Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-01 / 223. szám

JÍOTWíWfc 1929. október 1. Szabott árakat! Irta : MOLNÁR IMRE, az Omke irodaiijazgatója. A detailkereskedelemben ér­vényesülő nagy verseny, a le­gitim verseny, amely azt céloz­za, hogy a kereskedő minél több vevőt vonzzon a maga üzletébe és tartson meg állan­dóan — igen sokféle követe­lést támaszt azzal a kereske dővel szemben, aki ebben a versenyben helyt akar állani. A verseny azonban csak akkor lesz eredményes olyan értelem­ben, hogy eléri a maga jogos célját: a minél nagyobb forgal­mat és a vásárlóközőnzég mi­nél nagyobb megelégedését, ha azt a versenyben résztvevők oly eszközökkel folytatják, ame­lyeket a törvényes rendszabá­iyok, valamint a jó erkölcs megengednek. A törvénynek és jó erkölcsnek korlátai sohasem akadályai az egészséges ver­senynek, amely a maga szol­gálataba állítja a modern tech­nika minden vívmányát, a mo­dern reklám minden leleményét. Az a kereskedő, aki jó árut ol­csón ad, a tisztességes reklám eszközeit okosan és célraveze­tően használja fel, az állandó vevőket biztosit magának s anyagi tőkéje mellett oly er­kölcsi tőkét szerez, amely hír­nevének, fenmaradásának leg biztosabb alapja. A béke boldog éveiben, ami­dőn a kereskedelem abban a szerencsés helyzetben volt, hogy szilárdan megalapozott vásárló­képességű fogyasztóközönséget szolgálhatott ki, a detailkeres­kedelemben az a közszellem alakult ki, amely a kereskedő és vevője között a kölcsönös bizalom áldásos légkörét fakasz­totta : a bizalmat a kereskedő által kinált áru minőségéhez és árához, a bizalmat a kereske­dő szoliditásához, üzleti mód­szereinek tisztességéhez Mi volt ennek a bizalomnak az alapja? Az, hogy azokban az üzletek­ben, amelyek gondosan ápolták jóhirnevüket, amelyek a maguk körzetében számottevőek óhaj­tottak lenni, csak szigorúan sza­bott árak mellett lehetett vásá-' rolni, alkuvás nem létezett. Természetesen az alkudozás minden lehetőségének kikap­csolása maga után vonta azt, hogy a kereskedő a helyi vi­szonyok, a maga üzletének spe­ciális jellegéhez és természeté­hez, a maga vevőköre* igényei­hez és minémüségéhez képest a leggondosabban kalkulálta meg árait, hogy a versenyben helyt állhasson, de az egyszer kikalkulált és megállapított árak­ból egy fillért sem engedett. Így nevelődött a vásárlóközön­ség, amely megszokia azt, hogy vásárláskor a neki megtetsző áráért meg kell adnia azt az árat, amelyet a kereskedő kér. És megvolt ebben az előnye ugy a vevőnek, mint az eladó­nak. Hiszen a vevőnek nem kel lett tartania attól, hogy esetle­ges tájékozatlanságát kiaknáz­za a jószemü kereskedő, az ügyes segéd, aki néhány váltott szó után már tisztában van az­zal, hogy jómodoru, szerényebb fellépésű, félénkebb természetű vevővel áll szemben, akitől na­gyobb árat lehet kérni és ki­csikarni. De vannak vásárlók, akik művészei az alkuvásnak, ezekkel szemben pedig a leg­ügyesebb kereskedő is hátrány­ban van — ha nem akarja, hogy -a vevő vásárlás nélkül távozzék. Mit szül ez az álla­pot ? Azt, hogy ily körülmények között az a magában véve szép foglalkozás: üzletben állani, eredményesen dolgozni, a világ elé tárni mindazt a szépet és hasznosat, amit az emberi kéz és szellem alkot — áldatlan, undorító hajszává válik, mely ideget öl, időt rabol s végered­ményben a kereskedőt meg­fosztja fáradozásának anyagi és erkölcsi eredményeitől, a ve­vőt pedig bizalmatlanná teszi még akkor is, ha jókora össze get sikerült lealkudnia, mert mindig megmarad benne a gya­nú, hogy még többet is leal­kudhatott volna. Tud-e ily kö­rülmények között a kereskedő szilárd alapon kalkulálni ? Tud­e számot vetni azzal, hogy ny­modon keservesen elért forgal­ma annyi becsületes hasznot hozott számára, amelyből a maga polgári létfentartását és súlyos kötelezettségeit fedez­heti ? Csúnya játékot idéz fel ez az állapot, azt a játékot, hogy az egyik kevésbé alkudo­zó vevőnél, a minimálisnál is csekélyebb haszna folytán rá­fizet. Ez azonban a züllés út­ja, minden nem3s kereskedői tradíció lábbaltaposása. A háború 'hatása i*t is érvé­nyesítette a maga rombolását. A nyomorúság éveiben az áru­hiány, az áru után való hajsza lerombolta a szigorúan szabott árak védősáncait, amelyek a kereskedőnek és a vásárlókö­zönségnek egyaránt oltalmat nyújtott. És az alkudozás mér­ges gázai ellepték a boltokat. Semminek sem volt szabott ára, a közönség egyre mohóbban alkudozott, a kereskedő véde­kezett ahogy tudott és jóformán ez a helyzet ma is, amikor az áldatlan kereseti viszonyok a közönség vásárlóképességét ugy szólván a minimumra szorít­ják le. Az OMKE állandóan kongat­ja a vészharangot: visszakell állítani intézményesen a szigo­rúan szabott árak rendszerét, mert hovatovább elsorvad a de­tailkereskedelem a nemtelen versenyben. Vissza kell állítani a szigorúan szabott árak rend­szerét, vissza kell szerezni a vásárlóközönség bizalmát. Ma már olyan mélypontra jutott az üzletekben való alkudozás anya­gi és erkölcsi rombolása, hogy a kereskedelem komoly közvé­leménye ennek az állapotnak sürgős orvoslását látja szüksé­gesnek Megmozdult a főváros és megmozdult a vidék keres­kedelme. Sorban tartják érte­kezleteiket az OMKE-ben a szakmák vezető cégei, hogy összefogva megállapítsák a mó­dokat és eszközöket, amelyek­kel visszaállíthatják az eladás­nak, a közönség kiszolgálásá­nak azt a rendjét, amelz a szi­gorúan szabott árakon alapulva egyaránt szolgálja a kereskedő és vásárlóközönség érdekeit. Ezzel oly gyógyulási folyamat indul meg, amelynek áldásos eredménye nem maradhat el. Novemberben kezdi meg működését az ingyenes kollégiumokat hirdető „Kardos István Szabadegyetem" Szabadegyeiem esti előadásain mindenki talál a maga számára érdekeset, újat (A Nyirvidék tudósítójától.) Röviden hirt adtunk arról, hogy Nyíregyházán is lesz ingyenes szabad egyetem. A szabadegye­temi előadások főként abban kü­lönböznek a liceális előadások­tól, hogy a Szabadegyetemen nem egyes előadások, hanem leg­kevesebb három órára terjedő előadás sorozatok lesznek, de lesznek olyan kollégiumok is, ahol hat órán át fejtegeti az elő­adó érdekes témáját. Négy kul­turális és szociális jelentőségűek a szabadegyetemi előadások min­den városban, mert hiszen telje­Életre kelt Ludvig Wolf vil ághírű re gény e 1 BESSEL DOKTOR FEUiMiolsi a fi!m szépsége túlszárnyalja a regény értékét is. Bemutatja Budapest előtt szerdán-csütörtökön az Apolló Hétfőn Budapestet megelőzve ! Kedden Gustav Fröhlich, Jack Trevor és Marcella Albani HALLGATNI KÖTELESSÉG Regény a szerelemről és szenvedélyről 8 felr. Irta: W. von Oesteren asszony LISSENÍCO TOULONI CSAPSZÉK Az élet vértelen tragédiái 7 felr. Szerdán LUDVIG WOLF Csütörtökön az „Uj Időkben" megjelent regénye filmen Bessel doktor feltámadása Igaz történet egy német hadifogoly elbtszélése nyomán 9 felv. \ Rendezte: Richárd Osvald. HansStüve és Esterházy Ágnes »főszerepekben gazdag kisérő műsor . Előadások kezdete: hétköznap 5, 7 és 9, órtkor sen ingyenesek, bárki látogat­hatja őket, csupán a komoly ta­nulnivágyás, érdeklődés a látoga­tások feltétele. A nyíregyházi Szabadegyete­met a szervező intenciója szerint, Nyíregyháza első felejthetetlen kulturtanácsnokáról, a tudást min­den alkalommal, minden formá­ban, mindig önzetlenül, mindig szeretettel terjesztő Kardos István­ról nevezik el. Az előadások fel­ölelik a tudományok egész me­zejét. Lesz előadássorozat a mo­dern sportkérdések, a modern technika, a művészetek, az iro­dalomtudományok köréből. Azt talán mondanunk sem kell, hogy a szabadegyetemi előadásokat a haladó kor szelleme lengi át és a tiszta igazságkutatás emelkedett szempontjai vezetik az előadókat minden kérdésben. A szabadegye­tem a tudomány legszentebb sza­badsága jegyében hirdeti a ha­talmat jelentő tudóst, felül áll pártokon és mindennemű elvá­választó szemponton. A nyíregyházi Kardos István szabadegyetem előadói karát most kéri fel a vezetőség. Október­ben folynak a szervezés munká­latai, novemberben kezdődnek a kollégiumok, amelyek március első feléig tartanak. A szervezés egyes fázisairól tájékoztatni fog­juk olvasóinkat, akiknek köréből máris számos érdeklődő jelent­kezett azzal, hogy az ingyenes előadássorozatokon okvetlen részt akar venni. — Autótérképek a legnagyobb választékban fez Ujságboltb«n kap­hatók. A mai n aptél olcsóbb an lehet étkezni a „VadászkUrt"-ben Havi abonenseket felveszek 52 P-ért. — Tov bbA 4 fogásos menli 1 20 P. — Tisztelettel Grllnfe d Zsiga vendéglős, Selyem-utca' 1 szám. Minden csütörtökön halvacsora és szombaton disznótoros vacsora 6073—6

Next

/
Oldalképek
Tartalom