Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-30 / 24. szám

jNftfteiriDáie, Trianon lükre 6sak egy szó! Egy szó hangzott el e napokban az angot parlament alsóházában. Csak egy szó! Henderson, angol külügyminiszter Mander képviselő egy kérdésére azt válaszolta: »igen«. És csodálatosan a magyar­országi sajtó eddig nem látta meg azt a szédületesen nagy perspek­tívát, amely e szó mögött rejtőzik. Vizsgáljuk csak egy kissé köze­lebbről, mit is jelent e szó, a mi trianoni keresztünk szempontjából, hisz a mi tekintetünk minden kér­désben csak egyre irányulhat: Trianon megdöntésére! , Mander képviselő, aki egyál­talában nem tartozik, mint Lioyd George, párthíve, a jelenleg ural­mon lévő angol munkáspárti kor­mányt támogató többséghez és kt rajpur egy izben nagyjelentőségű, de a kormánynak pillanatnyilag kel­lemetlen kérdésben interpellált, jiem is olyan régen, mindössze né­hány hónappal ezelőtt interpelláció jábati aziránt érdeklődött: mily ál­láspontot íoglal el a munkáskor­mány a Trianon revíziója tárgyá­ban? Ekkor Henderaon e kérdést a következő mondattal intézte el: »A trianoni szerződés revíziójának kérdését az angol kormány soha­sem tette megfontolás tárgyává..«s Ez akkor elég szomorúan hang­zott el mireánk, magyarokra néz­ve, akik annyi reménységgel néz­tünk az angol kormányváltozás ténye elé. De mi már akkor, ami­kor ezt az esetet megírtuk, szám­bavettük az összes körülménye­ket : a munkáskormány a bársony­székben akkor még alig melege­dett meg, a trianoni kérdést egy ellenzéki képviselő incidentaliter és ugy látszik az angot kormányra gézve alkalmatlan időben vetette •tel, a kormány az indiai zavarok es a munkanélküliek számának emelkedése következtében nyakig yoit a kellemetlenségekben, me­lyek a éellemetlenségefc határán t ulnőve már komoly bajok alakjá­ban 'jelentkeztek, és igy rríSSt ak­kor Tafieyrand emlékezetessé vált szavaival 'Vigasztaftük magunlcat: nogy diplomatáknál* a szavai? arra valók, fiogy a gondoiatoicat eipa­tastoijak. rs mi történt mosc íegutowb? Ugyanaz a Mander képviselő az bangói áfsóház január 23-1 gyű­lésén interpellációt terjesztett a külügyi kormány elé, amelyben azt kérdi: nem gondolja-e a kormány, hogy a népszövetségi alapszabá­lyok 19. szakaszát, amely az alkal­mazhatatlanná 1 vált békeszerződé­sek módosításáról szói az eddiginél jóvai nagyobb mértékben kellene a ^gyakorlatban alkalmaznia? És Henderson válasza csak egy szó volt, de egy oly szó, amely kimon­dójának közjogi helyzeténél és e szó súlyánál fogva egyenesen had­Üzenetet jelentett a Balfíwin-féle »Quieta non movere« elvnek és hadüzenet a Népszövetség egész i'ddigi, minden »kellemetlen kér­dés eiől kitérő praktikájának?, — mert azt felelte: »lgen«! ^a most számbavesszük azt, hogy ugyanez a Mander néhány hóval ezelőtt, nevén nevezte a gyermeket: Trianon Revíziójáról interpellált és ugy látszik az akkor nyert tagadó válasszal be nem érte, hanem most már dijjlomati­kusabban, a magyar kérdésről mit sem beszélve, a 19-ik szakasznak gyakorlati alkalmazását illetőleg intézett kérdést a külügyi kor­mányhoz és a külügyminiszter az ujabb álláspontját egy szóval ak­ként szegezte le, hogy: »ígen«, kitűnik, hogy Anglia sem tekinti immár örökké tartó béklyónak a es páriskörnyéki békék abszurd minden emberiességet megtagadó intézkedéseit, hanem elérkezettnek látja azt, hogy a szerződés egyes intézkedéseit megváltoztassák és nem is beláthatatlan időtávolság; ban, és ugy felismerjük e szónak sorsdöntő óriási jelentőségét. 