Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-20 / 265. szám

jkíyíryidék:. Gazdasági népiskolát »Tőke, Termelés, Értékesités« cimü cikke után örömmel üdvözlöm e lap hasábjain a földművelési miniszter urat, mert igy reményem van arra, hogy meglátja azt, amit a földmüvelés és kisgazda érdekében kivánatusnak tar tunk és amit a helyi Gazda szövetség a gazdasági népiskolák felállítását illetőleg elérni óhajt. Ajánlom tehát Nagyméltóságod figyelmébe az alábbi tervezetet és indokait. Tökéletesen osztom azt a nézetet, hogy más Magyarország helyzete, mint Angliáé és Amerikáé, mert azok nagy, szabad, független államok, kivitelüket, bevitelüket semmi sem korlátozza, mig mi a rosszindulatú kisantant vasgyürüjébe zárva, terményeinket nem vihetjük ki, azért fcell azok kivitelét, megfelelő kormányintézkedésekkel, hogy ugy mondjam mesterségesen elősegíteni. Például a borkivitelt sem lehet borkereskedők mellőzésével' néhány külföldi borház segélyével megoldani. Erre is volna egy pár szavam, de most erre itt nincs hely, mert a gazdasági népiskolákról akarok beszélni. A nehéz életviszonyok a gazdálkodás fokozatos nehézségei kisgazda társadalmunk politikai elkállódása az emelkedő szükségletek sufyos terheket rónak ránk. A háború után ébredt a kisgazdaközönség öntudatra, akkor látta azt be, hogy neki történelmi hivatása van, s/ervezkednie, tömörijJ nie kell, csakis igy tud ellentállani a felforgató törekvéseknek és igy képes elérni "hivatását, hogy számarányához képest is megfelelő politikai szerephez jusson és az ország kormányzatában résztvehessen. Hogy intelligenciáját növelhesse, politikai párttá kellett szervezkednie, ennek okai voltak hogy számbelileg az ország lakosságának 70 százalékát képezik és ezért az öt év alatt a legtöbbet a gazdák véreztek, gazdaságaik tönkrementek és a sok vér és pénzáldozatot azzal hálálta meg az ország, hogy mindenüket elrekvirálták, csakis az ő terményeiket maximálták, de az iparcikkeket nem. A vörös uralom és az oláh megszállás őket sújtotta legjobban, tő lük raboltak a legtöbbet, mert hiszen tulajdonképén csak a föld az igazi termelési tényező, a tőke és a munka, ha a föld nem teremne, nem volna képes termelni. A kisgazda közönség erkölcsi tulajdonságai is olyanok, melyek őt hivatják vezető szerepre. Takarékos, szorgalmas, nem könnyen hevülő, a megszokott úttól nem könnyen tér el. Ezért kell olyan parlament, amely az ország többségét képező kisgazda és földmivesek érdekeit tartja szem előtt. A kisgazda és földmives párt programmja tartalmas és az országra hasznos volt és egyik párt sem követelheti azt olyan erősen, mint a kisgazda és földmives párt, de más pártnál ezek a programpontok elkallódnak, amint már a kisgazda és földmivespárt is beolvadt az egységes pártba. A bolsévizmusnak míg mindig vannak számos hivei, akik csak kedvező alkalomra várnak, hogy ismét hatalomra jussanak és ennek csak ugy tudunk ellentállani, ha velük szemben jól szervezett nagyobb tömeget állítunk. Erre csak a kisgazdák és földmivesek tömege alkalmas, amely semmi po litikai kalandba részt nem vesz és véleményét nem változtatja. A tanulság tehát az, hogy a földmivélő tömeget szervezni és tanítani kell, amint szervezve és á Nemzeti Blokk alkalmazotti és munkaadói ajánló iveit szombaton délig 6 ezer ember írta alá Most folynak a volt Ferenc József kórházban a mostani fnagánalkalmazottait biztosító intézet önkormányzati választásának előkészületei. A választás december hó 15-én lesz, de ezt megelőzőleg a jelöltek ajánlása történik meg. A. közgyűlési tagságért két tábor száll sikra, az egyik az u. n. demokratikus blokk, amely a szociáldemokrata párt mozgalma. Egy kivételével csupa organizáció, a demokratikus blokk subája alatt, a mely a szakszervezeti tanácsnak a tagja. Jellemző, hogy szociáldemok rata voltukat nem merik bevallani,, mert félnek, hogy a polgárságnak a tömegei éppúgy mint a (munlkásbiztositás^ választásoknál, most is titkos szavazással mondanak Ítéletet a szocialisták felett. A másik irányzat, amely küzd a közgyűlési többségért, a Nemzeti Blokk, amely magába foglalja a nemzeti és polgári alapon álló öszszes szervezeteket, a liberális és keresztény elemet, mert a szociáldemokrata párttal szemben közös polgári frontot kellett létésiteni. A szociáldemokrata párt a szociális intézményekből a múltban pártintézményt csinált, ezt pedig a polgárságnak meg kell akadályoznia. A Nemzeti Blokk ajánló iveit minden oldalról szimpátiával fogadják és eddig 6 ezer alkalmazott és munkaadó irta alá a különböző 'kategóriák ajánló iveit. — Minden remény megvan arra, hogy a polgári társadalom ismét megfogja szerezni az óriási többséget ennek az intézménynek, mint képezve van az ipari munkások kis tömege. A kereskedők és iparosok érdeke nincs ellentétben a gazdák érdekével, mert ha a gazda vagyonos, akkor jó dolga van mindenfűnek az országban. Mindezekből 'következik, hogy a kisgazda és földmives közönséget képezni kell a maga kenyérkeresetére, hogy általa a többtermelé.s megoldható legyen. E? a képzés más után nem érhető el, mint a községenként felállított gazdasági népiskolákban. Ha ez meglesz, akkor számithatunk arra, hogy akisgazda közönség a saját kebelébői neveli a vezető intelligenciát. A községenként szervezendő gaz dasági népiskolák felállítását az a teves nézet gátolja, hogy azok igen sokba kerülnének és igy nagyon megterhelnék az államháztartást. Ezek 'ügy gondolkoznak, mint a rossz gazda, aki azért nem fektet be, mert az sokba kerül. Már pedig mi Tehet gyümölcsözőbb befektetés, mint a gazdaközönség ahogyan megszerezte a munkásbiztosító intézményinek többségét is. A választás megindulása előtt voltak tanácskozások, amelyek azt célozták, hogy választás nélkül közös listával lehessen megoldani a közgyűlés összeálfitássát. A szociáldemokraíák azonban olyan tulkövetelőek voltak, hogy a polgárság nem mehetett együtt a szociáldemokratákkal. Az volt a követelésük, hogy a közgyűlési tagoknak háromnegyed részét ők adják és a liberális és keresztény elem elégedjék meg 25 százalékkal. A polgárság engedékenységének végső határáig elment, mikor azt mondotta, hogy paritásos alapon hajlandó közös liatávaf menni a küzdelembe. A polgárság tehát nyugodtan megy a választási küzdelembe és ismét be fog bizonyosodni, hogy szociáldemokrata párt — beképzelt többsége a szociális intézményen alaposam megcsökken. Felhivurik minden polgári gondolkodású embert, az intézetnek tagjait, hogy csak a Nemzeti Blokknak az ajánló iveit irja alá es törekedjék arra, hogy a polgári gondolatnak a győzelmét elősegítse azokkal szemben, akik ezt az országot már belevitték a kátyúba és akik évtizedeken keresztül a legszebb szociális intézményekből, s igy a volt Ferenc József kórházból is pártintézményt csináltak. — A Nemzeti Blokk irodája Budapest, IV., Veres Pálné-utca 16. I. em. 3. szám alatt van. Telefon: Aut: 831—884. Felvilágosítást szívesen ad az iroda minden irányban. szakismereteinék megalapozása, 'ér telmiségének fejlesztése. A többtermelés csak akkor nem válik frázissá, ha a gazdaközönség alapos szakképzéséről gondoskodás történik, de ezt téli és más tanfolyamok és előadások rendezésévei nem lehet elérni, ahol a 16—19 éves mindkét nembeli ifjúság képeztetnék. Azon kérdés megoldására, hogy miként Iétesitessenek ezen iskolák az állam legkisebb megterhelése mellett, a tagosításokat jelöljük meg, mint legalkalmasabb eszközt az iskolák mintagazdaságainak megszerzésére. Eddig is hasítottak ki faiskolák céljaira kisebb területeket és ott ahoi szükséges volt 5 százalékot közlegelő alakítására a mintagazdaságok nem kívánnak ilyen nagy áldozatot, bár fontosságában versenyez az előbb emiitettekkei, csupán 1—1 és fái százalék hozzájárulást. Ezen százalék levonást még az 1 holdas zsellér sem érezné 5 meg, mert mindössze 16—24 négy Városi Színház Mozgó. rraii

iii

iiM

M"n

nT-íiM

ii

Mirni

liM

ii í

m 1111111

111 iiiiii

m "•••-">•-"•» • m N Ma még A bártáncosnő és Herlock Scholmes Szerdán Csütörtökön A SARLATÁN Bünügyi regény 7 fejezetben és A SZERELEM RÓZSÁI Vígjáték 8 felvonásban Előadásod: hétköznap: 5, 7, 9, vasárnap : 3, 5, 7 és 9 órakor. Jegyek elővételben a Jakobovití-dohánytőzsdében. A ruhatár dijtalan. 1929. november 20. szögöt területet tenne ki. Az igy származó területekből a határ nagy ságához mérten alakitanának 15, 25, 30, 40, 50 k. holdas mintagazdaságokat és ezeken rendeztetnék 'be a gazdasági népiskolát. Ezen iskolák és gazdaságok berendezését az állam és a földbirtokosság eszközölné és igy a tagosítás befejezése után legfeljebb öt év alatt ugy a berendezés költségeinek 25 százalékát a földbirtokosság fedezné 75 százalékát az állam. Az állam ezen kivüt a 15 holdas kategóriák vezetőinek fizetéséhez évi 960 pengővel járul. A nagyobb kategóriáknál azonban semmivel sem, csak a teljes mintaszerű berendezést eszközli, amelyben egy évi forgótőke is bennfoglaltatik és a vezetők fizetése a birtok jövedelme. Egy jól'felszerelt és forgótőkével ellátott 25 holdas gazdaságból, ha az megfelelő vetésforgóval van rendezve, szemtermelésre, konyhakert, gyümölcstermelés, tejgazdaság, baromfitenyésztés, sertés esetleg juh tartással már tisztességesen meg lehet élril és az ilyen vezető csakugyan vezetője lehet gazdatársainak. Az igy felszerelt gazdaságok vezetőiül legalább 8—10 éves gyakorlattal bíró okleveles gazdák alkalmazandók és nem felületesen kiképzett gyakorlatlan néptanítók, akik azután az ifjú földmiveseket elméletileg és gyakorlatilag kiképeznék és irányitói lehetnek a köz ségbeli gazdáknak is. Ha már most feltesszük, hogy évenként az országban 100 község ben tagositanak és 50 községben 15 holdas mintagazdaságok lesznek, ugy ezek jövedelme lesz évenként 960 pengővel kiegészitve a vezető fizetésére, igy Csonkamagyarország 4000 községből 2000 ilyen iskolával lesz ellátva és ez a vezetők fizetésénél évi 1,920.000 P kiadást okozna, de ez csak 40 év múlva érné el ezt az összeget. A befektetés a 15 holdas iskoláknál egyénként 60.000 pengő, ebből az állam fizet 45.000 pengőt évenként tehát 50 iskolára 2,250.000 pengőt és 48.000 pengőt a tanárok fizetésére. Most vegyük a nagyobb gazdasági iskolákat, a másik évenként tagositott 50 községből 20 lesz 25 holdas gazdasággal, ennek berendezése ugyanannyiba kerül, mint az előbbié, vagyis 900.000 pengőbe, itt már fizetéskiegészités nincs. Lesz 30 holdas 15, 40 holdas 10 és 50 holdas 5. A 30 holdasok berendezési költségét 70.000 pengővel számitva, ebből esik az államra 52.200 pengő, ez 15 iskolánál 792.500 pengő. A 4a és 50 holdasok berendezését 80 ezer pengővel véve, ebből esik az államra 60.000 pengő, ami a 15 iskolánál összesen 900.000 pengő. Az államnak tehát az évi 100 gazdasági- népiskola berendezése kerül évenként 4,842.000 pengő beruházásba és évenként növekvőIeg 48.000 pengő tanári fizetésbe, amely 40 év alatt 2 millióra emelkedik. Ezen alapos és hatásában gazdaságunkra beláthatatlan eredményeket igérő, nagy nemzetgazdasági fontosságú alkotással lehet hazánk mezőgazdaságának boldogulását örökre, megalapozni és a lehető legkisebb költséggel. Attól nem félünk, hogy a gazdaságokra nem kapnánk megfelelő tanárokat, mert most a gazdasági akadémia, a közgazdasági egyetem és az ujabban felállított 6—8 középfokú gazdasági iskola ontja magából az állásnélküli exisztenciákat, akik mellett a 2—3 ezer állásnélküli gazdatiszt sem tud érvényesülni ss a proletárok számát szaporítja.