Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-10 / 231. szám

2 J^RYIüllC. 1929. október 10. á termelő kinzsorázása A világtermés alakulása lehetővé tenné, hogy a magyar gabona jó áron kerüljön a piacra „és. ezzel a magyar gazda küzdelmes áldozatai megtérüljenek. És mégi» mit látunk? A gabonaárak alakulása a budapesti terménytőzsdén egyáltalában nem tart lépést a külföldi 'drágább árakkal. Ezenfelül a termelő maga még ezt az indokolatlanul alacsony tőzsdei árat sem kapja meg búzájáért, kukoricájáért, mert ebből a tőzsdei árból jelentékeny összeget visz el a közvetitők haszna. Tőke hiányában a gazda kénytelen termését oly árban elkótyavetyélni, amilyent néki a gabonabevásárlók éppen fizetni hajlandók. A termelő nem tud várni. Fizetni kell adóját, a hitelt "és drága kamatait, be kell szereznie a kartellek által rettenetesen megdrágított iparcikkeket. És igy mindaz, amit a gaida keserves munkájának verejtékével termelt, csak potom áron értékesíthető, el-' lenben mindaz, amire a gazdának okvetlenül szüksége van és amit pénzért kell vásárolnia, méregdrága. A termelő nem mondhatja, hogy várok a termésem eladásával addig, amig a gabona világpiaci ára meg fog javulni. Holott az idén csaknem egész bizonyos, hogy a rossz termés folytán a gabona ily árjavulása a későbbi időszakokban be fog következni. Ez azonban már nem fog használni a gazdának, aki a pénztelenség fojtogató kényszerében kénytelen súlyos veszteségekkel túladni a termésén. A mezőgazdaságot azonban az agrártermékek olcsósága és az jpari' cikkek olcsósága közötti áthidalhatatlan ellentéten kivül még kettős uzsora is fojtogatja. Az egyik a hiteluzsora, amely —mint ezt kétségtelen adatok bizonyítják — a gazdahitel kamatlábát 16— 18 százalékig szöktette fel, a másik á terményuzsora, amely a gazda kényszerhelyzetének kihasz nálásával lehetetlenül olcsón szedR el a termelőktől a gabonát. A hiteiuzsora okai nyilvánvalóak. A pénz világszerte megdrágult és a Jegybank is kénytelen 8 százalékos kamatot számítani a váltókölcsönök után, mert különben •nem volna képes megvédeni a magyar pénz értékállandóságát. Ám hol van ettől a nyolc százaléktól a vidéknek ló—18 százalékos hitele? A gazda 8—lo százalékkal fizeti tul kölcsönét, a Jegybank kamatlábán felül. Ennek az uzsorakamatnak a hasznát lefölözi a sok pénzközvetitő szerv. A terményuzsora pedig egyszerűen 1 kihasználja a gazda pénztelenségét amikor úgynevezett zöldhitel formájában tetszés szerinti alacsony árban vásárolja meg a szorult helyzetben lévő fermelőtől a lábon álló vagy a már behordott termést. Kormányunk tudatában van annak, hogy a magyar mezőgazdaság létkérdése e kettős uzsorának a letörése. A vidéki hiteluzsora ellen a Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ van hivatva sikraszállni a váltó-leszámitolási hitel megfelelő irányításával. Azoknak a vidéki pénzintézeteknek, amelyek megengedhetetlenül nagy hitelkamatot szednek, meg fogja tagadni a visszleszámitolási hitelt. Sajnos ez kétélű fegyver, i mert az uzsorás intézetektől 'el- ] vont hitelkeret megint csak a { gazdasági életnek fog hiányozni j Mégis, a kormány el van határoz- I va, hogy a pénzhitef Uzsorájának minden lehető eszközzel Véget fog vetni. A terményuzsora megakadályozása, ugylátszik pem érhető el egyébként, mint a legszigorúbb hatósági' üldözéssel. Tekintettel azokra a nagy nemzeti érdekekre, amelyek kockán forognak, végső esetben a terményuzsora és ere íyes hatósági üldözés elől sem lehet majd elzárkózni. Mert végre is tűrhetetlen, hogy a gazda tpunkájának gyümölcsét mások arassák le, a termelő pedig elpusztuljon. ! Felnjol a „Törvényház" vitája Nyíregyházán Kir. Törvényház- \ nak nevezték el a megujult tör- j vényszéki épületet. Az uj elnevezés bár a régi magyar nyqlvben szokásos volt, nem elégítette ki az uj kifejezésekkel szemben óvatos közönséget és heves vitát provokált. Legutóbb Benkó András kir. tanfelügyelő cikke világította meg a szó etnológiáját azok felfogása szerint, akik a Törvényház kifejezést helytelennek tartják. Ma két hozzászólás érkezett a nyelvezeti vitához. íme az egyik: , A kir. tanfelügyelő ur nyelvészeti fejtegetése analógiákkal dolgozik. Nem osztjuk ezeknek az analógiáknak helyességéről vallott félfogását. Őszerinte akkor volna helyes a kifejezés, ha a Nyíregyháza, Félegyháza, Istenháza stb. kifejezések analógiájára Törvényházát mondanók. Éppen itt a tévedés. A Törvényház nem olyan természetű birtokos jelzős összetétel, mint a Nyíregyháza. Birtokos személyrag nélkül is vannak birtokos összetételek, mint ablakszárny és nem ablakszárnya, sörház és nem sörháza, gépház és nem gépháza, színház és nem színháza, kórház és nem kórháza stb. Birtokos személyrag alkalmazása csak ott felel meg a magyar nyelvérzéknek, ahol a birtokos személy, vagy jogi személy a birtokos. Hát a borház? A Törvényház nem azt jelenti, mint amelyet a törvénykezés háza. Törvényház azt fejezi ki: az • ház, hol a törvény él és hat. Egy olvasó. Ezzet kapcsolatban kaptuk a következő hozzászólást is: Tekintetes Szerkesztőség! A megszépült törvényszéki épület felírásánál nem a »Törvényház« kifejezés a feltűnő és szemetszuró, hanem az, hogy »királyi« jelzővel van ellátva. Ilyen t. i. nem létezik. Ez az épület, ez a »ház« nem királyi, hanem állami. »'Királyi a benne székelő bíróság. A helyes felírás lehetett volna: »Birósági székház, vagy helyesebben: királyi biróság« Ebben ugy a kir. járásbíróság, mint a kir. törvényszék fogalma bentfoglaltatik. Teljes tisztelettel: —fim — Elütött a hinta eg? njfehértói gyerekei (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Ujfehértón súlyos szerencsétlenség történt vasárnap délután. A' fiatalság egy része a hajóhinta körül szórakozott. A bámészkodók Között volt Bácskái András 9 éves gyerek is. Bácskái András egyszer csak észrevette, hogy az egyik hintázó legény zsebéből egy pénzdarab repül le a földre, gyorsan odaugrott, hogy a pénzt felvegye, a hinta azonban elütötte. Életveszélyes sérüléssel szállították be a nyíregyházi Erzsébet közkérkázha. Az állomás előtti teret ki kell világítani (A »Nyirvidék* tudósítójától.) Több izben szóvátette a Nyírvidék a közönség köréből eredő panaszok során azt, hogy a Nyíregyházára érkezőket a vasúti állomáson egyiptomi sötétség fogadja s ez a körülmény, különösen a hozzánk érkező idegenekre rendkívül kellemetlenül hat. A panaszokról lapunk utján tudomást szerzett a Máv. debreceni üzletjvezetősége is s a legnagyobb készséggel sietett a bajok orvoslására s ma már örvendetesen jelenthetjük, hogy az állomás épülete előtt levő gyalogjáró villanyfényben úszik. Sajnálatos azonban az, hogy az állomás előtt levő tér világítása még mindig nem nyert megoldást s azok, akik "nem a Széchenyiuton át igyekeznek a városba, bizony csak félénken és botorkálva tudnak bejutni a ki nem világított téren át a városba. Nagyon jól tudjuk, hogy a városnak esztétikai szempontból hagyobbszabásu tervei vannak ezzel a térrel s a tft minden irányban való rendezése csak idő kérdése. Ez azonban nem mentheti fel a várost az alól, hogy ki ne világítsa a teret addig is, ha csak provizórikusan is^ mig a tér végleges rendezése meg nem történik. H(%t ^dunk tehát újból is a kö zönseg köréből érkező panaszoknak

4 amikor újból szóvátesszük, hogy az Hllomás előtti tér sötét s bántóan hat, egyben pedig kérjük az illetékeseket, hogy honorálják a közönség méltánylást érdemlő kérését s világítsa ki a város az állomás előtti teret is. MINDEN JEGY ELKELT! Táblával találja magát szemben, ha nem váitja meg előre jegyét a MÁRIA NŐVÉR Péntek, szombat, vasárnap előadásaihoz az Apollóba Szerdán HARRY LIEDTKE Csütörtökön legújabb s legnagyobb attrakciós fi,'rajé Csókolom a kezét asszonyom (Ich Kfisse ihre hand madame!) Vidám valtozatok egy világhírű melódia körül 8 felv. Szinkronizált dalbetét és a pompás kitérő műtor Pénteken, szombaton és vasárnap A magyar filmalap hatalmas attrakciója! MÁEIA NŐVÉR Egy apáca regénye. Irta: Lázár István. Rendezte: Forgáes Antal Báthory Giza, IrisArlaa, Zátony Kálmán Réthey Lajot a főszerepekben Női, férfi énekkar, kolostor zene, .Philips" hangerősítőn keresztül, melynek berendeződét Katz Miksa cég szállította Kisérö ,UFA" mfl»or. Rendes helyárak. JegyelővételElőadások kezdete: hétkö»n«p 5, 7 ém 9, ónkor Egy nyíregyházi fajé| koztató margójára 1 »Szeretném magam megmutatni, I hogy látva lássanak.« ^Ady.) ! Ö mi már régen tudjuk, hogy ezt kell akarnunk. Jói tudjuk a világháború óta és rosszul akarjuk Trianon óta. Mert "jól tudni és rosszul akarni, ^z a mi magyar , specialitásunk. j igen, meg akarunk mutatkozni 1 a külföld gőgös nyugatisága előtt; i bebizonyítani kulturamagvas nagy [ szerű haladó magyarságunkat, a hozzájuktartozásunkat és azt, hogy szenvedő Janus arcunk kelet és nyugat között földrajzi végzetesség csak és hogy fiatal, erős, vágyó lelkületünk előrenéz a bukó nap érő gazdagsága felé: nyugatra. Ezt akarjuk. Es milyen rosszul! — akkor amikor nagyszerűen is lehetne. Nem fogom most az elkövetett kontra és az elkövetendő pro módozatokat felsorolni; csak egy elhanyagolt lehetőségre mutatok rá es csak egy elhanyagolandó tényre gondolok. Dr. Mező Ferenc megnyerte a szellemi Olympiászt. A magyarság sok értékes olimpiai győzelme között trianoni szempontból feltétlenül ez a legértékesebb; mert azt dokumentálja, hogy itt olyan kuiturnivó van, mely képes volt oly kulturális megnyilvánulás kitermelésére is, melyre a kultúrfölény elbírálására magukat hivatottaknak deklaráló fórumok nem vol tak eléggé erősek. Ez igy volt. Annakidején foglalkoztatott a hír minden napilapot, némely folyóiratot és egy kevés embert. Csodálkoztak, örültek; de nem dolgoztak. Pedig lehetett volna, kellett volna. Én nem tudom, hogy — naiv embernek tartanak és alig értek valamihez —; de