Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-15 / 11. szám

1936. ja»uár 15. JSÍYÍRVIDÉK. AZ ÉLŐ HOLTTEST AZ APOLLOBAN delkezik, egész Európában nincs olyan nagy üzemre berendezett vizsgáló intézet, mint a budapesti és naponta többszáz gyermeket vizsgál meg az intézet, hogy meg­felelnek-e választott hivatásuknak Az intézet másik érdekes ujitása az, hogy nemcsak minden gyermek rői nyilvántartást vezet, hanem egyúttal a foglalkozások konjunk­túráját is feldolgozza és asszerint ad tanácsot az illető gyermek hoz­zitartozóinak. Rendkívül érdekes a Tehetség­vizsgáló Állomás statisztikája, amely szerint például a tőzsdei konjunktura idején a szülők nagy­része irodába adta a gyermekeit, nem számoltak azzal, hogy ez a konjunktura két-három év múlva megszűnik, mamár meghaladja a húszezret azoknak a száma, akik a tőzsdei infláció után elwesztették kenyerüket. Másik érdekes sta­tisztika egy francia pszichológustól származik, akinek megfigyelése szerint az egyik 2500 munkással dolgozó gyárban a munkások kö­zül 1200-nak a megfigyelés alatt sohasem esett baja, a többieket viszont ugyanezen idő alatt egy­szer, de némelyiket tizenháromszor is baleset érte. Fejtiinő és bizo­nyítható, hogy a szerencsések mindig ugyanazok voltak és ugyan­azokat, akiket egyik hónapban kétszer ért baleset, a következő hó napokban is következetesen két­szer érte baleset. Megállapítható tehát, hogy a balesetre igen sok embernek épp ugy hajlama van, mint a betegség­re, a szülőknek tehát az a köte­lességük, hogy a saját felelőssé­gük tudatában a pályaválasztást bízzák arra a tudományra, amely ma már pontosan és tévedés nél­kül helyesebb utmutatást tud pJni á VII. magyar német gazda­ifjnsági csereakció A Magyar Gazdaszövetség a né­met birodalom agrárintézmények­kel ebben az évben is megrendezi magyar német gazdaifjusági csere­akciót. Az elmúlt évek alatt az ország minden részéből többszáz gazdaifju vett részt a csereakció­ban. A Németországban járt ma­gyar gazdaifjak értékes gyakorlati tapasztalatokkal tértek vissza ott­honukba a hazai rög müveléséhez, hogy a tanultakat önmaguk, gaz­datársaik és a magyar mezőgazda­ság javára hasznosítsák. Az 1930. évi csereakció felté­telei szerint a magyar ifjak már­cius hó végén indulnak Németor­szágba és szeptember hó végéig maradnak ott. Ezalatt az idő alatt német gazdacsaládoknál lesznek elhelyezve, ahol mint családtagok résztvesznek az összes előforduló gazdasági munkákban és díjtalan ellátásban részesülnek. Ottlétük alatt a német mezőgazdasági in­tézmények állandó gondozása alatt lesznek és a Magyar Gazdaszö­vetség képviselője is meglátogatja őket. A magyar gazdaifjakat, akik Bu* dapesten gyűlnek össze, a Ma­gyar Gazdaszövetség tisztviselője kíséri Németországba és ősszel ugyancsak ő kiséri haza őket. A német gazdaifjak március végén érkeznek Magyarországba. A csereakcióra csak olyan 17 évesnél idősebb gazdaifjak jelent­kezhetnek, akiknek szülei önálló gazdasággal bírnak, a Magyar G»z daszövetség tagjai és az akció tar­tamára egy német csereifjunak családtagként való elfogadását vállalják. A bejelentések a szü­lők részérói történnek, de a je­lentkezőt ajánlania kell a szülő lakhelyén levő Hangya, vagy Hi­telszövetkezet, továbbá Gazdasági Egyesület, vagy Gazdakör vezető® ségének, és a községi elöljáróság­nak is. A bejelentés alkalmával közlendő a fiu életkora, iskolai vég zettsége és a szülői birtok nagy­sága. Kivételes esetekben egye­sek cserenélküli helyet is kaphat­nak, rendszerint olyan német csa­ládnál, amelynek tagja a csere­akció révén már járt Magyarorszá­gon. A részvételi díj személyen­ként 300 Pengő, mely összegnek fele a felvétel alkalmával, A má­sik fele pedig 1930. évi szeptem­ber hó 15-^n esedékes. Azoknak az ifjaknak, akik má­sodszor vesznek részt a csereak­ción, részvételi dija 200 Pengő. A részvételi díjban bennfoglaltatik az oda- és visszautazás Budapest­tol, illetőleg Budapestig, valamint I vízumok költsége és ezenkívül a | magyar gazdaifjak ősszel való ha­zatérése alkalmából rendezendő német gazdasági tanulmányut uta­zási és teljes ellátási költsége is. A csereakcióra az egész ország te­rületéről csak korlátolt számban és a jelentkezés sorrendjében vétet­nek fel gazdaifjhk, ezért ajánlatos a mielőbbi jelentkezés. Jelentkezé­si határidő 1930. február 15. Beje­lentések a Magyar Gazdaszövet­ség címére: Budapest, IX., Ollői­ut 25. I. 7. küldendő. Keletindia dúsgazdag pénzfejedelmei külön expressz­vonatokon utaztak Bombay-ba Zajti előadására és most Nyíregyházán tart előadást Szabolcs Nagy­magyarországról álmodó fia (Á »Nyirvidék« tudósítójától.) Nagy angol lapok hevernek szer­kesztőségünk