Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-22 / 267. szám
10 jsíyíryipek, 1929. november 22. ői kalapujdonságok megérkwtek a lfgole«6bb árakon árowttgtD«k WALTERNÉ kalapgratonjában Lnth«r-nt«i, 20. noDoooooaoooma N á polgári házasság * * * Érthetetlenek azok a sok támadások, amelyeket egyes politikusok intéznek időnként a polgári házasság intézménye ellen. Hiszen a polgári házasság már régen belegyökeredzett a magyar köztudatban és egyik fundamentuma társadalmi berendezkedésünknek. Eddig sohasem jutott senkinek sem eszébe támadni ezt az intézményt. Es most egyszerre csak ! felhangzik a vád, hogy a polgári j házasság csődöt mondott. Miért ? Mennyiben tehető feleíőssé a polgári házasság >az erkölcsök, a családi élet bizonyom meglazulásáért, a szaporodás csökkenéséért, vagy akár a vallási érzület gyöngüléséért, ha ugyan lehet erről beszélni? Miért áHana ellentétben a kötelező polgári házasság, amely a házasság intézményét szilárdabb alapra helyezi, a vallásossággal ? Mindmeganny* kérdés, amelyre józan ésszel lehetetlen válaszolni. Hiszen a polgári házasságról szóló törvény a Iegliberálisabban lehetővé teszi a házasfeleknek, hogy a polgári házasságon kivül egyházi házasságot is kössenek. Mindenki tudja, hogy az erkölcsök lazasága világjelenség amely még a világháború szenvedéseinek "és borzalmainak, a vesztett háború és az embertelen békeszerződés okozta lelki ziláltságnak a következménye. Ha a házasság, a csáládi élet vesztett tisztaságából, intenzivitásából, ennek a lelki okok mellett nagyrészt gazdasági okai vannak. Ma, amikor nemcsak a családfő, hanem a feleség és a család minden egyes tagja egyformán résztvesz a mindennapi kenyérét folytatott elkeseredett harcban, a családi élet szükségszerűen vesztett meghittségéből, melegségéből, nem marad annyi idő és energia a legszentebb házassági kötelességekre, a lelki közösség istápolására, a gyerekek gondos nevelésére. Kétségtelenül szomorú jelenség ez, hacsak átmeneti jelenségnek is tekintjük, mely az életkörülmények kedvező változásával bizonyára fokozatosan eltűnik. De mennyiben tehető felelőssé ezért az erkölcs világkrizisért a polgári házasság intézmé nye? És vigyázzunk: ne menjünk túlzásokba, ha erkölcsi dekadenciáról beszélünk nálunk. Nézzünk szét a nagyvilágban és örömmel fogjuk tapasztalni, hogy társadalmunk erkölcsei még mindig magasan felette állanak a többi országok erkölcseinek, pedig a világháború és annak következményei minket sújtottak a legsúlyosabban. Ezek a támadások magyar politikusok részéről egy olyan törvény ellen, amely világszerte az állam és társadalom alapját képezi, éppen oiyan érthetetlenek mint időszerűtlenek. Csak tápot adunk velük azoknak az ellenségeink által híresztelt tendenciózus rágalmaknak, amelyek reakciósnak és feudalistának szeretnék feltüntetni a magyar államot. Óvakodjunk minden olyan céltalan és meggondofatlan akciótól, amely mai súlyos helyzetünkben árthat hazánknak. Jobban tennék azok a politikusaink, akik régen bevált alapvető iníézmények megrenditésén fáradoznak, ha erejüket üdvös alkotó mun kákra fordítanák. A nyíregyházi laligások nem bírják-sokáig az autótaxik konknrrenciáját Riport a taligásstandról Ami az orosz muzsiknak a szán, az a szabolcsi gazdának a taliga. Ez a furcsa, kétkerekű, ormótlan és mégis praktikusan könnyű jármű ahomokpűsztákon lakő seink hagyományaiból maradt vissza s ma Nyíregyháza egyik legérdekesebb specialitása az idegen átutazó előtt. De a civilizáció lendületes fejlődése, a gépek rohamos térhódítása lassan, fokozatosan kiszorítja az élet forgatagából az idejétmúlt taligát, hogy helyüket az elegáns, kényelmes és szinte nesztelenül tovasurranó autók foglalják el. Ma már a Széchenyi-téren a taliga és az autóstand néz egymással farkasszemet. Az ó és az uj kor. Egy letűnt, elavult század, a feltörekvő, diadalmasan kibontakozó uj századdal szemben. Az öreg személyszállító taligások még csökönyösen kitartanak régi foglalkozásuk mellét^ elvakult gyűlölettel minden újítás iránt, de már a fiatalabbja lassan elpártol tőlük <§s a motorok, gépek birodalmában, a garázsokban keresnek jobb, emberibb megélhetést. A Széchenyi-téri standon órák hosszat ácsorognak komor mélabúval a Taligások. A lovak is, mint ha osztoznának gazdájuk szomorúságában, Iehorgasztott fejjel "bóbiskolnak. Örák mülnak el, amig akad valaki, aki feltápászkodik a zötyögő taligára, hogy a vasútra, vagy a város másik perifériájára szállíttassa magát. De azért nem I civódnak egymással. A nyomorú- | ság, a nehéz gazdasági helyzet, a biztos pusztulás tudata a szolidaritás érzését még jobban kifejlesztette bennük. A teljes és tökéletes jogrend, standjogrend uralkodik közöttük. Példás társadalmi életet élnek a maguk zárt határain belül. Ha valamelyikük későbben érkezik, a hosszú kocsisor legvégén helyezkedik el és ott békés türelemmel várja, mig rákerül a sor. Igy lesznek az elsőkből utolsók és az utolsókból elsők. A taligák között egy-két öreg konflis is akad, kopott vén batár, melynek kifoszlott párnaülésén a hajdani romantikus kor vidám szerelmesei bújtak össze. A konflis a kispolgárok uri fogata volt valamikor s ma legfeljebb esős zord időben temetésre használják fel a gyászoló családok. A taligastanddal szemben annál vidámabb az élet. A fénylőhátukényelmes autók csillogva sütkéreznek a bágyadt novemberi napon és egymásután surrannak a pályaudvar felé. Az autóvezetők, vidám fiatal legények, kedélyesen kártyáznak a puha, meleg kocsikban, ha nem akad utas. Éktelen tülkölés, állati hörgés tőr fei minden pillanatban a gépszörnyekből, alaposan próbára téve a járókelők idegzetét. Ezeké a fiataloké a jelen és ezeké fesz a diadalmas jövő is, mig a taligák, a konflisok nemsokára az ócskapiacra kerülnek, mint hasznavehetetlen lim-Iomok, vagy a muzeqmba, mint régiségek. Mo z i Egy derék rendőr „ló fogása" a tárgya a Városi Színház Mozgóban tegnap bemutatott filmnek George O'Brien nagyszerű alakítása volt a Városi Színház Mozgóban tegnap bemutatott Sarlatán cimü filmnek középpontjában. Mellette Louis Morant érdemes kiemelni, aki az emlékezetét vesztett fiatal leány figuráját kitűnő felfogással játszotta meg. Az izgalmas kalandorfilm, mely eljegyzéssel kezdődik és házassággal végződik, mindvégig lekötötte a közönség figyelmét. Lélegzetvisszafojtva kisérte a közönség figyelemmel a banditák garázdálkodását és Kelly rendőrbiztos (G. O'Brien) törekvését, küzdelmét, a mi végül sikerrel is jár és lefüleli sógora gyilkosait: Newyork városának hirhedt ékszerrablóit. A »Szerelem rózsák mulatságos vígjáték. Hőse egy örökké pontos, soha ki nem 'maradó fiatalember, akinek barátai sem bocsátják meg, hogy házassága előtt nem tartott legénybúcsút. A szép titkárnő segítségével azután beugratják egy kiruccanásba, ahol alaposan becsip és a táncosnőnek egymásután találkát ad. Kialudva mámorát, arra ébred, hogy felesége házasságuk évfordulóját abban a mulatóban akarja megünnepelni, ahol előző este becsípett. Kacagtató bonyodalmak után minden jóra fordul ás a házaspár vidám tangóba kezd. A férj félszeg szerepében Conrad Nagel remekelt, aki drámai és vígjátéki színésznek egyaránt jó. 'June Colyer a partnere, nagyon szép színésznő, különösen mosolya elragadó. Holnap Olga Csehova legújabb filmjét mutatja be a Városi Mozgó Szinház. Dina Graila: „k bujdosó jegyesek 1' bemutatója a Diadalban A Dina Graila filmekben sohasem csalódik az ember. Azok mindig vidámak, kedvesek, ötletesek. Főhősnőjük nagyon érti a módját, hogy a publikumot minden egyes alkalommal* külön is meghódítsa. »A bujdosó jegyesek« meséje az egymást nem ismerő mátkapárról szól, akik véletlenül szeretnek egymásba, anélkül,, hogy sejtenék, hogy ők tulaj donképen jegyesek. A téma ismert, a nagyszerű kidolgozás, az uj ötletek, a frappáns fordulatok és helyzetkomikumok azonban teljesen újszerűvé teszik a darabot. A siker oroszlánrésze természetesen, mint mindig, most is Diana Gralláé. A kisérő »Biztositás hűtlenség ellen® c. burleszkvigjátékon is sokat lehet mulatni. Ez a kivételes sikerű vidám műsor még csak ma látható, holnaptól »A halálgáz« cimű izgalmas bűnügyi dráma és | Bebe Daniels rekord filmje: »A' j> moziriporter« kerül bemutatásra a i Diadalban. OETKEHf* kiiglófcmyagcjal \ Kirji mindéi toszefsere sfcedésbf a volt megjelent 148 receptet tartalmaió, »&m képekkel illusztrált Dr. OETKER-féle RECEPTKÖNYVET ira 10 f. Ha a ttl»iere»néi nioc*, forduljon kéxveilen heaisnk: Dr OETKER A. gyárhoz Badapeat, VIII,, Conti-atsi 25. Ivai Kosjoikin első idei nagy filmje az Apollóban Ivan Mosjukin, a világhírű orosz filmszínész, aki jelenleg a berlini Ufánál filmezik, legifjabb nagy filmszenzációját mutatja be péntektől vasárnapig az Apolló, Manolesku a szélhámosok kiráiya, vagy A végzetes asszony cimmel. Egy különös élet szimfóniája zendül a filmen keresztül a nézők lelkében. Egy szélhámosról van szó, kit a szerelem megtisztít és becsületes emberré tesz. Mosjukin ezt a metamorfózist oly csodálatos művészettel éli végig a vásznon, hogy a »Manolesku« a nagy művész legnagyszerűbb alakításának számítódik. Strogoff Mihály filmje óta nem volt Mosjukínnek ilyen hálás jó szerepe, mint ebben az uj filmjében. Mosjukin partnerei is elsőranguak: Brigitte Helm, Dita Parlo és "Heinrich George személyében. Az Apollónak valóban reprezentációs műsora lesz péntektől, rnefy előadásokra ajánlatos jegyekről előre is, gondoskodni. Öszi sonett (Erzsikéhez) Mig tartott a tél, téged vártalak S elment a téí, a kikelet s a nyár:A kertek fáit ősz csókolja már, Egy éve már, hogy újra láttalak. S bohó szivem most is vágyón várja, Hogy eljösz, eljösz szép virág alak S az édes vágyak fogva tartanak; Boldogít a gyönyör álmodása. De itt az ősz; a kert már hervadott, Bus, tarlott fák közt bolyong dalnokod S reménye is hull a levelekkel; De felgyúlna hamvadó reménye,. Ha lelkednek érhetné a fénye, Ha láthatna még s csókolna egyszer. Bőköny, 1929. nov. 17. Zahonyay Ferenc.
