Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-30 / 274. szám

e JNfVíRYIDÉK 1929. november 30. Beszélgetés a nyíregyházi híres javas­asszonnyal Elsőrendű személyekre következtet a maliból. - Csak lelki betegeket gyógyít. — Az nra által megvert asszony a jósnőDél (A »Nyirvidék« tudósitójától.) A Virág-utca egy kis düledező vityillójában él Nyiregyháza javas­asszonya, aki a ter^erek rejtett vonalaiból életsorokat olvas ki, aki a szemedből felfedezi titkolt vét­keidet, amelyek sötét árnyfoltok­ban jelentkeznek a recehártyádon, megsejti csudálatos 'érzékkel a jö­vődet, megjósolja szerencsédet, vagy tragédiádat, forró, ellenáll­hatatlan szerelmet ébreszt irántad abban a megközelithetetlen női lélekben, akit nem birtál meghódí­tani, aki a mágusok bűvös erejé­vel, az alchimisták titokzatos tu­dományával rendelkezik, aki nagy varázsló, jóságos boszorka, spiri­tiszta, a szellemek kegyeltje, alw a minden titkok kapujának kul­csát birtokolja és aki a virág-ut­cai kis vityillóban él 'csendesen, visszavonultan misztikus magány­ban, mig a konyhában a tűzhe­lyen duruzsolva fortyognak a gyó­gyító csodafüvek s a szuette, po­ros szekrények fiókjaiban illatoz­nak a balzsamok. — Lelkem, barátom, ha bajod van, ha a szived megsebezte a re­ménytelen szerelem, ha urad ré­szeges, korhely, ha nőd csapodár hűtlen, ha daganat nőtt a gyom­rodban eredj teljes bizalommai hozzá, meglásd segit rajtad, én mondom ezt!! Hm. Ennek fele se tréfa — mondom. — Hetek óta suttognak erről áz asszonyról, megnézem már mi igaz belőle. Alacsony kis. házikó, behorpadt, repedezett falakkal. Bent az ud­varban egy Iáncrakötött, mérges kutya vicsorítja reám hörgő düh­vei fehér fogsorát. Keresem a nagy fekete macskát az ős bo­szorkalélek reinkarnációját. Nem látom sehol. Talán bent a szobá­ban a vénasszony vállán gubbaszt — gondolom — és didergő féle­lemmel kopogtatok a barnára me­szelt ajtón. Halk, csoszogó léptek, krákogó köhécselés jelzi az élet megnyi­latkozását a szobában. Kulcscsör renős és a kizárt ajtóban egy 40 év körüli, betegesen vézna., jól­öltözött asszony néz rám kérdőleg. — Ugyan kérem — mondja mo­solyogva, amikor megértettem vele jövetelem célját — szó sincs róla, nem vagyok én természet­feletti erővel megáldva, csak egy­szerűen egy sokat tapasztalt asz­szony vagyok, akinek tanácsait néha érdemes meghallgatni. Eny­nyi az egész. Bevezetett a szobájába. Minden hol' puritán egyszerűség, tisztaság és kispolgári ízlés. Antik családi' bútorok, családi és szentképek a faiakon. Egy könyvállványon vas­kos kötetek sorakoznak. Titokban odasanditok: Jókai regényei dí­szes kötésben. Sehol semmi misz­tikum. A fekete macskát sen. kedvelik már a modern boszor­kányok. — Igen. Jönnek néha hozzám egyesek ügyes-bajos dolgaikkal — mondotta ismét — Kikérdezem őket és ha tudok segíteni rajtuk, hát segítek, ha nem, vigasztaló szóval bocsájtom őket útnak. Nem Iátok a jövőbe, de az eljövendő eseményekre következtetni tudok a múltból. A mult adatait pedig megsejtem annak egyéniségéből, leolvasom annak arcáról, aki a jövőjét kérdi tőlem. Az emberi lélek lényegében egyforma mind a vágyak, szenvedélyek, bűnök, gazságok, szenvedések és boldog­ságok minden embernél azonosak. És én ismerem, alaposan isme­rem magam, mert mondom sokat nagyon sokat tapasztalt asszony vagyok s ezért néhány perc alatt embertársaimat is megismerem. Nem vagyok kuruzsló, nem gyó­gyítok gyógyfüvekkef. Én csak lélkibetegeket gyógyítok a ráesz­méltetés, a felvilágosítás varázsá­val Nem vagyok sem delejes asz­szony, sem távolbalátó jósnő. Csak egyszerűen megtörtént, vagy meglévő dolgokból megtörténő ese ményekre következtetek. Én nem érzem meg előre az eseményeké banem látom a jelenből és a mult­bóí. A kutya az udvaron vadul csa­(holt s egy halk, félénk kopogtatás zavarta meg a beszélőt. Egy fía­tai 'munkásasszony jött be. Vö­rösre sirt szemében a borzalom, a kétségbeesett rémület. Sápadt arcát eltorzította a visszafolytott, feícsokló zokogás. A javasasszony felegyenesedett és döbbenve meredt a siró nőre, akinek vonagló szája nem tudott értelmes szót formálni. Csak nyö­"gött, mint egy megsebzett, üldö­zött vad. — Magát megverte az ura, lel­kem — mondotta a javasasszony halálos biztonsággal. A nő bó­lintott és ismét felzokogott. A javasasszony Ieütette és babusga­tó, bársonyos, meleg szavakkal si­mogatta az összetört, megkínzott teremtést. Az anyai becéző gon­dosság és türelem, a fájdalom­ban való osztozás balzsamként csillapította a feldúlt lélek fájdal­mait. A nő egyszerre beszélni kezdett, kitárta buját, baját,, a veszekedés keletkezését, minden szennyét, piszkát átkos családi életének. És a javasasszony tisz­tán látott mindent. Látta a férj és a menyecske hibáit, látta a veszekedés hátterében a tulajdon­képeni inditóokot, a_ nélkülözést és tanácsokkal látta ei a felvidult arcú, bizakodó nőt. Rámutatott arra, hogy miképen kerülheti el a veszekedést, hogy kell viselked­nie az urával szemben, milyen esz­közökkel, Turfanggal, ügyességgel szoktathatja le egyes szenvedélyei­ről, élőre figyelmeztette az ez­után következő eseményekre és az ezzel szemben való magatartásra ugy, hogy a nő végül lelkesült örömmel köszönt és hittel, re­ménnyel indult újból meghódítani hites urát. Én bámulva néztem ezt a va­lóban csodálatos asszonyt, ö ész­revette és hamiskás mosollyal, hangjában némi büszkeséggel ezekkei a szavakkal búcsúzott: — Látja kérem, ilyen javasas­szony vagyok én-.. M o z 1 Végnélküli nevetés kísérte Harold Lloyd legújabb filmjének bemutatóját a Diadalban Régen nem pergett Nyíregyhá­zán mozigép olyan ötletekben gaz­dag, élvezetes humoru, frappáns burleszkvigjáték, mint amilyen Ha­rold Lloyd legújabb attrakciója, a »Tempo Harold!«, amelyet teg­nap mutatott be a Diadal Mozgó vezetősége. A közönség valósággal halálra nevette magát a szelleme­sebbnél szellemesebb trükkökön, a melyek megállás nélkül követték egymást a lepedőn. Harold Lloyd a filmhumor »virilistája« még so­hasem volt annyira elemében, és még egyik darabjában sem osztot­ta üy pazar kézzel sziporkázó öt­leteit, mint ebben a leendő apósa rozoga lóvonatáról szóló bolondos históriában. Mint a film hőse, ő van hivatva megmenteni az ócska lóvonatot a.villamos társaság int­rikájától. Persze ez sikerül is ne­ki, de hogy miképen, azt a tempót, azt a hajszát látni kell, Csak azon csodálkozik az ember, hogy ennyi trükk hogyan fér bele egy filmbe. És még azon is csodálkozhatunk, hogy a mozi nem volt zsúfolásig tele. Ez azonban csak tegnap volt. Most, hogy a városban hire futott, a darab széditő sikerének, vasár­napig a táblás házak biztosítva vannak. A kisérő burleszkek is nagyszerűek és jók a Hiradó ké­pei is. Már imos|t megemlítjük, hogy hétfőtől a szezón egyik leg­nagyobb szenzációja: »Ábris ró­zsája® következik a Diadalban. A négy ördög Városi lozgó Egy szürke ponny, két kisleány, egy öreg bohóc és egy pincsi ku­tya: ez a Cechi-cirkusz egész sze­mélyzete. Egy napon jelentkezik a durvalelkü cirkuszigazgatónál egy lerongyolódott asszony, aki kézen vezet két sápadt fiút és arra kéri Cechit, hogy fogadja fel a gyere­keket, akik árvái két egykor világ­híres artistának. Az árvák sorsa meg van pecsé­telve. Durva kínzásokkal »képezi ki» őket, sőt még éjszaka sem nyu­godhatnak, Imert a részegen haza­térő igazgató beléjük rugdos és ütlegeli őket. A jószívű bohóc menti meg a gyerekeket s együtt szöknek el la- cirkusztól. 21 év telt el. Egy nagy világvá­rosi cirkuszban vagyunk, ahol a »Négy ördög« szenzációja uj és uj tömegeket vonz. A négy ördög: a két árvagyerek és a bohóc két lánya. Szerelem. Fritz és Aímée szeretik egymást, de Fritz rabja lett egy ragyogó szépségű, előkelő hölgynek, aki a karcsú atléta ked­véért mindennap megjelenik a cir­kuszban és rózsákat dob szerel­mesének lábai elé. Fritzet artistatársai óvják a vég­zetesnek induló kalandtól, s Fritz hajlandó is szakítani a nővel, mert időközben meggyőződött arról, — hogy Aimée őt nagyon szereti, de nem tud szabadulni a démoni ka­rokból. Ez lesz a végzete. Egy mámorosan eltöltött szerelmi dél­után f áradtan, bizonytalanul Tép a porondra s bekövetkezik az, ami­től társai annyira rettegtek: Ai­mée-vel lezuhannak a széditő ma­gasságból és halálra zúzzák magu­kat. Vasútállomás. Louise és Acloiph, a megmaradt két »ördög«, most búcsúzik az öreg bohóctól. A fia­tal pár nászútra indul és az öreg bohóc szomorúan gondol arra, —­hogy két megmaradt védence is elhagyja őt. Aimée és Fritz halott... Már senkije sincs, aki élete hátra­levő napjairól gondoskodnék. Szi­ve nehéz lesz a fájdalomtól... kezei reszketnek, szemeit elönti a könny. Igy áll összetörve a vonat 'abla­kában egymást átölelő pár előtt... Éles fütty. A vonat lassan, zaka­tolva (indul el'az állomásról... És ekkor Adolph kinyul az abtíkon és­a következő pillanatban a zokogó öreg csak azt érzi, hogy két erős kar ragadja meg és emeli be a fülkébe. És a pályaudvarról kiro­bogó vonat három boldog ember­rel száguld egy reményteljes uj élet felé. A négy ördög szombaton, vasár­nap és hétfőn megy a Városi Moz­góban. Hária nővér az Apolló hétfői repríz filmje A Magyar Rapszódia sikere óta nem volt olyan sikere magyar film nek, mint a Mária inővér cimü gyönyörű magyar filmnek. Egy jó film reprizelése rendszerint gya­korlatilag s elméletileg is sikert jelent. A Mária nővér sikerén fel­buzdulva s a Nyiregyháza város s környéke egyenes parancsára az Apolló újból műsorára tűzte két napra ezt a szép magyar filmet. És mt ügy érezzük, hogy ezért tisztelet és köszönet jár. Ezt a dicséretet, köszönetet és hálát a magyar közönség — ér­zésünk szerint most, a Mária nővér reprizén fogja megadni Lá­zár Istvánnak, a film írójának s az Apolló igazgatóságának, hogy ezt a csodás filmet újra műsorába iktatta. tta mntatja be az Apolló az idei első Zoro-Harn filmet Az idei évadban három uj Zoro­Huru-film fog megjelenni a film­piacon, melyek közül az elsőt ma, péntektől mutatja be az Apolló. A Dsungelben és a kannibálok között címet kapta az első idei Zoro-Huru film. Soha ilyen sike­rült filmet nem készítettek a két dán komikussal, mint a ma bemu tatásra kerülő 10 'felvonásos új­donság. Tele ötlettel, tele ujabb mókákkal, aki ezt az uj Zoro-Huru filmet megnézi, olyan kellemes két órát fog magának szerezni, amely­re heteken át vissza fog emlékezni. Az uj Zoro-Huru film iránt város­szerte óriási érdeklődés nyilvá­nult meg. SPORT Vasárnap fesz az utolsó 6szi baj­noki mérkőzés Nyíregyházán NvTVE-DMTE A hosszú téli szünet előtt utói­jára nyílnak ki vasárnap a buj­tosi sporttelep kapui, hogy a több hónapos pihenő megkezdése előtt mégegyszer feléledjenek a bajnoki küzdelmek izgalmai és hogy a sportközönség elbúcsúzhasson ked venc sportjától. A most következő vasárnap, egyébként az őszi forduló legér­dekesebb napja fesz. A nap súly­pontja természetesen Debrecenre esik, mert itt a bajnoki lista leg­jobbjai az úgynevezett bajnokje­löltek találkoznak egymással. A Nykíse—Deac valamint a Dkase— Kse mérkőzés eredménye döntő kihatással lesznek a végső ered­ményre is és éppen ezért ha­talmas küzdelmet sejtetnek. Az ötödik bajnokjelölt a Nytve arány­lag gyengébb felet kap. Saját pá­lyáján a Debreceni Munkás TE lélkes csapatát fogja szembe ta­lálni magával és bár a papírfor­ma szerint biztosan kell győznie a Dmte utolsó eredményei azt bi­zonyítják, hogy ez a győzelem szintén csak küzdelem után fog bekövetkezni. fr

Next

/
Oldalképek
Tartalom