Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-01 / 1. szám

JSfVfRYIDEK. gas kamatláb, a különféle szociális birtoktörvónyek, amelyek a mezőgazdasági vállalkozásokat bénává, labilissá teszik. A minden foglalko ást uiólérő ma gas adók és közterhek kimerítették a teherbíró képességet. A tőke visz szavonul és biztosabb, nyugodalmasabb piacokon keres elhelyezkedést. Az ország nagy megcsonkítása folytán elveszítettük nyersanyagunknak nagy részét és így importra készteti az ipart, a kereskedelmet, ami •drágaságot idéz elő. Az összes termelési produktumok nyomott árai dacára a kész áruk magasak, illetve drágák. A közvetítő kereskedelem elszaporodása, a megélhetési gondok: sok az eszkimó, kevés a fóka frappáns esete mindent megdrágítva juttat a fogyasztóhoz. Az elhibázott kereskedelmi egyezmények, vámok, adók, még jobbain bénítják és szívják, apasztják az életképes foglalkozási ágak vérét! A munkanélküliek százezrei, az improduktív élet minden foglalkozási ágra kihatva növeli a válságot, a drágaságot! — A magas államháztarási kiadások 2/3-al kisebb és szegényebbb országra hárítják a terheket, melyek szu módjára bele vájva életképtelenné teszik a küzködő polgárságot és napról-napra nehezebbé az állam költségvetését! Fentiek és ezzel kapcsolatos okok együttessége szülte aztán meg a minden foglalkozási ágra kiható csapást, amely ma általános gazdasági krizisképen sötét felhőkép nehezedik minden ház falára! Ha az orvos a diagnózist helyesen állítja fel, a beteg gyógyítása már könnyebb feladat. A krízisből a kivezető utat megtalálni nem egyszerű feladat. Kis közlemény keretében kimerítően e kérdést nem lehet felölelni, de meg nagy koncepciójú átütő képességű nagyság tudíná ezt sikeresen megoldani, én csak szerény elgondolással tapogatom és keresem a helyes mesgyét. A gazdasági kri^ist külső és belső bajok szülték és így balgaság lenne a belső mulasztások reparálásával azt hinni, hogy a krízis megszüntethető! Mivel a baj kútforrása az átkos Trianon, nemzetközi alapon revíziós törekvéseinkkel kell elrablott földjeink egy részét visszaszerezni és a szomszéd államokkal vám-unió, avagy egy »dumai conföderatió« eszme életrehivásával lehetne a körülöttünk és ellenünk folyó élet-halál harcot beszüntetni. Mert hangtalanul vívjuk meg most a gazdasági háborút, — melynek pergőtüzében vagyunk, amely küzdelemben hirtelen életrehivott vámok és itlalmak emlékeztetnek a háborúban vészesen működő robbanó aknákra. A belső bajok első orvossága lenne talpra állítani a mezőgazdaságot és ennek nyomán talpra állana az ipar és kereskedelem is. A közügyek iránt való érdeklődést az egész vonalon fel kellene kelteni és hazafias kötelességeknek minősíteni a közügyekkel való beható foglalkozást, mert csak egységes, öntudatos és lelkiismeretes polgárság tudja megoldani azt a nagy feladatot, amely az ország talpraállításában mindenkire vár. Ismétlem, csak a küfső és belső bajok párhuzamos enyhülése hozhatja meg a mindnyájunk áltai áhítozott boldogabb és szebb időket! RÍMASZOMBATHY GÉZA miniszteri tanácsos, ny. pénzügyigazgató: A gazdasági depressziónak tőrünk független és függő okai vannak. És pedig a lehetetlen határok, a tőkehiány folytáni magas kamatok, a rossz gazdasági évet követő alacsony terményárak és értékesítési nehézségek, a kartellek, a magas közterhek, a munka alkalom és kereseti lehetőségek hiánya, egyesek állás és jövedelem halmozása, a luxus gazdálkodás, fvégiila megnövekedett igények. Kivezető utak: I. Takarékosság. 2. Többtermelés, mely munkaalkalmat is teremt. 3. Elhelyezési és értékesítési lehetőségek teremtése. 4. A kartelek túlkapásainak meggátlása. 5. A progresszív adózás és létminimum helyes alkalmazása. 6. Összeférhetetlenségnek fent és lent birói uton való elbírálása. 7. Az állás és jövedelem halmozás meggátlása. 8. A közterhek redukálása. Ugyszóíván ezek mind tőlünk függő utak és módok, melyek az illetékes tényezők által jóakarattal, belátással önzetlenséggel, élettapasztalattal párosult szaktudással mgevalósithatók. Isten őrizzen, hogy továbbra is fiatai óriások ideái után indulva, mely ideáknak talán képzeleti értéke sincs, kísérleti nyulak legyünk. Az eszközök közül ami a takarékosságot illeti a magánháztartástói eltekintve fentről kell kezdődnie, onnan jöjjen a jó példa, irányítás és áldozathozatal. A közterhek redukálását pedig a lokális viszonylatokban, mert azok nagyrésze amellett, hogy antiszociális, mivel a szegényebb néposztályokat sújtja, egyes ágai alig fedezik az adminisztráció és regie költségeket és amellett a iakosság indokolatlan zaklatását is okozzák. Elhelyezesi lehetőség ma is van nagytőzsdék, mozik, patikák; körjegyzőségek stb. megosztása pár ezer intellektuelnek nyújthatna megélhetést. Természetes meg kellene szűnni minden protekciónak, mert a közjóra való törekvést ezek gáncsolják ef és tolják ki a nemzeti feltámadás lehetőségének gondolatát is bizonytalan időre. SZALÁNCZY BERTALAN m. kir. gazdasági főtanácsos, a Szaboicsvármegyet Gazdasági Egye sülét elnöke, komorói földbirtokos A mai nehéz gazdasági helyzetnek természetesen elsősorban oka a szerencsétlen Trianoni béke. Oka azért, mert nem békét hozott, hanem elvitte gazdaságilag jelentékeny területeink nagy részét, bányáinkat, iparunkat s igy alkalmat adott arra, hogy ellenségeink folytassák ellenünk a háborút gazdasági téren, ami "'reánk a világháborúnál is súlyosabb következmények kel járhat. Oly ponton támadnak bennünket, hol erényeink, melyek ezer éven át meg tudták védeni határainkat, a vitézség, a hazáért halni tudás nem érvényesülhetnek, hol úgyszólván csak csecsemőkorát élő gazdasági rendszerünkkel védtelenek vagyunk. Okának tartom még a háború alatt felfokozott igényeket, melyek dacára a sulyós helyzetnek, alig csökkennek s azt a körülményt, hogy csekély felhasználható tőkénket nem fordítjuk a tiz éven keresztül minden befektetést nélkülözött mezőgazdaságunk fellendítésére, hanem erőnkön felül igyekszünk jobb anyagi körülmények között lévő országok rendesen csak szép, de befektetésképen számba nem vehető luxusintézményeit utánozni. A megoldást máról holnapra egy zseniális ötlettel vagy egy zseniális államfér fiúval nem tudom elképzelni. Hosszú, kitartó, minden erőt megfeszítő munka kell hozzá. Tőkét kell teremteni a mezőgazdaságnak, ezáltal fellendíteni az ipart és kereskedelmet, specializálni kell egyes vidékeken a termelést, a konkurrencia által fojtogatott magyar buza helyett más eddig mostohagyermekként kezelt termelési ágakat istápolni, ezek termékeinek piacot teremteni, diplomáciai küldöttek mintájára kereskedelmi ügyvivőkkel, megakadályozni, hogy a >magyar« elnevezéssel külföldiéi forgalomba hozott silány ham hitványokkal — legyen az bor, dohány vagy gyümölcs — tehessék tönkre piacunkat. Kedde

n .VárflsUjo*öWií2 Szerdán 1 Az első ízig-vérig magyar film! Kossuth Lajos azt üzente... Filmregény az 1848-as szabadságharc idejéből 9 felv.-ban Irta : Zsabka Kálmán Randezte: György István Forgatta: Eiben Irtván FŐSZEREPLŐK: Ditrói Mór Zátony Kálmán Pataki Ferenc György István Zilahy Gyula Zsabka Kálmán Kertész Kálmán Nagy Anna Matyus Mária Rédey Erzsi BURLESZK KÍSÉRŐ MŰSOR Katonazene és énekkar kiséret Kossuth Lajos azt üzente... és megindul a sárospataki diákság, akiket a bor, dal, meg a szerenád melódiájából ragad ki az ágyú dörgése. A diákokat magával sodorja a nagy élet halálharc, küzdenek, sebeket osztanak, sebeket kapnak s végén bizony kevesen térnek vissza az elhagyott kedveshez, a családhoz, a baráthoz. Végigviharzik előttünk a nagy föllángolástól az összeomlásig sok nagy eseménye szent harcunknak s hátiere az önvédelem lázában halálosan birkózó egész Magyarország. A film büszkesége az újjáéledő magyar filmgyártásnak, bizonysága az áldozatkészségnek, a magyar színészi és rendezői tehetségnek, mely filmet minden magyar embernek szent kötelessége, hogy megnézze. December 31-éti, kedden és január 1-én, szerdán. Jegyelővétel 1930. január 1. Itthon pedig gazdáinkat tanítsuk meg termelni, jót, olcsón, világosítsuk fel őket, hogy micsoda kincset birnak a magyar földben, hogy a kezünkben van az a fegyver, mivel ellenségeinket ott vermetjük meg, hol bennünket tartottak halálra sebezhetőnek. KAUSAY TIBOR m. kir. gazdasági főfelügyelő: Mezőgazdaságunk, már az elmúlt 1,928. év második fele óta, a terményeknek egyre csökkenő ára, evvel szemben az iparcikkeknek és a termeléshez szükséges más eszközöknek aránytalan magas ára, a vármegyei, községi és egyéb közterhek fokozódó emelkedése miatt válságos helyzetbekerült. Az elmúlt 1 évben azonban a hitelviszonyok annyiban jobbak voltak, hogy bár aránylag magas kamatozás ellenében is, de mégis tudott a gazda annyi kölcsönt szerezni, hogy a gazdasági üzemét fenn tudta tartani és közterheit, ha kölcsönből is, de mégis tudta rendezni. A' folyó évben azonban a terményeknek és az állatoknak a világpiaci árakhoz viszonyítva is indokolatlan alacsony ára és még ily árbarn is nehéz értékesítési lehetősége, ezenfelül a

x nehéz hitelés kamatviszonyok, nemkülönben a vármegyénket az őszi kalászosokban, lóhere és lucernákban ért tetemes fagykár tette annyira súlyossá, hogy mezőgazdaságunk hasonló nehéz helyzetére még legöregebb gazdáink sem emlékeznek. A mai nehéz gazdasági helyzet a fentiek folytán tehát elsősorban a súlyos és rossz kamat- és hitelviszonyokra, a termények és állatok alacsony áraira és nehéz értékesítési lehetőségére, az iparcikkek és a termeléshez szükséges más esz közök aránytalan magas áraira,— ezenfelül vármegyénkben a súlyos fagykárra is vezethető vissza. A kivezető ut tehát fenti okok és bajok megszüntetése, csökkentése. Ezek közül is elsősorban a legsürgősebb mezőgazdaságunk részére mérsékelt kamat melletti hoszszabb lejáratú törlesztéses hitelek biztosítása, mert ha ez sürgősen megoldva inem lesz, a legtöbb gazdaság képtelen lesz üzemét fenntartani, folytatni, hisz már a halaszthatatlanul sürgős kiadásaira szükséges összeget sem képes előteremteni. Ezt követni kell az értékesítési lehetőség előmozdításának, a gazdálkodás üzemére és a fogyasztó közönségre is káros kartelek rendszabályozásának és a vámtételek revíziójának. Fenti a termelést gátló akadályok elhárítása képezi tudomásunk szerint nemcsak a m. kir. földmivelésügyi miniszter, de az összkorylnány legfőbb gondját, ezért gazdáinknak csüggedni, kétségbeesni inem szabad és addig is, mig a tervbe vett kormányintézkedések megtörténnek és hatását érezzük, — a gazdasági üzem megfelelő átalakításával, a legnagyobb takarékosság betartása mellett, a több és jobb termelés előmozdításával kell munkálkodniok azon erős hitben, hogy mezőgazdaságunk válságos helyzete inem lehet örökké tartó és az uj évvel arra egy jobb jövő hajnala kell, hogy virradjon! A szabolcsvármegyei 'gazdák, a haszonbérlők f. év tavaszán fényes tanúbizonyságát szolgáltatták kötelességteljesitésük tudatának és megfontoltságuknak akkor, mikor jóformán 2 hét alatt kellett több mint 120.000 kh. fagy által teljesen elpusztított vetésterületet uj munkával, vetéssel pótolni. Nem jajgattak, de éjt, napot dolgoztak, ennek eredménye volt, hogy bevetetlen terület nem maradt. És habár a rendkívüli költség és munkateljesítmény még jobban megza-