Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 198-222. szám)

1929-09-15 / 210. szám

8 JNfVíRYIDÉK. 1929. szeptember 10. H€ü KRÓNIM. | wwvwvwwwwvwwwv Itt van az ősz, itt van újra, Nincs sok öröm benne, Van-e köztünk olyan, kit a Gond nem fenyegetne? Kínálja a kereskedő A szenét, a fáját, — Pedig, pedig Ma is nyögjük a tavalyi Tüzelőnek árát! Megvettem a fiamnak a Tankönyveit rendre, Nem segítem a pályáján Ne vesse szememre. í Hazahozták a könyveit Egy egész özönnel, — Pedig, pedig Én is jártam iskolába, Fele ennyi könyvvel! Minden évben más kiadás És más szerző járja S még nehezebb lesz a szülő Bus kálváriája. A jobb jövő igéretét Küldözik feléje, — Pedig, pedig Évről-évre mind több gondot Raknak a fejére ! Összebújnak, már előre Fáznak a szegények, Mi lesz velük, hogyan mennek Majd neki a télnek? Készülnek már odafönt a Nyomorral mérkőzni, — Pedig, pedig <Nyáron kellett volna a tél Gondját megelőzni! Egyébként a 202-es Nyugta nem is fontos, Mert a város jól vigyáz és Mindenekben gondos. Scholz malmos ur nekirontott A kisgazda Góthnak, — Pedig, pedig A legtöbbször nincs igaza A goromba szónak! A Kert-Mozgót a Városi Színházba berakják, Nagyérdemű közönségünk Ekként csalogatják. Hőstelen hont és gyáva hőst Hoznak lepedőre, — Pedig, pedig Láttuk már és ha szép is volt. Elég volt belőle! Erdőbénye megüzente, . Farkas bácsit várja S menjen veié a »Nyirvidék« Koszorús Bontája. Vidám estét akar Bénye, Ámde pénze nincsen, — Pedig, pedig Még a sirnak feliratját Sem faragják ingyen ! Bonta. Szombaton és vasárnap szeptember 14-én és 15-én nagy hurka-kolbász est a Diadal étteremben. Abonnenseket elfogadunk. Ebéd-vacsora havi 54 pengő. Családok és egyesületek részére külön termek. .5809—2 Riport az üzletek őszi forgalmáról (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Mi lesz velünk ? — Mit hoz a jövő ? Iszonyatos tél elé nézünk! Ma ezek a komor, sötét pesszimizmust rejtő szavak hangzanak minden felől. A kereskedők, kisiparosok, munkások között, a fagykárral sújtott gazdák körében egyaránt. Az elmúlt hosszú tél után, a munkaalkalmat nem hozó nyár végeztével az emberek szivéből a remény utolsó szikrája is kihunyt és a tornyosuló gondok közepette lassan a minden vitalitást, minden energiát, hitet és bizodalmat elpusztító sötét desperáció lesz úrrá felettük. Elmúlt a nyár, de az őszi vásárlások nem jelentkeznek. Máskor szeptemberben a kereskedelmi élet nagy lendiilettel indult meg, az emberek téli szükségleteiket ilyenkor szerezték be, az iskolába induló gyermekek a tankönyvek és Írószerek mellett uj ruhát, cipőt kaptak. Megkezdődött az épületek tatarozása, a téli felszerelések beszerzése és a kereskedő és iparos a hosszú nyári pangás, a holtszezon "terheit az őszi forgalomból fedezte. Munkatársunk kérdést intézett néhány (nyíregyházi kereskedőhöz az őszi üzleti forgalom felől. A kereskedők megdöbbentő képet festettek a helyzetről, amely a pusztulásnak, a tömeges csődnek árnyékát vetiti a közel jövőre. A divatkereskedö — Üzleti fqrgalom, uram — mondotta az egyik ismert divatkereskedő — az csak a múltban volt. Ma legfeljebb a forgalmiadó ellenőrök, a végrehajtók és a pereskedő ügyvédek fordulnak meg mindgyakrabban üzletünkben. Vevőim hatvan százaléka földbirtokos család volt, a többi kishivatalnok. Ma a szabolcsi birtokosoknak annyi pénzük sincs, hogy a vetőmag szükségletüket beszerezzék, a tisztviselők helyzetéről meg nem is érdemes említést tenni. — És gondolja meg uram —legyintett rezignáltán a kereskedő •— ha régi vevőimet megakarom tartani a szebb jövő reményében, kénytelen vagyok hitelben adni az árut, de nekem természetesen mindent készpénzben kell vennem, ugy, hogy vagyonom teljesen szétmorzsolódott. Ma a nők régi