Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-30 / 24. szám

1938. január 30. jS^SOsTioéic. o jósnak, a 'KTorona épCuet perijé­nek' adott haszonberoe. A folyó év tavaszán lejártak a varos összes DOII- es iaKa5T)fer­letei, amelyeket a város a bérleti szerződések rendelkezéseinek érin­tetlenül hagyásával további egy esztendőre meghosszabbított, még is azon változtatással, hogy a bér­összegeket a Városháza és Korona épületeibeni bolthelyiségekre vo­natkozólag 20 százalékkal felemel­te. A város a városházi bolthelyi­ségek egységes portálozására ter­vezetet készített, a tervezetet az eimuit évi'en a Dickor-féle könyv­es a Füredi-féle divatkere^kedés­re végre is hajtotta. Emelkedőben van a kőolaj­telepek és benzintöltő állo­mások száma. É' A vasúti állomás nyugati olda­lára eső kőolajtelepek száma az el­múlt évben eggyei növekedett, amennyiben a Magyar Belga Ás­ványolajipari Részvénytársaság a bannadik kőolajtelepet üzembe •helyezte. Az eddig üzemben lévő 4 benzin töltő állomás száma ugyan az el­múlt évben nem emelkedett, mint­hogy azonban a képviselőtestület időközben az elmúlt évben a Schell Kőolajipari Részvénytársaságnak a Bocskai-utca elejére, a Vacuum Oii Company Kőolajipari Rész­vénytársaságnak a Bessenyei-térre és a _Magyar Belga Ásványolajt Részvénytársaságnak a Szarvas­utca elejére engedélyeket adott, igy a benzintöltő állomások szá­mának emelkedése a közeljövőben várható. A Papp-Ragány-féle ház lebontása. S ': A Bethlen-utca elején a szabás lyozásra való tekintettel a város a Papp-Ragány-féle házasbelső­séget az elmúlt évben teljesen ki­ürítette és a szabályozási vo­nalra egy ideiglenes jellegű bér­háznak felépítését elhatározta, a téli időjárás beálltára való tekin­tettel azonban a ház lebontására és az uj üzlethelyiségek felépíté­sére csak 1930 évben fog sor ke­rülni. Ugyancsak kiürítette a vá_ ros tov ábbi terveinek biztosítása céljából az elmúlt évben az egész Vadászházat, amelynek átalakítá­sára tervezet kidolgozása folya­matban van. Az O F. B. teHreken 60 ház épült fel. A házhelyek ügye az elmúlt év­ben ismét jelentős lépéssel haladt előre. A Székely Miksa örököseitől megváltott terület és a Friedmann Sébgtől megváltott terület telje­sen beépült és a régi vásártéren amelynek beépítése folyamatban v an az elmúlt év végéig 55 lakó­ház épült fei és 34 házhelynek beépítése előzetes birtokbaadás következtében folyamatban van. Az Eletóbeli területek beépítésére eddig még sor nem került .és az ott még az 1925. év folyamán igénybevett és beépített 5 katonai altiszti lakóházon kivül más épít­kezés nem történt. Az Országos Fáidbirtokrendező Bíróság a régi vásártéri házhelyek területének egy részét az igénybevétel alól laktanya építése céljára az elmúlt évben mentesítette. j uj társulati székház létesítésére a képviselőtestület a vasúti állomás előtti tér, a vasúti hozzájáró ut és a Petőfi-utcák álta* határolt telek_ tömbbői 815 négyszögöl földterü­letet, 200.000 darab téglát, az építkezéshez szükséges homokot ellenszolgáltatás nélkül, felajánlot­ta azzal, hogy a Társulat b éven belül tartozik székházát felépíteni és az építkezés befejezéséig a vá­ros a társulat hivatalos helyiségei­nek biztosítására a Vay Ádám­és Véső-utcák sarkára eső Haas­féle házasbelsőséget bérfizetés mel lett átengedte. A közvágóhíd ügye is előbbrehaladt. A hosszatt húzódó és újonnan lé tesitendő közvágóhíd ügye az el­múlt évben jelentős lépéssel ha ladt előre, amennyiben a város a Földmivelésűgyi minisztérium felhatalmazása alapján a részletes tervezetek és költségvetések ki­dolgozására adott megbízást. Az uj "közvágóhíd gépészeti berende­zését Krencsey Géza székes-fővá­rosi műszaki főtanácsos, az épüle­tek terveit pedig a város műszaki hivatala készíti el. A részletes ter­vezetek elkészítése folyamattan van és azoknak befejezésé a közel­jövőben várható. Fejlődik a tanyai gazdasá­gok állattenyésztése A tanyai gazdaságok tenyész­állat szükségletének biztosítására a város az elmúlt évben 20 darab bikát szerzett be és ezeket gondo­zásra és kezelésre a tanyák között osztotta szét és az állatokat az egyes gazdáknál helyezte el és a tenyésztési körzeteket megállapí­totta. A tenyészállatok beszerzé­sére szükséges költségek biztosí­tására a törvényes rendelkezések alapján a tenyészapaállatokkal nem biró gazdák hozzájárulását megállapította, az elmúlt évre te­henenként 7 pengőben és kocán­ként pedig 2 pengőben. A város uj részvényeket jegyzett A város az elmúlt évben a Nyír­egyházi Takarékpénztár Egyesület alaptőke felemelésével kapcsolatos részvény kibocsátása során ujabb takarékrészvényeket jegyzett és pedig az eddigi 6030 darab rész­vényhez 2010 darab részvényt szer­zett és S040 darab és darabon­ocént 50 pengő névértékű részvé­nyekre cseréltette be. Az ujabb részvényjegyzéssel járó 45.225 pen­gős kiadás fedezésére a város át­menetileg eddigi részvényeinek a részvénykibocsátó pénzintézettől lombard kölcsönt vett igénybe. Természetbeni járandóságok megszüntetése A város az elmúlt évben ko­rábbi költségvetési rendelkezés alapján megszüntette a7. egyes al­kalmazottak természetbeni járan­dóságát, ez a megszüntetés az egész vonalon végre lett hajtva és ezzel 162 magyar hold szán­tóföld és 14 magyar hold kaszáló szabadult fel és került ujabb hasz­nosítás alá. A város az elmúlt évben koráb­bi költségvetési rendelkezés alap­ján 4 kettes fogattal csökkentette a fogatoknak számát, elbocsátott 4 kocsist és a felszabaduló 8 lo­vat árverés utján értékesítette. Debrecenben a nagyréví lelkész, Nyíregyházán a Tiszazng községeiben járt Móricz Zsigmond tart előadást a mérgezést előidéző néplélek rejtelmeiről Krisztns Nagyrévei — ez a tiszazugi probléma megoldása — mendetta Beoltó Tiktor lagyréri leikész (A »Nyimdék« tudósitójától.) Benkő Viktor nagyrévl lelkész előadást tartott Debrecenben a tiszazugi mérgezések okairól, a népiélekről, amelyet jól ismer. Nyír egyházán Móricz Zsigmond fog előadást tartani az izgalmasan ér­dekes problémáról. Hogyan látja « rejtelmes kérdést a pap és mi­ként látja a borzalmas tett mé lyen keresendő gyökérhálózatát ; néplélek váteszi látója, az iró v Mó ncz Zsigmond, nagyon érdekes összehasonlításra ad alkalmat. Mó­njz Zsigmond most járt Nagy­réven. Kérdezősködött, elment a nép fiainak otthonába, megkér­dezte a hallgatag nagyréví asszo nyolcat, szemébe nézett annak a népnek, amelynek tragédiáit sen­kisem nézi mélyrehatóbb tekintet­tel, mint ő, akinek megnyilatko­zott a magába merülő, hallgatag magyar, ő látott a tiszazugi ho­mályban is. Nyíregyházának kivé­teles szerencséje, hogy ezeket az izgalmas látásokat itt mondja el először Móricz Zsigmond. Előadá­sa „tebi^iár i-én délután hat óra­kor lesz a Kossuth reálgimnázium dísztermében a Bessenyei Kör li­ciális szakosztályának keretében. Hogy a nagyréví problémának másik oldalát is lássa Nyiregyháza olvasóközönsége, röviden ismertet jük a nagyréví lelkész előadását: Benkő Viktor lelkész a mérgezé­sek főokául az alkoholizmus előre­törését jelölte meg és gondolat­menete a következő: Nagyrév 1700 lakosa közül 1400 református. Szép, nagy temploma van, amelyet az apák építettek, amikor még több volt a születés, •mint ma. Nagyrév jellegzetes gaz­clasági ága a szőlő, amely a falut iszákosság nyomoruságába döntöt­te. A szolnoki börtön szegény fog­lyait viszont igen nagy részben az alkoholizmus vitte oda, ahol most vannak. A ' brutális^ iszákos Térj 'durvasága elől menekültek a vét­kes útra a nagyréví asszonyoÍK. A íiéq Nagyréven még az ős po­gányság állapotában él. Hiányzik benne az istentudat, ístenfogalom, egyéni hit. A házakban nincsen szentírás. Am a falu intelligenciája Az Ármentesitő Társulat székháza. A Felsőszabolcsi Tiszai Armen- j tesitő Társulat székhelyének Kis- j várdárói Nyíregyházára való át- I helyezését és itt egy uj székház 3 »ak felépítését határozta el. Az í Január 29 én, 30-ál, sierdú és oütörtiköa i, 7 is » urakor ZORO-HURU ZUGBANKAROK Vígjáték 7 íc'TOxásbaa Ghetto árvája A jhei tóból kinőtt ifja generáció karrierje, tiiad»klé*e «t bikása 8 felv. nagyban felelős ezért, hogy az ál­lapoté^ a mérgezésekig leromlot­tak, mert nem járt elői jó példá­val a nép előtt. Faluban az intel­ligens ember vagy magas kultu­ráju lelki életet él. vagy iszik és kártyázik, ugy él, mint a falu. Nagyrév nem kapta meg az intel­ligenciától a lelki kulturát. nem ka _pott ellenmérget a bün, a rossz ellen. Igy lett aztán elsodort falu. Nem konzervatív a falust nép. Szereti a divatot, a testszin ha­risnyát, a lakkcipőt, bubifrizurát, motorbiciklit. A baj az, hogy a fa­lusi nép uralomra törő. Amikor a lelkész elmegy a faluba, uralomra törő tömeget talál magával szem­ben. A nép akarja a lelkészt irí­nyitam, érdekei, izlése rabszolgá­jává tenni. Fel lehet vetni ennek kapcsán, hogy a demokratikus vagy a hierarchikus egyházalkot­mány nem Krisztokratikus, /ha­nem a Jézus evangéliuma az igazi irányító az egyházban. A falu egyik vezetője, akit Nagyrévre ér­kezése után négy napon át csak részegen látott, ezt mondta aztán neki: — Nagy tiszteletű ur antialkoho­lista? Nohát, ha nem iszik, akkor mi nem leszünk jóva. A lelkész, a fáklya küzdelme a faluért tragikus. Am mégis ei kbH menni a falu népéhez, mert ahoi a legjobban megnövekedett a bün, ott megnövekedett a kegye­lem is. Megragadóan beszélt most Benkő Viktor a szolnoki rabok: karácsonyfájáról, amely olyan nagy hatást tett a tiszazugi asszonyok­ra, majd rátérve a nagyréví ese­ményekre, kifejtette, hogy azok oka egy véletlen: ebben a falu­ban telepedett meg az a szülész­nő, akinek száz emberélet szárad a lelkén. Pusztította a felnőtteket éppúgy, mint a gyermekeket, ám nem egyke céljából, mert az egy­ke ebben a faluban nem terjedt el. Itt az volt a cél, hogy ahol há­rom gyermek van, ne szülessék meg a negyedik. Elmondta, hogy az asszonyok közű' öt lett öngyilkos. Az egyik éppen a szolnoki börtönben tett első látogatása után, amikor azt hitték az asszonyok, hogy másnap már jön az akasztás. Ezt hazavit­ték s amikor koporsójánál a régi egyházi éneket énekelték: »Hara­godnak nagy voltában...?' — zoko­gott az egész falu. A bába olyan merészen űzte a mérgezéseket, hogy virágért, pá­linkáért, pénzért, jó szóért adott az uborkásüvegbői mérget bárki­nek. Mi vitte erre rá? Talán asz­szouyi szolidaritás? — Bizonyos, hogy ezekben a nőkben nem v olt meg a bün tudata, hogy mit kö­vetnek el. Ez az enyhítő körül­mény: Isten nélkül, reménység nél küi éltek ezek a szegény, nyomo­rult páriák. Am éppen ezért kell megmenteni őket az anyaszentegy­háznak. Bűneik nem egyházi hi­bák, nem közéleti bűnök, hanem egyéni vétkek, sajátos helyzetük-

Next

/
Oldalképek
Tartalom