Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-14 / 10. szám

1938. január 14. J/VÍRYIDBK. f 7/ AZ ELO HOLTTEST AZ APOLLOBAN Keresztessy Gyula: Hiszem... Messziről jöttem Messiáshittel: cipelve tűrve a keresztet én is. azt hittem, hogy győzni fogok s mégis elestem, semmit sem érve el. Mikor elindulcam a hajnal derengett az ég peremén rózsaszín-sávval, jöttem reménnyel s roppant kitartással; elhozni néked a szivemet. És amikor ott voltam már-már révbe érve: elfordultál tőlem gőgösen, büszkén, de én elégett szivemnek iiszkéa uj tüzet szitok! a céltól el nem térve. Most megadni magam kevés az ok Tűröm tovább szeszélyed ostorát : újra kezdem járni a Golgotát és hiszem, hogy győzni fogok. 100 emetetes épület, amelyben 30 ezer emher fér el Átlag minden félévben felépí­tenek Newyorkban cgv felhőkar­colót s akkor mindenki kijelenti, hogy az összes régi felhőkarcoló elbújhat az uj mellett, amely jó néhány méterrel túlszárnyalja őket. Most aztán valóban felépül az a jelhőkarcoló. amely messze maga mögött hagyja minden ed­digi kollégáját. A Madison Squa­ren építi fel ezt a házkolosszust a Metropolitán életbiztosító társa­ság. Száz emeletes lesz az épület. Szükség is van erre a száz eme­letre, mert itt akarják elhelyezni a mamut vállalat összes irodáit és 30 ezer ember számára kell hely az uj felhőkarcolóban. Az első tizenhárom emeletre mozgólépcsőn lehet feljutni. Ezt tartják most az amerikaiak a leg­praktikusabb közlekedési eszköz­nek, amely nem túlságosan nagy magasságokban máris kiszorítja a liftet. Csak a tizenharmadik eme­leten tui kezdődik a liftközlekedés egészen speciálisan berendezett expresszlif tekkel. így megy ez egészen a harminckettedik eme­letig. A harminckettőtői a száza­dik emeletig két liftvonat viszi a közönséget. Egy-egy vonat tiz kocsiból áll. , Két emelete lesz az épületnek a föld alatt. — Az első földalatti emeletre közvetlen bejárás lesz a legközelebbi földalatti állomásról Ezen a két szuterén emeleten ren­dezik be az alkalmazottak számára a vendéglét. Rengeteg főkapuja lesz az épületnek s lesz egy kü­lön kapu autók és teherautók szá­mára. Az árut, amit a teherautók hoznak be, hatalmas teherlift vi­szi fel, egészen a századik eme­letig. A leghigiénikusabban fog­ják berendezni és megkonstruálni a felhőkarcolót. Amennyire lehet, kizárólag üvegfelületekkel fognak dolgozni, hogy minden helyiség­be zavartalanul beáradhasson a napfény. — A Kis Táncosnő fSisters) grammofantemeze* Kis babából «agy baba lesz, Az én mamám, A i^így körút, Egy szü piros vi­rájg — lwpiiatöfc az Uf<%fcröiU>bft. Gulyás Menyhért társulata márcins elsején kezdi meg előadásait Nyíregyházán (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Gulyás Menyhért színtársulata Kaposváron játszik az ottani kö­zönség állandóan nagy érdeklődé­se mellett. A kaposváriak dicséret­tel méltatják Gulyásék működését és telt házak mellett mutatta be a télen Gulyás Menyhért társu­lata a fővárosban is nagy sikere­ket aratott újdonságokat. Most a színigazgató kérelmet iutézett Nyíregyháza város kép­viselőtestületéhez és a nyíregyházi évadnak március i-én való meg kezdését kéri. Gulyás Menyhért kérelmének a város szinügyi bi­zottsága készséggel tesz eleget és így a tavaszelő hónapjában Nyír egyházán színházi élet kezdődik. Az első előadáson a társulat a Szökik az asszony c. operettet mu­tatja be a nyíregyháziaknak. Eltemették Nizzában Dessewffy Aladár grófot Csetneki és tarkeői