Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-20 / 240. szám

1929. október 20. .Nyíryidíx. 3 használhatja a gazda ezeket a területeket. A szőlővel való beültetés kockázattat jár, de a viszonyok javulásával egy-egy jó termés helyre pótol mindent. A birkalegelőből azonban soha nem lesz a gazdának semmi haszna. De nagy veszélyt rejt a szőlőtea melés abbahagyása szociális szempontból és nemzetgazdasági szempontból is. A szőlőkultúra több mint tizszer annyi munkást foglalkoztat, mint a szántásra-vetésre szánt terület. Es a szőlőkultúra adó ja is tízszer annyi, mint a birkalegelő célját szolgáló földterületnek. Ha nem ültetik be újra a szőlőt, a környéki nép kenyerét vesszük el és tetemes összegekkel rövidítjük meg az államkincstárt. Mindjárt ennél 4 megállapításnál világos, hogy az államnak a szőlőkultúra feléledéséhez üzleti szempontból is a legnagyobb mértékben kellene hozzájárulnia. * Az lenne a legcélszerűbb, legokosabb megoldás, ha azokat a területeket, amelyek amúgy sem valók igazán szőlőtermelésre, ahol tehát a szőlőtermelés semmiképpen nem indokolt : adják vissza eredeti rendeltetésének, szántsanak, vessenek rajta. A mélyebben fekvő földeken gyümölcstermelés indul ha* meg. Ha a gyümölcstermelés el tud ja érni, hogy a gyümölcs egyöntetű lesz, ha a kereskedő egy fajtából tíz vagont rendel, és a termelőktől meg tudja vásárolni a keresett, egyöntetű tiz vaggon gyümölcsöt, akkor a szőlő helyébe ültetett gyümölcsösök jövedelmezők lesznek. *' A dombtetők, a magaslati helyek azonban nem valók másra, mint szőlőre. Itt mindenhol vissza kell térnünk a szőlőre. Ma még csupa erő itt a föld, de-két év múlva terméketlen, rossz föld lesz a magaslati talaj. És gondoljunk arra is, hogy ezek a dombos helyek szőlő hiányában újra megmozdulnak, meg indulnak és veszélyeztetni fogják a szomszédos kulturákat is. Lehet e pl. a Sóstófürdő közvetlen közelében homokot szóró, mozgó terület, futóhomok? — Kereken, 850 katasztrális hold szőlőterület pusztulásáról van szó. Ennek legnagyobb része mással nem ültethető be, mint szőlővel. Ez a beültetés azonban csakis államsegélylyel történhet. Mert gondoljunk csak vissza, mi történt a szőlőtermelőkkel az utolsó négy év alatt. Két pusztító fagy, egy mindent eiseprő jégverés, egy európai perenoszpóra járvány. Tud-e a négy csapással földresujtott termelő ujabb áldozatot hozni ? Nem. Nem is akar. Feléje sem néz a kifagyott halott területnek. Az állam kell, hogy a mentés gyorsaságával odasiessen a szőlősgazdához, bátorságot, kedvet, reményt öntsön belé, meg fogja kezét és odavezesse a halott tőkékhez, mondván : A te szőlőd szebb lesz, mint valaha. Itt a pénz, ültesd be újra. Az államnak látnia kell a nemzetgazdasági és szociális érdekeket, amelyek a szőlőkultúra életrekeltéséhez fűződnek és tudni keü azt is, hogy a szőlőkbe épített vagyona sem veszhet kárba. A borházakba, borászati építkezésekbe, eszközökbe helyezett tőke kihasználatlansága vi seiné a csapások súlyát. • Az államnak az elpusztult szőlőterületek életrekeltése mellett sürgős tennivalója a magyar oor védelme. Ezen a téren hathatós lépéseket tettünk azzal, hogy Bécsben, Koppenhágában, Zürichben, Varsóban, Londonban, Berlinben magyar borpincét nyitottunk meg. Ezzel biztosította az állam azt, hogy a magyar bor régi presztízse, ame„Ki hitte volna valaba, hogy ilyen hangversenyt otthon hallhat az ember?" — „Bizony . . . ismertem egy muzsikust, aki otthon, egyedül a hangszórójával, egy jó rádióelőadást többre becsült a hangversenyterem lármás sürgés-forgásánál ... Ha olyan jól hallott, mint mi, akkor meg tudom őt értem . . . Milyen készülékkel hallgat ön tulajdonképen ?" „Philips Modern vevővel és Philips hangszóróval . „Igen, akkor mindent értek ..." . . igy beszél a komoly muzsikus . . . odern vevő ÁRA : P> 530. iyet ugy megtépázott a hamisítástól sem riadó pénzsóvár kalmár szellem, lassan visszaiér. A magyar borok exportja meg fog indulni. A magyar bor tekintélye újra nagy íesz és a magyar szőlőtermelők sorsa jóra fordul. * De mi is az oka annak, hogy a magyar bor exportja sehogysem indul meg. Talán az egységes típus hiánya ? Azt mondják, a magyar bor nem exportképes. De hát miért volt keresett, miért volt kedvelt, a legtökéletesebb mértékben exportképes a háború előtt P Miért ? Nem az egységes tipus hiányában van az export elmaradásának oka, hanem abban, hogy háború volt és háború van. A fegyverek, idegek háborúja volt és a gazdasági erők háborúja van. A magyar bort az ellenség letaszította asztaláról és ma sem nyúlt még utána. Ellenben ott vannak asztalán az édes olasz, a görög, az émelyítő déli borok. Mind olyan borok, ame lyek mesterségesen készülnek, amelyeknek nem volt, nem is lesz soha olyan harmóniájuk, mint a magyar bornak. Hogyis volt régen ? Jött Lengyelország, jöttek a lengyel kereskedők és ilyenkorra, szüret idejére már megvették Tokaj vidékének egész bortermését. Ilyen tájban már nem volt eladó bor sehol a környéken. Nem volt Szabolcsban sem. Megvettek minden nyiri bort Volt piacunk, kellett a magyar bor, Exportképes volt a magyar bor, ide jöttek érte, itt hemzsegtek valósággal a borkereskedők Nyíregyházán. Ezeket az időket kell visszavarázsolnunk, jó piacainkat kell visszaszereznünk, amihez nem kísérletezések kellenek, hanem céltudatos propaganda, okos kereskedelmi diplomácia. És meg vagyunk győ ződve róla, hogy vissza térnek még a magyar bor vásárlói. Ennek a fordulatnak bekövetkezését bizton várhatjuk. Szőlőkulturánk visszaállításával kell készülnünk reá. Állítsuk vissza bevált régi jó piacainkat, ne kísérletezzünk uj fajtákkal. Tartsunk ki a régi hires fajták mellett. A Rizling, a Dinka, az Ezerjó, a Furmint, a Kadarka, a Mézes Fehér, a Leányka, a tömegtermelésbe jól bevált Erdei Fehér, esetleg a Szlankamenka ad olyan j ó bort, amely után régi váMAGYAR KIRÁLYI OSZTÁLYSORSJÁTÉK Legaagyobb nyeremény szerencsés esetben 500 OOO azaz egy félmillió pengő. Jutalom és nyeremények: 300 OOO 40 000 IOOOO 200.000 30.000 5.000 IOO.OOO 20.000 4.000 50.000 15.0 0 0 3 000 stb., stb. összesen 7.722.000 pengő készpénzben. 84 000 sorsjegy közül 42.000, tehát mindii nasadik sorsjegy kihuzatik! Az első osztály húzása már 1929. október hó 26-án és 29-én. A sorsjegyek hivatalos árai: ASSZONYOK OSTORA A DIADALBAN