1929. junius 5-én jelenté ki az olasz parlament külügyi bizottsá­gában Mussolini, hogy a békeszer­ződéseket nem lehet örökérvényű­nek tekintem és hogy azok módo­sításokra szorulnak. E napot — annak reánk való jelentőségét meg­értve és értékelve, — históriai dá­tumaink közé jegyezzük fel. Im­már egy ujabb históriai dátumunk van, amelyet nem szabad elfelej­tenünk és ez 1930. január hó 23­ika, amely napon Henderson ajká­ról csak egy szó, de egy a magyar ügyre nézve sorsdöntő szó hang­zott el. Immár a jövő történelemirásá­nak dolga, hogy megállapítsa azt s miért nem tért ki • Henderson ez alkalommal is, mint nemrég ez­1936. január 30. előtt, az érdemleges válasz elől «s miért fejezte ki a kormányállás­pontot oly határozottan és félre­érthetetlenül? Nem hisszük azon­ban, hogy tévednénk, ha ennek alapját és magyarázatát abban ke­ressük, hogy Hágában ismerte csak meg ugy igazában a kisán­tánt balkán-^szihéjét Anglia kor­mánya. Snowden allegóriája az el­lopott két óráról ugy látszik a tör­ténelem dokumentumai közé kerül. Hajnalodik! És mert jő a hajnal, kukorékol a kakas! Nyíregyháza a tanyás bérietek létesítésétől a városi földek termőképességének javulását és életerős kisgazda egzisztenciák megteremtését várja i polgármester jelentése a pénzügyi ügyosztály mákSiéséroI (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Pénteken délután tartja Nyír­egyháza város képviselőtestülete a január havi rendes közgyűlését, amelyen Benes Kálmán dr. polgár' mester jelentést tesz az elmúlt esz tendőről. A jelentésnek egyik leg­értékesebb része az, amely a vá­ros bevételeinek főforrását képező bérleti ügyekkel foglalkozik. A je­lentés e részében a polgármester a következőkben számol be a pénz ügyi ügyosztály működéséről: ' * Kisbérleteket létesítenek. A Császárszálláson az 1929 év elejével megkezdődött Liszkay De zsőnek 12 esztendős ujabb bér­lete és a bérlő az ujabb .bérleti szerződés rendelkezéseinek a vá­rossal szemben eleget tett, a ko­csiszint felépítette és az uj házat fürdőszobával ellátta. A Császárszálláson az eddúj évenként nyilvános árverés utján apró parcellákban hasznosított Gábor-rész dűlőnek ujabb rend­szerű hasznosítása is bekövetke­zett, amennyiben a város az el­múlj év elejével a jelzett 155 ma­gyar holdas területet egy darab­ban évenként és magyar holdan­ként 30 pengő bérösszeg mellett 3 évre Mezei Vilmosnak, a szom­szédos László tanya bérlőjének adta bérbe. A képviselőtestület a császár­szállási földek ujabb rendszerű hasznosításának kérdésével ismé­telten foglalkozott, mert arra az eredményre jutott, hogy az apró Az Apolló kérelme. Csütörtök 161, jaasár 3« tol matatják be a üémet filmgyártás r< prezentativ fiirajit A FEHÉK ÖRDÖGÖT — »eljr fi'rnreanak p&mlsutja a „gróf Monté Chriato" »ak — s ; irója szintén ALEXANDER DUMAS főszerep »i Haos Stöve és 