel­használtuk a sivár órákat arra, hogy képezzük magunkat. Az első siker uj lendületet adott akarásunknak. A hontalan­ság, a reménytelenség lelki nyo­morúsága elmélyítette dalainkat, sóvárgásunknak szárnyat adott. Elhatároztuk, hogy kivándorlunk Bulgáriába, ahol az egyházi kar­énekek magas nivón állnak. Szófiai első koncertünk hatalmas sikert jelentett. Tovább jöttünk Bécsbe, ahol az impresszáriók vették kezükbe ügyünket és meg­nyitották számunkra a világot. Most már az volt a célunk, hogy az orosz népdal szépségeivel is­mertessük meg a külföldet. Ez sikerült is. Puccini, aki Bécsben hallott bennünket először, bemu­tattatta magának két oktávbasszis­tánkat. A mester elmondta, hogy még soha életében nem hallott emberhangot, mely igy helyette­sitette volna a templomi harangok Február 28-án, pénteken utoljára 6, 7 és 9 órakor fl VÉN KOnÉblflS Egy színész életének megrázó tragédiája 10 fel?. Irta: Fülöp Ilona. Rendezte: Kertész Mihály. Főszerepben: Warner Oland, Helene Costelio, Clyde Coock. fl GYILKOS flRfíNY RIN-TIN TIN, a csodakwtya harcai a texisi haramiákkal 7 felv. Főszerepben: RIN-TIN-TIN. szavát. Elmentünk Angliába, az­után Itáliába, Németországba, az önök szép Magyarországába és most térünk vissza Ausztráliából. — Mi volt a legnagyobb si­kerük közvetlen oka — kérdeztük. — ?? — — Igen. Olaszországban hang­versenyeztünk. Hangverseny köz­ben kiégett a biztosíték. A terem sötétségbe borult. Félő volt, hogy kitör a pánik. Mi rendületlenül énekeltünk tovább, ahogy a sü­lyedő hajó zenekara is tovább játszik. Ez megnyugtatta a meg­ijedt közönséget. A sötétben oly lenyügözö volt az énekünk, hogy olyan kitörő lelkesedést a közön­ség részéről még nem tapasztal­tam. Mi magunk is soha ugy nem hallottuk magunkat énekelni. A kritika azt vélte, hogy előre kieszelt hatásvadászatról van szó éi hogy mi kapcsoltattuk ki előre a villanyt. — Mi volt a legmarkánsabb élményük a külföldi turnék alatt ? — Londonban történt. Embe­reimet elragadta a lovaglás szen­vedélye. Tudtom nélkül lovakat szereztek és negyven ember ko­zák ruhában egy vasárnap dél­előtt végiggaloppozott a Hyde Parkban. A nyilvános szónokokba belerekedt a szó, a közönség azt hitte, hogy bolsevikok nyargalnak végig a parkon. A mindig nyu­godt angol rendőrök is kijöttek a sodrukból. Száz policeman-t mozgósítottak ellenünk. Ezeket mondotta Serge Jaroff, aki csak évek múlva jön ismét Nyíregyházára dirigálni. A leánygimnázium önképző­köre ifjúságának renalssanai ünnepélye A Nyírvidék tudósítójától., A leánygimnázium önképző köre csütörtök délután a gimná­zium dísztermében, nagy érdek­lődés mellett érdekes renaissance ünnepélyt rendezett nivós, stíl szerűen megválogatott műsor ke­retében. A műsort Pecsenye Lenke fi­nom zongorajátéka nyitotta meg. Mendelssohn lehelletszerüen poé­tikus Velencei sajkadalát játszotta el hibátlanul, dicséretreméltó ügyességgel, majd Zombory Elli Dante halhatatlan remekmüvéből szavalt el két sejtelmesen szép részletet. A reménytelen szerelemre kárhozottak vergődését jajgatták e komor gondolatokat görgető rig­musok, amelyeket Zombory Ella ösztönös, nagy tehetséggel tett életteljessé. Zombory Ella kultu­rált lélek, részleteket is értékelő és drámai átérzéssel interpretáló csiszolt intellektus, akiről még sok szépet fogunk hallani s aki­nek szereplését értékelve nem a műkedvelőkkel szemben jóindu­lattal gyakorolt elnéző kritikát alkalmazzuk, amikor azt mond­juk, hogy nehéz szavalata feltét­len művészi értékekkel birt. Ezután a renaissance művelő­dés antik és középkori elemei cimmel Fehér Gábor tanárelnök tekintse meg a vidék legnagyobb kárpitos és butoráru csarnokát, hol Magyarország összes legszebb és legjobb márkájú bútorárúi rendkivül olosó árban kerülnek eladásra, u, m. hálók, ebédlők, N uriszobák, szalon garnitúrák és mindennemű kárpitos áruk. — i Gyermekkocsi újdonságok nagy raktára. 1-től 6, 12 és 19 hónapig terjedő részletre ÍS1 VaS- éS rézbütorok. S SUHANESZ kárpitos és bútorcsarnoka Nyiregyháza, Kállai-u. 4. Telefon: 319.

Next

/
Oldalképek
Tartalom