Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-16 / 262. szám

1929. november 16. JNÍYfRYIDÉK. Begre Albert a hartai fegyházból tőrtént szökése ntán Pesterzsébetre ment és megakarta ölni Reskó Magdolnát, aki terhelően vallott ellene a csobaji gyilkosság ügyében (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A kasszafurások ügyében indult nyomozások a befejezéshez közelednek, ártalmatlanná tették a banda vezéreit, akik heteken át garázdálkodtak a Tiszántúlon. A banda feje, Torma Imre meghalt a rendőrökkel vivott harcban, Begre Albert, a hartai szökevény fegyenc pedig sufyos bilincsek közt várja az uj nyomo'zások befejezését. Szökés a fegyházból. A debreceni rendőrségen Elek Ferenc rendőrfogafmazó szerdán délelőtt befejezte a szökött fegyenc kihallgatását és elkészültek a jegyzőkönyvekkel, amelyekben részletesen megörökítették Begre Albert izgalmas szökésének körülményeit és szökése után elkövetett bűncselekményeit. — Nyugodt han gon mesélte eí Begre, hogy a hartai fegyházból ez év szép tember 8-án szökött meg. Nagyon jól viselte magát hosszú hónapokon át és nem tartozott azok közé, akik szökéseket kísérelnek meg. 'Jó magaviseletével megtévesztette őreit, akik beosztották kerti munkára egy 17 fegyencbőt álló csoporthoz. Begre Albert szorgalmasan dolgozott a mezei munkákon és a kertben, soha nem mutatta legkisebb jelét sem annak, hogy szökésen jár az esze. Pedig a ravasz és mindenre el szánt fegyenc állandóan a szökés gondolatával foglalkozott és a mezei munkák alatt alaposan tanulmányozta a környéket, kiismerte a viszonyokat és pontos tervet készített magának a szökésről. A fegyházból levelet irt a báty jának, Begre Bélának és a levélben megirt a, hogy szeptember 8-án szökik meg a hartai fegyházhői és egyenesen hazafelé megy a falujába, Csobajra. A levelet társai segítségével kicsempészte a fegyházból és az eljutott Begre Bélához. A szökést akkor hajtotta végre, amikor a mezei munkára kiküldött »jómagaviseíetü« fegyencet csak egy fegyveres őr figyelte. Munka közben sikerűit is neki észrevétlenül megszökni a társaitól. Az őr, aki hamarosan észrevette a szökést, nem indulhatott üldözésére, mert nem hagyhatta magára a fegyenceket, akiknek a tefepre visszakisérése után indult csak hajsza a szökevény után. Ter mészetesen Begre olyan nagy előnyt nyert, hogy elfogni nem tudták. Begre gyafogosan hagyta el Harta környékét. Fegyencruhában bujkált a mezőkön keresztül, mig egy nemrég kiszabadult Fogolytársa adott neki egy kalapot és egy kék kabátot, melyet a fegyenc ruhára vett fef. Igy felöltözve már vonatra mert ülni és hazament a falujába, a fegyencruhát a csobaji szántóföldeken egy csutkarakásba rejtette ef. Tormával történt találkozása után már pénze is volt, uj elegáns ruhát kapott és elutazott Pesterzsébetre, azzal a szándékkal, hogy felkeresi Reskó Magdolnát, a meggyilkolt Csobaji József volt szobalányát, aki 'a gyilkos sági per tárgyalásán nagyon terhefö valíomást tett ellene. Ugy tudta, hogy Reskó Magdolna Pesterzsébeten íakik, beszélni akart vele, hogy terhelő vallomását vonja vissza, hogy pőrének újrafelvételét kérhesse és felmentesse magát a gyilkosság vádja alól. Elhatározta azt is, hogy ha a leány nem hajlandó vallomását visszavonni, megöli, hogy bosszút "álljon rajta. A leányt azonban hiába kereste, nem találta meg. Visszatért eredménytelenül Nyíregyházára, ahoi á betöréseket tervezték. Arra a kérdésre, hogy honnan tudta Reskó Magdolna tartózkodási helyét, azt; a mesét adta elő, hogy a feány levelet irt neki, amefyben bocsánatot kér, hogy terhelő vallomást tett ellene és biztatta, hogy abban az esetben, ha beszélne vele, megmásítaná vallomását. Begre szerint a lány beismerte, hogy nem az igazat mondta a tárgyaláson és ő ártatlanul került fegyházba. Begrétől kérték, hogy mutassa elő a szobaleány levelét, ae nem tudta előadni és azt sem mondta meg, hová lett. Városi Színház Mozgó. A „Szerelmes vasufasról" és „Két árva lélek" találkozáséról szól é* a két filmdarab, amelyet ma játszik a Városi Mozgó SENKI FIA Két árva lélek aaerelme 7 felr. A SZÁRNYAS KERÉE (A sínek szerelmese) Vidám kalandos történet 7 fejezetben Előadások : hétköznap : 5, 7, 9, vasárnap : 3, 5, 7 él í órakor. Jegyek előrételben a Jakoboritf-dohánytőísdében. A ruhatár díjtalan á herbarti nevelés ellen foglalt állást a kir. tanfelügyelő a közigazgatási bizottság tegnapi ülésén (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Szabolcs vármegye közigazgatási! bizottsága tegnap tartotta a régi strukturáju vármegye életében utolso ülését, melyen Mikecz István alispán elnökölt. A közigazgatási bizottság ülésén BenkőAnd rás kir. tanfelügyelő a következő jelentést terjesztette elő: Tekintetes Közigazgatási Bizottság! A vármegye népoktatási ügy£ nek 1929. október havi" állapotáról tisztelettel jelentem, hogy e hóban az egész tankerüfét mindenik tanítóját Toglalkoztató pedagógiai szemináriumok működtetése töltötte be a hivatal munkálkodását. 18 kerületet képez az egész vármegye beosztása. Bár a tanitók utazási költségeit és más kiadásait kevés esetben viselték és igen korlátolt mértékben az iskolafenntartó egyházak, a politikai községek pedig tudtommal' egyáltalán nem támogatták a költségek viselésévei a tanítókat, a pedagógiai szemináriumokból egyetlen tanitó sem maradt el. Illetőleg két eset fordult elő, mindkettőnél fekvő betegség tette lehetetlenné' a tanitó megjefenését az összejövetelen. örömmel jelentem, hogy a hitfelekezetek lelkészei nagy számban a községi elöljáróságok itt-ott, ezek már kisebb számban érdeklőd tek a pedagógiai szemináriumok munkái iránt. Ezen munkák a "tanítókat nagy mértékben foglalkoztatják, éfénk megvilágítások anyaga mindaz, amit az, összejöveteleken hallanak. . A pedagógiai szemináriumok az uj tanterv végrehajtását munkálják és azon tanítási módozatokat mutatják be, amelyekkel az ismeretek mennyiségéből 'fengedve, jeilemképzés, akarat-nevelés, a megfigyelési képesség kifejlesztése, a családi és iskolai élet ^áthidalása, a nemzet szellemi életébe bekapcsoló dás, az otthon, a szülőföld, a nép és haza megszerettetése, nemzeti műveltség nyújtása vallásos alapon a nevelés célja. Mit ér a lélek nélküli tudás, a számító, szívtelen önző munka, a lelki lendület nélküli élet, amely az eddigi, u. n. Herbart elmélettel felépített iskofai munkának volt bár nem célzott, nem ilyen lesújtó meghatározással körvonalazott munkája, de ez volt sok-sok esetben az eredménye. A pedagógiai szemináriumok munkájának felépítése és kivitele igen kitartó, nagy munkát kiv'án a kir. tanfelügyelet részérőí. Ennek tulajdonítom, hogy még a szabofcsvármegyei 'tankerület mintájára sehol "sincs megszervezve ez a nagyszabásban felépített, öt hónapot betöltő tanfolyamszerű nagy munkálat. Minderről egyfelől köteles tiszteletből, másfelől nagyjelentőségű munkálatok számára támogatást remélve és kérve számolok be a Tekintetes Közigazgatási "Bizottságnak, annak felemlitésévef, hogy a nagyjelentőségű munkálatoknak látható ereményei egyik napról a másikra nem következhetnek be, de pld. tiz-tizenöt év

valatt sikerekben gazdag és felbecsülhetetlen értékek fognak mutatkozni a nemzet életében. LEGÚJABB DIVATLAPOK AZ UJSÁGBOLTBAN A népjóléti miniszter kikiliöttei átvették a Barger Alapítványi Birtok aj épületeit (A »Nyirvidék« tudósítójátóf.) A Burger Afapitványi Birtokon, amefyet az igazságügyi kincstár bérei és ezzef körültekintő gondossággal, a jó és lelkiismeretes gazda előrelátásával, az utóbbi években több uj gazdasági épületei emeltek, amelyek mintagazdasággá emelték a birtokot. Ezeknek az épületeknek megtervezésénél erősen előtérbe lépett az a szociális szempont, amely az egészségügyi követelmények szigorú szemelőtt tartásában nyilvánul meg és követendő példaként int hasonló építkezésekre, valamennyi gazdaságot. Az uj épületek átvételé™ tegnap Nyíregyházára érkezett dr. Csiky József miniszteri titkár, aki az alapítványi kuratórium, a város, a kir ügyészség képviselőinek jelenlétében nagy elismeréssel nyilatkozott a birtok kezeléséről, az ujonan emelt gazdasági épületekről "amelyeket a népjóléti minisztérium mint afapitványi főhatóság nevében át is vett. A város megfellebbezi a megyének a bérkocsi állomások bérletére voaatkozé döntését (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy a város képviselőtestülete elhatározta, hogy más vidéki városok példájára Nyíregyházán is dijat fog ^zedni a bérkocsisoktól, az egy és kétfogatú, személy és teherszállító taligásoktól és a gépkocsi fuvarosoktól az állomás használata fejében. A városnak erre vÖnatkozó határozatát a vármegyei törvényhatóság nem hagyta jóvá azzal, hogy a városnak csak abban az esetben fehetne az állomáshely hasznáfatáért dijat szednie, ha vízvezeték volna és felmosatná a standot, vagy adna valamit a díj fejében. A város képviselőtestülete legutóbbi gyűlésén elhatározta, hogy a megye döntését megfellebbezi, mert nem a viz hasznáfatáért kéri a város a megszabott diját, hanem a hefy használatáért, a stand jókarban tartásáért. Ha majd a városnak vízvezetéke fesz, akkor a vi? használatáért külön dijat szedne a fuvarosoktól. A lap seellemi résaót érintő kérdésekben (cikkek, versek stb.) a szerkesztőségi uj telefonszám 5-22 hívandó, míg nyomtatvány, hirdetés és lapreklamációs ügyekben továbbra 139 telefon szám hívandó. I u a tlfllOO a Széchenyi-út 14. sz. lakóház, mely áll egy négy szobás, fürdőszobás, egy két szobás és egy udvari lakásból. Magy telekkel. Külön telek a Báthory-utcára Érdeklődni lehet Széchenyi-út 9. szám alatt. 1947—?