Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-20 / 240. szám

JNdrfRYIDÍK. 1929. október 20. A borról lesz most szó, amely nemcsak isteni nektár, királyi ital, gyöngyöző, mámorító nedű, vagy mindennapos kísérője étkezésünk­nek, vagy ha kell gyógyszer, hanem egyszerű közgazdasági tényező is. A borról lesz most szó, a termé­szetnek erről az isteni adományá­ról, amelynek száz és százféle az il­lata, ereje, ize v színe, aromája, s száz és százféle érzést kelt abban, aki megízleli, aszerint, amint száz és százféle vidéken terem. Más a moseli bor zamata, a bor­deauxi pompás fanyarsága, a pa­lermói illata, más a fekete görög bor, a piros chianti, a zöld csopa­ki, a fehér rajnai, a vérvörös egri, a barna dalmáciai, a sárga móri és az aranyszínű tokaji. Mert ahogyan az* arany a fémek királya, ugy a magyar tokaji bor is a borok királya. S a borok királya kolduskenyé­ren sínylődik. Mig Prágában, Berlinben 10 pengő egy liter olyan asztali bor­nak az ára, amit nálunk vendéglő­ben másfél pengőért mérnek, ad­dig a tokaji bornak az ára sem ma­gasabb 2—3 pengőnél. Pedig Berlinben több »tolcají« bort mérnek ki egy év alatt, mint amennyit az egész tokajhegyaljai vidék ezen a néven terem. Mert a borok királyát, a kirá­lyok borát hamisítani a legjobb üz­let a világon. Azért állította fel a kormány a világvárosokban a magyar borhá­zakat, hogy a magyar bor elhány a-' golt, (fcusztufásnak indült hinnevét megmentse. De nemcsak a tokaji borrai van baj, hanem általában a magyar borral. Nincs ára a bornak ! A mustért fokonkint egy fülért kínálnak ! Hát érdemes bort termemi ? IIói van tehát a magyar bor problémájának a kulcsa ? A termelésben van-e a hiba, vagy a pincészet hiányában, avagy •áncsian odamentem az ágyhoz, hogy szeretetteim álmát nézzem. A feleségem mélyen aludt, de Paul nyitott szemmel, lázasan ébren fe­küdt mellette... és én azonnal meg­értettem az állapotát. Pillanat alatt felvertem a cse­lédeket, befogattam és elküldtem az orvosért Serret hamar megér­kezett, megnézte a gyermeket és szótlanul, szomorú tekintetéből ő is megértette a vészt. Az orvos csak a kezemet szorította meg és én tudtam, ezzel mit ad értésemre. Csoda, hogy az eszemet nem vesztettem azokban a napokban, amelyek következtek. Az utolsó gyermekem állott a halál küszöbén és minő borzalmas kínok várakozz tak reáII... [ ' Amikor az orvos nem volt mel­lette én helyettesitettem az ápo­lásban, ott ültem szakadatlanul a kicsike ágyánál és néztem, néz­tem, mint fejlődik gyönge testé­ben a romboló hatalom, amely el­len tehetetlenek vagyunk és ame­lyet a világ összes aranyaival sem mulaszthatunk el. Egy éjszaka a néma csöndben, elborult szemmel Virrasztottam a szegény áldozat mellett. És ekkor eszembe jutott, hogy a kínoktól való megmentésének csak egyet­len módja van: megölni őt. Igen, igen, gondoltam magamban, —ezt a gyermeket nem engedem a vég­sőkig Szenvedni. A házamban mindig tartottam mérget, természetesen nem ilyen St bor... a borkereskedelem nem áll hiva­tása magaslatán ? Lássuk, mit szóinak a bor prob­lémájához a bor szakértői ! * A borkereskedő, mint minden kereskedő ma, panasszal kezdi. Szerinte a kereskedők között ma ! a borkereskedők helyzete a leg­rosszabb, mert a pénz- és munka­hiány, a munkanélküliség elsősor­ban arra kényszeríti az embereket, hogy a bor élvezetétől vonják meg magukat. Amikor a jószituáit em­bernek is egyik legfőbb problémá­ja ma a napi kenyér megszerzése j akkor a borital fogyasztása igazán , csak másodrendű kérdéssé törpül, i A szabolcsi és hajdúsági szőlők i 70 százaléka lefagyott, mig az or­szág többi részén aránylag bőter­més volt. Ez természetesen azt eredményezte, hogy az árak erő­sen zuhantak, miáftal a helyi szőlő­termelők még súlyosabb veszteséget szenvedtek. A tavalyi bortermésünk minősé­ge rossz volt, mig az idei borok minőségileg elsőranguak, természe­tesen azokon a helyeken, ahol a fagy nem okozott kárt s igy a ke­reskedők nem a helyi szőlőterme­lőktől vásárolnak, hanem az ol­csóbb és jobb minőséget nyújtó vidékeket keresik fel. Ma Sóstón 24—26 és 28 fillérért kínálják vételre a mustot és alig akad vevő. Egyetlen reményünk az, hogy van kilátás a magyar borok exportjának emelkedésére, mert a külföld érdeklődése az utóbbi idő­ben erősen felénk irányult. A kül­föld a jóminőségü borokat sokkal ofcsóbban vámolja, mint a rossza­kat, az idén pedig jó bor termett mindenütt s igy a kormány irányí­tásától, ésszerű kiviteli politikájától függ nemcsák a termelők, hanem a kereskedők jövő helyzete is. * Egy szőlőbirtokos, akinél a bor áráról, mennyiségéről, minőségéről stb. érdeklődtünk, a következőket célra. De most eszembe jutott az. Hamar előkerítettem és egy pohár ban elkészítettem szegény kis be­tegem utolsó italát. A kezem azonban nem tudta az ajkához vinni ezt a poharat, nem tudom micsoda földöntúli ha­talom tartott vissza az emberölés­től e pillanatban, elég az ahhoz, hogy egyszerre kirohantam a mé­rcggei -a szobából és kiöntöttem az italt a csatornába. És virradóra, alig, hogy a nap fölkelt, hangosan fölvert egy korai látogató. Serret orvos volt, aki szinte magánkívül, lihegve rontott be : —• Gyorsan!!-a gyermeket!... öl­töztesse fel azonnal, mert magam­mai viszem... Most kaptam táv­iratot... Tegnap Pasteur bejelen­tette az orvosi akadémiának, hogy föltalálta a szérumot... Hamar — gyorsan!! Szinte öklözött, ugy nógatott a sietségre. Én mit sem értettem az egészből, csak valami halvány sej­telem azt mondta nekem, hogy re- í mélhetek... És Pault elvitte magával, — el- j vitte és gyógyultan hozta vissza. 1 — Hiszen ismerik Pault, a fia- j mat, — f ejezte be történetét Rudei És sóhajtva hozzátette: — Nem, nem szabad embert ölni... Soha!! én tudom.,, H£szen 4 ha akkor... Többet nem mondhatott; sza­vát elfojtotta a kitörő eokogáa. mondotta : — Ma a borról nyilatkozni egy kicsit furcsa. Ha nem panaszko­dunk, még azt találják hinni, hogy nagyon is jói folyik a dolgunk, vi­szont minden panaszunkat elsirtuk már a »Nyirvidék« hasábjain. A termés gyenge. A iegtöbb helyen 80—90 sőt 100 százalékos fagykár volt. Tehát, ami maradt, elenyé­szően kevés. Az én birtokom átla­gos, jó közepes termése 400—450 hi., most pedig összesen 30 hl. bo­rom van. Ezzel szemben a minőség jó. 18—22 fokos a cukortartalom, vagyis 9— 11 tokos borunk lesz. De hiába a jó minőség, a kereslet igen gyenge, 18—20 fillérért kérik a must literjét. Ami, ha tekintetbe vesszük a mennyiséget, még a szü­reti költségeket sem hozza be. Elment a kedvünk a szőlő ter­melésétől. Általában hangoztatják, hogy a bor nem közszükségleti cikk. Elfogadjuk ezt az állítást és ha módunkban állana, bizony áttér­nénk a sokkal gazdaságosabb gyü­mölcs termelésre. De honnan ve­gyük az ehez szükséges pénzt ? Kérdést intéztünk egy vincellér­hez is. Elengedte a présrudat és rezignáltán felelt : — Jó a bor, csak kevés. Ára nincs. Még a tavaiyi termés is itt van. A napszám kicsi és rriég­csak h osszu munkára sincs kilátás. Ha a késői babot leszedik, a ten­gerit most törik és szüretelnek, akkor is vége egy hét aCatt a mun­kának. Sok birtokos elhagyja az idén a fedést, hiszen nincs mit befedni. Telepítésre senkinek sincs pénze és csak kevesen fognak buktatással kí­sérletezni. * A bor válsága évek óta tart. Hortobágyi juhiuró Mindenütt kapható! Termeli: Tejszövetkezet! Központ Bndipeit, I, Horlhy Miklós-út 119/121 Évek óta aulyos helyzetben vannak a bortermefők s most a válságos években váratlanul megsokszorozó dott minden eddigi csapás : ki­pusztult a szőlő tőkéstől, és a fe­kete tőkék, a kihalt szólőparcellák fölött reményvesztetten búsong a termefő. Mit tegyen} Újra kezdje az ültetést: Kap-e támogatást ahhoz hogy drága pénzen venyigét ve­gyen, hogy a kihalt kultura helyén újra zöldelő szőlőtáblákat hívjon életre. Vagy azokra hallgasson, akik lebeszélik a szőlőültetésről ? Akik azt javasolják, hogy mezőgaz­dasági célokra használja fel a ki­halt szőlő területét ? Mit tegyen a szőlőbirtokos ? Ebben a kérdésben egy hivatott szőlőismerőtől, a sző­lészet és borászat egyik legszakava­tottabb emberétői kértünk tájékoz­tatást. Megtudtuk, hogy nincs még veszve minden. A kormány a leg­apróbb részletekre kiterjedő jelen­tést kér a szőlőkárokról. Valami ké szül odafenn, s a termelőknek még egy kis türelmet kell tanusitaniok. A segítség nem marad el. Ezt — ismételjük — beavatott helyen mon dották. * Ami a szőlőterületek más célra vafó felhasználását illeti, erre vo­natkozólag komoly intelemként hangzottak informátorunk szavai. Ez a mind hangosabban jelentkező terv nagy veszélyeket rejt. Elsősorban azokon a magaslati helye"ken," ahol a szőlő kipusztult, semmiféle más kultura nem élhet meg. Még a gyümölcskultúra sem. Másra, mint birkalegelőre nem ÍTÉLJEN A KÖZÖNSÉG! BÜNÖS-E MABEL MORGAN? Ki évekkel ezelőtt megölteszerelem féltésből az urát s megszökött. Egy hajókatasztrófa alkalmával hajóroncson egy lakatlan exotikus szigetre került, de a rendőrség elfogta, ítélet hétfőn - kedden az Apollóban. Szombaton Vasárnap Budapestet is megelőzve! A BEDUINOK GYÖNGYE (TRIPOLISZI FOGOLY) Egy gazdag sejk és egy szegény árvaleány buja, exotíkHs kátterü megrendítő szerelmi története 10 felvonásban Donatello Neri és Marcello Spada a világhirü francia és olasz mívészek főszereplésével pernek kisérő mű«ot*. Hétfőn Kedden BÜNÖS-E MABEL MORGAN? Szenzációs bűnügyi regény 9 felv. Kendezte: Gtorg* Fitimaurice MILTON SILLS és DOROTHY MACKAIL a főszerepben fenyew kiaérfi múno r Előadások kezdete: vasárnap 3, 5, 7 és 9, hétköznap 5, 7 és 9, órakor

Next

/
Oldalképek
Tartalom