ruhadarabjaikat veszik elő és azokat alakittatják át. Uj ruhához anyagot igen kevesen vásárolnak és aki rászánja magát, az is hitelt vesz igénybe. — Hol van az eredendő baj — kérdeztem bucsuzóul. A kereskedő vállát vonogatta. Töprengve nézett egy ideig maga elé, majd fáradtan válaszolt: — Nem az én kötelességem ennek megállapitása, de ugy gondolom, hogy a tömegek rettenetes nyomorában. Még élelemre sincs pénz, nem hogy Öltözködésre gondolhatnának az emberek. Az ékszerész Egy előkelő ékszerészüzletbe tértem be, hogy megmérjem a vagyonos osztályok vásárló erejét. De itt is csak panasz, a jövőtől való félelem fogadott. — Húsvét óta mintha csak elvágták volna üzletem forgalmát. Nem tréfálok, amikor azt mondom, hogy azóta ráfizetésből é&k. Ma már az arany jegygyűrű sem kell senkinek, dublégyürij kerül a menyasszony finom ujjára- Az ékszer, mint ajándék, a mult emlékei közé került. A gáláns lovagok inkább praktikus holmit vásárolnak ideáljuknak és a bizsuk, a brilliánsok ma már csak a kirakatba és a zálogházak rejtek fiókjaiban csillognak. — De a nagybirtokos osztály, az arisztokrácia egy-egy fiatalabb tagja csak ellátogat önökhöz, — kérdeztem. — Igen, — néha, nagy ritkán, ha valamilyen verseny, vagy ünnepség van, — felelt az ékszerész. Akkor is kollektive vásárolják be a dijakat. — A pénz ma ritkább és értékesebb kincs, mint az arany — mondotta — sóhajtva, amikor elbúcsúztam tőle. A fagylaltárus Ez a paradoxon járt a fejemben, amikor az ékszerésztől jövet hazafelé ballagtam. Útközben éktelen csengetés rázott fel borongásomból. Egy fagylaltárus rázta kétségbeesetten hatalmas csengőjét. Megszólítottam. Jeges közönnyel nézett rám. — Nekem már befellegzett, még mielőtt kiderült volna — mondotta fagyosan. Nézze uram a sárgult falevelek hullását, még egy-két nap azután vege a szezonnak. És mit kerestem az alatt a pár hét alatt, amig meleg volt — semmit. Az emberek ma kenyeret sem REUMÁT ES CSUZT MARADANDÓAN A SZERENCSI ISZAP GYÓGYÍT. PRÓBÁLJA MEG! 2709-60 Nyíregyháziak találkozóhelye az István Király szálloda Budapest, VI., Podmaniczky-utca 8. (Nyugati pá'yacdvar mellett). Telefon (Interurbán) 202 43., 294-34. Sürgönyeim : Hotelist, — Minden modem kényelemmel berendezett elsőrangú családi szállódé.Minden szobában központi fűtés, hideg-meleg fo'yóviz és telefon. Lift. Szállodában kávéház, cukrászda és fodrász terem. — A keleti pályaudvartól közvetlen villamos ^összeköttetés 2. és 46 os kocsikkal. 3873-20 tudnak venni. — És mit fog csinálni a tél alatt — kérdeztem szorongva. — Mesterember vagyok kérem. Lakatos. Talán sikerül elhelyezkednem. Legjobban szeretnék a városnál, vagy az államnál állást, kapni, mert ott a legkevesebbet dolgozik az ember és biztosítva van á megélhetése . — Furcsa — gondoltam, elbúcsúzva a fagylaltárustól — ez az . egyszerű primitív ember még reménykedik, de a hajdan jómódú kereskedőkből a reménység utolsö szikrája ís kiveszett . jiillámJM és villamoscsengő szerelést és javítást legjobb minőségű anyagból legolcsóbb árban eszközöl Petrovics Lajos villanyszerelési vállalata Műhely ; Zrinyi Ilona-u. 8. Nyírvidéki Takarék épület Lakás Csiliag-utca 39. sz. JVélkülöxheietlen minden hnjxiarlá&ban SIHGER VARRÓGÉP MINDENT V/ARR. STOPPOL ÉS HIM£Z Kedvező fizetési feltételek. Alacsony havi részletek. SINGE.R VARRÓGÉP RÉSZV. TÁRSNyíregyháza, Vay Ádám-u 2. Kapható mindenüit! tekintse meg a vidék legnagyobb kárpitos és butoráru csarnokát, hol Magyarország összes legszebb és legjobb márkájú bútorárúi rendkívül OÍCSÓ árban kerülnek kiárusításra, u. m. hálók, ebédiők, ' ' ' c uriszobák, szalon garnitúrák és mindennemű kárpitos áruk. . SUHANESZ kárpitos és bútorcsarnoka Nyíregyháza, Kállai-u. 4. Telefon: 319.

! Vételkányszer nélkül