Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-10 / 231. szám

Nyíregyháza, 1929. október 10. * Csütörtök T

». évfolyam. 231. sz. Előfizetési árak helyben és vidéken: Egy hóra 2*50 pengő. Negyedévre 7-50 pengő. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény. Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 139. Postacheque 29556. Kéziratokat nem adunk vissza. Megkezdődött Nyíregyházán a Magyarhoni Evengélikus Lelkészegyesület országos gyűlése Panlik János 40 éves lelkészi jnbilenma (A Nyirvidék tudósítójától.) Ma reggel kezdődött meg Nyíregyházán a Magyarhoni Evangélikus Lelkész Egyesület két napos konferenciája, amelyre az evangélikus lelkészi kar számos tagján, az egyház világi vezérein kivül a testvér református egyház lelkészi karának képviselői is eljöttek, hogy kifejezésre juttassák az evangéliumban gyökerező testvéri együttérzésüket. A konferencia tagjainak egy része már tegnap este 8 órakor érkezett meg dr. Raffay Sándor és Kiss István püspökök vezetésével, akiket az állomáson ^Nyíregyháza városa nevében dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester fogadott a város tisztviselőkarával együtt. Dr. Raffay Sándor püspök a béke városának aposztrofálta Nyíregyházát, s azzal a gondolattal üdvözölte, hogy az evangelikus lelkészek a béke katonái s a béke és szeretet magvait akarják elhinteni e városban tartandó tanácskozásuk alkalmával is. , Ezután Imre Etelka az ev. Leány egylet nevében virágcsokrot nyújtott át a püspököknek, akik az érkező vendégekkei együtt harangzugás közepette szállásukra tértek. Raffay Sánőor dr. megnyitó beszéde az u) kötelességekről A konferenciát a lelkészek urvacsorája vezette be, amelyet Paulik János szolgáltatott ki. ( » Délelőtt fél tiz órakor a konferencia tagjai a nyiregyházi ev. egyházközség presbitériumával együttesen a központi elemi iskola lépcsőházában sorakoztak fel s itt üdvözölték a ref. lelkészek karának kíséretében megjelenő Baltazár Dezső ref. püspököt, akit a MELE nevében Raffay Sándor ev. püspök, az egyházközség nevében pedig Máczay Lajos vallástanár üdvözölt. A konferencia pár perc mulya megkezdődött a díszteremben, amelyet Raffay Sándor diszelnök a Magyar Hiszekegy elmonciásával, nyitott meg s a közgyűlés tagjait és vendégeit üdvözölve, a következőket mondotta többek között: — Amikor az évi közgyűlésünket megnyitom, szinte akaratlanul is azokra a kötelességekre irányul a figyelmem, amelyek az evangélium egyházára az uj helyzetben hárulnak. Az ev. egyház helyzete napról-napra nehezedik. Az •vangéIium igazsága ma nem kívánatos világcikk. Sokan azt hiszik, hogy az evangéliom a mult patinájával'ellátott, de muzeumba való emlék. Nem akar az iíyen felfogás bírálatába bocsátkozni, hanem csak arra a fájdalmas és szomorú helyzetre irányítja a figyelmet, amelyben az ev. egyház van. Az állammal szemben való helyzete az ev. egyháznak nem kedvező, mostoha gyermekei lettünk sok tekintetben e hazának, annak a hazának, amelyért 400 éven át hűséggel, kötelességteljesitéssel verejtékeztünk. r Feladatunk mégis mostoha helyzetünkben is az, hogy igyekezzünk megtartani a nehéz időben is s még fokozni a kötelességeink teL jesitését. Ezt a helyzetet megterheli az a barátságtalan viszony, amelyben a Krisztus egyházai állanak egymással 'szemben. Csodálatos, hogy a szeretet egyháza nem tud megbirkózni a gyűlölet démonával,, a béke egyháza nem tudja megtalálni a szeretet útjait, hanem az irigység, huzavonás tépi a Krisztus igazságé- ' ... Nem akar számonkérni áfemmit senkitől, csak megállapítja azt, a mit elhallgatni balgatagság volna. Az evangélikus egyház krisztusi feladatát teljesítette a múltban s teljesíti igen nehéz, sőt szinte lehetetlen időben is. De ha talán az Ur akarta azt a szenvedést, hogy általa próbára tegye az ev. egyház erejét, akkor csak hálás sziwel kell elmondani az énekköltő szavával: Mind jó, amit Isten tészen. A változott helyzetben beállott yj kötelességekről a következőket mondja a püspök : Más volt régen a keresztyén ember kötelessége és más most. Régen a hivek vitték a hitet az egyházba, ma az egyháznak kell a hitet átadni a híveknek. A társadalom közszellemét kell meghódítania az egyháznak az egyes emberek lelkén keresztül. A római kathofikus egyház felismerte ezt a feladatát és két emberöltőn keresztül gyakorolja is ezt a munkát. Az egyén megnyerésén kivül az iskolákra fordítja minden figyelmét és erejét. Az evangélium egyházának is az volt a felfogása minden időben, hogy az iskola az egyház veteményes kertje s ha nincs iskola, nem lesz virág s nem lesz gyümölcs sem az egyház élete fáján. Nagyon megszívlelendőnek és kedves jelenségnek tartja a református egyházban tért hódító uj szellemet, ahol a presbitérium ma már nem tisztségvállalás, hanem elkötelez és a munkára. Az életet kell szolgálni, mert a reformáció is akkor hanyatlott le, amikor