Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-01 / 1. szám

JÓSA andras 'MÜZEUM Nyíregyháza, Egyhaz-utca 15. jflferreiK. 1930. január 1. •fakítják, a város polgármestere rendeletet adott ki, amelyben han­goztatja, hogy az uj közigazgatás alapelve, hogy jó, gyors és végle­ges legyen, továbbá, hogy minél gazdaságosabban működjék. A pol gármester kilenc ügyosztályt szer­vez, amely ügyosztályok holnap megkezdik működésűket. Első ügyosztály a főjegyzői ügy­osztály. Ezt a főjegyző vezeti, aki mellé Tóth László aljegyzőt osztják be. A második ügyosztály az adó­ügyi ügyosztály. Vezetője: az adó­ügyi tanácsnok, aki mellé a raa­sodjegyzőt osztják be. Ez az ügy­osztály is, amikérit a főjegyzői egy Feirót kap. A harmadik ügyosztály: a pénz­ügyi. Vezetője: a pénzügyi tanács­nok, aki melfé a városi gazdasági nyilvántartót osztják be. A gazda­sági intéző azonban, ha ebbe az ügyosztályba is osztják be, külön hivatali helyiségben működik. Elő­reláthatólag a mostani aljegyzői szoba lesz az ő helyisége. A negyedik ügyosztály a közigaz gatási. Vezetője a közigazgatási ta­nácsnok, aki mellé a másodosztályú fogalmazót, Pásztor Lászlót osztot­ták be. Ebben az ügyosztályban élénk járás-kelés lesz, mert ezen­túl itt fogják kiállítani a községi bizonyítványokat. Az ötödik ügyosztály a kulturá­lis és szociális ügyek osztálya. Ve­zetője Polinszky Pál kulturtanács­nok. aki mellé Virányi 1 Andrást, az ujonan megválasztott harmadai­jegyzőt osztotta be a polgármester A hatodik ügyosztály az árva­széki, hetedik a műszaki, nyolca­dik a számvevői, kilencedik az or­vosi. Ezek az ügyosztályok válto­zatlanok maradtak. Az árvaszék egy leirót kap. így miután minden ügyosztálynak kü­lön leirója lesz, a központi leiró megszűnik. A városi közigazgatás egyszerüsi tése abban is kifejezésre jut, hogy ezutáin a kisebb jelentőségű és a közbeeső ügyeket az egyes ügyosz­tályok fogják kiadványozni is. A polgármester csak a fontosabb ak­tákat fogja aláirni. Egyébként az uj ügykezelést a gyakorlat fogja végleg szabályozni. Minden ügy­osztályvezető látni fogja, miként le hetfte könnyebben, gazdaságosab­ban elintézni áz ügyeket és ehhez képest javaslatot terjeszt a pof­gármester elé. * Az uj ügyosztályok beállításával megszűnik a hivatalok eddigi nyu­godt élete, csendje, háborítatlan­sága. Még a főjegyzői ügyosztály­ban sem lesz egyedül az ügyosz­tályvezető főjegyző. Az élet hul­lámverése éri valamennyi hivatalt és remélhető, hogy az élet irányit minden intézkedést. Lázasabb, sür­getett eb b lesz a munka mindenhol. A temetőügy rendezése most még csak átmeneti (A »Nyirvídék« tudósítójától.) Áz újesztendő a városfejlesztés­programm egyik jelentős problé­májának realizálását kezdi meg, amikor a város átveszi az eddigi felekezeti kezelésben lévő temető­ket. Ezzei uj világ költözik a te­metők csendes birodalmába. A holtaknak a változás ugyancsak mindegy, de az élő hozzátartozók­nak nagy megnyugvás lesz, ha a nyíregyházi temetők végre /egy központból irányított, nagyvárosi szervezettségű intézmény lesznek. Amikor a város átvette a temető ke­zelését, természetesen ezzel még nem oldotta meg a kérdést, most csak átmeneti intézkedéseket tehet a város polgármestere, mert a végső szót maga a képviselőtestü­let mondja ki a részletkérdések dolgában. El fogják készíteni a képviselő­testület megtárgyalása és határo­zathozatala után a szabályrende­fetet és akkor íesz végleges a te­metkezéseknél most megszabott díjazások ügye is. Tegnapi számunkban hírt ad­tunk róla, hogy ezentúl a város­háza 51. szobájában kell bejelen­tem a sírhelyekre vonatkozó kívá­nalmakat, nem pedig az egyházak­nál, mint eddig történt. A temetőügyben jelentkező fe­lek helyzete csaknem ugyanaz lesz, Fényes Szilveszter-est a Diadal Mozgóban December 31-én kedden, SziWesKterkor 