11a Meery. Az Apolló igazgatósága arra kéri a n. é. k*zönség»l, hogy az uj Al'xaader Doraas filmre a to'ongások elkerülése végett jegyek­ről idejekorán gondoskodni szíveskedjenek Szerdán Szerdán 2 fil mszetuáció eg y műs orban KEN MAYNARD VADNYUGATI 0LIMP1ÁSZ MONTÉ BLUE CSILLAGOS LOBOGÓ A két izgalmas kalar.d 18 felvonásban egysserre Csütörtöktől—vasárnapig ALEXANDER DUMAS a gróf Montn Cbri?to második remekműve fiítnsa Kgv hírhedt kalandor történet* 12 fej, 2 részbnn Rendelte: RICHÁRD OiWALD — Fő»zereplök: Caglioitr* .... H««« Stflre Rohan herceg . . . Alfréd Abel Loreaza René Heribel Jeamie de la Motte . Ha Meery XVI. Lajos .... Eduond vaa Deale Beaitá J Koval-samborski Maria Aatoiaelte . . Síuaane Blaachetti Marquit Espade . . Charles Dalin Mirquna hspada Riaa dl Ligvsr* Reades helySrak. Jegyelővétel, TisstYiíelő-kedvezméayes jegy csak csütSr-^ lökön e» pénteken érvényes rá'izetés nélkül. Előadások: keadete . Taeárnap 3, S, 7 és 9, hétköi,7w) Árakor parcellákban való hasznosítás a földeknek teljes kiuzsorázására és a bérleti jövedelmek egyre foko­zódó csökkenésére vezet. 30 és 60 holdas tanyás bérletek létesí­téséről van szó és az erre vonat­kozó tervek elkészítése folyamat­ban van, a város ezeknek megva­lósításától a császárszállási földek termőképességének javulását, fenn tartását, életerős kisgazda egzisz­tenciák megteremtését és bérleti jövedelmeinek fokozatos megjavu­lását várja. Átmeneti bérletek. Addig is, mig a tanyás bérletei: megvalósíthatók lesznek, a város igyekszik a császárszállási földe­ket nagyobb darabokban, hosz­szabb időre trágyázás kötelezett­sége mellett bérbeadni. Igy lett bérbeadva az elmúlt év folyamán a Leó részben 5 magyar hold Ga­rai András rozsrét-bokori gazdá­nak évenként és magyar holdan­ként 63 pengő bérösszeg mellett, a Leó részben 16 magyar hold Ga­rai János manda-bokori gazdának évenként és magyar holdanként 68 pengő bérösszeg mellett, a Leó részben 3' magyar hold Bar­nák András rozsrét-bokori lakos­nak évenként és magyar holdan­ként 60 pengő bérösszeg mellett és a Rozsrét dűlőben 5 magyar hold Jávor András alsópázsiti gaz­dának évenként és magyar hol­danként 40 pengő bérösszeg mel­lett. Mindent hasznosítani. A város egyéb területein is igye kezett nagyobb területeket épüle-" tekkel egybekötve s tanyásbérle­tekként hasznosítani. Igy adtunk bérbe a Szarvassziget északi vé­gében kerülőházzal 18 magyar hol­dat Paulik Jánosnak évenként és magyar holdanként 35 pengő bér­összeg mellett, a Császárszálláson a kisbutykai iskola körül 57 ma­gyar holdat Pápai Mihály nagy­kállói lakosnak évenként és ma­gyar holdanként 44 pengő haszon­bérösszeg mellett és a Kettős tó­ban a csordaházzal 13 magyar hol­dat a nyíregyházi gyalogezred pa­rancsnokságának évenként és ma­gyar holdanként 50 pengő bér­összeg mellett és a Bujtoson ke­rülőházzai 10 magyar holdat Tég­fási Sándornak évenként és ma­gyar holdanként 40 pengő haszon­bérösszeg mellett. A várost bóft- és lakás­bérletek. Ujabb bérbeadás alá került az einfult évben a Sóstó fürdőtelepi száíibda és vendéglői' üzem, ame­lyet a város 6 esztendőre év 8.100 pengC bérösszeg meTIett Papp La-

Next

/
Oldalképek
Tartalom