Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-01 / 223. szám

1929. október t. J&fimnáx. 3 Homokszemek A kisipari csőd réme fenyegeti a magyar kézművesipart. A pénztelenség, a szokatlan nyomasztó gazdasági helyzet a végsőkig való erőfeszítésre késztet mindenkit. Mint vizén a buborék, ugy áll a gazdasági helyzet. Minden oldalról állítgatják a spanyol falat, nehogy véletlenül egy erősebb szélroham elseperje a felszínről. A tőke mintha megszűnt volna élni. Téli álmát , alussza. Vérkeringése lanyha. Alig van benne életerő. Vagy talán szándékosan narkotizálták? Ha igen, veszedelmes kísérletbe fogtak a gazdasági élet professzorai! A műtét sikerülhet, de félő, hogy a beteg ennek dacára jobblétre szenderül. Csak vigyázva, óvatosan kell bánni a bóditó méreggel, nehogy katasztrófa álljon elő,, mert az elcsigázott, satnya test, mely már-már erőre kapott, egy viszszaesés következtében elpusztulhat és pusztulásában magával ragadhatja az egészséges elemeket is. 1 Pénztelenségről panaszkodnak. i az emberek mindenfelé. Nincsen pénz, nincsen tőke, recseg, ropog az egész gazdasági berendezkedés. Es amikor mindenki a pénztelenségről, a vállalkozás, a munka hiányáról, beszél, ugyanakkor vigan hozzuk be a különféle ipari és kereskedelmi cikkeket, ugy a megszállott területről, mint egyéb vámkülföldről .Nem tudom s velem együtt sokan nem tudják megérteni, hogy miért ne lehetne idehaza olyan olcsón kitermelni egyes iparcikkeket, mint aminő olcsón termeli és szállítja azt a külföld?! — Ja, a külföld az más! A külföldnek fejlett ipara, kereskedelme van! Rendben van. Ezt is elhiszszük — esetleg . De miért ne törekedhetnénk' mi is, hogy versenyképesek legyünk a külfölddel? Ha ipari termelő szövetkezetekbe tömörülnének iparosaink és ki-ki tehetségéhez mért munkakört vállalna magára, nem kiszoríthatnánk szorgos munkával 'az idegen árut ? Az összehordott apró szegénységek domináló tőkévé nőnének. A szétforgácsolt érők egybegyűjtve ellenállhatatlan tényezővé válnának. Tís ehez nem kellene más, csak egy kis akarat. Csak egy kis Ievetkőzése az álszeDIXdal Szezonnyités! Október 1., 2., 3., kedden, szerdán és csütörtökön 5, 7 éj 9 órakor MOSZKVAI KÉM (A cárnő kegyence) Az EMELKA másfél millió márkás hatalmas kiállitásu világfilmje 14 felv. A cselekmény 8*inhelye : XV. Lajos káprázatos, III. Péter cár orientális szépségű udvara, Szerepbeosztás: Marquis d' Eon (kettős nagy alakit, fiu és leánjr szerep) Fritz Kortner A cár Liane Haid Pompadour Eszterházy Ágnes A cárnő Mona Maris XV. Lajos Alfréd Oerasch Kisérő műsor : Nyeregbe Móric burleszk Tinta Matyi, Magyar Hiradó méremnek. Csak annak a felismerése kellene, hogy ma nyikorgó kereke sok ember a magyar ipar gépezetének, mig amúgy boszorkányos gyorsasággal perdülő, vigan duruzsoló kereke lehetne a nagy magyar gazdasági életnek. I A szocialisták W pengője beszédes mementó lehet nemcsak a politikával foglalkozók részére, haneim azok számára is, akik az emberi jólétet tiem a politikai érvényesülés lépcsőin, hanem társadalmi, kereskedelmi, vagy ipari erőink felhasználásának az igénybevételévei akarják elémi. Annak a 90 pengőnek néhány óra alatt való összegyűjtése gondolkodásra kell, hogy késztessen mindenkit. Az a 90 pengő kell, hogy felébressze az emberekben az önmaguk és embertársaik iránti kötelességér zetét. Kell, hogy megtanulják az emberek ebből az esetből azt, hogy ha az a magyar munkás szellemi és anyagi jólétének, valamint politikai befolyásának érvényrejuttatása érdekében képes az utolsó filléreit' is elvonni szájától, akkor ugyanilyen áldozatra képesnek kell lennie a magyar társadalom minden rétegének. Es ha erre képesek tudnának lenni, próbálják meg elgondolni, hogy ha az így összegyűjtött filléreket nem az egymás elleni áldatlan politikai harcokra fordítanák, hanem az elesettek, a gyámolitásra szorulók istápolására vájjon volna-e akkor annyi jajszó ebben a szegény, megcsonkított országban és vájjon nem volna-e közelebb akkor a magyajr feltámadás? Vasárnap délután leégett a város császárszállási nádasa Az erdőégésre emlékeztető tözet a tűzoltók megállították útjában (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Tegnap kétizben is kivonult a tűzoltóság. Délben a Rózsa-utcából kéménytüzet jeleztek, azonban kiderült, hogy csak vaklárma volt. Délután már komolyabb tüznéi nyújtottak segítséget. 13 óra 50 perckor arról értesítették a tűzoltókat, hogy a Császárszálláson a város tulajdonát képező nádas kigyulladt s a nagy szélben erősen terjed a tüz. A kivonult tűzoltók a köffiyék tanyai lakosságával karöltve látott a tüz elfojtásához, ami nagyon nehezen ment, mert a sűrű, fojtó füst ellepte a nádast. Ugy sikerült a tüzet elfojtani, hogy nagy területen körülárkolták és lekaszálták a nádat, de igy is a város nádterméséből 22 hold, a kisgazdákéból pedig 3 hold lábon álló nád égett el. A tűzoltók 19 órakor vonultak be a laktanyába. Adó zas Hogyan védekezzék az adózó az adófelszólamlási bizottságok előtt? Tanácsok és ntmntatások azok számára, akiket adófellebbezési tárgyalásra idéznek A legközelebbi napokban megkezdik az adófelszólamlási bizottságok a maguk tárgyalásait, Az alábbiakban azokat a tudnivalókat közöljük, amelyekre az adózóknak az adófelszólamlási bizottságok előtt szükségük van. - Az adófelszólamlási bizottságok most az 1929. évi általános, kereseti-, jövedelem- és vagyonadó ellen benyújtott felebbezések feletti határozásra ülnek össze. A tárgyalásra feltétlenül megidézik azt az adózót, kinek az adóját az elsőfokú fizetési meghagyással szemben fel akarják emelni. Megidézik továbbá azt az adózót is, aki felebbezésében személyesen megidézését kérte. Minden más esetben az adófelszólamlási bizottság szabadon határoz afelett, vájjon a tárgyalásra az adózót megidézi-e, vagy sem Az adózónak már a felebbezésében csatolnia kellett, vagy legalább is fel kellett sorolnia azon bizonyítékait, amelyek alapján az elsőfokú adókivetés túlságosan magas, vagy amelyek szerint bevallásának elfogadását kéri. Ha a felebbezéshez e bizonyítékokat nem csatolta volna, vagy azokat nem jelölte volna meg, felhívást kapott e bizonyítékoknak három napon belül történő csatolására. Ha ennek a felszólításnak nem tett volna eleget az adózó, felebbezését nem fogják érdemben tárgyalni és ezáltal az elsőfokú adókivetés jogerőre fog eme kedni. Ha azonban ilyen felszólítást az adózó nem kapott, vagy pe dig a felszólításnak eleget nem tett, felebbezését feltétlenül ér demben veszik tárgyalás alá. Azok az adózók, akik pontos kereskedelmi könyveket vezetnek, felebbezésüket a könyveikre, illetőleg az azok alapján készült mérleg- és nyereség-veszteség számlára fogják alapítani. Ilyen esetekben rendszerint már a felebbezésében kérte ez adózó a könyvvizsgálat elrendelését és azt nála már a felszólamlási bizottság ülésének megtartása előtt meg is tartották. Ha az adózó az adó felszólamlási bizottság előtt kifogásolja a megtartott könyvvizs gálát eredményét, uj könyvvizsgálatot kérhet és annak megtartása végett a közadók kezeléséről szóló hivatalos összeállítás 108. szakaszának 9. bekezdése alapján a tárgyalás megszakítását kérheti az uj könyvvizsgálat befejezéséig. Kérheti azonban az adózó az adófelszólamlási bizottság előtt a könyvvizsgálatot akkor is, ha azt felebbezésében nem kérte. Megteheti végül azt is, hogy magukat az üzleti könyveket viszi el az adófelszólamlási bizottság elé, és ott ajánlja fel azokat, illetőleg azoknak egyes számláit betekintésre, illetőleg megvizsgálására. A leglényegesebb kérdés az áruraktár értékelése lesz. Célszerű ezért, ha az adózó a felszólamlási bizottság tárgyalására magával viszi az évvégi áruleltárát,, amelyben az árukészletek menynyiség és minőség szerint árakkal ellátva vannak felsorolva. — Célszerű ezt a leltárt, vagy a Kereskedelmi és Iparkamarával, — vagy az OMKÉ-vel abból a szempontból hitelesíttetni, hogy az áruleltárban foglalt egységárak tényleg megfelelnek az 1928 december 31.-Í forgalmi áraknak, vagy pedig a tényleges beszerzési áraknak. Az általános kereseti adónál ugyanis a beszerzési árak, a vagyonadónál a forgalmi érték az irányadó. Különös súlyt helyez az adófelszólamlási bizottság a költségszámlák részletezésére. Ezeket a számlákat szokták tehát átvizsgálni abból a szempontból, hogy vájjon csupán a vállalatot terhelő költségek vannak-e elkönyvelve ? A vállalat tulajdonosának háztartási stb. kiadásai az adóalaphoz hozzászámitandók. Ugyancsak át szokták vizsgálni a költségszámlán elkönyvelt utazási és reprezentációs költségeket annak az ellenőrzésére, vájjon az illető utazásokra és reprezentációkra tényleg a vállalat érdekében volt-e szükség ? Átvizsgálás alá kerül a hitelezők számlája, az átmeneti tételek számlája és főleg az adószámla. A hitelezők és az átmeneti tételek számlájára vonatkozólag rendesen az általános forgalmiadónál szokott zavar előallani. Itt ugyanis azok a cégek, amelyek forgalmiadójukat készpénzben fizetik, a december havi forgalom után esedékes, de csak a következő év januárjában fizetendő forgalmiadót vagy az átmeneti tételek számláján, vagy a hitelezők számláján könyvelik. Levonni azonban a hivatalos összeállítások szerint csak a tényleg fizetett forgalmiadókat szabad és igy e tételt utólag számítják az adó alaphoz. Az adószámlát legfőképen abból a szempontból revidiálják, hogy az általános kereseti adó alapjából csak a közvetett forgalmi és fogyasztási adókat szabad levonni, amenynyiben azok tényleg kifizettettek. Jövedelem, vagyon és általános kerestti adót azonban az adóalapból levonni nem szabad. Az adózó tehát az adófelszó£ lamlási bizottság tárgyalására gondosan felszerelve és felkészülve kell hogy megjelenjen. Vigye magával azonkívül az adók befizetéséről szóló nyugtákat, minthogy erre a jövedelemadónál van szükség. Az az adózó, aki könyveket nem vezet, egyéb módon kell, hogy adójának magas voltát igazolja. Ezeknél az adózóknál rendszerint a forgalom megállapítása után bizonyos haszonkulcsokat vettek az elsőfokú adókivetéseknél alapul. Ha magát a forgalmat túlságosan magasan állapították meg, vigye magával az adózó forgalmiadó könyvét, vagy az általa vásárolt árukról szóló számlákat. Ha pedig a haszonkulcs van túlságos magas mér-