Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-14 / 10. szám

2 1930. január 14. Hága tükörképe Még mindig szorgalmasan fo­lyik a tanácskozás Hágában, de zárt ajtók mögött. 'Ez pedig annyit jelent, hogy senkisem tudja né­hány beavatotton kivül, hogy mi történt eddig. A mindenkit meg­nyugtató megoldást nyilvánvalóan késlelteti az a körülmény, hogy egyes államok a maguk részéről az összes problémákat összezavarták és ezeket egységes keretekben kí­vánják megoldani. Nemcsak a Yrmng-terv és a keleti jóvátételi problémák között követelik most már a junktimot, de addig nem akarnak Ausztriával és Bélgáriá­vai sem égyezkedni, amíg Ma­gyarországgal meg nem egyeztek. A magyar álláspont súlyos teher­ként nehezedik a konferenciára s szemmel láthatólag e Jcérdés elin­tézése nemcsak az érdekelt közép­európai államoknak fontos, de a nagyhatalmak is. Ez a probléma bármennyire is távol esik a hang­adó államok vitális ügyeitől, al­kalmas arra, hogy egymásközötti ellentéteiket túlfeszítse. Már a lon­doni tengerészeti leszerelési kon­ferencia is előre veti árnyékát és már érezteti hatását a keleti jóvá­tétellel szemben. Magyarország­Olaszországban talál támaszt, vi­szont Franciaország Londonban akar Olaszországgal kooperálni. — Olaszországnak igen nagy érdekei fűződnek ahhoz, hogy megtörje a kisantant gyűrűjét, viszont Francia­országnak hasonlóképen érdeke, hogy a kisantantot megerősítse. De ugyanakkor Franciaország a meg­egyezés érdekében hajlandónak mu tatkozott lemondani a magyar jó­vátételről Románia javára, ha Ugyan bizalmas uton Franciaor­szág nem ebből akarja amerikai háborús adósságait fizetni. A hágai konferenciával egyszer­re lezajló magántanácskozásokon egyazon időben két irányban is kí­sérleteznek a főállamok : a nyomá­sok és fenyegetések rendszerével egyrészt, másrészt a kompromisszu­mos kapacitálásokkal. A nemzet­közi pénzpiacon veendő revanch­tól elkezdve a Magyarországnak juttatandó kereskedelmi könnyíté­sek bőkezű ígéretéig, a lehetséges színskála minden változását ki­játsszák a megegyezés érdeké­ben. A tárgyalások lassanként beiga­zolják azt a tényt, hogy mindenki akar valamit a másiktól, de akara­tát véka alá rejti, nehogy esetleg a harmadik abból magának, vagy másoknak előnyt tudjon kicsiholni. Bármennyire -is hét lakat alatt őr­zi a terveket egyik, vagy másik állam, az illető államok sajtóor­gánumainak hangjából itt-ott kiüt­közik a takargatott valóság. A há­gai konferenciának azonban csak egyik kérdéskomplexumát meríti ki a keleti jóvátétel, de ha a jelek nem csalnak, a Young-egyezmény keresztülvitele körül a nagyobb ne­hézségek már el vannak hárítva az útból. Németország, hogy fizethes­sen 16 milliárdos kölcsön felvételét tervezi s nyilvánvalónak látszik, hogy e kölcsönnel épen Francia­országot akarja kielégíteni. Époly biziarrnak látszik az a másik való­ság, hogy viszont Franciaország mieg .Amerikának adja tovább, azon összegeket, amelyeket a Young­egyezmény alapján Németországtól kap.. Csak bele kell néznünk mélyen­lyen a hágai konferencia tükrébe, Ü akkor látni fogjuk azt a tükörké­pet, amely elénk tárja Európa tit­kolt arculatát. Európa nagyhatal­mai még mindig kotumusbati jár­nak és álarcot viselnek, de már kö­zeledik az idő, amikor a gazda­sági kényszer hatása alatt le kall vetniök a kotttmust s el kell távo­lítani arcukról az álarcot. Akkor fogjuk látni majd igazán, igaz va­lóságában Európa szomorú arcu­latát. A közgazdasági válság oka a tőkehiány A közgazdasági válság egyre fokozódó nyomasztó hatása követ­keztében a társadalom figyelme a mezőgazdasági válság felé fordult, melynek okaival, természetével, megszüntetésre alkalmas eszközei­vel, az illetékes kormányférfiak, szakférfiak ismételten foglalkoztak beszédekben, cikkekben, bizalmas és nyilvános szaktanácskozásokon Az a tény, hogy a gazdasági vál­ság megszüntetését a társadalom a mezőgazdaság talpraállitásával igyekszik elérni, igazolja azt a ré­gen hangoztatott meggyőződésün­ket, hogy Csonka-Magyarország jellegzetesen agrárközgazdaság, melynek léte és egyensúlya a mezei gazdálkodás eredményessé­gén nyugszik. Nem követhető azon ban a közmeggyőződés ellenkezés nélkül, a következtetések ama lán­colatán végig, amely végső ered­ményként arra a megállapításra jut, hogy a mezőgazdasági válság megszüntetésével elhárult minden veszedelem közgazdaságunkról. Azok az eszközök, amelyek a gaz­dasági válság leküzdéséhez szük­ségesek volnának, messze túlter­jednek a mezőgazdasági politika körén, fcőt — ami épen a legsú­lyosabb jelenség — nem csekély részben önerőnkön kivül állanak. A közgazdasági válságnak a me­zőgazdasági válsággal való azo­nosítása nem egyéb jóhiszemű té­vedésnél, mely nagyrészben abból á hirtelen és talán kissé elkésett felismerésbői ered, hogy az ag­rártársadalom a maga gazdasági funkciójával és lelkiadottságával nemzetfenntartó gerince a magyar államnak és minden megingása helyzetének, munkájának, minden veszélyeztetése messze kihat min­den más társadalmi osztály, ter­melési foglalkozás helyzetére és sorsára. A közgazdasági jelenségek ala­posabb vizsgálata arról győz meg bennünket, hogy a mezőgazdasági válság valójában másodlagos je­lenség, melynek okait tehát tete­mes részben a szorosan vett me­zőgazdasági termelés körén ki­vül kell keresnünk. A háború nagy tőkepusztitását nem pótolta az azóta eltelt évek takarékossága. Elszegényedtünk, de ezt magunk előtt sem merjük bevallani, anyagi teljesítő képes­ségünket messze túlhaladó igé­nyeinket már csak a látszat ked­véért is mindenáron kiakarjuk elé­gíteni, ami adóssághoz vezet és magyarázatát adja a hirtelen és meglepő anyagi összeomlásoknak, melyek a közgazdaságokat időn­ként megrázzák, s magyarázatát adja annak az izgatottságnak, elé­gedetlenségnek, mely korunk tár­sadalmának lelkiállapotát annyira jellemzi. Ez azonban nem kizárólag ma­gyar tünet, bár néhány nyugati állam a gyógyulás utján hazánkat messze megelőzte. Hitelválság van, — ez az euró­pai gazdasági válság oka. Alig van európai állam, mely mint tő­keforrás világviszonylatban szám­A legnagyobb orosz író TOLSTOJ LEO leghíresebb orosz drámája AZ ÉLÖ -HOLTTEST A legmesteribb orosz rendező és német művésznő PUDOWKIN és MÁRIA JACOB1NI a leg.ökéletesebb fflmcsoda címszerepében Csütörtöktől az Apollóban rendes helyárakkal Hétfőn Kedden PROLONGÁLVA! MAROS VIZE FOLYIK CSENDESEN... Cigányzene. Tisztviselő jegy érvényes. Szerdán csak 1 napig Az idei évad nagy filmsikere! AZ ÉDES PAPRIKA Budapesti történet 9 felvonásban Cigányzene kiséretíel. — Rendes helyárakkal. Előadások kegdete . rasáraap £, 5, 7 és 9, hétköma p 5, 7 és 9 órakor bavehető volna. A hadviselő álla­mok aranyát Amerika szívta fel olyannyira, hogy még az angol tőkének is épen elég gondot ad a világbirodalom pénzügyi alimen­tálása. A hitelválságot súlyosabbá teszi az az értékesítési válság, mely jórészben annak következ­ménye, hogy az egyes közgazda­ságok gazdasági politikájában a gazdasági anarchia eszméje uralko­dik, mely a nemzetközi árucseré­nek legnagyobb akadálya s a ter­meivények értékesítésének, pénzre váltásának lehetetlenné tételével fokozza a hiteiválság súlyosságát. A gyakorlati élet azt mutatja-, hogy'a mezőgazdaságnak mégked vezőbb értékesítési viszonyok kö­zött is, a békebelihez képest há­rom, de legalább is kétszeres ka­mat elviselhetetlen teher. A ka­matteher a legsúlyosabb adó, ame lyet ma a közgazdaság fizet. A hitelválság és kamatteher oka an­nak a rohamos elszegényedésnek és mezőgazdasági válságnak, amelynek — sajnos — szemtanúi vagyunk. Románia és Oroszország ellensé­geskedése. A moszkvai diplomáciai botrány egyre szélesebb hullámokat ver. A bukaresti lapok mérges hangon, de azért a félelem félremagyarázha­tatlan érzetével támadják a szov­jetet, amely nem hajlandó Romá­niával felvenni a diplomáciai vi­szont. — A Currentul megírja, hogy Románia és Oroszország kö­zött a normális viszony felvéte­lének lehetősége hosszú időre ki van zárva. Az ezüst 2 és 5 Pengősök január hó közepén forgalomba kerülnek. A Pénzügyminisztérium annak idején ugy tervezte, hogy az ezüst 2 és 5 pengősök még 1929. november hó i-én kerüljenek for­galomba, ehelyett azonban kará­csonyra csak az uj papir 10 pen­gősök érkeztek meg. A Pénzverő Intézet jelentése szerint legkésőbb január közepére elegendő mennyi­ségű uj ércpénz fog rendelkezésre állni és igy nem lesz semmi aka­dálya annak, hogy forgalomba ke­rüljenek. Eszerint Wekerle pénz­ügyminiszter előreláthatóan ja­nuár hó 15 és 20-ika között adja Jki az uj 2 és 5 Pengősöket. Vasúton lehet már Perzsiába utazni. A napokban adták át nagy ün­nepségek között a forgalomnak a traszperzsiai vasútvonal első sza­kaszát. A vasutat német tőke és német mérnökök építették meg. Az uj vonal közvetlenül vasúti összeköttetést teremt a Kaspi-tó és a perzsa tengeröböl között és a kaukazusi orosz vasutak révén Perzsiát is belekapcsolja az euró­pai vasúti hálózatba. A vonalnak egyelőre csak a déli szakasza ké­szült el, amely Diszful városától a perzsa öbölig vezet. Az uj vo­nal 400 km. hosszúságú. A disz­fuli pályaudvar felavatását maga a pezsa sah végezte. A vasútépítés költségei több mint 150 millió dol­lárt tesznek ki. Uj Máv. vasúti járatok Szegedre. Szeged városa feliratban kérte a kereskedelemügyi minisztert, hogy Szeged forgalmának fellen­dítésére Szeged és néhány vidéki város között körforgalmat léte­sítsen. Erre a felterjesztésre most jött le a miniszter válasza, amely szerint a Máv. májustól kezdve uj vonatjáratokat indit Szeged for­galmának fellendítésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom