Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-20 / 291. szám

1929. december 2t. JSfVíRYIDélC, Megalakították a városi szakosztályokat (A. Nyirvidék tudósítójától.) A város képviselőtestületének szerdai alakuló közgyűlésén megválasztották a városi szakosztályok tagjait. A választás eredménye a következő: A pénzügyi és gazdasági szakosztály tagjai: Somogyi Gyula, Huray János, Hoffer Bertalan, Paulik János, Bodor Zsigmond, Kovács András (Jánosbokori), Sereghy László, Lakner ödötn, Miskolczi Mihály, dr Vietórisz József, dr Juhász Sándor, Énekes János, dr Bernstein Béla, dr Klár András, Zomborszky Dániel, gróf Dessewffy Emil, dr Klekner Károly, dr Horthy István, Kausay Tibor, Bogdán Ferenc, Osgyáni József, dr Szopkó Dezső, dr Bartók Jenő, Pápai Mihály dr Geduly Henrik, dr Murányi László, Jánossy Miklós, dr Kovách Elek, Pisszer János, dr Szitha Sándor dr., Kovách Dénes, Rutkay Gyula, dr. Konthy Gyula, dr Guttmann Zsigmond, Barzó Pál. A jogügyi szakosztály tagjai: Dr Fráter Ernő, dr Guttmann Zsigmond, dr Funnan Lajos, dr Krómy Károly, dr ' Garay Gyula, dr Bálint István, dr Murányi László, Krasznay Sándor, dr Mikecz ödön, dr Kovách Elek, dr Korányi Endre, dr Komjáthy Kázmér, dr Porkoláb Zoltán, dr Schőn Viktor, dr Szitha Sándor. Az épitkezésügyi szakosztály tagjai: Ruttkay Gyula, dr Konthy Gyula, Pápai Mihály, Bencs András, dr Geduly Henrik, Hogyan Mihály,' Jánossy Miklós, Barzó Pál, Komáromy Károly, Pisszer János, Várallyay Sándor, dr Rosenberg Emil, dr Bálint István, ifj. Tóth Pál, Zajácz János. A nyíregyházi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságtól. 21346—1929. tkv. sz. Árverési hirdetmény kivonat. Hazai Általános Biztositó R.-T. régrehajtattínak, Balogh János végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a tkvi. hatóság a végrehajtató kérelme következtében ae 1881. LX. t.-c. 144., 146. és 147. § ai értelmében elrendeli a végrehajtási árverést 50 P 42 f. tókeköretelés, ennek 1926 éri ianuár 15. napjától járó 8<Vb kamata, 32 P 42 f. eddig megállapított per- és végrehajtási és az árverési kérvényért ezúttal megállapított 10 P 52 f. költség behajtása végett; a nyíregyházi kir. járásbíróság területén levő, Balsa községben lek vő s a balsai 12. sz. tkvi. betétben A I. 1. sor. 101. hrsz. alatt foglalt Balogh János (Balogh Erzsébettel) nevén állő, Beltelek ben fekvő 106 négyszögöl területü ház és udvarból álló ingatlanra 1500 pengő kikiáltási árban. A tkvi. hatóság az árverésnek Balsa községházánál megtartására 1930. évi február hó 1. napjának délelőtt 9 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. LX. t.-c. 150. §-a alapján a következőkben állapítja meg: 1. Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet. (1908. XLI. t.-c. 26. §.) 2. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10o/o-át készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-c. 42. § ábau meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előlegesen birói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláirni. (1881. LX. t.-c. 147., 150., 170. §§. 1908. XLI. t.-c. 21. §.) 3. A kincstár valamint a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége, mint árverelő bánatpénzt letenni nem köteles. Nem kötelesek bánatpénzt letenni az 1889. XXX. t.-c. 10. §-ának II. bekezdése alapján adómentes záloglevelek kibocsátására jogosított és Budapesten székelő részvénytársaságok és szövetkezetek, valamint az 1898. XXIII. t.-c. alapján alakult központi hitelszövetkezet, a javukra zálogjogilag megterhelt ingatlan elárverezésénél. Abban az esetben, amelyben az árverelő a törvény értelmében a bánatpénzt elveszti, a bánatpénz letétele alól felmentett árverelő a tkvi. hatóság felhívásának kézhezvételétől számított nyolc nap alatt a bánatpénznek megfelelő összeget birói letétbe helyezni köteles. (1908. XLI. t.-c. 21. §., 1911. XV. t.-c. 15. §.) 4. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet igérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. Ha ennek a kötelezettségnek eleget nem tesz, ígérete figyelmen kivül marad és az árverésben, amelyet haladéktalanul folytatni kell, részt nem vehet. A bánatpénz letétele alől felmentett árverelő a bánatpénz kiegészítésének megfelelő összeget sem köteles letenni. (1908. XLI. t.-c. 25. §.) Nyiregybáza, 1929. november 8. Dr. Budaházy s. k. kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül: Benedek kiadó. 7888—1 2464—1929. vsi. Árverési hirdetmény. A nagykállói m. kir járásbíróságnak 1929, Pk. 8159, szamu végzése folytán közhírré teszem, miszerint Steaua Magyar Kőolaj r. t. végre hajtató javára 75 P tőke, ennek 1929. évi julius hó 1 napjától járó 8 o/

0 kamatai és eddig összesen 19 P 62 fillérben megállapított költségek erejéig 1929 évi október 22 napján bíróilag lefoglalt és 3000 P-re becsült autóbuszból álló ingóságok 1929. évi december 20. (husz) napján d. e. 10 órakor kezdetét veendő és Nagykállóban adós lakásán megtartandó nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőnek azonnali készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. Nagykálló, 1929. decsmber hó 2. Karácsonyi ajándéknak alkalmas és olcsó tárgyak leszállított árak mellett kaphatók u. m. villanycsillárok, assztali- és éjjeli szekrény lámpák, villanyvasalók, kávé- és teafőzők, hajsütővas melegitők, grammofonok és hanglemezek a legújabb sláger darabok Kuharek műszaki üzletében Kossuth-tér 14. Zrínyi Ilona-utca sarok. 7893—tO PAPÍRT ÍRÓSZERT KÖNYVET DIVATLAPOT UJSÁGBO LTBAN VÁSÁROLJON. I Bartha Pál lett Tiszanagyfalu község flj jegyzője (A Nyirvidék tudósítójától.) Tiszanagyfalu községben e hó i6-án délelőtt io órakor hatalmas érdeklődés közben zajlott ie a községi- jegyzőválasztás, Horváth József tb. főszolgabíró elnöklete alatt. A választáson nagyszámban vettek részt a község érdekeit szivükön viselő nagybirtokosok is, köztük Bekény Gyula, dr Sarvay Elek és Vécsey Oláh Károly. A választás megejtése után Jármy József gazdatiszt lendületes szavakkal üdvözölte a megválasztott Bartha Pál jegyzőt, aki válaszában hálás szívvel ií érte meg, hogy a községet mindenkor lelkiismeretesen fogja szolgálni. A választás után a község intelligenciája bankettet adott az uj jegyző tiszteletére. A banketten lelkes éljenzések közben ünnepelték vitéz Mikó Bertalan uj főszolgabírót, Bekény Gyulát és dr Sarvay Eleket. — Ügyvédi hir. Dr. Grünspan Ármin ügyvéd irodáját Bocskai-utca 12 .szám alá helyezte át. 2x — Egy 88 éves szegény öregasszony kári a jószívű embereket gondoljanak rá egy kis ádománynyal a szent ünnepekre. Lakik Rózsa utca 12., vagy a szerkesztőség ís elfogadja részére jószívű emberek adományát . N ői kalapnjdonságok megérk«ttek és a l*gilc«óhh 4r»kun árasittatnak WALTERNÉ kilapswlonjÁbw Latbe--atea, 90. Birtokosok figyelmébe! Gazdasági könyvvitel 887$ LÉVY ELEMÉR bír. végrehajtó. Főkönyv, mely tartalmazza: I. Főpénztár. II. Adó, ártér illetmény, haszonbér, kamit, biztosítás és életjáradék. III. Napszám, szakmány- és átalánymunkák. IV. Gazdasági uj építkezés, épületfentartás, fásítás, csatomázás és eféle tőkegyarapítás, vagy apasztás. V. Nem a gazdaságot illető bevételek és kiadások, udvartartás. VI. Előlegek, tartozások és követelések. VII. Különfélék. VIII. Iga vonó jószág, ménes, és hizómarha. IX. Gulyabeli marha és tehenészet. X. Sertésállomány. XI. Juhállomány. XII. Szemes élet és kereskedelmi növények. XIII. Szal-j más élet- és * takarmánvnemüek. XIV. Dohánytermés. XV. Élelmi-j szer, zsiradék, ital, gyógyszer ési műtrágya. XVI. Állati termények. XVII. Gépek. XVIII. Fogatos és földművelő eszközök. XIX. Kézi eszközök. XX. Kamara-, pince- és konyhaeszközök. XXI. Vas- és szerszámfaanyagok. XXII. Építkezés- és tüzianyagok. XXIII. Különféle gazdasági eszközök. XXIV. Szőlészet. — Továbbá: Bértábla, Területkimutatás. Gazdasági térkép, Épületleltár. Tavaszi vetéskimutatás). öszi vetéskümutatós, Forgalomkimutatás, Jövedelemkimutatás. Vagyonkimutatás stb. Külön könyvben: Pénztári napló. Leltár, ioo holdas gazdaságtól io ezer holdas gazdaságban előforduló leltári cikkek összességét a Főkönyv szerinti fejezetek sorrendjében. — Etetési napló, lovak, jármok stb. állatnemek és sertések, kan, anyakoca stb. részére külön-külön. Feleslegessé teszi a kettős könyv vitei vezetését ezen számvitel bevezetése, mert egy negyedóra elégséges ahhoz, hogy a napi bevétel, vagy kiadás bejegyeztessék. A napi egynegyed órai bejegyzés után a gazdaság értékeiről sizámszerint pontos adatokat nyújt és igy mégsem foglalja le a gazdát a mezei munkák végeztetésétől. Ezen szám adás pontos vezetésével nemcsak az összjövedelem mutatható ki pon tosan, hanem a gazdaság egyes üzletágai, mint sertéstenyésztés; dohány, cukorrépa termelés, hizlalás stb. jövedelmezősége vagy vesztesége. Ami pedig a legfőbb előnye, hogy ezzei a rendszerrel vezetett számvitellel kimutatott jövedelem vagy vesztességgel is elfogják a m. kir. pénzügyigazgatóság kiküldöttjei. Ennélfogva a legjobb fegyver a gazda kezében, a tuí, vagy jogtalan megadózn tatás ellen. A számadó gazdatisztnek pedig megkönnyíti a munkáját, több időt enged a külső foglalkozásra s nem öli őket az anélkül sem kedveit irodai munkákkal. Nélkülözhetővé teszi a gazdaságban a kü. lön alkalmazott könyvelőket és mégis a fegkönnyebben ellenőrizheti a birtokos, gazdatisztjének mü ködését, mig a gazdatisztnek is egy tekintetre felvilágosítást nyújt a számadása alatti értékekről. Kap ható: Jóba Elek könyvnyomdájában, Nyiregyháza, Széchenyi-ut 9.•