Dessewffy Aladár gróf szabolcsi nagybirtokos az utóbbi éveekben sokat emlege­tett Dessewffy-hitbizomány ura életének hetvenedik évében ja­nuár 6-án Nizzában meghall. Ja­nuár 9-én temették el ugyanott. Családja részérőt csak egyik leá­nya, báró Molnár Yiktorné vett részt a temetésen, akit a Dess­sewffy-család jogtanácsosa, Bes­senyei Zénó dr. országgyűlési kép­viselő és ügyvéd kisért el édes­atyja koporsójához. Dessewffy Ala­dár gróf utolsó kívánsága szerint a lehető legegyszerűbb volt a te­metési szertartás. Az elhunyt magyar mágnás a nizzai temetőben fogja ál modni örök álmát. Nem fog­ják exhumálni, mert halála előtt határozott formában fe­jezte k« azt a kiváiságát. hogy halála után sem kíván visszatérni Magyarországba. Ilyen körülmények között tehát szó sem lehet arról, hogy exhu­málták és hazaszállítsák holttes­tét. Dessewffy Aladár gróf személyé­ben rendkívül érdekes ember szállt sírba: 1857. augusztus 4-én szü­letett Oroson. Ifjúkorában sokat utazott. Különc életet szeretett él­ni, amihez bőségesen megvoltak anyagi erőforrásai. Nagy világfi­nak született s az is maradt egész életében. 1888-ban Ambrózy Mária bárónőt vette feleségül s így só­gorságba került Ambrózy Gyula gróf koronaőrrel és Ambrózy Lajos gróf bécsi magyar követtel. Mint­egy harminc év előtt betegesked­ni kezdett, közben a felesége is meghalt s Dessewffy Aladár gróf azóta nem is tartózkodott Magyar­országon, állandóan Nizzában élt. Tiz évvel ezelőtt bátyjának, Dessewffy Miklós grófnak halála után rászállt a szabolcsi hitbizo­mány. Ekkor sem tért vissza hazá­jába, sőt a hitbizomány keze­lésével sem igen törődött. — Nem volt más tennivaló, a családja vette át a hitbízo­mány kezelését, illetve a csa­lád nevében Dessewffy Ala­dár grői egyik veje. Molnár Viktor báró látott hozzá a hftbizomány ügyeinek rende­zéséhez. Dessewffy Aladár grófnak há­rom leánya van. Dessewffy Mária grófnő gyulai Gaál Jenő ny. hu- _ szárkapitányhoz ment feleségül, aki ' néhány évvel ezelőtt meghalt. A másik leány, Dessewffy Hona grófnő Hofer Kuno dr. svájci egyetemi tanárnak « felesége, a feannadik leányt, Deírsrevffy Vir- ; ginia grófnőt pedig Molnár Vik­tor báró vette el feleségül. Néhány év elteltével családi pe rek indultak meg. Hofer Kunóné ugyanis kifogást emelt a hitbizo­mány kezelése ellen és rendszervál tozást sürgetett. A nyíregyházi tör vényszékcn kezdődött a per, majd a debreceni kir. ítélőtáblán foly­tatódott és végül a kir. Curia elutasította dr. Hofer Kunóné keresetét. A három Dessewffy-leány azon­ban nem nyugodott bele az íté­letbe. Most már Molnár Viktor báró indított ujabb pert felesége és a másik két Dessewffy-)ány érdekében. Nagyobb követelések­kel léptek fel s kifogásolták, hogy a hitbizomány jövedelmével arányban nem álló magas pénzösz­szegek mennek ki hónapról-hónap­ra Nizzába Dessewffy Aladár gróf költségeinek fedezésére. A három Dessewffy-leány birói ítélettel akarta csökkenteni Dessewffy Ala­dár gróf hitbizományi járandósá­gát. 1926-ban indult meg ez a második peer s közel egy évig folyt az eljárás. Ismét Ítélkezett a nyír­egyházi törvényszék, majd a deb­receni kir. ítélőtábla és a Curia. 1927-ben a kir. Curia a há­rom Dessevyffy-leány javára ítélt és pontos összegű já­randóságot állapított meg a Dessewffy-leányok javára. De nem került sor a Curia Íté­letének végrehajtására, mert köz­ben egyezség jött létre. Ugy kö­tötték meg az egyezséget, hogy a három Dessewffy-leány 4,200.000 pengő kielégítést kap a hitbizo­mányból. Ezt a pénzösszeget ugy akarták eelőteremteni, hogy ti­zenegyezer kat. holdat feloldanak a hitbizományból, aztán vagy ér­tékesitik a földet és a Dessewffy leányok így kapják meg a kielégí­tési összeget, vagy pedig termé­szetbeni járandósággal rendezik a kérdést. — Miután hitbizományról volt szó, az egyezséget a kormány­hoz terjesztették fel és kérték, hogy engedje meg a kérdéses ti­zenegyezer hold földnek a felol­dását. A kormány teljesítette Des­sewffy Aladár gróf három le­ányának a kérését, hozzájá­rult a tizenegyezer hoW fel­oldásához. így már nem volt semmi akadá­lya az osztozkodásnak. Özvegy Gaál Jenőné, dr. Hofer Kunóné és báró Molnár Viktorné megkap­ták az orosi és a nagybutykai uradalmakat. Miután azonban ez a két uradalom nem tétt ki tizenegy­em- kat bohfcti. még egyéb bir­toktesteket is kihasítottak a hit­bizományból abból a célból, hogy kifizethessék, illetve törleszthessék a hitbizomány terheit. Dessewffy Aladár gróf halála után a hitbizományi Dessewffy Aurél gróf örökölte . Dr. Révész Imre és Br. Vietorisz József előadásai a Leáaykálvinenmban A Leánykálvineum szokásos szerda délutáni előadásainak ez é»i sorozatát Dr. Révész Imre, debre­ceni lelkipásztor nyitja meg január 15-én szerdán délután 5 órakor a Leánykálvineum tornatermében, amikor is az egyházról tart val­lásos előadást. A következő szer­dán, vagyis január 22-én délután 5 órákor ugyanott dr. Vietórisz Jó­zsef főigazgató fog liceális elő­adást tartani a Szász Károlyokról. Január 29-én, dr. Révész Imre folytatja vallásos előadását az egy­házakról. A két kiváló előadó hírneve és tudományos készültsége felesle­gessé tesz minden további hívoga­tó szót, mert egészen bizonyos, hogy a Leánykálvineum torna­terme zsúfolásig meg fog telni ezeken a napokon, melyekre min­den érdeklődőt ezúton és szíves szeretettet hív az igazgatóság. Be­nincs. A nyíregyházi éiilönmakások gyűlése (A Nyirvidék tudósítójától.) Vasárnap délelőtt az építőmun­kások szövetségének nyíregyházi csoportja'gyűlést tartott. TörökJá­nós párttitkár elnöki megnyitójá­ban a nyíregyházi speciális gazda­sági viszonyokat ismertette. Majd bejelentette, hogy a város és íi vármegye munkanélküli segély ki­utalását igérte meg a téli hóna­pokra. Ezután Szakasits Árpád, a Szö­vetség központi elnöke másfélé rá s beszédben az európai és a magyar munkanélküliséggel foglalkozott. A súlyos adóterhek — mondotta — nem lennének olyan súlyosak, ha a kormány a bevételeket nem luxuskiadásokra, improduktív beru­házásokra fordítaná. A külföldön megindult építkezésekkel szemben nálunk semmi sem történt és igy az épitőmunkásokat érinti legsúlyo­sabban a gazdasági válság. Csak a munkásság érős szervez­kedése és öntudatos harca enyhít­het a bajokon. A modern prole­tárlátus osztályharca nem a barri­kádokon zajlik le, hanem a szer­vezetekben és a szavazó urnáknál. A szövetség célja a munkásság helyzetének megjavítása, ezért tör­vényhozási uton követelik a 8 órás munkanapot, a tanonckérdés ren­dezését és az akkord letörését. — Szükséges egy állandó kollektív szerződésre való állandó törekvés, amire kilátások is vannak. A nagyszámú hallgatóság lelke­sen ünnepelte Szakasits Árpádot, a ki délután tudományos előadást tar­tott sLélektan és szocializmus: cí­men. — D-ns győri levélpapír magyar, finom, elegáns, olcsó. Dobozba* és mappában minden minőségbe* kaptató Ujságbcrttba*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom