Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-14 / 260. szám

6 JÉ^fWftBBK. 1929. november 14. Kereskedelem Üzennek a sírhantok Az életnek önkezüen véget vetni az életet eldobni magunktól, ré­gen szenzációt jelentett, ma sab­lonos napi hir. A múltban a te­mető árkában, jeltelen sírban nyu­godtak az élet hajótöröttjei. Ma számtalan sírhant, örök lakója nyugszik — aki öngyilkos fett — nem birta a harcot a gazdasági élet napról-napra szedi áldozatait. Nem a pillanatnyi vábankörök, kockára tett, de elveszett koldusai tesznek pontot életük után, hanem egy életet becsülettel átdolgozott emberek, akiknek a sors nem adott de mindenét elvette. Hányan van­nak a gazdasági harc szomorú ál­dozatai? Üzennek ezek a sírhantok' Üzennek! hogy nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért. Nem iehet, hogy ez a szomorú kilátás­talan gazdasági harc, mint a ra­gály pusztítson. Ne lehet, hogy a munkától kérges tenyérből kihull­jon a szerszám, hogy a koldus­botot görcsösen markolja, mintful dokló az utolsó szalmaszálat. Nem lehet, hogy a jog labirintusának, ezernyi igazságot kereső paragra­fusával tele tömött jogászagyak ránehezedjenek a földi igazságta­lanságra és ezek helyett csak egy gondolat foglalkoztassa őket, az elmúlás gondolata. Nem lehet, hogy az orvos, kinek életcélja má­sokat gyógyítson, a nélkülözések miatt önmaga pusztuljon. Üzennek ezek a sírhantok! De nincs aki megértse! A gazdasági válság nyomasztó terhei, óráról-órára nehezebbek.. A gazdasági élet minden foglalkozási ága, a tönk szélén áll. Mi lesz ve­lünk? Mint egy láthatatlan mega­fon k ;áit bele a nappalunkba, az éjszakánkba a kétségbeesés! Se­hol egy vigasztaló momentum. De mégis!! Hatalmas piros plakátok hirde­tik »Október 31. takarékossági nap«. Rajta hatalmas nagy pengős, amit maholnap tényleg csak pla­kátról fogunk ismerni. Takarékos­kodjunk! Egyetlen biztató momen­tum! Takarékoskodni csak ott lehet ahol van! Nálunk ugy lát­szik bőségesen van, ha külön fel kell hívni a figyelmet erre. Pengő helyett a stílszerűség kedvéért, az életet kellett volna plakátra szim­bolizálni, azzal takarékoskodjunk! Anyagi javakban koldusok va­gyunk, de az élet — az több mindennél. Azért kell módot és le'hetőséget teremteni, hogy meg­élni tudjunk. Ha nem lesz a min­dennapi kenyér megszerzése, ide­get, lelket és agyat megölő harc — akkor megkezdődik az élet sza­nálása, kevesebb lesz az öngyilkos. Október 31. Takarékossági nap! Szinte maliciózus! Mikor az utána következő reggelen ránk zudult a kötelességek elbírhatatlan súlya. —• Házbér negyed, fűszer, hus, fa, villany, téli ruha és száz meg száz más fizetni való. Tiz nap mult el elseje óta, vajon hány kifizetet­len lakbér van? Háríy család gon­dol kétségbeesve a téli hidegekre, egy szemernyi fa és szén nélkül. Vajon hány éhes kisgyermek nyújtja ványadt kis karját egy fa­lat kenyér után. Ne kápráztató szemfényvesztést csináljunk holmi takarékossági na­pokkal, mert ez az egész akció a közpénzekkei való költekezés leg­súlyosabb bizonyítéka. Ha már takarékosságról van szó, ne az ut­ca nyomorúságos róbotosai sze­me elé tegyék a plakátokat, ha­nem egyes közhivatalok vezetői- ' nek selyem perzsákkal borított szobájának erősen kipárnázott aj­tajára. Oda ahof az agyonverejté- j kezett adózók utolsó fillérjeivel a \ takarékosság elvének sutbadobá- '• sávai gazdálkodnak. Ezeken a jói j elszigetelt párnázott ajtókon nem ! szűrődik át a kétségbeesés jajsza- j va! Ott nem tudják, hogy életek j forognak kockán, életek pusztul- j nak, mert nincs megélhetés, nincs : kenyér! Ha majd megindul a ta- : karékosság az állam, a megye, % város háztartásában, ha majd meg indui á takarékosság a végrehaj­tások özönében, akkor prédikál­hatunk, de addig csak falra borsó — akarom mondani csak falra plakát az egész. A gazdasági élet szomorú áldo­zatainak frissen ásott sírhantjai üzennek. »Gyors segítséget az élőknek,, hogy megélni tudjanak!