asztalán. Ezek a vi­lágszerte ismert újságok egy sza­bolcsi származású magyar tudós­ról, Zajti Ferencről irnak hasábos tudósításokat abból az alkalomból, hogy indiai utján előadást tar­tott a magyarság indiai vonatko­zásáról. És ez a Hungaría Magna nagy álmát álmodó lelkes magyar ember most nagy külföldi sikerei után itthon tárja fei látásainak káprázatos kincseit, a magyarság rokonairól szerzett csodálatos ada­tait. Zajti Ferenc január 18-án szombaton délután hat órakor bi­zonyára szorongásig megtelt te­remben előadást tart indiai utjá­nak eredményeiről Nyíregyházán, a Kossuth reálgimnázium díszter­mében, ahol sorra elvonulnak majd előttünk azok a képek, amelye­ket ott vett fel a messze Indiának Magaria nevü országában, magyar rokonokról. De hallgassuk meg, mit mond Zajúról egyik legjobb ismerője, barátja, Móricz Pál, aki a magyar föld és nép rajongó festője, a Nyírség, a Tiszamente egyik leg­hivatottabb ismerője. Ahol Zajti Ferenc született Zajtit kezdetben a debreceni öreg kollégium nevelte. A sza­bolcsmegyei Ujfehértón, a Hajdú­ság nyelvhatárán született. Gyö­nyörű szűzies Alföld ez.... A fo­gékony Zajti gyermekkorában még igazi bűbájos ősmagyar liget volt ez a vidék.... A tölgy-erdőségek, a szőlőség, kócsagot fürösztgető nádbokrétás, sok ezüsttiszta szik­viz, az áldott buza, rozs mezőségek kábitóan illatozó pirosvirágu do­hánytáblák, a messzetávol pusz­táról bánatosan megkonduló gu­lyakoiomp, láthatatlan birkanyájak bégetése, a rejtelmes magyar éj­szakából földreszállt csillagként íellobogó pásztortüzek, az ott la­kos dali nép tánca, nótája, be­szédje, meséje, szokása mind, mind lelkét kialakitólag hatottak az indiai osösvényekét járó Zaj­tira.... Ppnzfejedelmek sietnek Zajti előadására. ...És most pedig előttem hever­nek a Bombay-ból érkezett lepe­dőnyi széles angol nyelvű indiai nagylapok. Az 1838-ban alapított óriási multu és jelentőségű »The Times of India« napilap (1928) december 18-iki számában két Bombayba érkezett angol előkelő ség képével együtt hozza Zajti arcképét s a The Indián Daily Maik, — a »The Bombay Chro­nicle*, nagy lapokkal rokonszen­ves, megtisztelő cikkekben méltat­ják a tudós magyar orientalista Zajtit. Feltárják indiai kutatásai­val kapcsolatosan kitűzött céljait. Méltatják nagysikerű előadásait a hun-szittya-magyar közös eredet ről. A vidéken nyaraló párszi tu­dósok, nagykereskedők, nagygyá­rosok — Keletindia világkereske­delmének közgazdasági és kulturá­lis életének mérhetetlen kincsü pénz-mágnásai — expresszvonato kon tizenkétórás utakat beszáguld nak, hogy Bombayban Zajti »pro­fesszor«-nak (idehaza székesfővá. rosa »szürke« számtanácsos!!) az ősmultat bűvösen megelevenítő előadását hallhassák... Bombay­Január 14. éa 15., kedd« és szerdán 5, 7 és 9 érakor halhatatlan regénye ZOLfl EHIL TERMÉKENYSÉG La űeotrale CineBiatogratiqae et de l'Eczán <VArt reillifo fümj' '0 felr. Főszereplők: André Lafajrette, Gábriel Gabríó, Aibert Prejean, Diana Karene. Kisérő műsor: Jön a felperes 2 felr burlescr, Bécstől Máriacellig ismertető, Metró híradó . Csütörtökön é« pénteki Hindu bossznja és Családi perpatvar ba érkezésének másnapján a pár­szi vezérrel, a világhíres magyar­barát dr. Modi professzorral és az egész Indiában legelőkelőbb »Par­szi testület« támogatása mellett megalapozzák a bombay-i »Magyar Keleti Kutató lntézetet.« Zajti Gandhi udvarában. Az ezüst kócsag madár ragyogó magas szárnyalásával •— azftta — Barodából, Naosariból, Ajmeréböl. Ahmedabadból, Ar-Budából, IhV­torgar-Mewar i vMerwar)-ból, Ko tarból, Udaiparból stb., India leg­szebb titokzatos multu részeiből merészen szálltak, jöttek a lán­goló szerettei, mesésnek tetsző ér­dekességekkel teljes Zajti levelek és több csudaszép indiai fénykép­felvétel... A magyar néphez ro­konarcu, rokon szokású uri és köz­néppel találkozik meghatólag. Tu­dósok, katonák, birtokosok, a nép testvérként fogadják. A barodai és az udaipusi nagyfejedelmeknél ven­dégeskedik. Gandhinak, az indiai népek hatalmas varázsu Ielkivezéré nek falujában a mester tudós ta­nítványaitól ámultán hallja, hogy Gandhi maga a magyarokkal ro­koneredetünek vallja magát... Szombaton érkezik Zajti Nyíregyházára. Zajti Ferenc vidéki előadásának sorát Nyíregyházán kezdi meg. Az a tudós, akit messze Kelet ünne­pelt, idejön szülővármegyéje szék­városába, a Bessenyei Körbe, hogy itt élessze a nagy magyar álmok tüzét. Zajti Ferenc szombaton reg­gel érkezik Nyíregyházára és Kiss Lajos muzeumigazgatónál száll meg. Előadását szinte izgalmas vá rakozás előzi meg, ugy hogy fé­lünk attól, nem lesz-e szük az előadóterem az érdeklődők befoga­dására. Kapható mindenütt?

Next

/
Oldalképek
Tartalom