igaz ságok felett kezdett vitatkozni s megfeledkezett az életről. Pál apostol munkás életét idézi s rámutat arra, hogy minden ev. lelkésznek is ilyen sátorcsinálónak kell lenni, aki nemcsak a test számára nyújt védelmet, hanem a lelket is megnyugtatja, építi, vigasztalással és örömmel tölti meg. Amíg ezt meg nem valósítja az egyház, lehet hatalmas, de nem lesz diadalmas. Ezt a munkát együttesen kell elvégezni, lankadatlanul. Mert nincs olyan tüz, mely magára hagyatva ki ne hamvadna, de ha összetevődnek a kis tüzek, hatalmas lánggá nőnek, mely nemcsak pusztítani, de éftetni is tud. A református testvéregyházzal 4 évszázadon át együtt vívott "küzdelem, a közös szenvedés és közös dicsőség arra kötelezi az ev. egyházat, hogy hűséges támogatói legyenek egymásnak a nagy harcban. Akik pedig kívül állanak, nem akarja azt mondani, hogy ellenségek, azokat arra kéri, hogy ha igazán szeretik Krisztust, álljanak az evangélium harcosai mellé s abban legyenek küzdőfelék, hogy kiben nagyobb a hit és testvéri szeretet. Baltazár Dezső püspök üdvözli a közgyűlést A püspök megnyitó beszédét nagy lelkesedéssel fogadta a dísztermet zsúfolásig megtöltő közönség s a tetszésnyilvánítások elülése után feszült figyelemmel fordui mindenki Baltazár Dezső dr .ref. püspök felé, aki a ref. lelkészek karától övezetten üdvözli az ORLE nevében a közgyűlést. A közgyűlés elnökségének, a 40 éves szolgálati jubileumát ünneplő Paulik János Ielkészegyesületi elnöknek s a közgyűlés tagjainak üdvözlése során a két egyház közötti kapcsolatot abban találja, hogy mindkét egyház az igazságot szolgálja. Ez az igazság a magyarság számára ma azt követeli, hogy minden földi célnál előbbre valónak tartsuk e hazának igazságát. Ezt az igazságot még egyéni érdekeink rovására is szolgálni kell s a haza békességét még áldozatok jírán js meg kell valósítani. Erre példát szolgáltattak a prot. egyháznak ősei. Van azonban egy valami, amit sohasem szabad feláldozni, ez maga az igazság, amelyről az Ur Jézus, a békesség fejedelme is azt mondotta, hogy nem békességet hozott e földre, hanem fegyvert. | Mi csak ,azt tartjuk igaznak, ami e hazának kizárólagos érdekeit szolgálja. Másokat nem akarunk megháborítani meggyőződésében, de földi előnyökért sem adjuk fel soha meggyőződéseinket. Hirdeti, hogy szabadság nélkül nincs élet. Van reménye, hogy a mesterségesen felkorbácsolt viharok lassanként lecsillapulnak s akkor a hazafias érzésű kathoIikusokkal együtt fog munkálkodni a protestantizmus a haza szolgálatában. Bencs Kálmán polgármester a város nevében üdvözli a közgyűlést Baltazár Dezső nagy tetszéssel fogadott s több izben megszakított szavaira Raffay Sándor és Paulik János válaszolnak, majd Bencs Kálmán dr. polgármester a város üdvözletét tolmácsolta, rámutatva arra, hogy a trianoni szerződés következtében az országon kivül benne az evangelikus egyház veszített a legtöbbet s ezért hiszi és tudja, hogy az evangelikus lelkészek minden tevékenysége összekapcsolódik a békeszerződés megváltoztatására irányuló törekvésekkel. Az fldvözlések rendje A nyiregyházi ev. egyházközség üdvözletét Geduly Henrik püspök tolmácsolja, aki Isten kegyelmi tényének tekinti azt, hogy itt tartja közgyűlését a MELE. Kívánja, hogy kölcsönösen erőforrássá váljék e tanácskozás a gyülekezetre és vendégeire. A tiszai ev. egyházkerület tanítóegyesületének üdvözletét Kemény Péter elnök tolmácsolta. Végtelenül megkapó és megiíi ditó jelenet következett ezután, amikor Laitinen Joivo utajárvifinn lelkész emelkedett szólásra s Finnország evangelikus lelkészi karának s egyben a finn népnek is üdvözletét tolmácsolta magyar nyelven. Az év eleje óta Magyarországon tartózkodó finn lelkész nemcsak hogy megtanulta nyelvünket, hanem oly mélyen belehatolt népünk szellemébe, anynyira átéreztetően tudta tolmácsolni a finn testvérek rokonérzését s trianoni gyászunk felett érzett részvétét, hogy némely pillanatban szinte döbbenetesen hangzottak szavai s az elcsukló sirás hangjait viharos tapsorkán váltotta fel. Az üdvözlésekre Raffay Sándor püspök válaszolt minden alkalommal s igen meleg hangon fogadta a finnek üdvözletét, rámutatva arra, hogy nem igaz az, mintha a magyar .nyelv olyan nehéz volna az idegenek számára, amelyet nem lehet megtanulni, csak szív és lélek kell hozzá. A közgyűlés az elnök utján arra kérte a testvér nemzet képviselőjét, hogy nemcsak az ev. egyháznak, hanem a magyar nemzetnek is háláját tolmácsolja otthon a reánk irányított figyelmükért. ! A napirend tárgyalása A közgyűlés ezután hozzáfogott a napirend Ietárgyalására, amelynek során Pauük János elnöki bejelentéseit tette meg, majd Raffay Sándor dr. diszelnök a közgyűlés keretében is üdvözölte Paulik Jánost 40 éves lelkészi szolgálata alkalmából. Paulik János működésének méltatása egyéb ként az este 6 órakor kezdődő Folytatása a 4. ojdalott. Egyes szám ára IS fillér