« Kontinental-szálloda Budapesten VII., Dohány-utca 42—44. sz. Táviratok: Continentalotel. A vidéki uriközönség igazi otthona Tisztaság! — Kényeiemi — Előzékanység ! Minden szocában hideg-meleg folyöviz, közpouti fűtés. Egyágyas szobák árai: 5, 6, 7. 8, 9, 10 pengő. Kétágyas szobák árai: 8, 9, 10, 12, 14. 15, 16 pengő. Szobák telefonnal. 7071—20 Szobák fürdőszobával. Amit a közönség észrevesz Panaszos levelek, észrevételek és «gyéb megszívlelendő apri^ ?ok A háztulajdonosok a lakók egy részét okolják az udvarok tisztátalanságáér! A következő levelet kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztő Ur!! Kérem, szíveskedjék »Amit, a kö­zönség észrevesz« cimü rovatban alábbi közérdekű soraimnak he­lyet adni: 'Nyíregyháza város tisztifőorvo­sának a Nyirvidék f. hó 12-i szá­mában megjelent és az udvarok rendtartásával kapcsolatos cikké­hez legyen szabad nekem, mint a »megbirságoltak« egyikének né­hány megjegyzést fűznöm! Nem . olvastam a tisztifőorvos ur válaszára alapot szolgáltató sé­relmezett cikket s mindjárt az el­jén is előre bocsátom, miszerint a dolog lényegét illetően a legtöbb polgártársammal egyetemben a tisztifőorvos úrral egy véleményen vagyok abban, hogy az udvarok rendjét a közegészségügy érdeké­ben a legszigorúbb megtorló esz­közök alkalmazása árán is »min­dig ás mindennel szemben« biz­tosítani kell! Nincs semmi kétsé­gem aziránt, hogy a panasz'olt cikknek irója sem volt ellenkező meggyőződésben, a hivatásuk ma­gaslatán álló és az udvar vizsgála­tokat foganatosított kerületi orvo­sok elgáncsolása pedig egyáltalá­ban nem lehetett szándékában! A magam részéről »a háziurak nemtörődömségére« való hivatko­zás miatt szólalok fel, mert ez a megállapítás inkább »a háziurak tehetetlenségévek volna a főorvos ur cikkében helyettesíthető! Rendes békeviszonyok között egészen természetes dolog volt, hogy az udvar rendjéért a ház tu­lajdonosa felelt, hiszen módjában volt akkor a rendbontó lakókat felmondás utján eltávolítani s olyanokkal kicserélni, akik a tisz­taság iránt kellő érzékkel birnak. Ma azonban ,sajnos, hónapokig üresen áll egy-egy megürült laká­sunk, ha lakónk otthagyja, pedig az emberek nagyrésze a tisztaság­ra való rendreutasít ásókat nagyon hamar sértő vexaturának veszik és mert a rendhez alkalmazkodni nem tud, inkább elköltözik oda, ahoi emiatt nem zaklatják!! Még rosszabb a helyzet azok­ban a házakban s ilyenek feles számmal vannak, ahol 1e—20 éves' fakók laknak, akik a kötött lak­bér, még inkább a lakások fel­mondhatatlansága miatt tisz­teletreméltó kivételektől eltekintve valósággal házigazdának kép­zelik magukat és emiatt házfegye­íemről tudni "sem akarnak, figyel­meztetéseket pedig legjobb eset­ben egyetlen vállrándítással intéz­nek el. Az udvar tisztasága ellen »csakazértis« elkövetett merényle­tek okozóját pedig ezeknek az iakóknak a házigazdával szemben kialakult véd és dacszövetsége miatt lehetetlen kinyomozni! Ott, ahol a 'háztulajdonos is az udvarban lakik, örökös civakodás árán sikerül ugyan a rendnek a látszatát megteremteni, ahol azonban a háztulajdonos nem la­kik egy fedél alatt a lakókkal, tisztaság tekintetében egyes he­lyeken teljes anarchia uralkodik! S mert a kötött, jelentéktelen lak­bérek mellett az adón kívül a ház tatarozására is alig futva, nincs mód árra, hogy ilyen lakásokban házfelügyelőt lehessen tartani, aki a renitens lakókat rendre szok­tassa! A magam részéről, legutóbb tör­tént megbirságoltatásom után, la­kóimat ajánlott levélben figyel­meztettem a kötelező tisztaságra azzal, hogy adandó alkalommal hasonló kihágásokért a felelőssé­get egyetemlegesen rájuk fogom áthárítani! Ezt az álláspontot kel­lene a kihágási bíráskodásnak is magáévá tenni, mert a fakók in­dolenciájával szemben a háztulaj­donosok nagyrésze valóban tehe­tetlen és ha még hússzor is meg fogják őket bírságolni, ahelyett, hogy a tisztaság ellen ezerszer vé­tő fakókat csak egyetlenegyszer is felelősségre Vonnák, csak a ház­tulajdonosoknak amúgy is tulontu. sok keserűségét fogják még. job­ban fokozni s az udvarok egy je­lentékeny része még is. állandóan tisztátalan marad, amig csak sza­bad felmondás utján magának a Háztulajdonosnak nem lesz mód­jában lakóit rendre köteleznie Legyen szabad e hefyen még közegészségügyünk egy másik sé­relmét is szóvá tennem!' Amig az udvarok ellenőrzésénél, igen helyesen a legkisebb' hibák. is megtorlást nyernek, addig a Hu nyadi utcának a Bujtos utcába torkoló szakasza közegészségi szempontokból minden kritikán aluli állapotban van! Mindenekelőtt itt, a széles sz'ép utca tengelyében egy széles ,mély árok húzódik végig, amelynek eredeti rendeltetése a Bencs László téri csapadékvíz levezetése volna ,mi mellett azonban igen változatos mellékcélokat is szolgál!" Ezt az árkot rendszerint ősszel szokták kitisztogatni s ilyenkor annak mélyéről a törött fazéktól kezdve a döglött macskáig min­denféle hulladék napvilágra kerül. Az árok ugyanis állandó lerakodó helye mindenféle háziszemétnek s emiatt nyári estéken pokoli illa­tokkal'teliti meg az utca levegőjét! Fokozza ezeket a borzalmakat az, hogy a kövezetlén utca hetivásá­ros napokon e helyen a vidéki fo­gatok táborozó helye, ahcl sok­szor 50—60 fogat is tartózkodik etetés végett. A fovak ürülékének s az emberi szennyhulladékoknak eltávolítása az utcaseprőknek még száraz időben is nehéz feladatot ad, esőben, sárban pedig telje||n Tehetetlen! Az utca sarában eké­pen ottmarad és szétmálik a sok hulladék, ami aztán száraz időben undorító, szerves por alakjában ka­varog a levegőben s mi ittlakók egész nyáron át a nagy kocsi­forgalom okozta por és a legyek milliói miatt képtelenek vagyunk lakásunkat szellőztetni, sőt még éjszaka sincs módunk egy kevés friss fevegőt ,a nyitott ablakunkon át bebocsátani, minthogy a le­vegő kibírhatatlanul romlott sza­gú szokott lenni! Mindez pedig a város szivében, az ízléses és szép rendőrpalota szomszédságában, ott ahof csak emeletes lakóházak építésére iehet engedélyt kapni, található fel! E helyről hivom fel az eljárni hivatott tényezőket, hogy helyszíni szemle utján az elmondottak va­lóságáról egy hetipiacos nap dél­utánján meggyőződést szerezni s a panaszoftakat mielőbb orvosolni szíveskedjenek! A magam részéről ideiglenes megoldásnak találnám, ha a ko­csitábort átterelnék a Bujtos utca jól kövezett s könnyen takarítható legvégére;^ a végleges megoldás érdekében az ároknak beboltozása. és az úttest kikövezése városszé­pészet és hygiénikus szempontok­ból egyaránt sürgősen kívánatos volna! Egy Hunyadi-utcai lakos. Villanyvilágítás, mm és villamoscsengő szerelést és javítást legjobb minőségű anyagból legolcsóbb árban eszközöl Petrovics Lajos villanyszerelési vállalata Műhely: Zrínyi Ilona-u. 8. Nyírvidéki Takarék épület Lakás Csillag-utca 39. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom