Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-16 / 262. szám

JNÍYIRYIDEK. 1929. nov»mber lé. Gabonatárházak Irta: Kállay András Széles körökben gabona tárházak építésével is akarnak segíteni a mezőgazdaságon. Huszonkét évvel ezelőtt e lap "hasábjain először azóta a »Szabolcsvármegye« »Szabolcs Népe« helyi lapokban követeltem a községi takarékpénztárak létesítését. Elgondolásom az volt, hogy az állam az ő pénzfelesleget vagy külföldi pénzt is adja oda közvetlenül a községek vérkeringésébe; és minden haszon ami a takarékpénztárból előáll, maradjon a községé, mint erkölcsi tes tületé. Ugyanazok az önzetlenül fá radozó, de teljes anyagi felelősséget vállaló lelkészek, jegyzők, tanítók, földbirtokosok, kizgazdák stb. vezették volna a községi takarék pénztárakat, akik ma a hitelszövetkezetek élén állanak, ugyanazok nagyjából, tehát, akikre ma is az adó pénzek milliójait bizzák. A községi takarékpénztáraknál abszolút biztos anyagi garancia áll elő; olcsó pénzbőség jelentéktelen kezelési költségek, a gyorsaság, szemben a hitelszövetkezetek pénztelenségével, óriási drága központi igazgatásával'és lassúságával. Tessék elképzelni, hogy mit jelentene egy közság háztartására, pótadójára, az adófizetésre, kultúrintézményeire stb. egy községi takarékpénztár. Régen állanának a Gazdakörök a községi fogyasztási üzemek és állanának a községi szeszgyárak és Gabonatárházak stb is. És mindez, a községi takarékpénztár jövedelméből, az állam és községek hozzájárulása nélkül. De hát olyan természetes ez, olyan egyszerű jó, helyes, célravezető, és annyira belevág a nagy bankok érdekeibe, hogy még sokáig nem lesz belőle semmi. — Majd lesz. A gabonatárházak, hogy ugymondjam, nem ártanának. Am én még sohasem hallottam gazdáktól azt, hogy annyi búzája termett, hogy nem tudja hová tenni; olyan kereskedőt se látott senki, a Ki nem vesz búzát, mert nem tudja elraktározni. De olyan gazdát tízezrével találunk, akinek pénzre voína szüksége akkor, amikor még nincsen búzája, vagy már nincsen búzája. Nézzünk csak egy huszholdas gazdát, akinek jó búzaföldje van; annak a gazdának átlagos, közepes termésnél husz mázsa buza gabonájánál több eladó terménye nem lehet; nem lehet, mert ha kiadja az arató és cséplő részt, ha félre teszi a vetőmagot és házi szükségletét, amelyek 30—35 mázsát igényelnek, akkor 20 mázsánál több eladó terménye nincsen. Ami kis zabja van, kell a lovaknak, csikóknak, bornyujának, azt a kis árpát megeszi a hizó meg a malacok. A 20 mázsa terményt elhelyezi a szuszékba, a hombárba, a kamarába, a padra és ha nem tudja eladni a faluban, hát behozza tengelyen a városi piacokra egy-egy heti vásáron. A nagyobb gazdának magtárja, tengeri kassa van, a nagybirtokos meg lépen ef van látva épülettel tehát én merem állítani azt, hogy mindezek egy fillérrel sem járulnak a gabonatárházak létesítéséhez és nem lesznek hajlandók a gabonatárházak kezelési költségeihez, biztosításához stb. hozzájárulni, az oda zálogba beadott terményeik révén. Meg vagyok győződve'tehát, arról, hogy a gabonatárháizak felépítése kizárólag az állam nyakába fog szakadni. Nem kivihető az, hogy a kisgazdák terményei abban a magtárban külön-külön elhelyezést nyerjenek viszont ha azok összeöntetnek, akkor vetőmag szempontjából számításba nem jöhetnek. A segítésnek ez nem sürgős és nem célravezető mödja. Még májusban irtam a »Tiszavidékbens és illetékes hefyen sz<$vá is tettem, hogy a fagykárosult vidékeken kényszeríteni kell azt a 81 szabolcsi szeszgyárost, akik nemzeti ajándékot élveznek amúgy is és nevetve főzik a másfélpengős krumplit, kényszeríteni arra, hogy a szegény ember krumpliját és tengerijét vegyék át és fizessék meg tisztességes áron. A szeszen az állam is nyer a szeszgyáros is nyer, tehát módjuk van áldozatot hozni a szegény ember javára. Mi történt t. olvasóm erre az ötletemre? Hát semmi I Hanem az történt, hogy a demecseri keményítőgyár beszüntette az üzemét és most a keményítőgyár küszöbétől viszik 10 község szegényeinek uzsora áron megvett krumpliját a Dunántulra Szabolcsból azért, mert Khorner ur és Neumann umak tetszett a keményítő kartellbe beállani. Hát ha mai napság, a nyomorban ilyen is történhet és egy ilyen gyárostói azonnai nem vonják meg az iparengedélyt, akkor a segítésnek kézenfekvő módjai is tárgytalanná válnak és megrendül még bennem is a kormányzatba vetett bi(

zalom, hit és remény. Azt a pénzt, amit a gabonatárt házak építésére szánhat a kormány, de nemcsak azt, hanem bárhonan teremti is, adja, de gyorsan körzeti szövetkezeti szeszgyárak létesítésére, amint azt már többször és régen leírtam, vegye ei bizonyos hányadát a kontingenseknek, ismétlem kényszerítse a a szeszgyárost a szegény ember krumpli és tengerijének tisztes áron való átvételére, lássa el a hitelszövetkezeteket bőven pénzzel azonnal, akkor nem lessz jogos panaszos sző, lessz rongy és lábbeli az iskolás gyerekekre, tűzifára is jut és lessz adófizetés is. Csak gyorsan, nagyon gyorsan. — Ne állítsanak uj szerveket; ne ankétezzenek, hanem kizárva minden bürokratizmust, copfot azonnal intézkedjenek, hogy meg nyugodhasson valamennyire a tűrő, nyomorgó földmivelő nép. A kereskedők maguk azt mondják, hogy megbénul a kereskedelem, ha a mezőgazdaság pang. Tehát nyúljanak a hóna alá különösen a legszegényebb földmivelő népnek; vásároljon az állam, bizonyosan megmozdul arra a kereskedelem is. Aki pedig a mai időkben gabona tárházakról álmodozik, hát az rakja tele azokat lószörmatraccal. likecz István alispán a főispánváltozásról, a választásokról és a szabolcsi burgonyakirendeltség működésének megkezdéséréi tett jelentést (A »Nyirvidék« tudósítójától.) I A vármegye közigazgatási bi- , zottságának tegnap délelőtti ülésén Mikecz István alispán a következő jelentésben adott képet a vármegye október havi főbb eseményeiről : Amidőn vármegyénk mult havi közigazgatását s Tontosabb közéleti eseményeit ismertető jelentésemet előterjesztem, — elsősorban a Kormányzó Ur öfőméltóságának ama magas elhatározásáról számolók be, amellyel vármegyénk Főispánját: dr. Kállay Miklós ur őméltóságát kereskedelemügyi államtitkárrá kinevezni méltóztatott Bucsu a távozó főispántól Törvényhatósági bizottságunk a mult hő 26-án megtartott ünnepi' közgyűlésén vett meleg és bensőséges bucsut Oméltóságától, akinek közei nyolc évi főispáni mű ködése alatt vármegyénk minden közérdekű ügye iránt mindenkor tanúsított s messze menő jóindulattal párosult meleg érdeklődése és fáradhatatlan irányító munkássága a vármegye egész közönségének osztatlan elismerését s mélyen érzett háláját és köszönetét váltotta ki. Törvényhatósági bizottságunk az ünnepi közgyűlésben egyhangú lelkesedéssel hozott határozatában a vármegye távozó Főispánjának nagy érdemeit jegyzőkönyve lapjain megörökíteni s arcképét közgyűlési termében elhelyezés végett megfestetni rendelte el. Erdőhegyi Lajos dr. főispán A Kormányzó "Ur őfőméltósága magas elhatározásával Dr. Erdőhegyi Lajos orsz. gyűlési képviseifi urat a vármegye Főispánjává kinevezvén, őméltóságának ünnepélyes beiktatása végett a vármegye közgyűlését folyó hó 23-ra hívtam össze. Örömmel jelentem ezt a t. közigazgatási bizottságnak, "inert meg vagyok győződve arrói, hogy Őméltósága, .mint vámegyénk szülötte jórészt a vármegyében eltöltött eddigi közhivatali és közéleti munkásságában szerzett széleskörű ismereteit, politikai éleslátását s megfontoltságát a kormányzat és vármegyénk mindenkor harmoHortobágyi joíiiuró November 15., 16., péntek, szombat, 5, 7 és 9, 17., vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Edgár Rice Burrongs regénye. A legizgalmasabb, a legtökéletesebb és legújabb Dsungel film 20 felv. T

A tz? »T: a T<r A FENEVADAK KIRÁLYA I. rész: A Dsungel réme, II. rész: Az ellopott örOkség. Mind hét rész egyszerre. Mindenütt kapkató ! Oos. Hétfőn Laura La Plante-vei: BOTRÁNY Kedden Termeli; TejszSvatkaxetl Központ BnAtpait, I, Horthy Miüóg-út 119/1S1 I

IH

.«

É.

>ÉI«| nikus, a közjogot szolgáló együttműködése érdekében s vármegyénk javára fogja érvényesíteni. Megüresedett a kemecsei kerület mandátuma. A kemecsei' választókerület Őméltósága Főispánná kinevezése folytán megüresedvén, a m. kir. belügyminiszteri- ur f. hó 9-én leérkezett 53725—929. II. számú rendelkezése folytán a központi vá Jaszímány az időközi választás napját a törvény rendelkezése érteimében f. hó 25-re tűzte hsa választási bizottság elnökévé SzaIánszky Ferenc gazdasági főtanácsos, nyíregyházi lakost választotta meg. A törvényhatósági Választások. Az elmúlt hó folyamán s a folyó hó első napjaiban megtörténtek az I929. XXX. t. c. érteimében ujjá szervezett törvényhatósági bizottság megalakulásához szükséges választások. A belügyminiszter ur rendelkezése folytán október hó 18-án a vármegye székházában a legtöbb adót tizetők három csoportjából választandó 180 rendes és 90 póttag, november hó 3-án az összes választók által a tizenhárom törvényhatósági választó kerületben megválasztandó i"8o rendes és 90 póttag, novpmber hó 3-a és 10-e között pedig az érdekképviseletek áltai kiküldendő törvényhatósági bizottsági tagok választása folyt le. Az egyes vallásfelekezetek tizenöt képviselőjének kijelölése is megtörténvén, az örökös tagok má sodik feíereszének megválasztása után, ami a folyó hó 19-re össze- 1 hívott alakuló közgyűlésnek lesz feladata, az idézett törvénynek megfelelően összeállított törvényhatósági bizottság négyszázkilencvenöt taggal log megalakulni. A burgonyakirendeltség újra megkezdi működését. A mezőgazdasági termelők egyesült szövetkezete által Nyíregyházán felállított burgonya kirendeltség működését a folyó év augusz tus havában történt felfüggesztése miatt törvényhatósági bizottságunk a "t. közig, bizottság s általam a földmivelésügyi Miniszter u^noz tett felterjesztések végre eredményre vezettek, amennyiben a kirendeltség vezetőjétől nyert értesülés szerint a kirendeltség működésének újból megkezdésére felhatalmazást kapott s megfelelő hitelösszeg is lesz rendelkezésére bocsájtva. Bár ez az fntézkédés kétségen kívül meg'késett, mégis remélhető hogy kedvező időjárás esetén főleg az ipari burgonya értékesítésénél a könnyebb és jobb értékesítés lehetősége gazdaközönségünkre még mindig figyelemre méltó előnyöket fog eredményezni. A közigazgatási bizokság az alispáni jelentés elhangzása után Mikecz István alispán javaslatára, lelkes határozattal kimondta, hogy Kállay Miklós dr államtitkártól távirati uton vesz bucsut. Az alispáni jelentés után a tiszti jelentésekre térnek át, amelyekről lapunk más helyén emlékezünk meg.