5, '/«8 és 1 slO frakor, mindhárom előadáson szerenne malac sorsolással egybekötött kacagtató est HOHN és HELLY Múl TBIHÓB4N Síenzácifa Tigjáték 8 felvonásban Főszerepben George Sidney. Mack Swain, Vera Gordon. Kisérö mfi<or: Szamár a hegyen 2 felv. bur). Viaszkos ártatlanság 2 fel*, barieazk Ha kellemes Szilvesztert akar s'erexni magának, okvetlen nézz* meg a Df-díl Mozgó ragvogft müiorát amint ezelőtt, csupán a katholiku­soknál változik meg a helyzet, mert a katholikus egyház csak azoktól szedett sirheíypénzt, akik maguk választották meg a sírhe­lyet es ezektői is mindössze 12 pengőt. Most ez az összeg az első rendű és másodrendű sírhelyeknél több lesz 12 pengőnél' és minden esetben meg kell fizetni a 8 pengő sírásási dijat is. A megterhelés emelkedése azon ban csak látszólagos ebben az eset ben is, mert az első és másodheíyü sírok olyan előnyös fekvésüek, hogy módosabbak szívesen áldoz­nak ezekre a helyekre hozzátarto­zójuk temetésekor. A teljesen sze­gények pedig ingyenes sírhelyet kapnak a várostól is. A jiem kat­holikus vallásúak ezelőtt is ugyan­azt a dijat fizették a sírokért, amely dijakat most a város meg fog állapítani. A város kezelésébe kerülő teme­tőbe rövidesen beköltözik az oly­annyira kívánatos rend. A temetőt szigorú őrizet alá veszik, rövidesen be is keritik és véget vetnek annak a borzalma^ büncselekménysoro­zatnak, amelyet Nyíregyházán szin te büntetlenül végeztek a hitvány­lelkű emberek: a sirokra helyezett virágok ellopásának és árúba bo­csátásának. A varosnak erélyes és gyors in­tézkedését a temető átvétele kö­rűi hálisan veszi tudomásul a kö­zönség és megnyugvással fogadja »zt is, hogy a temető átvétele kö­rül az egyházakkal mindenben a legsimábban lefolyó és megeggye­zéssel végződő tárgyalások során állapodott meg a város. A temető végleges rendezése természetes egy év alatt meg nem oldható. A Rerrich-féle nagysza­bású terv megvalósítása csak a pénzügyi heíyzet várva-várt javu­lása esetén remélhető. Addig azon­ban városi kezelésben, városi fel­ügyelet alatt lesz a temető, amely­nek összhangzatos fejlesztését csa­kis így, a központi irányítás mel­lett várhatjuk. gette, hogy hogyan történt ez, vagy az az eset, hogy járrt tul a finánc, meg a csendőr eszén, mennyit jö­vedelmezett ez, vagy az az üzlet. Most is erről beszélgettek az őr­lés alatt. Közben pedig irtózatosan kalimpáltak Pali agyvelejének ke­rekei, már magát is hajcsárnak érezte, már látta a zsákszámra gyuj tött pénzt, házat, földet, szép fele­séget. Rájővén, hogy a gondolko­dásban is legrövidebb ut az egye­nes ut, akkép gondolkodik : Gazdag akarok, lenni. Ehhez sok föld kell. A földhöz sok pénz. Pénzt hozhat a hajcsárság, de keveset. Többet hozna, ha magam vágnám le a bitang marhát. Még többet, ha magam is hajtanám át. Tehát beál. lok hajcsárnak, de itthon meg mé­szárosnak. De mig odajárok, itt­hon nem lehet üresen a szék, le­gyen hát mészáros az apám, én meg ha oda vagyok hajcsár, ha itthon vagyok, mészáros leszek. Vágnivaló aztán majd csak akad. De hogy le­vághassa a marhát, ahhoz hatósági engedély, ehhez meg inaskodási igazolvány kell. Ha tehát ezt meg­szerzi, megvan minden. Egyenes és rövid, főként célra­vezető számtaira müvelet ez, mely­nek tényezője a zérus, szorzata va­így esett, hogy mikor Estan ba' felpakolá a megőrölt lisztet, kor­pát és nagy pazarlások után neki eresztette recsegő, nyikorgó jármü­vét a hegynek, Pali nagyot fujt és csakúgy éhomra meglódulván az ellenkező irányban, meg sem ál­lott a hatodik faluig, holott is a keresztapja és anyai nagybátyja be­csületes mészáros vala. Itt pedig átadván szülői üdvözletét, kirukkolt a szóval, hogy neki igen jó hentes­segédi állásra volna kilátása, ha igazolást kapna, hogy három esz­tendeje nála vala inasi minőség­ben s ugy felszabadulhatna. Megvakarta a fejét az öreg To­portyán Mózes s hosszú gondolko­dás után, hogy összes atyafiúi kö­telezettségének egyszerre ele­get tegyen, kibökte a szót : Aztán tudnál-e marhát vágni ? Tudnék ha muszáj ! Feleié Pali. Hosszú hallgatás. Másnap az igazolással hazafelé ballagott Pali, holott is, amint be­lépe az ajtón, hevesen beleütkö­zött az öreg Izsák Pál kérges te­nyerébe, aki nem tudván elgondol­ni, hova lett egy egész napig a fia, atyai szeretetének és féltő aggodal­mának egy jó hatalmas pofonban adott csattanós kifejezést, amitől Pali majd kiköpte az egyik zápfo­gát. 1 Ilyetén barátságos üdvözlés után azonban, amikor az öreg Izsák meg­tudá, hogy szerelmetes fia egy nap alatt három évi praxist szerzett, melynek Írásbeli dokumentuma ott feküdt előtte a kerek asztalon, ek­képen fej ezé be a családi bizalmas megbeszélést : Hát ezt mért nem mondtad ? Ettől kezdve Pali rohamosan gaz­dagodott. Vesszőből szint fontak a kert vé­gében. Mellette istálló épült a vá­gó marhának. Megnyitották a mé­szárszéket, s mivel az Están bá'vai történt első expedíció után Pali ugy eltévedt az átjáró ösvénynél, hogy csak három nap múlva találta meg a hajcsárgazdát, minek követ­keztében nyolc szép zabi oláh mar­ha várta a megdicsőülést és csen­des kimúlást az istállóban, meg­kezdhették a kimérést is, jóval ol­csóbb áron, mint bent a falu kö­zepén. Rövidesen a falu nagyrésze tőlük vette a húst, ami között néha igaz jószág is akadt, a biztonság és bátorság okából. A katonaságtól is megmenekül­vén Pali, mint családfenntartó, eszével, ügyességével mind na­gyobb közbámulatot és megbecsü­lést vivott ki, amiben nem csekély része volt azoknak a kis földecs­kéknek, amik egymásután tapad­tak egymáshoz a telekkönyvben az ő neve alatt, mint az egymásnak gurított kéneső golyócskák és már hatalmas birtokká dagadtak, mi­kor megkéré vala feleségül a Dá­niel Áron szemérmetes hajadon leányát Évát, kire is szép vagyon és előkelő összeköttetés kacsinga­tott, lévén az Éva leányzó bátyja kálomista pap. Szükséges vala e mennyei kap­csolat, leimádkozandó azt a kis szeplőt, amit ugyan a hatóságok sem itt, sem odaát a bocskoros or­szágban nem vevének észre, de amit esetleg ott fent feljegyzének, hol egyformák leszünk a királyok­kal és a hegyi pakulárokkal. Meg is történt az esküvő és Pali elérve ifjúkori álmainak eldorádó­ját, most már magasabb dolgok­kal foglalkozott. Szeszgyárat, nagy hizlalót épített. Majd az örökké gyúló gyufát akarta feltalálni, amire ráment ugyan egy néhány szekér fa és egy néhány hold föld búzatermése, de az bizony meg nem gyullada. Azután az örökké mozgó darálót akarta felépíteni, hogy ne kelljen vámot fizetni a darálásért, de ez is befagyott, legnagyobb bosszúsá­gára éppen augusztusban. Próbálta feltalálni a szájfájás el­leni szérumot is, amibe hét tehene döglött bele, mig a végén kijelen­tette, hogy ilyen aljas foglalkozás állatorvosnak való. Mert ámbár már majdnem feltalálta a szérumot, mit érne vele, ha a más tehene is meggyógyulna tőle és igy elszapo­rodván, keveset kapna a sajátjáért holott már nagy sőre hizlaldája van és Pestre, meg Bécsbe szállít­ja a hizlalt marhát. Itt-ott már mosolyogtak is rajta az emberek, hogy találmányai, amik elméletben olyan biztosak vol­tak, mint a kétszer kettő, nem akartak sikerülni. Ez bosszantotta és bántotta a hiúságát. Napokig sétált gondolatokba merülve a szo­báiban, a szeszgyárban, az istál­lókban, nem is látva meg, amit nézett, mikor egy délben kiadá a parancsot : Éva ! Csináltass magadnak se­lyem ruhákat! A jövő héten marhát J szállítunk Pestre, feljössz velem. ''' Lássad vala te is a fővárost és a •nagy repülést, mert az lészen ott. - És ettől kezdve lőn nagy var­rás és készülődés. Elérkezik a nagy nap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom