Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-04 / 277. szám

§ 1929. december 4. A földmunkások megsegítése A' kormányzat állandó gondját képezi az anyagi nehézségekkel küzdő társadalmi osztályok megsegítésének kérdése. Ezek közüt a legszámosabb a földnélküli mezőgazdasági munkások osztálya, akik épen késő ősztől kora tavaszig küzködnek a legnagyobb bajokkal, hiszen szünetelnek a mezőgazdasági munkák. Nem csoda tehát, hogy már hetekkel" ezelőtt elhangzott az egységes párt részéről egy indítvány, amely kívánta a földmunkások érdekében egy értekezlet összehívását. Ez a miniszterközi értekezlet a napokban tartotta első ülését s olyan elhatározásokra jutott, amelyek rendkívül örvendetesek a földmunkások szempontjából. Elhatározta az értekezlet, hogy a mezőgazdasági munkásokat a téli és tavasz előtti hónapokban megfelelő foglalkozáshoz juttatja. Elsősor ban a földmivelésügyi tárca keretében történik meg ez a foglalkoztatás mégpedig vízszabályozási munkálatoknál, továbbá a ^vízitársulatok ármentesitő munkálatainál. A második tárca, amely részt kér ebből á nagyarányú szociális akcióból: a kereskedelemügyi tárca. Itt oly munkálatok megkezdését határozták eí, amelyeknél a költségek legnagyobb részét a munkások munkabére teszi ki- A miniszterközi értekezlet ki is jelölte azokat a munkákat, amelyeknek tervei készen vannak s megfelelő fedezet is rendelkezésre áll. A legközelebbi lépés lesz azon munkálatok javaslatainak előterjesztése, amelyeknek ter vei készen vannak, csak fedezetet kell rájuk keresni. Az azonnal meginditható munkák kb. 8—io.ooo munkanélkülinek nyújtanak & tavasz beáltáig munkaalkalmat, ami körülbelül annyit jefent, hogy a családtagokkal együtt 30—40.000 ember mentesül a tél* megpróbáltatásai alól. Az előirányzott összeg körülbelül 4 millió pengő s ez csaknem teljes egészében mint munkabér jut a földmunkások részére. A földmivelésügyi miniszter azonban nem elégedett meg enynyivel. Utasította az illetékes osztályokat, hogy a már készenlevő tervek mellett ujabb munkaalkalmak tervét is dolgozzák ki. Felmerült az az eszme, hogy ha a vizitársulatok az eddigieknél kedvezőbb feltételek mellett nagyobb' kölcsönt kapnának, e kölcsönöket elsősorban a munkások foglalkoztatása szempontjából használnák feí. Itt tehát olyan akcióval 'állunk szemben, amely az azonnali segítségen tufmenőleg " egységes terv alapján próbál a munkások gazdasági helyzetén segíteni s igyekszik szociális és kulturális igényeiket kielégíteni. Az az öszszeg, amelyet erre a célra költenek, a legjobb befektetések közé tartozik. A magyar mezőgazdasági munkásság kivette részét a nagy háború szenvedéseiből s a falu szülöttei oroszlánokként védték azokat a földeket, amelyekből nekik csak a megművelés jutott. A kormányzat nem is feledkezik meg ennek a széles néprétegnek a támogatásáról s erre bizonyíték ép a miniszternközi értekezletne.k a határozata. De fokozottabb gondoskodásban is kell részesiteni a földmunkásság millióit, hogy ellenállhassanak azoknak a kísérleteknek, amelyeket soraikban moszkvai pénzzel fizetett agitátorok nem szűnnek meg újból és újból megismételni, A magyar földmunkásságnak azonban látni kell, hogy honnan várhat bajaira enyhülést, szociális sebeire irt. A magyar kormány mindenkor gondoskodni kiván róluk ás család-1 jukról s e cél elérése érdekében elmegy a legvégső határig, amelyet az ország teherbíró képessége elbir. A legújabb hírek szerint Margittay Gynla Oroszországba szökött, ahol egy kis város főbírója lett (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Margittay Gyula a sikkasztó kísvárdai adóhivatali főnök titokzatos eltűnése óta sok olyan hír kert szárnyra, amely utólag nem bizonyult válónak és csak fantasztikus feftevéseken alapúit. Nemrég Stájerországban vélték fel_ fedezni egy öngyilkos személyében Margittayt, de ez a hir sem nyert megerősítést. Most ismét egy ujabb verzió támadt Margittay eltűnése körül, amelynek valószínűségét nem lehet ellenőrizni, tekintve, hogy a hiradó Oroszországban él. Egy kisvárdai földműves ugyanist)rosz országban élő sógorától kapott levelet., amelyben azt írja, hogy egy kis orosz városkában találkozott Margittayval, akinek nagyra vitte Stalin a dolgát, amennyiben a város sztarosztája, főbírója iett. Ha elgondoljuk, hogy a szovjet látcsövei keresi az intelligens szakembereket, pláne olyanokat, akik a becsülettel meghasonlotiottak, a hírt nem tartjuk lehetetlennek. A nagysikerű tanyai előadássorozatban Dr. Kovács László orvos az egészséges életmódról tartott előadást (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Mint az előző években, ugy az idén is megszervezték a tanyai lakosság részére a téli tanitó és szórakoztató előadásokat. Nagy je lentőséget nyert az ügy az által, hogy Barna Jenő, volt népművelési titkár vette kezébe Nyíregyházán a megszervezés nehéz munkáját, kinek nagy tájékozottsága, szervezőképessége és agilitása már kezdetben is biztosították az akció sikerre jutását. Újra sorra kerülnek a magyar történelem fényes alakjai, az uj földrajzi tanulságok, gazdasági kérdések és aktuális egészségBILLIE DOVE a női főszereplője ROP LA ROCQUE Bánky Vilma férje a férfi főszereplője ügyi problémák, amelyeket a tárgyhoz értő, világos és egyszerű nyelven előadó szakemberek fejtegetnek hétrői-hétre. A nevelő célzatú előadást vetitettképes mese fejezte be, hogy a tanyák kicsinyei is megkaphassák a nekik tetsző tárgyú előadást. Most vasárnap a Nagylapos és Hosszúhát tanyákra került a sor. E tanyák inkább pusztaszernek és nem tömörülnek a gazdák házai, mint a boko^rendszerü tanyákon. A házak messze egymástól fekszenek és igy a folyton zuhogó esőben nagy áldozat volt a gazdáktól, hogy 4—5 km.ELYNOR GLYIN a világhírű irónő irta GEORGE FITZMAURICE a Ben Hur rendezője rendezte A FLORIDAI SZŰZ cimü szenzációs filmet, melyet szerdától—péntekig mutat be az Apolló Kedden ÁLTA

LÁNOS KÖZKÍVÁNATRA

! Kedden MÁRIA NŐVÉR Egy apáca regénve. Irta : Lázár István. Apáca főnöknő . Báthory Gizella Mária nővér . Iris Ariin A festő . Werner Pittsau „UFA" hi*adé. Rendes helyárak. — Jegyelővétel. Szerdán - Csütörtökön —Pénteken B1LLIE DOVE és ROP LA RACQUE egyetlen együttes szereplésével A FLORIDAI SZŰZ (A GYŐZEDELMES FÉRFI) ELYNOR GLYN szenzációs 10 felv. regénye A négy jó madár Devetö orká

n 3 felvonáshiH Előadások kezdete: hétköznap 5, 7

, 9, orakor. re is fekvő iskolákba eljöjjenek. A Nagylapos majdnem Hajdudorog .alatt fekszik és még ennek a határáról is sokan bejöttek, hogy a szórakoztató előadást meghallgassák. Ez is példája, hogy az ilyen előadásoknak is megvan a nagy sikerük, ha ahhoz hozzáértő vezető szervezi meg és eltalálja, mi Is való a kedvükre. Különösen nagy elismerést érdemelnek e nagyon messze fekvő tanyák tanítói, Gdovin Zoltán és Bocskai Sándor, kik felkeltették a lakosság érdeklődését és gondoskodnak, hogy idejében ott lehessenek a hallgatók. Megható az a nagy szeretet és ragaszkodás, amellyel a tanítójukhoz ragaszkod nak. Kik minden elismerést és hálát megkívánhatnak, hogy anynyira szivükön viselik tanyáik ügyét. Messze a kufturától, villanytól, szórakozástól — sokszor a hatalmas feneketlen sár miatt hetekig valóban elzárva — legfőbb gondjukat tanyáik kulturális és szellemi életének emelése képezi. Hetenként kétszer gyűlnek össze a gazdák és az éjfélh nyúló beszélgetések közben "minden apró-cseprő magán életet érintő kérdést is megvitatnak. Valóságos családi életet élnek. Már a l^ora délutáni órákban megtelt az iskolaterem, pedig a zuhogó esőben a nagy sár miatt a nyitott kocsi csak ötóra felé ért be Nagyíaposra. Érdekesek közben azok a tanyák, ahová a vá rosunkba érkező idegeneket szoktuk kivinni a mintaszerű gazdálkodás megtekintésére, most néma, kihalt csendben és cuppogó, óriási sárban alszanak. Mit szólnának az előkelő idegenek, ha ilyenkor a közlekedéstől teljesen' elzárt tanyákat tanulmányozzák? Nagy éljenzést váltott ki az erőadók megjelenése, mert a közönség bár kitellik a vasárnapi pihenésből a várakozás — már kezdett idegeskedni. A tavaly leégett iskola most csinosan néz ki. Tiszta, szép, meszelt, tágas iskolatermében 80 gyermeket oktat egy tanitó egyszerre nap-nap után. Igazán nehéz munka és hogy mégis bámulatos eredményt tud produkálni, ez csak Gdovin Zoítán tanitó nagy lelkiismeretes, pedagógiai képzettségének köszönhető. Az előszobából nyíló konyhának uj festését csodálja a fiatalság. »Szép paragrafusos festés«« — mondja egy szőke fiatal lánv. Megkezdődik az előadás. Dr. Kovács László orvos egyszerűen és világosan ismerteti az egészséges élet feltételeit. Nagy csendben hallgatják és közben égy-egy felharsanó nevetés és közbeszórás jelzi, hogy megtalálta az utat hallgatósághoz. A szellőztetés, tisztaság, testápolás . ismertetése után egy-egy babona és tanyasi rossz szokásra hívta feí a figyelmet. Nagy tetszést váltott ki a fogfájással kapcsolatban felvetett rossz szokások megtárgyalása — hiszen ki ne kommendálna egyegy házi szert a fájós fogra — és könnyen érthetően fejtegette mindazon körülményekét, amelyek segítségével megakadályozhatják fogaik romlását. Ne tegyenek reá pipamocskot, szalicilt, Iótrágyát. nanem azonnal menjenek orvoshoz, ki elejét veszi a fog további romlásának. A nagy hatást elért tanulságos előadás után egy tanár — kinek nevét nem lehet a bürokrácia miatt kiírni, mert nem kapott engedélyt az előadásra — élvezhetően könnyű mesét mondott a felfuvalkodott hóíyagról, szalmaszálról és tüzes üszögről és a kis gyermekek helyeslése közben von-