Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 198-222. szám)

1929-09-15 / 210. szám

1929. szeptember 15. jftfRYIDÉK. Plank Gyula városi aljegyző édesatyjánafc búcsúztatása Beregszászon A cseh megszálott területen élő magyarság hatalmas szószólója, a »Prágai Magyar Hírlap* meleg so­rokban méltatja Plank Gyula dr. nyíregyházi városi aljegyző édes­atyjának, Plank Antal beregszászi róm. kath. tanítónak nagy kultu­rális érdemeit nyugalomba vonu­lása alkalmából. A cikk a követ­kezőket írja az érdemekben gaz­dag magyra tanítóról: Ungvár, szeptember 7. — (Ru­szinszkói szerkesztőségünktől.) Plank Antal beregszászi róm. kath'. elemi iskolai igazgató szeptember elsején negyvenhárom és fél évi tanítói és kántori működés után nyugalomba vonult. Plank Antal kerek harmincöt éven át állt a beregszászi róm. kath. elemi is­kola élén, mely idő alatt ugy tan­ügyi, mint társadalmi és kulturális téren felbecsülhetetlen értékű szol­gálatokat tett a magyarságnak. Plank Antal nyugalombavonulása napján egész Beregszász közönsé­gének szine előtt, Ékkel Lajos fő­esperes, beregszászi róm. kath. plé bános a beregszászi róm. kath. templom főoltára előtt, a szószék­ről ugy tanitványaitpl, mint a vá­ros közönségétől elbúcsúztatta. Ékkel Lajos főesperes beszédé­ben Plank 43 és félévi működését Ismertette. A Beregszászon töltött 35 évi iskolai és társadalmi mun­kásságával Beregszászon és kör­nyékén több száz derék polgárt nevelt ugy az egyháznak, mint a magyar társadalomnak. Békés, sze­rény természetével, előzékeny mo­dorával mindenkinek szeretetét és tiszteletét érdemelte ki. A mise során a Te Deum ének­lésekor a templomban szem sem maradt szárazon... Ugyanaznap délután Ékkel La­jos főesperes felkereste Plank An­talt a lakásán és szerencsekivána­tok között nyújtotta át az ungvári püspöki vikáriátus diszleiratát. — Nem mulaszthatom el, — ír­ja a leiratban a püspöki vikárius, — hogy kifejezésre ne juttassam Egyházunk háláját és legteljesebb elismerését azért a 43 és félévi szolgálatért, amely idő alatt Ön mindenkor hivatása magaslatán ál­lott. Nemcsak az iskolában volt Ön kitűnő pedagógus, lelkiismeretes és fárasztóan türelmes munkájával nemcsak a gyermekeket tanította Egyházunk ölén, de példás és buzgó katholikus magán-, családi­és társadalmi életével példaadója volt ön a felnőtteknek is, hogy miként kel egy becsületes és ön­tudatos embernek életét berendez­nie.... Megérdemelt nyugalombavonu­lása alkalmával elismerésem jeléül ezennel kinevezem önt a beregszá szí róm. kath. elemi iskola tiszte­letbeli igazgatójává. # Plank Antal 1867. május 5-én született Krasznabéltelken, ahol atyja is kiváló kántortanító volt. Atyja csakhamar Nagykárolyba ke­rült, mig fiát a gimnáziumi alsó osztályok elvégzése után a nagy­váradi tanítóképzőben tanitatta. Plank Antal 1887-ben szerzett ki­tűnő oklevelet. Első működési he­lye Margitta volt, majd 2 és fél­évi működés után Érmindszentre került, ahonnan 1894. november i-én jött Beregszászra. Itt nagy pedagógiai és társadal­mi tevékenységet fejtett ki. Tizen­két évig volt az ipariskola tanítója, amely idő alatt a beregszászi ipa­rosság mai generációját ő nevelte fel. Hosszabb ideig volt a beregi esperesi tanítói kör elnöke, s ugyancsak több évtizeden át volt elnöke a beregszászi róm. kath. énekegyletnek is. Tiz éve múlt, hogy a püspökség a beregszászi róm. kath. iskolák (leány és fiu külön-külön) igaz­gatójává nevezte ki, mely idő alatt az óraváltozással járó óriási ne­hézségeken mindig biztos kézzel, a magyar tanügy és a tanszemélyzet javainak és jogainak épségét őriz­ve és védelmezve, vezette át az iskolát. 1909-ben a magy. kir. vallás­és közoktatásügyi minisztérium a »népnevelés terén szerzett kiváló érdemei jutalmazásaképpen 200 korona évi személyi pótlékkal tün­tette ki. Plank volt az első, aki az akkori Beregvármegyében ilyen mi niszteri kitüntetésben részesült. ®ost, hogy nyugalomba vonult Plank Antal a gratulációk százai keresik fel, mig Beregszász közön­sége, valamint a beregi áll. tanító­ság, élén az ungvári tanügyi re'fe­rátussal az ünnepségek egész sorát fogják megrendezni a napokban Plank Antal tiszteletére. Beszélgetés két világjáró német munkással: „Nálunk az a hit él a köztudatban, hogy a ma­gyar knltnrátlan, civilizálatlan nép és olyan szel­lemi^sötétségben él mint a románok vagy a szerbek" Érdekes vendégek érkeztek Nyír­egyházára. Két bajor, az egyik nyomdász, a másik textilmunkás. Gyalog járják be egész Európát és vándorutjukban Nyíregyházára is eljutottak. Napbarnított arcú, iz­mos emberek, akiket a megismerés vágya elvezetett Európán keresz­tül a"kis Magyarországba. Pénzük nincsen, különben autón tennék meg az utat. De a kollegialitás átsegíti őket a pénztelenség bajain. Az európai nyomdászok valamennyi hozzájuk erkező kartársukat támogatásban részesitik. 1.60 P-t utalványoznak ki nekik, ezenkivül a helyi egye­sületek külön 4 pengő segéllyel lát ják el azt, aki hozzájuk fordul. A nyomdászok kartársi szeretete azonban nem terjedt még el az összes ipari szakmunkások között és igy a most Magyarországon • vándorló Schaudig Hans nyomdász | gondoskodik barátjának, Kleinhans Karinak a szükségleteiről. A két látogató bajor, mindkettő a Mün­chen közelében lévő Kaufbauernbe való. Kérdezősködtem utjuk célja fe­lől, í elváltva, egymást kisegítve adják meg a választ az egymás­után feltett kérdésekre: — Hogy miért jöttünk Magyar­országra ? Tapasztalatokat aka­runk szerezni, beutazzuk egész Európát és igy jutottunk el Ma­gyarországra is. Természetesen az utunkat kizárólag gyalog tesszük meg és semmiféle jármüvet, le­gyen az vonat, vagy bicikli, nem használunk. , — Hol jártak már eddig Euró­pában ? — Svájcban, Dániában, Francia­országban, Ausztriában. Most Ju­goszláviába akarunk eljutni, innen pedig Olaszországba. C50RM5 5dNDOR első szegedi bőrruhagyára SZEGED Orkabátok elsőranga minőségben készen és méret után. Férfi bőr­kabátok, rövid és hossza szőrmés bundák. Nói bőrkabátok minden szinben, hosszn bőrköpenyei. Gyermek bőr­kabátok és iskolai strapa szarvasbőr-nadragok, Motoros bőrmellények és bőrnadrágok szőrmével is. Bőrkabátok festése vízhatlan festékkel testve, minden szinben 30 pengőért készül. Kisebo javitás díjtalan. — Bőrmintákat fts árajánlatot 20 fillér bélyeg ellenében küldök. Helyi képviselőt felveszek. 