Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-01 / 1. szám

• 1930. január 1. ma varta a gazdasági egyensúly fen- , indítja az egészséges vérkeringé tartását, ismerve a vármegyei gazdák, haszonbérlők gondolkodását, biztosra vehetjük, hogy amennyiben a termelést ma megbénító akadályok elhárittatnak, vármegyénkinek a háború, kommunizmus és a megszállás által tönkretett, de utána rohamos fejlődésnek indult mezőgazdasága, állattenyésztése újból •flglődésnek, virágzásnak fog indulni. Adja a jó Isten, hogy ez minél előbb bekövetkezhessen. ADORJÁN JÁNOS építőmester: A mai súlyos gazdasági helyzetnek egyedül a háború az oka, elvesztett területeink okozta rémséges veszteségeink, fürdőhelyeink, erdeink, iparvállalataink, bányáink elvesztése, miáltal óriási jövedelmektől estünk el. A közterhek csonka országunkban ezáltal megtízszereződtek, s a háború felemésztette arany- és pénzkészletünket, a fizetendő hadisarc stb. kiadásokat e csonka ország képtelen fedezni s napról-napra szegényebbek vagyunk, a középosztály, értve a kereskedelmet és ipart, lassan bár, de teljesen tönkre fog menni. Valamit segíteni fog a bankkamat esése, de vajmi keveset. Egyedüli kivezető ut az elvesztett területeinknek mielőbbi visszaszerzése. Ha ezt nem tesszük meg, szegény csonka hazánk Szerbia sor sorsára jut a legrövidebb időn be lül. MARGÖCSY EMIL a városi felsőkereskedelmi iskola igazgatója: A gazdasági válság előidézője főleg a magas kamatláb és az alacsony terményár. A magas kamatláb különösen a mezőgazdaság terén érezteti romboló hatását. — A föld jövedelmezősége még a magas terményárak mellett sem volt kielégítő, ma leszállott talán még a békebeli '5 százalék átlag jövedelmezőség alá is. Hogy ilyen körülmények között az eladósodott földbirtok hogy bírja meg a 13 szá zalék hitelkamatot, az egy rejtély. Az ipar és kereskedelem nagy forgalom és élénk kereslet mellett még talán kibirta volna a magas kamat fizetését, de a forgalom felére szállott alá s a jövő nem biztató, sőt remények sincsenek a javulásra. A földbirtok kénytelen leépíteni minden vonaion, ma nem érdemes a többtermelés reményében befektetni, a többtermés az alacsony árak mellett még a kamatát sem hozza meg a befektetésnek, nemhogy azt amortizálná. A két főbaj Világjelenség, az meg van mindenütt, még Amerikában is. így e téren nem várhatunk javulást, segíteni "csak helyileg lehet, munkához juttatni az ipart és kereskedelmet, igy segítünk a mezőgazdaságon is, mert hisz nagyobb lesz a fogyasztás. Nyíregyháza még előtte van a nagy gazdasági programm megvalósításának. <A tervek már meg vannak, ezek két csoportra oszthatók, ugy mint városrendezési és kulturális, szociális célok. A város rendezése még egy évvel ez előtt is fontosabbnak látszott, a hangulat az volt, jöjjön előbb a csatornázás, vízvezeték, kövezés, a többi még várhat Ma ép erről nem akarnak hallani, mert félnek, hogy ez nagy terhet ró az egyedekre. A mezőgazdaságok mai helyzetükben nem bírnak meg ujabb kivetéseket. Marad a másik rész, az iskolák, népház s egyéb ilyen intézmények létesítése. Itt még az az előny is meg van, hogy ,az állam 50 százalékos segélyeket készséggel ad e cimen. Meg kell tehát mielőbb indítani a tervek megoldását, ugy, hogy tavaszra meginduljon a munka, mely megset gazdasági letünknek. S ha keresni fognak az emberek, szívesen • fizetik meg a középitkezésekből reájuk eső részt, mert lesz miboi megfizetni . Októberben Egerben voltunk, a város agilis s Nyíregyházán is is, mert polgármestere dr. Trak Géza büszkén mondotta nekünk, hogv . csak ebben az 1929 .évben hat uj iskolát építettek Egerben, mily boldogak lennénk mi a kultura munkásai s mily boldog ujesztendeje lenne Nyíregyháza egész közgazdasági életének, ha a mi sze retett polgármesterünk is eldicsekedhetnénk ezzel 1930 Szilveszterén. ROSENTHAL GYULA a Kereskedők és Gazdák Körének elnöke: Az első kérdésre röviden mindent kifejezően azt lehet válaszolni, — hiszen ez ma Magyarország lakossága 90 százalékának a beszédtémája — a pénztelenség. Mi agrár állam vagyunk és mint ilyen, az évenkénti terméssel áll va"gy bukik a magyar kereskedelem. Sajnos, a mult évben, különösen itt Szabolcsban a nagy fagykár következtében igen gyenge vok a termés. Kicsi ipari termelésünk, amely ha a háború előtt nem is dolgozott exportra, mégis legalább Nagymagyarországon ef tudta termeivényeit helyezni. A trianoni béke folytán iparunk elvesz tette piacának legnagyobb részét, termelését pedig nem tudta — mert lehetetlenség volt — ennek arányában csökkenteni. Rezsije majd csak annyi mintha teljes üzemmei dolgozna, épületek, gépek amortizációja, házbér. adó ugyanannyi. A mai heíyzet megvilágítására a legeklatánsabb, egyben a legfájdalmasabb aktualitás a Felvidék viíághirü malmának a Borsod—Mis kolci gőzmalomnak üzembeszüntetése. Ez. annál is szomorúbb, mert fcppen a magyar liszt volt az, amit külföldön mindig értékesíteni lehetett s amely iránt a külföld mindig bizalommai viseltetett. Ha a gazda — mert nem termett neki — nem tudja értékesitejni a termését, munkásait nem képes fizetni, az nem vásárol sót, cukrot, textilárut a kereskedőnél, a kereskedő pedig adós marad a gyárosnáí. A kivezető utat megtalálni igen nehéz, mert most csak teóriákat lehet errenézve felállítani és azokat a gyakorlatban kellene kipróbálni. Szerény nézetem szerint a legcélravezetőbb volna most az adminisztráció egyszerűsítése és az adók mérséklése és az ezáltal felszabaduló tőkét ped-'g olcsó kölcsön alakjában kellene a kereskedelemnek juttatni. Az adót nemhogy emelni, de lényegesen csökkenteni kell, hogy ezáltal hnegóvják az országot az elszegényedéstől. A legszebb példa erre Németország, ahol, ámbár az is nagyon nehéz pénzügyi szonyok között van, mégis felismerve a nép elszegényedésének nagy horderejét az ország közgazdaságára — 400 millió márkával csökkentette az adót. A helyzetet egyszóval lehet a legjobban jellemezni, racionalizálni keh a termelést, akkor elkövetkezik egy gazdasági fellendülés. NAGY KÁLMÁN gyáriparos, a KIOSz kulturbizottsá£i elnöke: Mindan háborúban erkölcsi és gazdasági értékek pusztulnak el, természetes tehát, hogy utána bizonyos folcu erkölcsi, de különösen gazdasági válság következik. A na póleoni háborúk után az osztrák pénz vásárló ereje 1 ,'20-ára csökkent le. A nagy világháború óriási arányaival az egész földkerekségének gazdasági válságát Vonta maga után. Fokozottabban érzik ezt Közcpeurőpában, ahol megalapozott gazdasági egységeket bontottak meg. Az igaztalan béke még a kifosztottak további zsarolására is módot nyújt az úgynevezett jóvátételek által. s a népek között állandó érdekellentéteket állított, mely aztán a mértéken felüli fegyverkezésre s a másik tönkretételére irányuló gazdasági elzárkózásra vezetett. Előbbi a közterhek emelését, utóbbi a kivitel megnehezítése által hazánk mezőgazdasági leszegényedését és vele az ipari munkanélküliséget idézte elő. Ezekhez járul a leszámítolási kamat aránytalanul magas volta, melyet sem a mezőgazdaság, sem az ipar megkeresni nem képes. Háborúban vagyunk ma is, minden magyar erőkifejtésre szükség van. Elsősorban a_z egyes emberek önbizalmát kell visszaadni azzal, hogy ne pertraktálják a lapok pesz.szimista hangon a válságot s az elkeseredés helyett ösztönözzék az ország lakosságát kitartásra és nagyobb erőkifejtésre. Másodsorban a közterhek, különösen a szegény embert sújtó fogyasztási adókon könnyítsenek. Takarítsák meg az igy kevesbedő "bevételt elsősorban a minisztériumok luxuriózus kiadásaiból és sokszor horribilis személyi járandóságaiból és illetményeiből. havi részletre vásárolhatja a TANDARDYNE 4 csöves hálózati Európavevőt, a STANDÁRD CONUS hangszórót és az összes STANDARD rádiókészitményeket. Mindenütt kapható! 24 Harmadszor meg kell szüntetni a hivatalos és leszámítolási kamatláb közötti óriási különbséget, — itt megint az igazgatósági tagok tantiéme-jei legyenek szerényebbek. Negyedszer a kivitelben megakadályozott mezőgazdasági termények helyett olyan ipari, vagy élelmezési termények müvelésére kell rávezetni a gazdát, amit értékesíteni tud. ötödször mondjon le minden magyar ember a külföldi iparcikkek ál. tal nyújtott esetleges kényelemről, ne vásároljon mást, csak magyar árut. Körülbelül ez volna — dióhéjban — a kivezető ut iránya, amelyet megjárni nem is olyan nehéz, icsak legyen minden magyar emberben annyi szeretet a többi magyar iránt, hogy a lemondás ne essen nehezére. PISSZER JÁNOS: építőmester: Hogy nii a mai nehéz gazdasági helyzetnek, oka s hogyan lehetne megtalálni a kivezető utat? Talán újszerűnek látszik, ha a kérdés első részére azt felelem, hogy az okot, a tőke regressálásában keh keresni. Ugyanis az inflációs idők tőkeveszteségeit, amelyek azoknak valorizálatlan visszafizethetésébőí származtak, a tőke vissza kívánja szerezni. Ha ebből a szempontból tekintjük az egyes államokban fennálló kamatviszonyokat, akkor azt kell találnunk, hogy ahol az infláció erősebb volt a papírpénz terén, ott a kamatláb is magasabb tehát a tőkeveszteség visszatérittetése erősebben jelentkezik. Mindazok a nehézségek tehát, amelyek a gazdasági helyzetben mutatkoztak, a kamatviszonyok súlyosabbá tételében nyertek kifejezést, hogy ezúton megtérüljön az inflációs tőkeveszteség. A kérdés második részét is megokoló feltevés az is, hogy az ujabb jóvátételi kérdés felvetése is suazonban ez a tárgyalás befejezteegyben a nemzetközi tőkeveszteség visszatérítését célozza. Amíg tehát az uj jóvátételi tárgyalások befejezést nem nyernek, a javulás sem következhet be, a helyzet bizonytalansága miatt. Ha azonban ez a tárgyalás beefjeztetik, még ha reánk, a fizetési kötelezettséget kedvezőtlenül befolyásoló módon is, a kivezető ut, magától adódik. Ezt a jóvátétel fixirozása teremti meg. Az átitánt hatalmak is bizonyára tudják, hogy csak az az adós tud fizetni, akinek a fizetéshez a lehetőséget megadják. Itt eg/ hasonlat talán elfogadható. A fejőstehén csak akkor fejhető, ha annak kellő táplálásáról gondoskodunk. Ha tehát bennünket jobban meg akarnak »fejni"«, ugy táplálni is kell bennünket. Ez jelentkezhetik majd az oicsőbb és bővebben nyújtandó kölcsönökben, amefyek Tehetővé teszik a munkát nálunk, azt, amelyet az USA elnöke, Hoover anynyira lelkére kötött nemzetének, s amelyért egyenesen felelőssé tette nemzetét. Kifejezte ezt abban, hogy Amerika jóléte függ a \'üág jólététől. Tehát az amerikaiaknak elő kell segítenie Európa újjáépítésinek lehetőségét, amit Hoover hangsúlyozott. Ha tehát a jóvátételi tárgyalások befejezést nyernek és i'iem hagynak függő helyzetet, akkor az előbb emliteft elv szerint is a kivezető utat nem mi, hanem ők, a hitelezők fogják nekünk kijelölni és lehetővé tenni. Ez pedig Tíz uj'jáépitésnek, az építésnek és a munkának az utja fesz, amelyet

1 Hoover jelölt ki, a nemrég Amerikában lefolytatott ankéteken.