5323—? HAZAI GÉPKERESKEDELMI R.T. GANZ ÉS TÁBSA-DANUBIUS GÉP-. WAGG08- ÉS HAJÓGYÁB B. T. VEZÉRKÉPVISELETE V., Vilmos császár út 76. TELEFOH: Lipót 908-90 és 81. > Szab. ASVANYI-féíe ^ KUKORICASZÁRTÉPÖK Alkalmasak . kakorkatsaW. (Sk. M >«palevét. sz6Uvao0ge UiHuiHmtu. A száraz kukorlcaszárbae MS: Feherjí m Zstf 0-5% Keményilo 2ÖT. Nyersrasl 23*5% 123 tg «eH-«*alesa<apBd»i - W-tttt-sOMlMM Ne pmaraQa el a fcutoortoesaáK*. hanem dotgoztaaBa let az &svényi<4eie kukorlcxseartftpó MMnato ktoméeg* sastól* to&fenal ec°m««!4says* — Oda is gyalog mennek ? — kérdeztem . — Nem. Kénytelenek vagyunk ez alkalommal hajót igénybe venni, mert bár jó úszók vagyunk, az Adria egy kicsit mégis csak széles ahhoz, hogy átusszunk rajta. — Mi tetszett önöknek legjob­ban Magyarországon ? — Budapest. — felelik mind a ketten egyszerre. Gyönyörű szép a város nagyszerű hídjaival. Meg­csodáltuk a szebbnél-szebb köz­épületeket, a királyi várat és a parlamentet. De nagyon szép a vidék is. Keresztül jöttünk Győ­rön, Móron, Székesfehérváron, — láttuk a Balatont, Egert és Mis­kolcról jöttünk Nyíregyházára. — Voltak Magyarországtól el­szakított területen? — Csak Pozsonyban, de itt nem sokáig időztünk, úgyhogy a viszo­nyokat nem tudtuk tanulmányozni. — Volt-e Magyarországon vala­mi érdekes éleményük? — Nagyon meghatott bennünket az a szives fogadtatás, amelyben a magyarság részesített. Nagyon udvariasak, előzékenyek ebben az országban az emberek és a legna­gyobb készséggel sietnek az ide­genek segítségére, ehez hasonló szeretetet és udvariasságot egész Európában csak Dániában tapasz­taltunk még. — Mit tudtak Magyarország­ról? — Nem sokat, csak azt, amit az iskolában tanultunk. Nem mulaszt­hatjuk el megemlíteni, hogy meny­nyire kellemesen csalódtunk Ma­gyarországban. Nálunk az a hit él a köztudatban, hogy a magyar kul­turálatlan, civilizálatlan nép és olyan szellemi sötétségben él, — mint a román, vagy a szerb. Meg­lepetésünk igen nagy volt, mikor egy magaskulturáju népet ismer­tünk meg a magyarokban. És nem mulasztjuk el, hogy ezt utunk to­vábbi folyamán és majd otthon is szünet nélkül hangoztassuk. — Milyennek találják a magyar rtöket? — érdeklődtem tovább. — Nagyon szépek, talán sehol se láttunk annyi szép nőt, mint Ma­gyarországon. Nem is lehet cso­dálni, hogy Miss Európa magyar lány lett. Kari Kleinhans, mint szakma­beli nem találta megfelelőnek a magyar paraszt öltözékét, szerinte ez nem elég praktikus, mire a nyomdász megjegyezte, hogy hi­szen a német földművesek sem öl­töznek mindenütt ugy, mint ahogy kellene. V. Koppányi Erzsébet Visszaélések a szőrmeiparban! Nagy elimjíázatot ajánlunk szörmevásárlásoái. A szőrme- és bundavásárlás mindenütt és mindenkor bizalom kérdése volt. A szőrmefestő ipar olyan tökélyre emelkedett, hogy csak szakértő tudja megkülön­böztetni a valódi szőrmét. Ezért nem győzzük eleget figyelmez­tetni olvasóközönségünket, hogy szőrme-, bundavásárlásnál csak olyan céget keressen fel, hol bizalommal vásárolhat. Ilyen az országszerte előnyösen ismert Palugyal képesített szűcsmester cég, Budapest, Nagymező u. 20., hol szokatlanul nagy a választék, olcsók az árak, részletfizetési ked­vezményt ad és bőrkabátokban is nagy a készlete. 5*79-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom